Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)

1848-07-09 / 8. szám

ron a legvakmerőbb s legszemtelenebb hazugságok voltak öszszehalmozva. Mondatott, hogy a bán a legszívesebb fogadtatásban részesült , legkivált a koronaörökös Ferencz Károly és Zsófia főherczeg asszonynál, könnyezett minden szem, és sikerült neki , a bánnak, fényesen megcáfolni mindazon hamis vádakat, miket irigy, fekete lelkű ellenei a trón előtt ellene emeltek, kinek ő felsége iránti tántorlhatlan hűsége soha pereiig sem ingadozott, s kinek szilárd , elhatározott akarata, utolsó csepp vérét a trónnak feláldozni s annak jogait minden hatalmaskodások s zsarnoki önkény ellen halálig védeni, stb. — E charlatan sorok nem téveszték el hatásukat, s a csoport közül több alak nyilt meg egy hangos „bravo“ ra, vagy kíméletlen kifejezésekre a „zsarnok magyarok“ ellen. Ez alkalommal a bécsi ismét kimutató foga fehéret teremtett magának e hazugságok halmazából egy bábot, a magyar nagyravágyását, s ütötte és verte azt kíméletlenül, mig csak birja.... Perczig sem kételkedtünk , hogy ezen gyalázatos gúnyirat a tegnap érkezett igen tiszteletre (s még egyébre) méltó vendégekkel testvéri összeköttetésben van ; próbáltak ők már illyesmit Innsbruckban is, midőn ,szeretett leányokat a tiroliak kegyébe ajánlották; e népnek azonbanelég józan belátása volt, hogy a rörnyi hosszú proclamátiókat a falakról letépte, mitől egyébiránt az emmissarius csoport vissza nem rettent, hanem izgatott ezentúl is után útfélen és szerzett proselytákat kávéházakban s csapszékekben, fogadott más pénzéből a maga rovására két hegedűst s három klarinétost s megéjizenészte Jellasich urat. Az éjizenén csekély számmal megjelent nép még most is azt hiszi, hogy a báró macskazenét kapott, s csak a ,Wiener Zeitungt állítja, hogy ez cserenádas volt. ------Azon meggyőződésben tehát, hogy e szemtelen hazugságokkal teletömött röpirat szerzői jelenleg Bécs levegőjét rontják, én és még két társam elmentünk az itteni jólét- (vagy minek hívják) bizottmányhoz , s szoros vizsgálatot követeltünk a gúnyirat szerzői ellen, előadván egyszersmind okainkat, miknél fogva annak terjesztését a tegnap mintegy záporfelhőbül egyszerre lecseppent illyr hujtogatóknak tulajdonítjuk. Kérelmünket szóval és írásban doctor Fischhofnak, a bizottmány elnökének, adtuk elő, ki azt kénytelen-kelletlenül tárgyalásul kitűzte. Dél felé lévén azonban az idő, s a bizottmány nem azért nevezvén magát permanensnek , hogy tagjai (nagyobb részt született bécsiek) ebédre haza ne szélyedhessenek, ügyünk albizottmányhoz utasíttatott, melly hihetőleg akkor teendi meg jelentését, midőn Standvar és Bunyevácz uraimék már régen ismét Zágrábban vannak, s a magyarok ellen felbőszült illyr táborban a vitézsereget tüzelik a poggyászszekerek mögül. A nürnbergiek nem akasztanak senkit, még meg nem fogják, a bécsiek akkor akasztják, mikor elszalasztották. Azért nevezik aztán magukat jólét- bizottmánynak! Még mi figyelmeztetésünk sikerét napról napra hiában vártuk , addig az illyr deputatio, úgy hírlik Rumer úr vezérlete alatt, János főherczegnél tisztelkedett, s hihetőleg szép biztatásokkal megrakottan eddig útnak is indult kedves hazájába . . . Bon voyage! Mi megtettük, mit minden becsületes hazafi megtenni köteles, nem tehetünk róla, hogy ezért nem értünk, sőt újabban ismét tapasztalni kénytelenek valónk, miszerint Bécsben a magyar , ha szelíden s illedelmesen lép föl, mindig süket fülekre talál, s csak akkor nyer valamit, ha hangosan elkiáltja magát. A magyar finánz- és hadministeriumnak összeolvasztása a bécsi középponti ministeriummal meg van ígérve a bécsi újságok hasábjain, sőt föltételül mondatik szolgálni a horvátországi bonyodalmak békés utáni elegyengetésére; lehet, hogy Fischhof uram, ki amúgy sem ellensége a szláv elemnek, és a bizottmányi urak lelkiösmeretes dolognak , vagy tán egyenesen hálátlanságnak tartanák, olly férfiak s ezekben olly nemzet ellen föllépni, melly szokása szerint, más erszényéből bökezüsködik, s utópiai fellegvárakból dictálja a capitulatiót. Csak aztán az elámított német sógor úgy ne járjon, mint az egyszeri hajtóvadászaton a biró komája, ki azt hitte, hogy megfogta a borzot, pedig a borz ötét fogta meg. Mindenesetre jónak láttam, e rövid eseményt épületes „memento“ gyanánt magyar hazámfiai lelki és testi üdvösségére, följegyezni. — F. NÉMETORSZÁG, Frankfurt, jul. 1. A mai gyűlésben a belnemzeti osztály adván be tudósítását, kívánja, hogy miután az orosz seregek Németország határszélein mind inkább központosíttatnak, ennek megfelelőleg szaporíttassék a német hadserő is az ország keleti részein. A tanácskozás folytán előkerült Heckernek (a német republicánusok legeszesebb feje) ügye is. A badeni ministérium ellene benyújtott tudósításában őt mint felségsértőt szökevénynek nyilatkoztatván, elválasztatását megsemmisítetni kéri.. Az igazolási osztály e tekintetben incompetens bírónak gondolván, e végett egy különös bizottmányt kért kiküldetni. Lichnowsky herczeg ezt egy felségsértő irányában igen nagy tiszteletnek mondó. A baloldal erre a karzat rivalgása közt azt állítá, hogy Hecker fölött még nincs itélet hozva, a gyűlés pedig nem törvényszék. Lichnowsky: egész Németország ítélte őt el. Zitz: Hecker nem felségsértő ! ki a nép fenségét támadja meg, csak az a felségsértő ! Hecker a fejedelmi hatalom ellen vétkezett, s el fog ítéltetni.. De egy Lichnowsky nem ítélheti őt meg. A gyűlés véleményadás végett külön bizottmányt küldött ki. — Végre az austriai—szláv kérdés tárgyaltától. — A tengeri hadosztály tudósítása szerint a német hajóhadra jún. 30-ig 7161 ft. 26 ./7kr. gyűlt össze. Drezda, jún. 30. Az alsóházi ülésben az új választási törvény folytatólagosan tárgyaltatván, a közvetlen választás kérdése fölött határozott a gyűlés. A törvényjavaslat a követek választását a választók szerkezetéhez kötő. A bizottmány többsége föltétlenül a törvényjavaslat ellen nyilatkozott, a közvetlen választási rendszert ismervén el helyesnek. A vidéki választásokat illetőleg megjegyzi a többség, hogy a közvetlen választás visszaállításakor, az írásbeli és relatív szavazást a községek szabad kormányzása mellett érte, és pedig kizárólag azon okból, minthogy, ha a választási helyen személyes megjelenés kivántatnék, a választási jog ismét csak a tehetősbel kezére jutna, kik az illyetén útiköltségeket könnyebben bírják, mi a szegényebb sorsunk irányában olly nyilvános szigorúság, mellyel minden tekintetben kerülni kell. Nálunk magyaroknál e tekintetben legkevésbé sem aggódott a falusi szegényebb választó, az aspiráns alispán vagy követ nemcsak hogy a helyszínére vitette választóit, de ott még sokszor napokon s éjeken át meg is vendégelte. — A bizottmány abbeli fölhívására, kivánja-e a ház, hogy a választókerületek városi és falusiakra osztassanak ? a kisebbség az elkülönözést sürgette, 30 városit s 45 falusit kívánván megállapítatni. Indítványozó egyszersmind , annak is elhatározását, hogy a falusi követ kirekesztőleg a kerület kebeléből választassák, s az illy egyéntől a közvetképességi tulajdonokon kivül, szükségkép az is megkivántassék, hogy a választott akár gazdasági, akár gyári üzlettel, de minden esetre, akár egyikkel, akár a másikkal falun foglalkozzék. — A bizottmány többsége úgy vélekedvén, hogy a választó kerületek fölosztása a különböző sorsunk szerinti választásra vinne vissza, — a kérdés ez értelemben döntetett el. Frankfurt, jun. 30-kán. A nemzeti gyűlés abbeli határozata következtében, miszerint az elnök s alelnök csak egy hónapra választattak, azon helyek újabbi betöltésére Gagern és Sopron ismét megválasztatott, a harmadik helyre, mint második elnök Andrián nyert legtöbb szavazatot. A megválasztott