Kossuth Népe, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 51-126. szám)
1945-08-12 / 87. szám
Moór Gyula, a budapesti egyetem rektora nyilatkozik a Kossuth Népének az egyetem feladatairól, az autonómiáról, a jogi oktatás reformjáról, a forradalomról és a demokráciáról A Pázmány Péter-tudományegyetem Rector Magnificusává az 1945—46. tanévre — mint ismeretes — dr. Moór Gyula egyetemi nyilvános rendes tanárt választották meg. Fölkerestük az európai hírű jogfilozófust, hogy tőle, mint a legilletékesebbtől, felvilágosítást nyerjünk az egyetemmel kapcsolatos kérdésekről. — Az egyetem szerepéről és feladatáról napjainkban nagyo sok szó esik, miben látja profeszszor úr az egyetem hivatását? — Erre a kérdésre legegyszerűbben azzal felelhetek, hogy idézem Szent-Györgyi Albertnek az Országos Köznevelési Tanács legutóbbi ülésén mondott szavait — hangszik a válasz. — Szent- Györgyi szerint az egyetem feladata kettős: egyrészt jó gyakorlati szakembereket kell kiképeznie, másrészt pedig a kutató munkára alkalmas hallgatóit a tudomány műhelyébe kell bevezetnie, hogy majdan alkotó munkájukkal előbbre vihessék az emberiség ügyét. Nézetem szerint hiba volna, ha az egyetem működését akár az egyik, akár a másik feladat megoldására korlátozná, ha puszta szakiskolává vagy az élettől és a gyakorlattól idegen tudomány elefántcsonttornyává válna. Az egyetemi oktatás keretén belül természetesen módot kell adni arra, hogy az ifjúság kedve, hajlama és tehetsége szerint inkább gyakorlati vagy inkább elméleti jellegű kiképzést nyerjen, aminthogy másrészt komoly szelekció alapján kell kiválasztani közülök azokat a legtehetségesebbeket, akik a tudós-utánpótlást szolgáltatják. De éppen azért, mert ezt a szelekciót csak széles alapon, egy nagyobb tömegből és a hallgatók többévi munkájának megfigyelése után lehet elvégezni, helytelen volna mindjárt az egyetemrelépés pillanatában dönteni arról, hogy gyakorlati szakember vagy elméleti tudós váljék-e az ifjúból. Elmélet és gyakorlat — De egyébként sem igaz az, hogy az elmélet ellentétben állana a gyakorlattal. A magyar mérnökök éppen azért bizonyultak világszerte igen kitűnő gyakorlati szakembereknek, mert a budapesti műegyetem mindig sokkal nagyobb súlyt vetett az erős elméleti képzésre, mint például a német technikai főiskolák. A magyar orvosok megérdemelten jó hírneve is sokban a magyar orvosképzés erős elméleti alapjának köszönhető. Annak az irányelvnek az elfogadása pedig, hogy az egyetem tanári kara ne foglalkozzék tudományos kutatással, hanem csupán a gyakorlati szakoktatást tekintse feladatának, végzetes volna magának a gyakorlati szakoktatásnak a színvonalára nézve is. — Mi professzor úr álláspontja az egyetem autonómiáját illetően? — kérdeztük a továbbiakban. — A tudományos kutatás szabadsága csupán az egyetem autonómiájával biztosítható. Az autonómia egyébként is a legdemokratikusabb berendezések egyike. Ezt az autonómiát s ezzel kapcsolatban az egyetemet is újabban egyes újságokban számos támadás érte. E támadások nem az egyetem szakoktatását vagy tudományos munkáját kifogásolták, hanem azt, hogy egyes professzorok annak a politikai rendszernek, amely országunk legnagyobb történeti katasztrófájához vezetett, készséges kiszolgálói voltak. Bármilyen sajnálatos is ez, az objektív megítélésnek tekintetbe kell vennie, hogy az egyetemi tanárok túlnyomó többsége távol állott mindennapi politikától és munkahelyén — dolgozószobájában, laboratóriumában vagy a betegágyaknál — legjobb tehetsége szerint szolgálta hivatását. Az egyetem emberi intézménye mint ilyen, nem tökéletes Egyes hibák miatt azonban nem igazságos az egész intézmény felett megkondítani a halálharangot: meggyőződésem szerint az egyetemi autonómiára — amely nélkül szabad intézményből bürokratikus szakiskolává válik az egyetem — a demokratikus Magyarországnak is szüksége lesz s szomorú volna, ha felsőoktatásunk demokratikus megreformálásának az egyetemi autonómia eltörlésével vagy szűkítésével kellene