Korunk 2023 (III. folyam 34.)

2023 / 10. szám = 1848-1849. Örökség és emlékezet - RESS-WIMMER ZOLTÁN • A Honvédmenház története 1914-1919

93 A Honvédmenház épületét 1899-1900-ban felújították, és további 50 férőhellyel kibővítették. Bydeskuthy Sándor 15 ezredes volt a Honvéd­menház utolsó parancsnoka 1909-1911 között. A kormány Bydeskuthy halála után több parancsnokot nem nevezett ki az intézmény élére, en­nek az egyik legfőbb oka az volt, hogy egy fiatalabb elöljárót nagyon ne­hezen fogadtak volna el az ekkor már jócskán a 80-as éveik közepén járó agg honvédek. Másrészt az öreg veteránok korukból adódóan egyre in­kább szorultak állandó felügyeletre, egyre gyakoribbak voltak a megbete­gedések és az elhalálozások.16 Emiatt is született az a döntés, hogy egy magas rangú katonai orvost állítanak a menház élére. Vezetője a Magyar Királyi Honvédség egy törzsorvosa, dr. Virágh László 17 főorvos lett. Ezzel párhuzamosan a Honvédmenház 1911-ben új szervezeti szabályzatot ka­pott, amelyben kimondták, hogy innentől már a menház nem kaszárnyás jellegű, hanem kórházi jelleggel bíró ellátási intézetnek minősül.18 Míg az intézménybe az 1900-as évek elején a többszörös túljelentkezés miatt nehéz volt bekerülni az idősödő honvédeknek, addig az 1910-es évek elejére már nem volt kihasználva az épület teljes kapacitása. Az 1910-es évekre a még életben lévő ’48-as veteránok száma is drasztikusan csök­keni kezdett, még működő regionális honvédegyletek szűntek meg, leg­többször az egyleti tagok elhalálozása miatt. Példaként a Debreceni Hon­védegyletet lehet említeni, ahol a helyi ’48-as egylet 1912-ben megszűnt, mivel már csupán négy élő tagja volt a szervezetnek.19 A Honvédmenház működése a Nagy Háború idején ■ Az Érdekes Újság 1914. március 15-e alkalmából számolt be a Sorok­sári úton álló ’48-as öregek otthonáról. Az újság szerint míg pár éve a ’48-as honvédek fellelhetők voltak a parkokban mint parkőrök, a múze­umokban mint teremőrök, de 1914-re már elszállt felettük az idő, és már csak pihenniük kell ezeknek az egykor nagy csatákat látott katonáknak. Még mindig katonás fegyelemben, a hierarchiát betartva élték minden­napjaikat a menház lakói, de számuk egyre fogyatkozott, ahogy egyre többen csatlakoztak Kossuth Lajos égi regimentjéhez.20 Az Érdekes Újság beszámolóját alátámasztotta a Honvédmenház Fel­ügyelő bizottsági ülésének jegyzőkönyve is, amely szerint 1914. március 14-én az épület teljes kapacitásának a 60%-a volt kihasználva. Ekkor 91 agg honvéd élt az épület falain belül, ebből 6 tiszt, 5 őrmester, 16 tizedes és 64 közlegény volt.21 Az év elején Virágh Lászlót Bíró Ede honvéd törzs­orvos váltotta a Honvédmenház élén. A felügyelő bizottsági üléseken minden esetben rögzítették az elhunyt lakók nevét és rendfokozatát, va­lamint a felvételre jelentkezett honvédek adatait. Ezt követően a menház tiszta vagyonáról számoltak be, amely 76 532 korona volt.22 A Honvédmenház lakói 1914. március 20-án testületileg képviselték magukat az egykori kormányzó, Kossuth Lajos halálának 20. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. A Kerepesi úti temetőben koszo­rút helyeztek el a Kossuth-mauzóleumnál.23 XK 2023/10

Next