birodalmi főkormányzóhoz Bécsbe 7 tagból álló küldöttség neveztetett. Münchenből júl. 1-ről következő tudósítást közöl az Allgemeine Zeitung. Biztos kútfő után állíthatjuk, hogy Turinban a német szövetség, bajor és porosz követségek Triest végetti körbejárása nem maradt következés nélkül; a sardiniai kormány Triest ostrom alatt tartását megszüntette. S a sardiniai hajóhad egyedül a hadi eszközök átszállítása fölött fog ellenőrködni. FRANCZIAORSZÁG, Páris június 30. A szerencsésen elnyomott lázadás utófájdalmai i még soká fogják a köztársaságot kínzani, s magas rendeltetése betöltésében gátlani.—Ma az egész város az aligmult napok véres eseményeinek részletességeivel, s a vizsgálatból kitűnő különösségekkel foglalkozik. A kegyetlen kihágásokkal s gyanús magaviseletével vádolt 8-ik, 9-ik s 12-ik nemzetőrségi légiónak lefegyverkezése még folyvást tart. A lázadók legdühösebben a fényűzési s divatárusi boltok ellen törtek, azokat nagyobbrészt kirabták vagy szétverték. Egy befogott lázadó zsebében illyirótt rendeleteket találtak: a kétszáz franknál magasb adót fizetők 10 évre polgári és politikai jogaiktól megfosztatnak. Az 1845. óta bármi hivatalt viseltek ingós ingatlan javai elkoboztatnak. Az 1793-ki alkotmány visszaállíttatik, a hadsereg oszlottassék fel. Több kitűnő egyén a lázadásban részvét gyanúja miatt elfogatott. Lamaridére parancsából az 5-ik légió alezredesét bebörtönözték ; hasonlag Esquiros political írót is. A bűnösök kipuhatolásával foglalkozó választmány háromféle osztályt állított föl: kik bűneiket önkényt bevallják vagy ellenök erős vádak vannak; kik eretetve vettek részt a csatában, s kiket tévedésből fogtak be. Máris sokan, igazolva ártatlanságokat, szabadon bocsáttattak. Csaknem mindeniknél tetemes pénzt találtak, zubonyok alá rejtve. Csak a „la pitié“ ez, kórházba vitetteknél 159 ezer francot, s a vallatásnál sokan kimondák, hogy a kapott pénzért már csak kellett valamit tenni. — A lázadás fővezéreit még mindig nem lehetett kipattantani. A részletes kérdéseknél bámulatos módon felelnek a kérdezettek. Például, miért harczoltak ? „a politicai s társadalmi köztársaság javáért“, mialatt szerintük „a kézművesek kormánya“ értetik.— A lázadók számát biztosan lehet 40 —45 ezerre tenni, s ellenök 50 ezer párisi s tartományi nemzetőrségen kivül 30 ezer sorkatonaság harcolt.. — Páris illy embermészárlást még nem látott soha, Robespierre uralkodása árnyéka sem lehet e lázadásnak, s a legvénebb katonai aggastyánok azt erősítik, hogy soha illy dühös harczot, a kétségbeesés mérgével mindkét oldalról vívott megtámadást soha nem láttak. Az egyetlen, s szabadsági fát, melly még 1691 óta áll a főn, egy ágyúgolyót kitörte. Az elfogottak között igen sok tíz, tizenkét éves gyermek is van. Az elesettek között van Clarke az orleánsi vasút igazgató főmérnöke. Tíz parancsnoktiszt közül 5 megsebesíttetett, kettő meghalt: Negrier és Bréa. A lázadók ma apróbb csapatokban al Páris körülti várerősségbe szállítanak, onnan a tengeren túlra deportálandók. Egy franczia lap azon érdekes megjegyzést teszi, hogy 1787- től kezdve a franczia ,nevezetes forradalmak mindég Pius nevű pápák alatt történtek. XVI-ik Lajos Vl-ik Pius pápa alatt fejeztetett le. Napóleon VII. Pius alatt döntötte meg a köztársaságot. X-ik Károly Vili-ik s Lajos Fülöp IX-ik Pius alatt vesztették el koronákat. OLASZORSZÁG: A nem rég szárnyra kapott békekötési hír -Károly Albert s Ferdinand austriai császár közt — mindeddig nem valósult, sőt ellenkezőleg a legnagyobb erőmegfeszítésssel látjuk Olaszország függetlensége mellett fölkelni, az osztrák seregek pedig nem rég nyert győzedelmeiktől buzdítva egyrészről Velenczét keriték körül s föladásra készték, mig más részről Radeczky végcsatát szeretne vívni ellenével, detétovázik s fél, mert tudja, hogy az eldöntő csatában az egész birodalom koczkájának kell fordulni. A sors órája távolmár nem löhet. A „Gazella di Milano“ szerint 176 ezernyi öszves olasz hadserőből már 146 ezer fölszerelve van, s nagyobb részt a csatamezőn áll , vagy oda indulandó. A többi, 30 ezer minden nap gyakorlatban áll, s kiállításával sürgetősen foglalkoznak. Ugyanezen hírlapban a bécsi udvarnál lévő schweiczi követnek Effingernek egy levele közöltetik, melly szerint a franczia köztársaság szívesen közben járó szerepet vállalni a két ellenséges fél között. Sőt levélíró még a közbenjárás mindkét részrőli elfogadását is hiszi. Sardinia ismét 24 ezer újonctot akar kiállítani. Az Eco de Savonarolo czímű olasz lap írja, hogy számos fiatalabb lelkészek a végre egyesültek, hogy, ha a pápa a nőiplenséget el nem törli, s a házasságot törvényesen meg nem engedi,ők azonnal a catholica egyházból kilépendnek. (Alighanem találandnak számos pártolókra Magyarhonban is.) SCHWEIZ. Bernből irják,hogy Zschokke Henrik, ki különösen elbeszélei után nálunk is eléggé ismertetett, Aarauban jun. 27. meghalt. Ő irta a nagybecsű „Stunden der Andach“-ot is. ANGLIA. A Times az újabb párisi eseményeket csupán a végrehajtó hatalom erénytelenségének tulajdonítja. Szerinte ezen lázadás elfojtásával a teendők halmaza itt csak növekedik. Ő az izgatóknak az országbeli kiutasításáról szóló rendeletét hiányos rendszabálynak tartja, úgy vélekedvén, hogy a néhányak száműzése által a hátramaradottakban a lázas elem még gyúlékonyabbá válik. Az utczai ütközet eldöntése, úgymond, a dolgon mit sem változtat, mivel az azt előidézett okokhoz a nemzeti gyűlés egy része most is ragaszkodik, és így kétségkívül a lecsöndesült politikai párt ismét fölemelendi fejét. Cavaignac kineveztetése mellett — folytatja — egység nem eszközöltetett, mert a hatalom most is a titkos és nyilt pártoskodásoktól szétszaggattatott, s a felbőszült tömeg szeszélye szerint vezetett nemzeti gyűlés kezeiben áll. A Times véleménye röviden oda megy ki, miszerint rendet csak egy dictatorilag fellépő igazi tekintély eszközölhet, melly, fájdalom, nem létezik. — A Chronicle Louis Blanc-ra czélozván igy szól: L. Fülöpnek az „elromlott rendszer fentartása melletti harczolása“ bolondság volt; az iparos népet pedig műhelyeikből előhívni és erőszak által lehetleníteni azt, mi észszerűleg bizonyosan kivihető teendőit, nem egyéb, mint valódi gazság. Vért patakzó városi csatornák, holtakkal teli utczák, szétrombolt, elperzselt és befeketített házak, semmivé tett nyilvános épületek, megszentségtelenített templomok, betegekkel halmozott kórházak, a holtak roppant számát be nem fogadható szűk temetők, a legfeketébb sörterem által megszeplősített nemzetjellem, mondjuk mindez, a ragyogó város kétosztálya — tőkepénzesek és munkások — közé szórt gyűlölet magvának eredménye. A „Daily News“ más szellemben nyilatkozik. Szerinte a dolgozó nép, a király, az uralkodó hatalmak és a középosztály által hivatott a harertérre. Az ideiglenes kormány — vagy a mostan magas polczáról leejtett egyénre (L. Blanc) az egész terhet rátolni, igazságtalanság. Ezen botrányoknak minden osztályok részesei: Inslelkűség elhanyaglás és elhamarkodás által. Lamartinenak köszönhetni , hogy ő a nagyok iránti nyájassága, s a dolgozó néphez intézett ígéretei az összes nép felfegyverzéséig megóvta a várost a nyílt harcztól, s igy a veszély, melly netalán előbb kitörve polgári megtizedeléssel járt volna, most rendszeresített örsereg által majdnem egészen elhárítatott. Az ideiglenes kormány, úgymond, a leglázasabb 4 hónap alatt daczára a féktelen sajtószabadságnak Kormányzá a status vitorláit, anélkül, hogy vér folyt, avagy emberek nyaktilóztattak volna. Itália éjszaki részén folyó háborúhoz, úgymond a Times, két politikai, Európa békéjét s haladását feltételező, kérdés van csatolva. Az első a savoyi ház fegyvere által született és lassanként kiterjedett