Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)

1848-09-16 / 67. szám

Bécsből eltávozott volna, még­sem lehet egészen alaposnak mon­­­­dani. A zavargók szétoszlatására kiállított nemzetőrök az engedel­mességet megtagadván, a sorkatonaság parancsoltatott ki. Szükség azonban nem volt rá, mert a nép mintegy 10 óra tájban magától eloszlott. Ma reggel a mozgalom ismét megujúlt, s úgy látszék, hogy Latournak ez jó viz volt malmára,­­mert 11 órakor nagy se­besen bevágtat az országgyűlési terembe, a tanácskozást félbe­­szakasztja, egy névtelen levélkét olvas fel, melly a mozgalomnak komoly politicai szint kölcsönöz, s a nemzetőrség nevében a sor­­katonaság kiállítását kéri. Ezen állítások ellen a baloldal ugyan fölszólalt, a katonaság azonban délután mégis kirendeltetett.­­ Minthogy azon hír terjedt el, hogy a ministeriumot megdönteni szándékoznak, az országgyűlés permanensnek nyilvánítá magát. A ministerium folyvást a diákok ellen agitált, jelzi, hogy ezeket út­jában látja. Tudósításaiban, mellyeket az országgyűléshez küldött, mindegyre magasabban húzta fel szemöldökét, a diákok a Si­­cherheits-Ausschusst visszaállítatni kívánják, a diákok torlaszokat emelnek, a diákok a respublicát kiáltják ki. — Pedig dehogy! Kívánják igenis, hogy a közbátorsági bizottmány visszaállítassék, s néhány egyén vád alá vonassák. Az országgyűlésen kinevezett bizottmányok egyike az Aula megnyugtatására lévén kiküldve, Boroschnak sikerült is czélt érni. — Esti 9 órakor a fölállított katonaság, — sz. István terén 6 ágyú is föl volt állítva,s mellette a tüzérség égő kanóczczal — visszavonult. Latourt az országgyűlés cserben hagyta és a baloldal első győzelmét vívta ki. — Egy más kézből, szinte sept. 13ról, Bécsből e tudósítás jött. A tegnapi zavarok következtében, már jókor reggel össze­­csoportosodott a nép s a mai fenyegetések leginkább az ország­gyűlés ellen irányoztattak, hogy a kívánt biztosítás ez úton esz­közöltessék. Alig kezdődtek a vitatkozások, midőn Latour egy névtelen levelet felolvasott, mellyben felszóllíttatik a nemzetőrség nevében, hogy parancsolja be a katonaságot, minthogy a nép, az Aulával egyetértve, az országgyűlést szétverni szándékozik. A baloldalnak minden ellenmondása daczára, délután mindennemű ka­tonaság, ágyúkkal bevonult, s a város főbb utczáit s piaczait el­foglalta.­­ Az egyetem körül a légió sorban állott, s hozzá a külvárosi, s a vonalokon túli penczingi nemzetőrség is csatlakozott. Híre terjedt, hogy barik­adakat emelnek, s annak következtében főtiszt küldetett ki egy századdal szemlére, azonban a légió pa­rancsnoka a katonákat a vonalon túl nem eresztette, s csak a fő­tisztnek és segédének engedte meg a vizsgálást. A légió mérsékelt öntartásának köszönhetni, hogy lődözésre alkalom nem szolgáltatott. Latour holnap vadállapotba tétetik, s eddig hihetőleg már le is köszönt, talán többi társaival együtt, mert Doblhoff, elillanása óta, sehol sem láttatott. A császár s­zens, családja ellen legkisebb nyilatkozás sem történt; Schönbrunn felé semmi csoport nem vonult. Az új mini­sterium combinatiojánál sokat említik Borrosch nevét; változás