Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 3. szám = Határ/helyzet/jelenség - BALÁZSI GÁBOR • Határjelenségek az élő anyagban
XK 2023/3 Jacob mondta, hogy „minden sejt álma, hogy két sejt legyen”, amire szükség is van a túléléshez sok más sejtféle között. Élettörténetem az utolsó nagy határvonalához kb. félmilliárd évvel ezelőtt érkezett, mikor megjelentek a többsejtű élőlények.17 Tisztázatlan, de természetes tényezők hatására ekkortájt bizonyos sejtmagos sejtek olyan szerves közösségeket kezdtek alkotni, amik állandósultak, és mindinkább csak együttesen, új egységként tudtak szaporodni az erre különválasztott, kijelölt, kitüntetett szerepű ivarsejtek segítségével. A többi, eleve halálra ítélt sejt csak akkor osztódott, ha arra a sejtközösségtől vegyi utasítást kapott, így életük legkésőbb a többsejtű egyed halálával véget ért. Megjelentek az első nagyobb testű, halandó állatok és növények. A testméret növekedésével lehetővé vált a testbeli víztárolás, így az elődeim lassan elhagyták a vizet, és elkezdték meghódítani a szárazföldeket.18 Az idő kereke pörgött, jégkorszakok jöttek-mentek, kisebb-nagyobb űrbéli testek csapódtak időnként a Földbe, köztük egy kisbolygó, amitől kihaltak a dinoszauruszok, esélyt adva az emlősöknek, hogy benépesítsék a megüresedett élettereket. A több mint hatvanmillió éve tartó emlősuralom végén, ezelőtt pár millió évvel megjelent egy majomszerű emlős, aminek csak egyetlen alfaja él ma már a Földön,19 a többi sejtmagos és sejtmagtalan egysejtűvel, valamint a kezétől gyorsan kihaló többsejtűekkel együtt.20 Ez az ember, amiből egy példány vagyok én is. Noha életem legnagyobb természetes határjelenségei évmilliárdokkal ezelőtt zajlottak, a legtöbb embertársamhoz hasonlóan mégis ritkán gondolok rájuk magammal kapcsolatban. Sőt ha más lenne a foglalkozásom, talán sose gondolnék rájuk. Inkább saját, egyéni határvonalaim és az általuk elválasztott életszakaszok foglalják le kizárólag a gondolataimat: a fogamzás, a születés, a kamaszkor, az öregség és a halál. Ennek oka a tudat, ami elhiteti velem, hogy életem a születéssel, esetleg a fogamzással kezdődik, noha csak a tudatomat létrehozó, halandó test kezdődik azzal. Az igazi életem beláthatatlanul régen kezdődött, és a fenti határjelenségek nélkül nem tudnék se róluk, se a saját határvonalaimról. Pedig a hajdani határjelenségek egyikének fonákja itt kísért életem során is, főleg most, ahogy idősödöm. Noha félmilliárd éve többsejtű állat volt minden ősöm, a bennem élő sejtek még mindig magukban hordozzák az egysejtűség képességeit. Főleg a gátlástalan osztódás képességét. Sejtjeim utasítás nélkül nem szabadna osztódjanak, de genetikai vagy más hibák folytán mégis megtehetik, hogy korlátlan növekedésnek indulnak, és így rosszindulatú daganat, azaz rák keletkezhet a testemben.21 A rák keletkezése magán viseli a határjelenségek jellemzőit: ahogy öregedik a szövet, vagy nő valamilyen káros hatás, egy ideig változatlannak tűnhet minden, mert a környező sejtek és az immunrendszer kiküszöbölik az elromló, korlátlan növekedésre hajlamos sejteket. Idővel viszont nő az esélye, hogy a többszörös védelmi rendszer egyszer csak elégtelen lesz, és a gátlástalanul elszaporodó hibás sejtek még inkább ellehetetlenítik a védelmet, így viszonylag gyorsan zajló határjelenségek által egy új, kezelés vagy műtét nélkül visszafordíthatatlan rendellenesség alakul ki, és a rák eluralkodik a környezetén.22 Egy másik határjelenség aztán tovább ronthatja a helyzetet, ha a rákos sejtek mozgékonnyá válnak, elhagyják eredeti helyüket, betolakodnak a keringésbe, és a vérereken keresztül máshová vándorolnak, ahol másodlagos, áttétes daganatokká növekednek. Legtöbb rákbeteg nem az elsődleges rákba hal bele, hanem az áttétekbe, ezért fontos lesz a velük összefüggő határjelenségeket és okaikat jobban megismerni, és idővel megszüntetni.23 32