Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 12. szám = Erdélyi magyar sporttörténet - fejezetek és kötődések - MŰHELY MAROSÁN BENCE PÉTER • Közösségi döntések és közösségi identitás. Egy fenomenológiai megközelítés kísérlete Husserl, Heidegger, Ricoeur és Tengelyi nyomán
115 of Philosophy 2010. 53 (3): 211-234. A tisztánlátás kedvéért: Burch vitatja azt a nézetet, hogy Heideggert minden további nélkül decizionistának lehetne neveznünk. Akik szerinte ezt az álláspontot képviselik (tehát, hogy Heidegger decizionista lett volna, azok többek között: Habermas, Lévinas, Karl Löwith, Tugendhat és Paul Ricoeur. 20. Heidegger: Lét és idő. (Ford. Angyalosi Gergely - Orosz István - Vajda Mihály - Bacsó Béla - Kardos András; Osiris, Bp., 2007. 21. Vö. Marosán: Autenticitás és narratív identitás. Az autentikus emberi lét lehetőségéről Heidegger, Tengelyi és Fehér M. István nyomán. 22. Lásd ehhez: Schwendtner Tibor: Husserl és Heidegger. Egy filozófiai összecsapás analízise. L’Harmattan, Bp., 2008. 205-229. Uő: Eljövendő múlt. Genealógia Nietzschénél, Husserlnél és Heideggernél. L’Harmattan, Bp., 2011. 96-101. 23. Heidegger: Lét és idő. 439-445. 24. Heidegger: Logik als die Frage nach dem Wesen der Sprache. Vittorio Klostermann, Frankfurt am Main, 1998. Lásd még ehhez: Marosán: Művészet és politika viszonya Heidegger 1933-34-es előadásaiban. In: Schwendtner Tibor (szerk.): Hatalom és filozófia. Hermeneutikai, fenomenológiai megközelítések. L’Harmattan, Bp., 2016. 111-125. 25. Paul Ricoeur: Soi-même comme un autre. Seuil, Paris, 1990. 26. Ricoeur: Temps et récit I-III. Lásd még: Tengelyi: Élettörténet és sorsesemény. 79-108. 27. A praxis szerepéről Ricoeur filozófiájában lásd Seregi Tamás: Paul Ricoeur cselekvésontológiája. In: Világosság 2007. 1. 43-64. 28. Paul Ricoeur: La Mémoire, l’Histoire, l’Oubli. Seuil, Paris, 2000. Vö. mség: Römer: Das Zeitdenken bei Husserl, Heidegger und Ricoeur. 29. PI. Ricoeur: Temps et récit I-III. Uő: La Mémoire, l’Histoire, l’Oubli. Römer: Das Zeitdenken bei Husserl, Heidegger und Ricoeur. 30. Ricoeur: La Mémoire, l’Histoire, l’Oubli. 31. Ricoeur-höz lásd még: Varga-Jani Anna: Idő és végesség narratívái. Az emlékezés ricoeuri struktúrájának heideggeri alapjairól. In: Magyar Filozófiai Szemle 2019. 63 (3). 95-115. Lengyel Zsuzsanna Mariann: Hermeneutika és kritika filozófia. Kant, Heidegger, Gadamer. L’Harmattan, Bp., 2018. 281-282., 348-349. 32. Tengelyi: A bűn mint sorsesemény. 33. Uő: Kant. Kossuth Kiadó, Bp., 1988. 34. Uő: Welt und Unendlichkeit. Zum Problem phänomenologischer Metaphysik. Részben magyarul: Őslények és világvázlatok. Atlantisz, Bp., 2017. 35. Lásd ehhez: Marosán: Autenticitás és narratív identitás. Az autentikus emberi lét lehetőségéről Heidegger, Tengelyi és Fehér M. István nyomán. 36. Ehhez sokszor a Harmadik személye szolgált nála kiinduló- vagy elrugaszkodási pontként, illetve a Törvény waldenfelsi fogalma. (Tengelyi: Élettörténet és sorsesemény). Azonban éppígy Ricoeur elemzései is alkalmat adnak neki arra, hogy időről időre utaljon a tágabb interszubjektív és történeti horizontra. (Tengelyi: A bűn mint sorsesemény). 37. A válságos idők pontosan ilyen sorsesemények születésének és végbemenésének az idejét jelölik ki. Pl. Husserlnél a korábban már idézett mondatban: „Az európai lét krízisének csak két kivezető útja van: Európa vagy elpusztul, mert elidegenedik életének racionális értelmétől, és szellemellenességbe, barbárságba hanyatlik, vagy újjászületik a filozófia szelleméből.” Edmund Husserl: Válogatott tanulmányai. 366. 38. Lásd ehhez: Tengelyi: Élettörténet és sorsesemény. 20. Továbbá: Marosán: Transzendentale Anthropologie. Sinnbildung, Persönliches Ich und Selbstidentität bei Edmund Husserl und ihre Rezeption in László Tengelyis Phänomenologischer Metaphysik. In Horizon. Studies in Phenomenology 2016. 5 (1). 150-170. 39. A közösségi és kollektív identitás egy újabb fenomenológiai-hermeneutikai elemzéséért lásd Olay Csaba: Regionális és nemzeti identitás. Egy hermeneutikai megközelítés. L’Harmattan, Bp., 2022. 40. Lásd ehhez: Marosán: Autenticitás és narratív identitás. Az autentikus emberi lét lehetőségéről Heidegger, Tengelyi és Fehér M. István nyomán. 41. Mint pl. a „közösségi én”-elméletben. Vö.: Henri Taffel - John Turner - William Austin - Stephen Worcher: An integrative theory of intergroup conflict. In: Organizational Identity: A Reader. Oxford University Press, 1979. 56-65. John Turner - Penny Oakes: The significance of the social identity concept for social psychology with reference to individualism, interactionism and social influence. In: British Journal of Social Psychology 1986. 25 (3). 237-252. John Turner - Katherine Reynolds: The story of social identity. In: Tom Postmes - Nyla Branscombe (eds.): Rediscovering Social Identity: Core Sources. Psychology Press, New York, 2010. 13-32.I műhely