állodalom függetlensége; a második pedig az austriai birodalomban a békének biztos feltételek mellett helyreállítása. A turini udvar eljárása, mellyet ugyan igazságos indokokkal támogatni nem lehet, kétségen kivül bir ezön érdemmel, miszerint az összes nép erélyes föllépése a nemzetiség megszilárdítására irányoztatott. Felelős szerkesztő: Bajza József. Hirdetések. Hart lebon, K. A. könyvkereskedésében kapható: A magyar lovas és magyar gyalog nemzetőr Ára 20 kr p. p. A nemzetőrségi lófelszerelés és málházás Ára 5 kr p. p. lerajzolata, leírása. (33) (1,1)____________________________' (29) Geibel Károly (1,1) udvari könyvárusnál Pesten kapható: A magyarok története, irta HORVÁTH MIHÁLY. 4 kötetben fűzve 5 ft 50 kr. ' Die Verfassungen der Vereinigten Staaten von Nordamerika, Pennsylvanien und Texas, der Königreiche Belgien und Norwegen, der Schweiz und die englische Staatsverfassung. Zur Beantwortung der Frage : ob Republik , ob constitutionelle Monarchie, Von Brom me. Stuttgart, 1848. Borítékba fűzve 1 fl. Ol., t) F. hó 10-kén hétfőn reggeli 11 órakor a helybeli telekhivatalban egy Pestnek legszebb tájékán, Lipót templom-tér és 3 korona-utczában 101-dik sz.a. fekvő Klözel Ferencz-féle szegletház utoljára fog elárvereztem. Pesten, 1848-iki julius 8-kán._______________________ Kiadta a haditanács. (3°) Nyilvános köszönet. (11) Olly, akár köz-, akár magán-intézetekről, mellyek a nyomor enyhítését, a szerencsétlenség által károsultak káratlanítását tűzék ki czélúl, dicsérettel emlékezni: nemcsak méltányosság, de kötelesség is. — Fölhíva érzem magam, mind városom, mind számos tizkárvallott polgárok nevében illy kötelesség teljesítésére. Ugyanis, mind a lefolyt, mind jelen évben háromszori tűzvész Rimaszombat városában több mint 130 épületet elhamvasztván, sok lakosaink e miatt végpusztulásra jutottak volna, ha a tűzkárbiztosító intézetektől kárpótlást nem kapnak vala. — Ez intézetek között különösen kitüntette magát a trieszti „Riunione Adriatica di Sicurta“ czímet viselő, mellynek magyarországi főügyédei — Weisz B. és társa — a szerencsétlenségről értesítve , egy ügynökét Pestről azonnal felküldte , s a nála biztosítva volt épületekért — mint bizonyos tudomásom van — rövid idő alatt 15.000 ftot haladó összeget kifizetett, mellyből maga a város 7115 ft 30krt kapott.,— Fogadja az intézet ezennel a város és a többi kárvallottak szíves köszönetét. — Költ Rimaszombatban, julius 6-án 1848—ik esztendőben. Id. Káposztás József, polgármester. Mesterséges fogak a természet után ,minden fájdalom nélkül a legújabb és legkönnyebb mód szerint, legyenként és egész fogharapásokban betéteznek Ifj. löffler fogorvos, lakik a nagy vásárpiaczon, Mocsonyi-féle ház 1l ső emeletében, A nemzetgyűlési követekhez. Nagy Károly, ki a kiskunsági követséget elrabolta tőlem, a Pesti Hírlap 99. számába egy czikket lopott be ellenem. E czikk égiszen őhozzá méltó, sénét érte énhozzám, méltólag vontam kérdőre, s kivontam elégtételt. A milly szemtelen hevenkedéssel irta Nagy Károly e czikket, olly példátlan gyávasággal tagadta meg az elégtételt, olly gyávasággal, mellynek párját nem férfiak, de vén bányák életrajzában is hiába keressük. Figyelmeztetem és kérem a nemzetgyűlési követeket, hogy e megbélyegzett emberrel senki közülök egy sorban ne üljön, nem az én irántami szívesség, vagy barátságnál, hanem azon tiszteletnél fogva , mellyel e testület magénak tartozik. Petőfi Sándor: Hölgyek számára! Épen most érkeztek a legújabb párisi és bécsi divatu selyem, cachimire spur delaine nyftíi montftllok; hasonlag battist, mousseline, pur delaine és szőrszövetű nyári öltözékek, kendők és echarpok. Legnagyobb mennyiségben és szabott áron kaphatók Ehmn Tamás a „Reményhez“ czimzett divatárusczikkek kereskedésében |__________________Szabadság téren, a vár gyógyszertár mellett. Nyomtatja: Kozma Vazul.