Korunk 2023 (III. folyam 34.)

2023 / 3. szám = Határ/helyzet/jelenség - BALÁZSI GÁBOR • Határjelenségek az élő anyagban

XK 2023/3 Jacob mondta, hogy „minden sejt álma, hogy két sejt legyen”, amire szükség is van a túléléshez sok más sejtféle között. Élettörténetem az utolsó nagy határvonalához kb. félmilliárd évvel ezelőtt ér­kezett, mikor megjelentek a többsejtű élőlények.17 Tisztázatlan, de természetes té­nyezők hatására ekkortájt bizonyos sejtmagos sejtek olyan szerves közösségeket kezdtek alkotni, amik állandósultak, és mindinkább csak együttesen, új egység­ként tudtak szaporodni az erre különválasztott, kijelölt, kitüntetett szerepű ivar­sejtek segítségével. A többi, eleve halálra ítélt sejt csak akkor osztódott, ha arra a sejtközösségtől vegyi utasítást kapott, így életük legkésőbb a többsejtű egyed ha­lálával véget ért. Megjelentek az első nagyobb testű, halandó állatok és növények. A testméret növekedésével lehetővé vált a testbeli víztárolás, így az elődeim las­san elhagyták a vizet, és elkezdték meghódítani a szárazföldeket.18 Az idő kereke pörgött, jégkorszakok jöttek-mentek, kisebb-nagyobb űrbéli testek csapódtak időn­ként a Földbe, köztük egy kisbolygó, amitől kihaltak a dinoszauruszok, esélyt adva az emlősöknek, hogy benépesítsék a megüresedett élettereket. A több mint hatvanmillió éve tartó emlősuralom végén, ezelőtt pár millió évvel megjelent egy majomszerű emlős, aminek csak egyetlen alfaja él ma már a Földön,19 a többi sejt­magos és sejtmagtalan egysejtűvel, valamint a kezétől gyorsan kihaló többsejtűek­kel együtt.20 Ez az ember, amiből egy példány vagyok én is. Noha életem legnagyobb természetes határjelenségei évmilliárdokkal ezelőtt zajlottak, a legtöbb embertársamhoz hasonlóan mégis ritkán gondolok rájuk ma­gammal kapcsolatban. Sőt ha más lenne a foglalkozásom, talán sose gondolnék rájuk. Inkább saját, egyéni határvonalaim és az általuk elválasztott életszakaszok foglalják le kizárólag a gondolataimat: a fogamzás, a születés, a kamaszkor, az öregség és a halál. Ennek oka a tudat, ami elhiteti velem, hogy életem a szüle­téssel, esetleg a fogamzással kezdődik, noha csak a tudatomat létrehozó, halan­dó test kezdődik azzal. Az igazi életem beláthatatlanul régen kezdődött, és a fen­ti határjelenségek nélkül nem tudnék se róluk, se a saját határvonalaimról. Pe­dig a hajdani határjelenségek egyikének fonákja itt kísért életem során is, főleg most, ahogy idősödöm. Noha félmilliárd éve többsejtű állat volt minden ősöm, a bennem élő sejtek még mindig magukban hordozzák az egysejtűség képessé­geit. Főleg a gátlástalan osztódás képességét. Sejtjeim utasítás nélkül nem sza­badna osztódjanak, de genetikai vagy más hibák folytán mégis megtehetik, hogy korlátlan növekedésnek indulnak, és így rosszindulatú daganat, azaz rák kelet­kezhet a testemben.21 A rák keletkezése magán viseli a határjelenségek jellemzőit: ahogy öregedik a szövet, vagy nő valamilyen káros hatás, egy ideig változatlan­nak tűnhet minden, mert a környező sejtek és az immunrendszer kiküszöbölik az elromló, korlátlan növekedésre hajlamos sejteket. Idővel viszont nő az esélye, hogy a többszörös védelmi rendszer egyszer csak elégtelen lesz, és a gátlástala­nul elszaporodó hibás sejtek még inkább ellehetetlenítik a védelmet, így vi­szonylag gyorsan zajló határjelenségek által egy új, kezelés vagy műtét nélkül visszafordíthatatlan rendellenesség alakul ki, és a rák eluralkodik a környezetén.22 Egy másik határjelenség aztán tovább ronthatja a helyzetet, ha a rákos sejtek mozgékonnyá válnak, elhagyják eredeti helyüket, betolakodnak a keringésbe, és a vérereken keresztül máshová vándorolnak, ahol másodlagos, áttétes dagana­tokká növekednek. Legtöbb rákbeteg nem az elsődleges rákba hal bele, hanem az áttétekbe, ezért fontos lesz a velük összefüggő határjelenségeket és okaikat jobban megismerni, és idővel megszüntetni.23 32

Next