Korunk 2023 (III. folyam 34.)

2023 / 7. szám = Szórakozó emberiség - RINGERT CSABA - SZŰTS ZOLTÁN • A digitális múzeum evolúciója

valósítja meg: „Minden egyes iskolánk egy kis társadalmi közösséggé válik (embryonic community life) az alkotómunka típusaival, amely a nagyobb társada­lom életének tükre.” A múzeum szempontjából kiemelten fontos, hogy Dewey annak központi sze­repét hangsúlyozza, és úgy tekinthetünk rá, mint az ismeretszerzés központi ele­mére, ahol a gyűjteményen, a tárgyakon keresztül tapasztalati úton, gyakorlati te­vékenységek végzése közben szereznek ismeretet a gyerekek, megadva ezzel a mú­zeumpedagógia máig legfontosabb alapvetését, miszerint a tárgyakon és a cselek­vésen keresztüli tanulás, az interaktivitás jelentik napjainkban a múzeumi tanu­lás legfontosabb formáit. A múzeumpedagógia fogalmának értelmezése során a digitális tartalmak fel­használásával (értelemszerűen) nem foglalkozik. Ennek a területnek a fejlődése csak sok évvel a digitális eszközök oktatási rendszerben történő megjelenését kö­vetően valósult meg. A köznevelési rendszerben sokkal hamarabb megindultak azok a digitális fejlesztések, amelyek a múzeumi környezetben később jelentek meg. A digitális átállás mind az iskolai, mind a múzeumi környezetben szorosan összekapcsolódott az élménypedagógiával. Minden múzeum számára a legfontosabb a gondozásában lévő közgyűjtemény állapota, feldolgozottsága, valamint publikálása. A múzeumpedagógiát leginkább az különbözteti meg az egyéb formális vagy nem formális pedagógiai környezet­től, hogy tartalmi alapját a gyűjteményben fellelhető kulturális javak adják. A mú­zeumpedagógiai foglakozás alkalmával a pedagógia módszereit alkalmazva a mú­zeumpedagógus a gyűjteményi kulturális javak megismertetésén keresztül próbál­ja meg a tanulók ismereteit bővíteni az adott témakörben. Fontos a kiválasztott műtárgy, a kapcsolódó oktatási tartalom hitelessége, amely a múzeumi ismeret­közvetítési célokat elválasztja a Web 2.0 által biztosított egyéni, személyes, leg­többször nem ellenőrzött tartalmak megosztásától. A múzeumpedagógia alapvetően konstruktivista szemléletű. Ehhez hozzájá­rulnak a nem formális tanulási környezet adta lehetőségek, a gyűjteményen ala­puló ismeretszerzés. Szemléletmódjában kiemelkedő szerepet játszik a művészet­pedagógia, az interpretáció, az élményszerzés. Ehhez kiváló kiegészítő eszköz a digitális, online tér, amelynek alkalmazása, az érzékszervekre való hatása él­ményfokozó ingereket képes kiváltani a felhasználóból (Ringert 2021). Összefoglalás ■ Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a világháló megjelenésével felbukkan­tak az új típusú, csupán digitális múzeumok, majd a Web 2.0 bevonta a közönsé­get a múzeum világába, végül pedig megtörtént a visszarendeződés. A hagyomá­nyos múzeum digitális szegmenssel alakult ki. Ennek következménye, hogy külön hangsúlyt kell fektetni a múzeumon belüli foglalkozásokra és oktatásra, hiszen létrejött a digitális múzeumpedagógia, mely olyan élményközpontú múzeumi fog­lalkozás, amely speciálisan valós vagy virtuális múzeumi környezetben, IKT esz­közök használatával valósul meg, és közvetlen hatással van a résztvevő IKT­ műveltségének fejlesztésére és a múzeumi gyűjteményhez kapcsolódó műveltség­területek ismeretanyagának átadására. ■ IRODALOM Ringert Csaba - Szűts Zoltán Bényei Judit - Ruttkay Zsófia: A kulturális örökség közvetítése digitális, interaktív techno­lógiák segítségével. Szociálpedagógia 2015. 1-2. Berényi Marianna: Hogyan értékelik a magyar látogatók a múzeumok koronavírus alatt folytatott online tevékenységét? https://mokk.skanzen.hu/admin/data/file/20210527/ berenyi_marianna_hogyan_ertekelik_a_latogatok_a.pdf 2023/7 106

Next