Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 4. szám = Rovarológia - LÁSZLÓ ZOLTÁN • Fürkészek, táplálékhálózatok, ökológiai kontextusok. Beszélgetés a rovaréletformák kutatási irányairól (Kérdezett Balázs Imre József}
XK 2023/4 voltak, akkor ez működni fog. Ez nálunk egyelőre talán egy kicsit sci-finek hangzik, de sokan vannak, akik ezen dolgoznak. Úgyhogy látok ebben potenciált. Ugyanez a közvetlen környezetre vonatkoztatva: rengeteg olyan oldal van, ahol azzal foglalkoznak, hogy a kertedbe milyen növényeket tegyél, milyen mennyiségben, mennyire legyen, mondjuk, nedvesebb egy élőhely, egy kis tavacskás sarokkal - nem feltétlenül csak a beporzókért, mert hogyha ezek megvannak, akkor megjelennek ott természetesen a növényfogyasztók is, amelyek pedig maguk után vonzzák azokat, amelyek őket fogyasztják. Ha van egy ilyen diverz rendszered, egy pici, de változatos ökoszisztémád, akkor ez kisebb erőfeszítéssel fenntartható, mint hogyha csak rózsát tennél. Egy nagyon tág kérdést teszek fel a beszélgetésünk vége felé közeledve, de te majd lefordítod magadnak. Végül is ezek a megoldások, amikről meséltél, részben arról szólnak, hogy a rovaroknak megvan a maguk szerepe, és meglehet a szerepe azon ember számára, aki a klímáról, diverzitásról, ökoszisztémáról gondolkodik Az volna a kérdésem, hogy tudnál-e mondani egy-két további példát, ami arról szólhat, hogy a rovarok kisegíthetnek bennünket valamilyen bajainkból. Szóval, hogy mennyire megkerülhetetlenek számunkra a rovarok. Nézd, hogyha nagyon szigorúak akarunk lenni, akkor ezt a bolygót, hogyha lejön egy földönkívüli, körülnéz, és a diverzitásra is figyelve megnézi, hogy milyen élőlények vannak itt, akkor nem az emlősök bolygójának fogja tekinteni, hanem az ízeltlábúak bolygójának, a növények után, aminek nagy részét a rovarok teszik ki. Van tehát ez a mennyiségi szempont. De sorra is vehetjük akár, hogy milyen hasznot hajthatnak nekünk. Egyik dolog, ami általános érvényű, és amiről beszéltünk már, az a beporzás. Eper, cseresznye, alma, körte, csoki, és sorolhatnám hosszan, még mi minden nem lenne, hogyha nem lennének a beporzó rovarok. A hosszú-hosszú együttes fejlődés végeredménye az, hogy ilyen nagy változatosságban vannak jelen növények és rovarok. Ez azt is jelenti, hogy minden egyes növénynek megvan a specializált beporzója. Igaz, vannak generalista fajok is, de hogyha kiveszel egy specializált beporzót a rendszerből, és valaki nem lép a helyébe, akkor annak a növényfajnak nem sok esélye marad a túlélésre. A természetben ez úgy alakult, hogy lehetőleg ne történjen így, mivel egy növénynek több beporzója is van általában. De ott, ahol egy van, sokkal nagyobb a veszély. A beporzás nélkül elég kevés dolog marad, amit az asztalra tehetünk. Vannak elrettentő jövőbeli képek, amikről amúgy Kínában tényleg láttam, hogy csinálják, hogy a porzóról a pollent egy ecsettel leveszik, és utána a bibét bekenik vele. Igen, olykor találkozunk ezzel a nagyon extrém vetülettel, amely azonban nem egy általánosan jellemző jelenség egyelőre, de előfordul. Egyik, számunkra létfontosságú haszna a rovaroknak tehát a beporzás. Ebben részt vesznek a méhek, lepkék, bogarak, legyek. A másik dolog, amiről eddig beszéltünk, a természetes ellenségek jelenléte - nélkülük ugyanúgy egy csomó minden nem lenne, hiszen ezek a rendszerek akkor tudnak fennmaradni, hogyha valamennyire rugalmasak, és akkor lesz a rendszer rugalmas, ha több lábon áll. Ha ezeket a lábakat szépen lassan elvesszük, például egyre több természetes élőhelyet, a saját érdekeinket szem előtt tartva, termőfölddé alakítunk, akkor az élőhelyekkel együtt fajok is eltűnnek - fogynak a lábak, amelyek tarthatnák a rendszert. 14