tör­ténvén, minden esetre baloldali leend az uj ministerium. — Prágában,sept. 9-kén, az altisztek ismét gyűlést tar­tottak. Egy tizedes panaszt emelt azon feszültség ellen, melly a katonák és egyéb polgárok közt uralkodik, holott, mint állítá, ők is a népből származtak, s innét a nép közé térnek vissza. Másik pa­naszuk, hogy a tisztségben a nemeseknek elsőbbség adatik, úgy hogy a közember alig mehet fölebb altisztségnél. E baj megszün­tetése iránt petitiót akarnak intézni az országgyűléshez. NÉMETORSZÁG, F­rankfurt, sept. 7. A schleswig-hol­­steini ügy a ministériumnak visszavonulását vonván maga után. Schüler indítványa következtében azon kérdés merült föl a nem­zeti gyűlésben, hogy miután Dahlmann az új ministériumot még nem alakította meg, a lelépett pedig a határozatnak felelősséggel összekapcsolt végrehajtását bizonynyal nem vállalandja el, de sőt reáruházni a gyűlésnek joga sincs, miként tétessék elég a gyűlés határozatának ? Eisenmann úgy vélekedik, hogy rendelkezni kell, habár csak 6 órára állíttatnék is ministerium. Wesendé­­n­e­k a ministereknek olly sietve történt leköszönése ellen szólal föl, attól tartván, hogy ezen eljárásukkal a gyűlés határozatát szándékoztak illusoriussá tenni. Szónokot e kifejezéseiért az elnök félbenszakasztja, reménye, úgymond, becsületétől, hogy e gya­núsításra vádat fog alapítani. Wesendonek az elnöknek ezen zsar­noksága ellen kikel, mit tűrni nem szándékozván, azt egyene­sen visszautasítja. Ő a ministeriumnak azt akarja mondani, hogy mit kell vala tennie, az illető parancsokat kell vala ugyanis Wrangel vezérnek megküldeni. Jelenleg azt indítványozza, hogy a végre­hajtással Dahlmann bizassék meg; ha pedig a ház nem akarja, ak­kor, úgymond, forradalmi eszközökhöz kell nyúlni, s a gyűlés kebeléből egy végrehajtó bizottmányt kinevezni. (Helyes.) Mohi Róbert nem hiszi, hogy a ministerium olly határozat végrehaj­­tására köteleztethetnék, mellyhez állását kötötte. Épen azért, mert ezen végrehajtásba bele nem egyezett, lépett le. Ki az új ministe­rium alakításával megbizatott, ideiglenes meghatalmazást kérhe­tett volna a kir. kormányzótól, egyelőre csak ezen határozat vég­rehajtására kell alakítani ministeriumot. Dahlmann kéri az in­dítványozókat , hogy indítványaikat vonják vissza, mert a helyze­tet veszélyesnek hiszi, s állítja, hogy a lelépett miniszerek eljárása becsületes emberhez illő volt (a teremben a reménybeni csalatko­­zás jelei mutatkoznak.) A fölhozott kérdés körül hosszabbra terjed­vén a vita, miután Schüler és Wesendonck indítványaikat vissza­húzták , Ziegerth indítványára napirendre tért át a gyűlés.­­ Ezután Reden a végezt ten indítványt, hogy a dán háború követ­keztében megkárosult északi tengerparti révek a közjavakból kár­­talaníttassanak. Bizottmányhoz utasíttatott. Az elnök ezután egy franczia nyelven irt adrest mutat be Oláhországból. A külügyek ministeréhez utasíttatik. — A lelépett ministerek helyébe, a meny­nyiben bizottmányi tagok is voltak, Wesendonck indítványa következtében, új tagok választattak. — Frankfurt. Az amerikai egyesült statusoknak a porosz udvarnál volt követe D o n e­­ s o n sept. 5-én