Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 10. szám = 1848-1849. Örökség és emlékezet - RESS-WIMMER ZOLTÁN • A Honvédmenház története 1914-1919
91 minden polgárának kötelegessége tehetsége szerint enyhíteni azok sorsán, akik a haza szabaságáért vérüket ontották. Indítványozom: Építsünk az 1848/49-iki rokkant honvédek számára házat, melyben biztos lakást és ellátást nyerjenek. Teszem ezen indítványomat azon alapon, mert ismerni van szerencsém Pest szabad királyi város képviselőtestületének és az összes testvérvárosi lakosságának az 1848-iki alkotmányhoz való kegyeletes ragaszkodását, ismerni minden hazai, jótékony célra való áldozatkészséget s biztos reményem van ahhoz, hogy az 1848/49-iki szabaságharcban rokkanttá lett honvédek házának telkét Pest szabad királyi várostól ajándékul fogjuk kinyerni. Ismerem Pest város és a haza összes polgárainak minen nemes és szép tettért kevülő lelkesültségét is, s ezért alapos reményem van, hogy az épületanyagokat a téglagyár társulatoktól, részint más buzgó hazafiak adományából ingyen beszerezhetjük, valamint az épület felemeléséhez megkívántató kézműves, kőmves, ács, asztalos, lakatos, üvegesek stb munkáját áítalanul megnyerjük. Ezen alapon kérem a tisztelt országos honvédgyűlést: Méltóztassék egy bizottmányt kinevezni, melynek feladata legyen Pest szabad királyi város képviselőtestületével a telekre az építési munkálatok teljesítésére nézve minen részletesen itt elő nem adható teendőket teljesíteni s az eredményeiről a közelebbi honvédgyűlésnek jelentést tenni.” A javaslat országos támogatásra talált, számos jótékonysági hangversenyt, bált és előadást szerveztek a nemes ügy érdekében. Adománygyűjtést kezdtek, amiben oroszlánrészt vállalt az aradi vértanú özvegye, Damjanich Jánosné. Jókai Mór az általa szerkesztett A Hon című lapban rendszeresen népszerűsítette a kezdeményezést. Sorra ajánlották fel kiadott művek bevételeit a Honvédmenház javára, ilyen volt például a Tóth Kálmán által szerkesztett Honvédmenház könyve (1870), amelyben többek között az egykori ’48-as honvédek verseit és visszaemlékezéseit adta közre.4 Az adakozók sorában számos prominens személyt találunk, például Kossuth Lajost és Türr Istvánt.5 A nemzeti üggyé váló összefogás sikeres volt, a segítségével összegyűjtött pénzből, ami 65 000 forint volt, az Országos Honvédegylet a ferencvárosi Soroksári út 62. Szám6 alatti telket választotta ki az épülő ’48-as veteránotthon helyszíneként. Az alapkőletételre 1871. október 1-jén került sor. Az alapkő alá időkapszulában elhelyeztek számos, 1848-49-es szabadságharcra vonatkozó okmányt, több magyar aranyat, Kossuth-bankókat, Vetter Antal altábornagy Magyar Katonai Érdemrend II. osztályú kitüntetését, Gáspár András tábornok fényképét, a még életben lévő honvédtisztek névsorát, a menház tervrajzát, illetve alapításának leírását, valamit az alapkőletétel napján megjelent összes Magyar Hírlap egyegy példányát. A Honvédmenház ünnepélyes átadása 1872. szeptember 29-én, a pákozdi csata 24. évfordulóján történt. Az eredetileg 80 férőhelyes intézmény első parancsnoka az alapító Vidats János százados lett. Az első ’48-as honvéd veteránt Zólyomi Mihály9 századost 1873. március 16-án vették fel az intézménybe.10 XK 2023/10