Korunk 2023 (III. folyam 34.)

2023 / 7. szám = Szórakozó emberiség - GAAL GYÖRGY • A tanár és régész László Gyula kolozsvári évei

László Gyula székely eredetű unitári­us családból Kőhalomban született 1910-ben. A hatalomváltás után mene­kültként érkeztek Budapestre. Az édes­apa a Néprajzi Múzeum könyvtárában nyert alkalmazást. A fiatalemberre nagy hatással volt a népi irodalom és a fel­lendülő néprajzkutatás. A Magyar Kirá­lyi Képzőművészeti Főiskolán szerzett 1933-ban rajztanári diplomát, majd 1935-ben a tudományegyetemen bölcsé­szeti doktorátust. A Magyar Nemzeti Múzeum alkalmazottjaként kezdett nép­rajzi és régészeti kutatásokba. Itt érte a kitüntető kinevezés az újonnan szerve­zett ETI-be. A korabeli Magyarországon öt régészeti tanszék működött, ezek kö­zül három tanszéken ősrégészetet, ket­tőn pedig római kori régészetet oktattak. Kolozsvárt szóba jött egy magyar őstörté­neti tanszék felállítása, de ennek betölté­sére László Gyula még túl fiatal volt. In­tézeti tanári minőségben rá hárult a hon­foglalás korának a kutatása. Úgyhogy ki­nevezésével egy második régészeti isko­la alapozódott meg Kolozsvárt. A következőkben a szerző a kolozs­vári régészeti iskola intézményeit mutat­ja be igen részletesen. Az alapot az egye­tem tanszéke képezi. Itt minden Roska professzor kezében összpontosul. Megis­merjük oktatói-nevelői felfogását, mely részben a Posta Béla kijelölte irányt követi, s teljes összhangban van a kor­szak tudománypolitikai elvárásaival. Az 1940-1945 között meghirdetett kurzusai pontos jegyzékét kapjuk. 1942-ben ő szorgalmazza, hogy Kolozsvárt egy nép­vándorlás kori és magyar őstörténeti tan­szék létesüljön. Roska 1945-ben a szege­di egyetemre távozik. Külön alfejezet mutatja be a professzor munkatársainak két csoportját: a volt Posta-tanítványokat (Kovács István, Ferenczi Sándor), vala­mint Roska saját tanítványait (Novákné Czéh Irén, ifj. Kós Károly, Szabó György, Pálfy Antal, Perczely Nándor). Meglepő, hogy a szerző Novák József „I. osztályú tanársegéd” munkásságát az első cso­portnál ismerteti, hiszen őt Debrecenből hozta magával a professzor. E keretbe illeszkedik bele László Gyula katedrához vezető útjának a rész­letezése. Az első lépés a magántanári fokozat elnyerése volt. Ennek minden dokumentumát megőrizte a Szegeden ta­lálható kari levéltár. Lépései ugyanazok voltak, mint a régi kolozsvári egyetemen. Minden lépésnél a tárgy professzorának és még egy mellé kirendelt tanárnak (je­len esetben Visky Károly néprajztudós­nak) kellett a véleményezése. 1941 tava­szán került sor a magántanári kollokvi­umra és a próbaelőadásra. Július 2-án kapta meg magántanári habilitációját „A népvándorlás és a magyar honfogla­lás korának régészete” tárgykörre. Az 1941/42-es tanév I. félévétől kezdve tart­hatott heti 2 órás magántanári előadáso­kat László Gyula a Néprajzi Intézet tan­termében. Ahogy László helyzete mind jobban erősödött, egyre több téren került konfliktusba a tanszék professzorával. 1944. január 10-én a minisztérium pá­lyázatot ír ki a „honfoglalás kori régé­szet” tanszék betöltésére a kolozsvári egyetemen. Erre egyedül László jelentke­zik. A kar március 23-án 18 igen és 2 nem szavazattal javasolja kinevezését a minisztériumnak. A kormányzó 1944. június 30-án nyilvános rendkívüli tanári minőségben adta meg a kinevezést. Rög­tön az ÉTI igazgatói tisztségének az elvállalására is felkérték, de ezt nem vál­lalta. Különben a tanévet sem kezdhet­ték meg a szokásos időben a front köze­ledte miatt. Visegrádon élte át a hata­lomváltás idejét, s 1945 márciusában jelentkezett szolgálattételre Kolozsváron. Akkor már meg voltak számlálva a Ferenc József Tudományegyetem napjai. A régészet intézményi keretei között a tanszék mellett külön fejezetet érde­mel az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtára. Ez a még Posta Béla ide­jében berendezett Bástya utcai épület­ben működött. Igazgatói tisztségét 1940 őszétől Roska Márton töltötte be, s igye­kezett magát jó szakemberekkel körül­venni. Továbbra is alkalmazta az egykori Posta-tanítványokat, s egyetemi tanárse­géde, gyakornokai szintén beosztást kap­tak. Először a károkat és a gondozatlan állományt kellett felmérni. 1943-tól a tár értékeinek összecsomagolása, elmenekí­­tése okozott gondot. Közben a munkatár­ 2023/7­ 118

Next