Korunk 2023 (III. folyam 34.)

2023 / 12. szám = Erdélyi magyar sporttörténet - fejezetek és kötődések - KILLYÉNI ANDRÁS • A magyar olimpiai mozgalom elfelejtett ünnepe: 1944. február 20.

Epilógus: mi maradt a világháború után? ■ A tervezett téli sportközpont számos létesítménye elkészült 1944 nyarára: sí­pályák, ugrósánc, szálláshelyek. Kivitelezés előtt állott a sportszálló és a drótkö­télpálya. Az infrastruktúra szempontjából vasúton és országúton is elérhető volt, bár itt is számos beruházást terveztek. Következtek volna a sportpályák, a tribünök, az úszómedencék kiépítése, illetve újabb szállók, villák, éttermek és egy kaszinó kivitelezése. Borsafüredet mint a Radnai-havasok gyöngyét, javasolták a sízőknek, ahol a téli idény százhúsz napon át tart. Az infrastruktúra befejezése is közel volt, az elektromos erőmű telepen, a fűtés-, illetve a vízvezeték-hálózaton dolgoztak a szakemberek, Magyarország első sífelvonója is szinte készen állott. Ekkor min­den jel arra mutatott, hogy minimális munkával hamarosan befejeződik Kelet- Európa legnagyobb téli síközpontja. Ám a háború és a politika ismét közbeszólt. 1944 nyarán a front elérte Erdélyt, a síváros elnéptelenedett. A világháborút Magyarország elveszítette, az 1947. feb­ruár 10-én kihirdetett párizsi béke érvénytelenítette a bécsi döntéseket, szentesí­tette az 1938. január 1-én létező határokat. Románia kommunista vezetése, az adott politikai és gazdasági helyzetben nem tekintette prioritásnak a síközpontot, így sohasem folytatódtak a munkálatok. A pályák megmaradtak és számos orszá­gos szintű síversenyt bonyolítottak itt le a következő évtizedekben. Az ugrósáncot is használták, majd a nyolcvanas években egy kisebb sánc is épült mellé. A mene­dékházakat fokozatosan átalakították vagy lebontották, újabb turisztikai egységek épültek helyükön, ennek ellenére Borsafüred sohasem lett nemzetközi télisport­­központ, amint azt szépsége és adottságai lehetővé tennék. Ám a négy év megfeszült munka nem maradt eredmény nélkül. A befekteté­sek, a magyar sportvezetés hozzáállása és emberfeletti áldozatos munkája bizo­nyította, hogy a magyar sport elkötelezett az olimpiai eszme iránt még világhá­borús időkben is. A közelgő front ellenére lehetett olimpiai sáncot avatni ko­moly nemzetközi részvétel mellett 1944-ben - az elszántság ilyen szintű példá­ja egyedi az olimpiai mozgalomban. A befektetések nyertese végül is - ha indirekt módon is - Borsa település volt, amely községből várossá fejlődhetett közel húsz évvel a világháború után. Az üdülőtelep máig őrzi a nyolcvan évvel ezelőtt kivitelezett sportinfrastruktú­ra emlékét. Borsán az elmúlt években ismét nagy méretű befektetések történtek, így az olimpiai pálya ismét lehetőséget biztosít a sízésre és versenyzésre egy­aránt. 2023 márciusában, hetvenkilenc év után, ismét nemzetközi versenyt ren­deztek itt, a téli sportok álma pedig ismét él: nemzetközi versenyt szervezni mi­hamarabb a világkupa keretében. 51 XK 2023/12

Next