Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 10. szám = 1848-1849. Örökség és emlékezet - RESS-WIMMER ZOLTÁN • A Honvédmenház története 1914-1919
93 A Honvédmenház épületét 1899-1900-ban felújították, és további 50 férőhellyel kibővítették. Bydeskuthy Sándor 15 ezredes volt a Honvédmenház utolsó parancsnoka 1909-1911 között. A kormány Bydeskuthy halála után több parancsnokot nem nevezett ki az intézmény élére, ennek az egyik legfőbb oka az volt, hogy egy fiatalabb elöljárót nagyon nehezen fogadtak volna el az ekkor már jócskán a 80-as éveik közepén járó agg honvédek. Másrészt az öreg veteránok korukból adódóan egyre inkább szorultak állandó felügyeletre, egyre gyakoribbak voltak a megbetegedések és az elhalálozások.16 Emiatt is született az a döntés, hogy egy magas rangú katonai orvost állítanak a menház élére. Vezetője a Magyar Királyi Honvédség egy törzsorvosa, dr. Virágh László 17 főorvos lett. Ezzel párhuzamosan a Honvédmenház 1911-ben új szervezeti szabályzatot kapott, amelyben kimondták, hogy innentől már a menház nem kaszárnyás jellegű, hanem kórházi jelleggel bíró ellátási intézetnek minősül.18 Míg az intézménybe az 1900-as évek elején a többszörös túljelentkezés miatt nehéz volt bekerülni az idősödő honvédeknek, addig az 1910-es évek elejére már nem volt kihasználva az épület teljes kapacitása. Az 1910-es évekre a még életben lévő ’48-as veteránok száma is drasztikusan csökkeni kezdett, még működő regionális honvédegyletek szűntek meg, legtöbbször az egyleti tagok elhalálozása miatt. Példaként a Debreceni Honvédegyletet lehet említeni, ahol a helyi ’48-as egylet 1912-ben megszűnt, mivel már csupán négy élő tagja volt a szervezetnek.19 A Honvédmenház működése a Nagy Háború idején ■ Az Érdekes Újság 1914. március 15-e alkalmából számolt be a Soroksári úton álló ’48-as öregek otthonáról. Az újság szerint míg pár éve a ’48-as honvédek fellelhetők voltak a parkokban mint parkőrök, a múzeumokban mint teremőrök, de 1914-re már elszállt felettük az idő, és már csak pihenniük kell ezeknek az egykor nagy csatákat látott katonáknak. Még mindig katonás fegyelemben, a hierarchiát betartva élték mindennapjaikat a menház lakói, de számuk egyre fogyatkozott, ahogy egyre többen csatlakoztak Kossuth Lajos égi regimentjéhez.20 Az Érdekes Újság beszámolóját alátámasztotta a Honvédmenház Felügyelő bizottsági ülésének jegyzőkönyve is, amely szerint 1914. március 14-én az épület teljes kapacitásának a 60%-a volt kihasználva. Ekkor 91 agg honvéd élt az épület falain belül, ebből 6 tiszt, 5 őrmester, 16 tizedes és 64 közlegény volt.21 Az év elején Virágh Lászlót Bíró Ede honvéd törzsorvos váltotta a Honvédmenház élén. A felügyelő bizottsági üléseken minden esetben rögzítették az elhunyt lakók nevét és rendfokozatát, valamint a felvételre jelentkezett honvédek adatait. Ezt követően a menház tiszta vagyonáról számoltak be, amely 76 532 korona volt.22 A Honvédmenház lakói 1914. március 20-án testületileg képviselték magukat az egykori kormányzó, Kossuth Lajos halálának 20. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. A Kerepesi úti temetőben koszorút helyeztek el a Kossuth-mauzóleumnál.23 XK 2023/10