a külügyi minister­­hez benyújtott iratában az egyesült statusok elnökének örömét nyi­latkoztatja ki a német nemzet megkezdett nagyszerű vállalata fölött, s magát, mint azon státusok meghatalmazott követét mutatja be. FRANCZIAORSZÁG, P­a­r­i­s, aug. 5-kén. Az alkotmány­terv tanácskozás alá vétetvén, az átalános tárgyalásnál Pierre L­e­r­o­u­x 3 órai beszéddel untatta a házat, mindig azt mutogat­ván , mennyi hiánynyal bírnak az eddig készített alkotmányok, s minő sok van a jelen tárgyalás alattiban is. A ház türelmetlen volt s nem hallgatá ki. .. Ezzel az átalános tárgyalás bevégez­tetvén , a sor a bevezetésre került. Áll ez a kis czikkből, neve­­zetes­ szavai ezek: „Francziaország köztársasággá alakúl. Czé­­lúl tűzte ki a haladás s polgárosulás kezdeményezését megtartani, a polgárokat mindinkább igazságos osztályosaivá tenni a társaság javadalmainak, és az erk­ölcsiség, fölvilágosultság s jóllét minél magasb fokára segíteni, tisztel minden nemzetiséget, minden hó­dítás ellen van s egyik nép szabadsága ellen sem harczol soha. Minden polgár vérével s vagyonával köteles hazáját szolgálni. A köztársaság védi a polgár személyét, családját, vallását, tulajdo­nát, munkáját s ingyen neveltetést nyújt mindenkinek. Segéli a szűkölködőket részint rendelkezése alatt álló munkanyujtással, ré­szint gyámolításával a munkára képteleneknek.“ Ezen bevezetés ellen több szó emelkedett, egyik módosítást ajánlván, másik egy­szerűen kihagyatni óhajtván azt. Elleneleg hatályosban Fresnaud nyilatkozott, egy eddig ismeretlen, de nagy tehetségű szónok. Veszélyeseknek tartja­­ a nagy szavakba öltöztetett mondatokat, mert azokat a nép ígéreteknek tekintvén, valósításukra törekszik, mit az élet meg nem adhat. A törvény szabjon parancsot, ne ja­vaslatokat tegyen, s erkölcstani eszmék helyett tisztán politicai téren maradjon. Védelmére Cremieux s Lamartine szólot­tak. Cremieux szerint az illy átalános mondatok politicai evan­géliumává lesznek a népnek. A februári forradalomnak különvált sajátságos jelleme van, mellyet szükség mindjárt homlokára írni. Ez inkább társadalmi, mint politikai jelentőséggel bír, s röviden ennyit tesz : „adjunk munkát, neveltetést s kenyeret mindenki­nek.“ Lamartine még tovább megy , s tiltakozva minden commu­­nisticus gyanúsítás ellen, bevallja , hogy a köztársaságnak köte­lessége ha nem is a munkarendezés , de igen a munkajog kérdé­sének megfejtése. Szerinte a tulajdoniság isteni eredetű , s alapja lévén minden társasági rendnek, annak tiszteletben tartása egy­szersmind fokmérője a népek míveltségi állapotának. A munkajog által nem is czéloztatik sem a tulajdoniság megsemmisítése, sem a tőkevagyon elenyésztése. Nemcsak azt elérni, hogy a nyomorú­ságba sülyedt kézműves, a számos gyermekek élete fentartásáért hasztalan küzdő munkás stb. segélyt nyerjen. És a testvériség el­veire alapított köztársaság az éhező polgárt ne kénytessék azzal elutasítni, élj ahogy tudsz, vagy halj meg, ha aka­rod. Végre említé még c­áfolatul, hogy a törvény parancsoljon, de az alkotmánynak úgy kell szerkesztve lenni, hogy annak jósága önkénytes elfogadást nyerjen a nép előtt. — Ez