Kossuth Népe, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 51-126. szám)

1945-08-12 / 87. szám

Moór Gyula, a budapesti egyetem rektora nyilatkozik a Kossuth Népének az egyetem feladatairól, az autonómiáról, a jogi oktatás reformjáról, a forradalomról és a demokráciáról A Pázmány Péter-tudomány­­egyetem Rector Magnificusává az 1945—46. tanévre — mint isme­retes — dr. Moór Gyula egyetemi nyilvános rendes tanárt válasz­tották meg. Fölkerestük az euró­pai hírű jogfilozófust, hogy tőle, mint a legilletékesebbtől, felvilá­gosítást nyerjünk az egyetemmel kapcsolatos kérdésekről. — Az egyetem szerepéről és feladatáról napjainkban nagyo­­ sok szó esik, miben látja profesz­­szor úr az egyetem hivatását? — Erre a kérdésre legegysze­rűbben azzal felelhetek, hogy idézem Szent-Györgyi Albertnek az Országos Köznevelési Tanács legutóbbi ülésén mondott szavait — hangszik a válasz. — Szent- Györgyi szerint az egyetem fel­adata kettős: egyrészt jó gyakor­lati szakembereket kell kiképez­nie, másrészt pedig a kutató munkára alkalmas hallgatóit a tudomány műhelyébe kell beve­zetnie, hogy majdan alkotó mun­kájukkal előbbre vihessék az emberiség ügyét. Nézetem sze­rint hiba volna, ha az egyetem működését akár az egyik, akár a másik feladat megoldására kor­látozná, ha puszta szakiskolává vagy az élettől és a gyakorlattól idegen tudomány elefántcsont­tornyává válna. Az egyetemi ok­tatás keretén belül természetesen módot kell adni arra, hogy az ifjúság kedve, hajlama és tehet­sége szerint inkább gyakorlati vagy inkább elméleti jellegű ki­képzést nyerjen, aminthogy más­részt komoly szelekció alapján kell kiválasztani közülök azokat a legtehetségesebbeket, akik a tudós-utánpótlást szolgáltatják. De éppen azért, mert ezt a sze­lekciót csak széles alapon, egy nagyobb tömegből és a hallgatók többévi munkájának megfigyelése után lehet elvégezni, helytelen volna mindjárt az egyetemre­­lépés pillanatában dönteni arról, hogy gyakorlati szakember vagy elméleti tudós váljék-e az ifjúból. Elmélet és gyakorlat — De egyébként sem igaz az, hogy az elmélet ellentétben ál­lana a gyakorlattal. A­ magyar mérnökök éppen azért bizonyul­tak világszerte igen kitűnő gya­korlati szakembereknek, mert a budapesti műegyetem mindig sokkal nagyobb súlyt vetett az erős elméleti képzésre, mint pél­dául a német technikai főiskolák. A magyar orvosok megérdemel­ten jó hírneve is sokban a ma­gyar orvosképzés erős elméleti alapjának köszönhető. Annak az irányelvnek az elfogadása pedig, hogy az egyetem tanári kara ne foglalkozzék tudományos kuta­tással, hanem csupán a gyakor­lati szakoktatást tekintse felada­tának, végzetes volna magának a gyakorlati szakoktatásnak a szín­vonalára nézve is. — Mi professzor úr állás­pontja az egyetem autonómiáját illetően? — kérdeztük a továb­biakban. — A tudományos kutatás sza­badsága csupán az egyetem auto­nómiájával biztosítható. Az auto­nómia egyébként is a legdemo­kratikusabb berendezések egyike. Ezt az autonómiát s ezzel kap­csolatban az egyetemet is újab­ban egyes újságokban számos tá­madás érte. E támadások nem az egyetem szakoktatását vagy tu­dományos munkáját kifogásol­ták, hanem azt, hogy egyes pro­fesszorok annak a politikai rend­szernek, amely országunk legna­gyobb történeti katasztrófájához vezetett, készséges kiszolgálói voltak. Bármilyen sajnálatos is ez, az objektív megítélésnek te­kintetbe kell vennie, hogy az egyetemi tanárok túlnyomó több­sége távol állott minden­napi po­litikától és munkahelyén — dol­gozószobájában, laboratóriumában vagy a betegágyaknál — legjobb tehetsége szerint szolgálta hiva­tását. Az egyetem emberi intéz­mény­e mint ilyen, nem tökéletes Egyes hibák miatt azonban nem igazságos az egész intézmény fe­lett megkondítani a halálharan­got: meggyőződésem szerint az egyetemi autonómiára — amely nélkül szabad intézményből büro­kratikus szakiskolává válik az egyetem — a demokratikus Ma­gyarországnak is szüksége lesz s szomorú volna, ha felsőoktatá­sunk demokratikus megreformá­lásának az egyetemi autonómia eltörlésével vagy szűkítésével kellene