kezdődnie. Azonnali reformokat. A jogi oktatás reformjáról ezeket mondotta Moór Gyula: — Nézetem szerint az egyetemi reformok keretében éppen a jogi oktatás megreformálása volna a legsürgősebb feladat. Ezt a reformot is az előbb elmondottak szellemében kellene megvalósítani. A jogi oktatás terén azonban egynéhány vonatkozásban olyan közismert és tarthatatlan hibák állanak fenn, hogy ezek megszüntetéséről még a nagyobbszabású szerves egyetemi reform előtt azonnali intézkedéssel kellene gondoskodni. A demokratikus életforma Az egyetem hivatásának ilyen kimerítő ismertetése után megkértük Moór Gyulát, hogy mint jogfilozófus világítsa meg: mi is tulajdonképpen a demokrácia. Az állami létnek legemberibb s ezért legszebb, de egyben legnehezebben megvalósítható életformája. Az egyenlő emberi méltóságnak az összes államformák közül tulajdonképpen csupán a demokrácia felel meg: ebben nyer kielégítést az emberi lélek olthatatlan vágyódása a szabadság és az egyenlőség után. A demokrácia az ideális államforma, Plátó szerint azonban az ideálok nem szállanak le erre a sáros Földre. A demokrácia tökéletes megvalósulásának is útjában áll az emberi nem sok tökéletlensége. Túlzók és fanatikusok kezében a demokrácia saját torzképévé válik. Hiszen már az a két nagy gondolat is: a szabadság és az egyenlőség gondolata, amely a demokrácia két vezéreszméje, ha kellő mérték nélkül alkalmazzák, kiegyenlíthetetlen ellentmondásra vezet. A demokrácia éppen azért a legnehezebb emberi életforma, mert megvalósításához igen sok bölcseség, türelem és főleg mértéktartás szükséges. Forradalmi harc a demokráciáért — Ezek alapján professzor úr véleménye szerint demokrácia-e az, ami most nálunk van? — Nézetem szerint nálunk most még csak forradalom van s ebből születik meg a demokrácia. A háborús események vasfüggönye eltakarta az emberek szeme elől azt, hogy nálunk a háború utolsó felvonása közben a magyar történet eddigi legnagyobb forradalma játszódott és játszódik le. Ez a forradalom harc a demokráciáért. A forradalom, mint a társadalmi erők erőszakos mérkőzése, sohasem demokratikus. A nagy francia forradalom véres eseményei sem voltak azok. Remélni merem azonban, hogy a mostani idő forradalmi válságából — amely, mintminden válság, nem lehet tartós — végül is az igazi demokrácia ügye fog győzelmesen kikerülni. Remélni engedi ezt különösen az a körülmény, hogy a forradalom élcsapatának, a Magyar Kommunista Pártnak, vezetői — megítélésem szerint — igen sok mérsékletet tanúsítanak. Fő gondjuk, úgy látszik, éppen az, hogy saját pártjuk „szektáriusait“ a túlzásoktól visszatartsák. Attól az igazi demokráciától pedig, amelynek az eljövetelét remélem, el kell várnunk azt is, hogy nemcsak a politikai szabadság és a politikai egyenlőség gondolatát fogja megvalósítani, hanem a szociális igazságosságét is, hogy elismeri az emberek egyenlő jogát az emberhez méltó életre, a gazdasági nyomor terhétől való felszabadulásra és az élet szépségeiben s a kultúra magasabb javaiban való részesedésre. A Pázmány egyetem új Rector Magnificusának nyilatkozata után azzal az érzéssel távozunk el egyetemi szobájából, hogy az egyetem legfelsőbb irányítása, a magyar értelmiségi ifjúság ezreinek nevelése a leghivatottabb kezekben van, mert dr. Moór Gyula nemcsak kiváló szaktudós, hanem az igaz demokráciáért lankadatlanul munkálkodó gyakorlati férfiú. Matolcsy Károly A Nemzeti Segély ezúton közli, hogy mind az u. n. Vas-csomagok, mind a politikai deportáltaknak szóló és egyéb egyéni csomagkiutalások augusztus 13-ától kezdve egy hétig szünetelnek. . Törvényhatósági választás szeptember második felében Várospolitikai körökben elterjedt hírek szerint szeptember hónap második felében megtartják a fővárosi községi választásokat. A választási névjegyzékek összeállítása gyors ütemben folyik. A választások előtt azonban, mint értesülünk, meg kell alkotni előbb a választási törvényt, akár rendeleti, akár pedig törvényhozási jogon. A választás feltétlenül titkos lesz. Lesz gáz és jön a gázszámla is! A Gázművek vezérigazgatója ma délelőtt helyzetjelentést adott a főváros polgármesterének a gázszolgáltatás helyzetének nagymérvű javulásáról. A vezérigazgató közölte, hogy Újudvarról megérkezett az első gazolinszállítmány, egyelőre hat tartálykocsival. Budapest napi gázleadása tizenkét köbméter s ezt a menynyiséget még fokozni fogják. Elindultak az első szállítások Salgótarjánból is. Nagymennyiségű csereszén jön a fővárosba. Pécsi szén tizenöt vágón jött s a főváros egyik kiküldöttje állandóan tárgyalásokat folytat a pécsi szénbánya vezetőivel, hogy ez a menynyiség még fokozódjék. Mint megtudtuk a helyzetjelentésből, vasárnap ismét újabb nyolc vágón gazolin érkezik. Mihelyt a napi szükségleten felüli szén- és gazolin-mennyiséghez hozzájutnak, azonnal elkezdik az új fogyasztóterületek bekapcsolását. A csőhálózatok helyreállítása tovább, s egyre nagyobb ütemben folyik. A már bekapcsolt területeken megkezdték a számlák behajtását. Az átlagos napi bevétel jelenleg csupán huszonötezer pengő, de ez az összeg a jövő hét elejére nyolc-kilencszázezerre fog emelkedni Pest-Pilis és Solt-Kiskun helyett együttmarad Pest-Pilis-Solt-Kiskun Híre járt, hogy a belügyminiszter Pest vármegye kettéosztását tervezi és a megye déli részéből Kecskemét székhellyel Solt-Kiskun vármegyét alakítanak, míg az északi rész Pest-Pilis megye nevét viselné Budapest székhelylyel. A belügyminiszter terve természetesen élénk visszhangot keltett az egész vármegyében és a múlt héten megtartott vármegyei közgyűlésen is több felszólalás hangzott el ebben az ügyben. A kettéválasztás hívei azzal érvelnek, hogy a megye óriási kiterjedése folytán az igazgatás akadályokba ütközik. Ezzel szemben a közgyűlésen felszólalt Kalocsa megbízottja és kijelentette, hogy a megye legtávolabbi déli részéről is sokkal könnyebben megközelítik Budapestet, mint Kecskemétet, annál is inkább, mert Kecskemétre Budapesten keresztül kell utazniok. Ezért indokolatlannak tartják a kettéválasztást.Illetékes vármegyei körökben kijelentették, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága és vezetősége ragaszkodik jelenlegi formájához. Pest vármegye történelmi múltja, egész berendezkedése, de közlekedési felépítettsége is a kettéosztás ellen szól. Pest megye egységes egész és kettéosztása megbénítaná közigazgatási gépezetét. ** Betiltották a „Debrecen“ című lapot Debrecen, aug. 11. A „Debrecen“ című napilap Simonffy-Tóth Ernő őrnagy tollából aláírásos vezércikket közölt, amely Románia és közvetve a Szovjet Unió elleni izgatást tartalmazott. A népügyészség emiatt háborús bűncselekmény címén a cikkíró letartóztatását és a népügyészségre való átkísértetését kérte az ellene indítandó bűnvádi eljárás lefolytatása végett. A vezércikk miatt az ellenőrzőbizottság a „Debrecen“ című napilapot bizonytalan időre betiltotta. (MTI) Munkában két síntérkocsi Az ostrom után Budapesten elszaporodtak a gazdátlan ebek. A főváros állategészségügyi telepe a kóbor ebek elszaporodásának megakadályozása céljából két ú. n. befogókocsit szerzett és a gazdátlan ebek összefogása már meg is kezdődött. Az összefogott ebeket megfigyelés céljából az állategészségügyi telepen helyezik el s ha a kutyák gazdái nem jelentkeznek, azokat kiirtják. A kutyák tetemeit s a telepre beszállított állati hullákat magasnyomású és magas hőfokú gőzben kifőzik és állati lisztté őrlik, míg a zsiradékból szappant főznek. Vegyszereket, gyógyszereket, alapanyagot ELAD és VÉSZ GÁBOR ANDOR ÉS TÁRSA V., Légrády Károly utca 18. Kranintfeld és társai ... A soproni népbíróság sorozatosan ítéli el az SS-önkénteseket. Legutóbb Pillér Ferencet, Frühwirth Mihályt, Kranixfeld Samut, Taubl Ferencet és Tschurtz Pálnét ítélték el különböző időtartamú börtönbüntetésekre.________ Vásároljon! Tekintse meg 15 kirakatunkat. Mai • J A »I • I • ■ A : FÉRFIKUH/t, FELÖLTŐ sArcipó, hócipő i ii \ m\m adhatuhu A MI OSZTÁLYAIM MINDENT DBSZBtjBHft OttFFé A FÖLDSZINTEN! VURÁKÓCZI ÚT 70-76.