okok következté­ben a bevezetés teljesen megmaradt. — Az „Union“ szerint az Austria-, Franczia- s Angolor­szágok közti alkudozások alkalmasint szerencsés véget érnek. Annyi már bizonyos , hogy Austria a közbenjárást elfogadta, de nem jelölvén ki mai napig se az alkudozási alapot, ha ez talán Lombardia megtartása, vagy Velencze ostromának föl nem füg­­gesztése lenne, — aligha a békés út sikerre vezet. — Paris. A ,,Patrie“ cz. hírlap sept. 6—ki száma hiteles­nek mondott forrás után azon hirt közli, hogy Bécsből érkezett sürgönyök következtében Cavaignac ministeri tanácsot tartott, s a fegyveres beavatkozást elhatározván, ez iránt már el is mentek a szükséges rendeletek, valamint 4000 katona Velenczébe szállítta­­tása is elhatároztatott. — Sőt a „Constitutionnel“ már meg is ne­vezi Lamorid­ére tábornokot, mint a havasi tábor főparancsnokát. — Ezekkel ellenkezőleg a sept. 7-ki ülés alatt azon hir terjedt el a nemzeti gyűlés tagjai között, hogy Cavaignac tudata egyik ba­rátjával az angol-franczia közbenjárásnak Austria részéről tett el­fogadtatását. Bizonyost még mindeddig senki sem tud. Hasonló zavart okozott, s többféle magyarázatra szolgált alkalmal egy a „Spectateur republicain“ben kijött touloni levél, melly igy szól: „e pillanatban jó parancs valamennyi gőzös fölkészítésére. Min­denütt gépészek s matrózok kerestettnek. A fregatták Marseillebe mennek több sorezred s ágyutelepek hajóra vétele végett. Moliére tábornok lesz e hadmenet vezérparancsnoka. Hogy merre, ki el­len indul, senki sem tudja.“ Párisban szinte csak találgatják a dolgot. — Legújabban sept. 8-kán a nemzeti gyűlésben Bastide hivatalosan jelenté, hogy Austria elfogadta a közbenjárást. Ez te­hát teljes bizonyosság. OLASZORSZÁG. Toscana. Livornóban, sept. 3-kán újabb összeütközés történt a népcsoportulások s gyülésezések be­tiltása miatt. A tiltó parancsok mindenütt letépettek a falakról, hogy a toscanai biztos rendőrszolgákkal kényteleníttetett őriztetni azokat. Ennek ellenére a nép ismét le akarta szaggatni, mi­közben egy ifjú kezén megsebesíttetett. Erre veszekedés tört ki; a rend­őrség a sorkatonasággal keményen tüzelt a népre, ez viszont ama­zokra. Tüzérség is jött elő s kartácscsal lőtt az utczákba. Azonban a nép mindenütt föllázadván, s a katonaság egy részét is megnyer­vén, a kormánybiztost a várerősségbe szorító, a lovasságot abla­kokból s háztetőkről puskázó, s végre a pattantyuság is visszanult véres megtámadásai elöl. Esti 9 órától reggeli 8-ig tartott a csa­ta, s a katonaság 120 legényt vesztett el. A nép hallottainak szá­mát még nem tudni. A lázadás okául azt mondják, hogy Cipriani több elfogalásokat tétetett, s megtilta háromnál több embernek együvé jöni. Ezért akarta a nép megbeszélni magát. A katonaság nagy része vonakodott a népre lőni, és sok el is hagyta zászlóját. — Sardinia. Genuában is utczai zavarok voltak, s­zept. 1-jén közel volt a nép és katonaság közti nagyobb összeütközés. A zavar Boni nevű polgár elfogatása miatt történt, mert ennek ti­tokban elszállíttatását a városból a személyes szabadság megsér­tésének magyarázta a nép. S hasztalan mentegetőzött ministeri parancscsal a kir. kormányzó, a nép számtalan sokaság jelenlété­ben gyűlést tartott ablaka alatt, s Boni elfogatását törvénytelennek nyilvánítván, kitiltását rögtöni visszahívás által akarta jóvátenni.