kezdődnie. Azonnali reformokat. A jogi oktatás reformjáról eze­ket mondotta Moór Gyula: — Nézetem szerint az egyetemi reformok keretében éppen a jogi oktatás megreformálása volna a legsürgősebb feladat. Ezt a refor­mot is az előbb elmondottak szel­lemében kellene megvalósítani. A jogi oktatás terén azonban egyné­hány vonatkozásban olyan közis­mert és tarthatatlan hibák álla­nak fenn, hogy ezek megszünteté­séről még a nagyobbszabású szer­ves egyetemi reform előtt azon­nali intézkedéssel kellene gondos­kodni. A demokratikus életforma Az egyetem hivatásának ilyen kimerítő ismertetése után meg­kértük Moór Gyulát, hogy mint jogfilozófus világítsa meg: mi is tulajdonképpen a demokrácia.­­ Az állami létnek legembe­ribb s ezért legszebb, de egyben legnehezebben megvalósítható életformája. Az egyenlő emberi méltóságnak az összes államfor­mák közül tulajdonképpen csupán a demokrácia felel meg: ebben nyer kielégítést az emberi lélek olthatatlan vágyódása a szabad­ság és az egyenlőség után. A de­mokrácia az ideális államforma, Plátó szerint azonban az ideálok nem szállanak le erre a sáros Földre. A demokrácia tökéletes megvalósulásának is útjában áll az emberi nem sok tökéletlensége. Túlzók és fanatikusok kezében a demokrácia saját torzképévé vá­lik. Hiszen már az a két nagy gondolat is: a szabadság és az egyenlőség gondolata, amely a de­mokrácia két vezéreszméje, ha kellő mérték nélkül alkalmazzák, kiegyenlíthetetlen ellentmondásra vezet. A demokrácia éppen azért a legnehezebb emberi életforma, mert megvalósításához igen sok bölcseség, türelem és főleg mér­téktartás szükséges. Forradalmi harc a demokráciáért — Ezek alapján professzor úr véleménye szerint demokrácia-e az, ami most nálunk van? — Nézetem szerint nálunk most még csak forradalom van s ebből születik meg a demokrácia. A há­borús események vasfüggönye el­takarta az emberek szeme elől azt, hogy nálunk a háború utolsó felvonása közben a magyar tör­ténet eddigi legnagyobb forradal­ma játszódott és játszódik le. Ez a forradalom harc a demokráciá­ért. A forradalom, mint a társa­dalmi erők erőszakos mérkőzése, sohasem demokratikus. A nagy francia forradalom véres esemé­nyei sem voltak azok. Remélni merem azonban, hogy a mostani idő forradalmi válságából — amely, mint­­minden válság, nem lehet tartós — végül is az igazi demokrácia ügye fog győzelmesen kikerülni. Remélni engedi ezt különösen az a körülmény, hogy a forradalom élcsapatának, a Ma­gyar Kommunista Pártnak, veze­tői — megítélésem szerint — igen sok mérsékletet tanúsítanak. Fő gondjuk, úgy látszik, éppen az, hogy saját pártjuk „szektáriusait“ a túlzásoktól visszatartsák. Attól az igazi demokráciától pedig, amelynek az eljövetelét remélem, el kell várnunk azt is, hogy nem­csak a politikai szabadság és a politikai egyenlőség gondolatát fogja megvalósítani, hanem a szociális igazságosságét is, hogy elismeri az emberek egyenlő jo­gát az emberhez méltó életre, a gazdasági nyomor terhétől való felszabadulásra és az élet szépsé­geiben s a kultúra magasabb ja­vaiban való részesedésre. A Pázmány egyetem új Rector Magnificusának nyilatkozata után azzal az érzéssel távozunk el egyetemi szobájából, hogy az egyetem legfelsőbb irányítása, a magyar értelmiségi ifjúság ezrei­nek nevelése a leghivatottabb ke­zekben van, mert dr. Moór Gyula nemcsak kiváló szaktudós, hanem az igaz demokráciáért lankadatla­nul munkálkodó gyakorlati fér­fiú. Matolcsy Károly ­ A Nemzeti Segély ezúton közli, hogy mind az u. n. Vas-cso­magok, mind a politikai deportál­taknak szóló és egyéb egyéni cso­magkiutalások augusztus 13-ától kezdve egy hétig szünetelnek. . Törvényhatósági választás­­ szeptember második felében Várospolitikai körökben elter­jedt hírek szerint szeptember hónap második felében megtart­ják a fővárosi községi választáso­kat. A választási névjegyzékek összeállítása gyors ütemben fo­lyik. A választások előtt azonban, mint értesülünk, meg kell alkotni előbb a választási törvényt, akár rendeleti, akár pedig törvényho­zási jogon. A választás feltétlenül titkos lesz. Lesz gáz és jön a gázszámla is! A