— Néhány ablak betörésnél s egy rendőr megsebesítésénél komolyabb összeütközés nem történt. — Parma. Több olasz hírlapok szerint az osztrákok Par­mában 400 millió frank hadi sarczot követeltek. Mit a népség a kitűzött 4 óra alatt nem teljesíthetvén a horvátok szabad pusztítást s zsákmányolást kezdtek. Erre az egész város föllázadván rémítő mészárlás következett, s a nők is lelkesen részt véve bútorokat s mindennemű málhákat hánytak ablakból a katonaságra, hogy ez hátrálni kénytetett az utszákból. A nagy öldöklés kimenetele még nem tudatik. — E hír semmi hitelességgel nem bir, sőt te­kintve a 400 millió számot olly mesének tartjuk, mellyből aligha marad valami igaz. 306 Felelős szerkesztő: Bajza József. — Nyomtatja* Kozma Vazul. LEGÚJABB. Sept. 15. éjjeli 11 óra. Csányi Keszthelyből sept. 12-ről írja, miszerint gr. Teleky Ádám vezérőrnagy saját és tiszti kara nevé­ben kijelenté , hogy Jellasich ellen nem harczol, (csaknem egy­hangú felkiáltás : árulás , hosszú zaj.) mert vele egy eskü köti. Két battériánk Teleky kéziben van :Teleky Keszthelyről balra vonult s Csányinak irja, hogy ha serge élelmezéséről nem gondoskodik, sergestül együtt átmegy Jellasichhoz. Batthyány Lajost nem ismeri el törvényes ministernek. A ház e tudósítást nagy megindulással fogadá. Batthyány Lajos erre indítványozd , küldjön a ház a nádor­hoz küldöttséget, melly­et megkérje, hogy menjen le a táborba, és vegye át a vezérséget. Kossuth hozzá­téve : menjen le de holnap, s átvevén a vezérséget, egy talpalattnyit se engedjen védetlenül elfoglalni a magyar földből, és ezenkívül küldjön a ház­i biz­tost a táborba a végett, hogy az árulók kevesedjenek, a hívek pedig szaporodjanak A küldöttség éjj 1­­ 12-re indult a nádorhoz. Mi választ hoz , a legfeszültebben várja a ház. 12 órakor éjfélkor a küldöttség megérkezvén jelenté, hogy a nádor nádori kötelességét ismervén, le fog menni a táborba. Előfizetési hirdetés a Pécsett megjelenő FÜNFKIRCHNER ZEITUNG political hírlapra. Szerkeszti WECVIRT E. A. Megjelenik e lap 1-je octobertől kezdve ívalakban, új betűkkel nyomva hetenként háromszor. A szerkesz­tőség azon igyekszik, hogy lapjának illedelmes és ér­demteljes tartalmat kölcsönözzön. Ezen lap folytonosan eredeti tudósításokkal szolgál Magyarországról, a danai vidékekről, Austriáról, Olasz­országról stb. Az előfizetés ára, ámbár e lap nagyobb és terjedel­mesebb lesz, a régi marad. Helyben évnegyedre 2 p.ft, postán 2 ft 24 kr p. p. Előfizethetni vidéken minden postahivatalnál, helyben a kiadónál Weidinger Alajos (316­­1,6) kiadói könyvkereskedésében. A PESTI DIVATLAP NEMZETŐR k­j évnegyedei folyamára (octobertől december végéig) előfizetni lehet helyben 3 ft, postán 3 ft 30 kr p. p. — Ez aj évnegyedben Kis Ernő hadvezér arczképe is meg fog jelenni a „Nemzetőr“ mellett. (316) (2,2) Gőzhajók járása septemberben 184­8. Pestről Bécsbe mindennap reggeli 6 órakor. „ Eszekre vasárnap , kedd és pénteken reggeli 5 órakor. (287) (5) A dunagőzhajótársaság főügyvivősége. Szülők és gyámatyáknak való. A tanítói és nevelői mezőn több év óta szer­zett tapasztalásom, és az itten nem rég általam legjobb sikerrel alakított szünnapi iskola és az. szü­lőknek pártolása jogosítanak engem Pesten újra egy fi­­neveldeés tanintézet felállítására, mellyet egy t. ez. közönségnek figyelmébe, kinek gyermeke valódi erkölcsös nevelése s a legczélszerűbb időszerinti taní­tása szivén fekszik, legtisztább öntudattal és kész szolgálattal ajánlom. Intézetemben, melly 1. évi October 1-jén nyittatik, 1-ször: minden az elemi főiskolák számára meghatá­rozott tantárgyak magyarul. 2-szor : A német nyelv és literaturája stylusi gyakorlásokkal. 3-szer: Gyors számítás, rajzolás és szépírás. 4-szer: a franczia nyelv, de a latin nyelv és zongorázásban is nyerhető­­gyökeres oktatás. — A tanórák reggel 8-tól 11-ig, s délután 2-től 4-ig meghatároz­zák. Az intézet helye, hol a reám bízott fiaim ép lakással és koszttal is el­láthatók , az úri-utczában 454. sz. alatt vagyon. A meghatározott fizetés tehetségig csekély. Weisz János, (308) (2,3) okleveles tanító és nevelő. Lakik szabad sajtó-utcza, 589. sz. alatt, hol a tanu­lók 8—11 óráig beíratnak. Eggenberger, Emich­ és Hartleben­­nél kapható: (311) (1,2) Gyakorlati­­ és új görög nyelvtan, összehasonlítva mintegy 70 nyelvvel. Tanodák használatául irta Télit János , egyetemi h. tanár. I. Rész, 1. füzet. Ára 30 k. p. p. Megjelent és kapható Borsos Józsefnél, sétatéren , Széchenyi-ház 2-ik emeletében . Az első magyar országgyűlés megnyitása a képviselők házában Pesten, 1848-ik évi julius 5-kén. Kőrajzolatban. Tervezte Borsos József. Köre rajzolta Bet­tenkoffer Károly. Ara­chinai papíron 5 pgöst. A kik köszvény, rheuma, görcsben szenvednek, gyökeresen meg fognak szabadulni. Ezen­nel meghivatja valóságos feltalálója, Sproch orvos, ajvilágutcza 623. sz. a. 1. em. 5. szám. (161) (11) (313) Bor-árverés. 12.s­z. hó 26-kán Ácson, Komárom megyében, her­­czeg Liechtenstein irodájában 200 akó valóságos neszmélyi bor az 1839-, 42-, 44-, 45- és 46-diki termésből délelőtti órákban, kész­pénz fizetés mellett, árverés útján el fog adatni. Kelt Ácson, sept. 12-kén 1848. Bérbeadandó mészárszék. Nógrád hatóság N. Oroszi mezővárosában folyó évi October 1-je napján egyetlen egy mészárszék, hozzá- s csatolt Új házhelylyel 1849-iki január 1-je napjától a három egymás után következő évekre árvereztetni fog. "A feltételek az ottani gazdatisztnél, az uradalmi iro­­dában megtekinthetők. (315) (2,3) Emich­ Rusztov nemzeti könyvke­reskedésében Pesten , úri- és kigyóutera szög­letén kapható . Sz­urony vitán a gyalogság számára; t. i. a puskának vífegyver gya­­nánti használata gyalog és lovas ellen. Irta Gál Sándor, a sorkatonaság oktatási szabályzata alapján. Ára fűzve 20 kr ez. p. Alólirt tisztelettel jelenti a t. ez. közönségnek, hogy nála mindennemű kész férfi-öltönyök, úgy­­szinte nemzetőri egyenruhák 15—20 ezüst­­fzért készen kaphatók, és a megrendeléseket pontos és jutányos ár mellett teljesíteni kész Bajusz József, (235) (2,3) egyetem-utc­a, Szirmay-ház, 491. sz. a.

Next