Gázművek vezérigazgatója ma délelőtt helyzetjelentést adott a főváros polgármesterének a gázszolgáltatás helyzetének nagy­mérvű javulásáról. A vezérigaz­gató közölte, hogy Újudvarról megérkezett az első gazolinszál­lítmány, egyelőre hat tartályko­csival. Budapest napi gázleadása tizenkét köbméter s ezt a meny­­nyiséget még fokozni fogják. El­indultak az első szállítások Sal­gótarjánból is. Nagymennyiségű csereszén jön a fővárosba. Pécsi szén tizenöt vágón jött s a fővá­ros egyik kiküldöttje állandóan tárgyalásokat folytat a pécsi szén­bánya vezetőivel, hogy ez a meny­nyiség még fokozódjék. Mint megtudtuk a helyzetjelentésből, vasárnap ismét újabb nyolc vá­gón gazolin érkezik. Mihelyt a napi szükségleten felüli szén- és gazolin-mennyiséghez hozzájut­nak, azonnal elkezdik az új fo­gyasztóterületek bekapcsolását. A csőhálózatok helyreállítása to­vább, s egyre nagyobb ütemben folyik. A már bekapcsolt terüle­teken megkezdték a számlák be­hajtását. Az átlagos napi bevétel jelenleg csupán huszonötezer pen­gő, de ez az összeg a jövő hét elejére nyolc-kilencszázezerre fog emelkedni Pest-Pilis és Solt-Kiskun helyett együttmarad Pest-Pilis-Solt-Kiskun Híre járt, hogy a belügyminisz­ter Pest vármegye kettéosztását tervezi és a megye déli részéből Kecskemét székhellyel Solt-Kis­­kun vármegyét alakítanak, míg az északi rész Pest-Pilis megye nevét viselné Budapest székhely­­lyel. A belügyminiszter terve ter­mészetesen élénk visszhangot kel­tett az egész vármegyében és a múlt héten megtartott vármegyei közgyűlésen is több felszólalás hangzott el ebben az ügyben. A kettéválasztás hívei azzal érvel­nek, hogy a megye óriási kiter­jedése folytán az igazgatás aka­dályokba ütközik. Ezzel szemben a közgyűlésen felszólalt Kalocsa megbízottja és kijelentette, hogy a megye legtávolabbi déli részé­ről is sokkal könnyebben meg­közelítik Budapestet, mint Kecs­kemétet, annál is inkább, mert Kecskemétre Budapesten keresz­tül kell utazniok. Ezért indoko­latlannak tartják a kettéválasz­tást.Illetékes vármegyei körökben kijelentették, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága és ve­zetősége ragaszkodik jelenlegi formájához. Pest vármegye tör­ténelmi múltja, egész berendez­kedése, de közlekedési felépített­­sége is a kettéosztás ellen szól. Pest megye egységes egész és kettéosztása megbénítaná köz­­igazgatási gépezetét. ** Betiltották a „Debrecen“ című lapot Debrecen, aug. 11. A „Debrecen“ című napilap Simonffy-Tóth Ernő őrnagy tol­lából aláírásos vezércikket közölt, amely Románia és közvetve a Szovjet­ Unió elleni izgatást tar­talmazott. A népügyészség emiatt háborús bűncselekmény címén a cikkíró letartóztatását és a nép­ügyészségre való átkísértetését kérte az ellene indítandó bűnvádi eljárás lefolytatása végett. A ve­­zércikk miatt az ellenőrzőbizott­ság a „Debrecen“ című napilapot bizonytalan időre betiltotta. (MTI) Munkában két síntérkocsi Az ostrom után Budapesten el­szaporodtak a gazdátlan ebek. A főváros állategészségügyi telepe a kóbor ebek elszaporodásának megakadályozása céljából két ú. n. befogókocsit szerzett és a gazdát­lan ebek összefogása már meg is kezdődött. Az összefogott ebeket megfigyelés céljából az állategész­ségügyi telepen helyezik el s ha a kutyák gazdái nem jelentkez­nek, azokat kiirtják. A kutyák te­temeit s a telepre beszállított ál­lati hullákat magasnyomású és magas hőfokú gőzben kifőzik és állati lisztté őrlik, míg a zsira­dékból szappant főznek. Vegyszereket, gyógyszereket, alapanyagot ELAD és VÉSZ GÁBOR ANDOR ÉS TÁRSA V., Légrády Károly­ utca 18. Kranintfeld és társai ... A soproni népbíróság sorozato­san ítéli el az SS-önkénteseket. Legutóbb Pillér Ferencet, Früh­­wirth Mihályt, Kranixfeld Samut, Taubl Ferencet és Tschurtz Pál­­nét ítélték el különböző időtarta­mú börtönbüntetésekre.________ Vásároljon! Tekintse meg 15 kirakatunkat. Mai • J A »­I • I • ■ A : FÉRFIKUH/t, FELÖLTŐ sArcipó, hócipő i ii \ m\m adhat­­­uhu A MI OSZTÁLYAIM MINDENT DBSZBtjBHft OttFFé A FÖLDSZINTEN! VURÁKÓCZI­ ÚT 70-76.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék