Kossuth Népe, 1946. április-június (2. évfolyam, 75/271-123/319. szám, 125-129. szám)
1946-04-02 / 75. (271.) szám
If. évfolyam 75. (271) szám, 1945 április 2, kedd:0.000^MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP főszerkesztő: FELKAI FERENC És mégis mozog a föld A Kossuth Népe vasárnapi cikke pontos és részletes információval szolgált az utóbbi időben történt katonai behívások célja felől. A halaszthatatlan újjáépítési és jóvátételi munkálatok biztosítása teszi szükségessé a behívásokat,, mert az ország legfőbb érdeke, hogy ezen a két területen megfelelő mennyiségű munkaerő álljon rendelkezésre. Ez eddig rendben is van. De nincs rendben az a felelőtlen suttogás, ámítás, mely e kérdés körül keletkezett. A reakciónak minden eszköz jó, hogy nyugtalanságot keltsen és legszívesebben veszi igénybe a hazug propaganda fegyverét. Egyszer már le kell számolni a közélet nyugtalanítóinak ezzel a kártékony hadával, s azt hisszük, leghelyesebb eljárás velük szemben az lenne, ha elsősorban a suttogókat vennék igénybe az újjáépítési munka nehezebb részének elvégzésére. Elvégre elsősorban ők a felelősek azért, hogy ma újjá kell építeni az országot Hol voltak ezek a tisztelt súgó-búgó urak akkor, amikor a magyar fiúkat idegen célok érdekében szézezerszámra hajtották vágóhídra? Éveken keresztül mukkanásukat nem lehetett hallani, amikor a postások, közhivatali kézbesítők valósággal görnyedtek a SAS behívók terhei alatt, amikor a parasztnak órák alatt kellett otthagynia a mindennél fontosabb mezei munkáját, a munkásnak a műhelyét, a kalapácsát, amikor az egzisztenciák tízezrei mentek tönkre a sűrű behívások miatt. Akkor nem nyugtalankodtak, akkor természetesnek tartották, hogy az emberek szó nélkül, vak engedelmességgel rohanjanak önvesztükbe, terr... . v t. ok, i.ogj o. ’rr.ígásasálkadjuk a segédkezet. Annál súlyosabb a bűnük most, amikor az ország újjáépítését akarják megakadályozni csak azért, hogy visszafordítsák az idő kerekét és megint a nép nyakára ülhessenek. Az elvesztett hatalom és pozíciók visszaszerzése az egyedüli cél, mely őket vezérli és e cél mellett szemükben eltörpül az újjáépítés egyetemes érdeke. De nem fognak célt érni. Semmiféle ostoba, kiagyalt mesével, gonosz rágalommal nem érik el, hogy még egyszer ők kapják kezükbe a hatalmat, mellyel oly csúnyán visszaéltek akkor, amikor az valóban a kezükben volt, amikor megmutatták, hogy számukra nem az ország a fontos, hanem az egyéni érdek. Hiába minden mesterkedésük, az emberek többé nem hisznek nekik és nem találnak tömegeket, melyek követnék őket. Az ország pedig újjáépül, de nem az ő számukra. Mert az idő halad és a föld mégis mozog. Április elseje valamikor, azokban az időkben, amikor kevesebb volt a gond és több a kedély, a vidám ugratások klasszikus napja volt. Mint ilyen, nem szerepelt piros betűkkel a naptárban, mégis bizonyos rangot viselt az esztendő hierarchiájában. Április elseje volt a kalendárium udvari bolondja. Kora reggel arra ébredtél, hogy megcsendül a telefonod (akkor ugyanis még volt), egy titokzatos hang örvendetes újságot közölt veled. Például, hogy megütötted a főnyereményt, vagy, ami még ennél is jobb hír volt 1944 előtt, hogy Hitler Adolf hirtelen meghalt. Ha kisvártatva rá is jöttél, hogy az egész nem volt egyéb, csak áprilisi tréfa, az ugrató mindenesetre elérte célját, és neked sem ártott vele: pár percig legalább boldog voltál. Legnépszerűbb mégis az a tréfa volt, hogy sürgős üzenetet kaptál: fontos ügyben azonnal hívd fel ezt meg ezt a számot. Persze, siettél felhívni, mire kiderült, hogy az illető szám a Lipótmezőé. Boszankodtál? Bizonyára. De közben nevettél is. És ez a fontos. Ma ez az egykor oly népszerű ugratás is lehetetlen volna. Egyrészt: a Lipótmezőnek nincs telefonja. Másrészt: az embereknek nincs kedélye.. Nem tudjuk, kilyik a sajnálatosabb. . Lobogózzuk fel házainkat a felzabaduás évfordulóján Kővágó József polgármester felhívást intézett a főváros lakosságához, hogy csütörtökön, április 4-én, a felszabadulás évfordulóját ünnepelje meg, házait, ablakait és erkélyeit lobogózza fel. Szerdán este 7 órakor zenés takarodó lesz, a zenekarok a köztársasági elnök, a külföldi missziók tábornokai és a honvédelmi miniszter lakása renádót adnak. előtt Nagy Ferenc miniszterelnök nagyjelentőségű beszéde a magyar nemzet sorsdöntő kérdéseiről 99 A demokrácia végleges életforma, amelyért érdemes élni, dolgozni és9 ha kell9 meghalni is“ A kormány gazdasági programja Pécs, ápr. 1. (A Kossuth Népe kiküldött munkatársától.) Szülőmegyéjének fővárosában, Pécsett beszélt vasárnap Magyarország első párosz miniszterelnöke, Nagy Ferenc. Az ünnepségek sorozata kapcsolódott bele ebbe a nemi érdekeléssel várt -politikai megnyilatkozásba. Már Budapesten kezdődött a miniszterelnök, a kormány és a koalíció pártjainak ünneplése. Amikor a különvonat kigördült a Keleti-pályaudvar háborútépett üvegcsarnokából, éljenzett az öszszegyűlt munkásság és az ünneplés nem szűnt meg egészen Pécsig. A közbeeső állomások fellobogózva várták a miniszterelnök vonatát. Az állomásokon mindenütt összegyűlt a lakosság — pártkülönbség nélkül —, boldogan éljenzett, lobogtatta zászlóját, felszabadultan énekelte a Kossuthnótát, ünnepelte a saját soraiból kiemelkedett kormányfőt. Pécs zászlódíszben várta Nagy Ferencet, a vele együtt érkezett kisgazdapárti minisztereket, államtitkárokat és a kormánykoalícióban résztvevő pártok miniszterdelegátusait, a kommunista Kajló Lászlót, a szociáldemokrata Ries Istvánt és a parasztpárti Keresztury Dezsőt. A kormány tiszteletére este a színházban díszelőadás volt — a Budai Nagy Antal c. paraszttragédiát adták elő —, majd utána vacsora volt a Katolikus Körben. A vacsorán felszólalt Nagy Ferenc miniszterelnök is. — Nagy jelentőséget tulajdonítok annak — mondotta —, hogy ma Magyarország miniszterelnöke gV.zv.rü pa. '.sztc-inbei . á.: wk szüleit Pécsett mindenütt ismerték. A demokrácia lehetővé tette, hogy a nép ügyeinek intézői a nép gyermekei legyenek. Úgy gondolom, ez komoly biztosítéka annak, hogy valóban demokratikus, a réginél sokkal boldogabb Magyarország épüljön fel. Felszólalt a vacsorán Rajk Lámzá ben,gyaöstói a Magyar Kommunista Pártot képviselte. Nagy Ferenc miniszterelnök beszéde A nagygyűlést Pen Viktor teológiai igazgató, a kisgazdapárt pécsi tagozatának elnöke nyitotta meg, aki azt hangoztatta, hogy az ország valamennyi dolgozója számára tisztességet, becsületes jólétet kell teremteni, mert anyagi biztosíték nélkül demokráciát elképzelni sem lehet. Általános figyelem és nagy taps közben lépett azután az emelvényre Nagy Ferenc miniszterelnök. — Az első világháború után visszanyert állami függetlenségünket a népszabadsággal kellett volna alátámasztani — mondta a miniszterelnök —, de ennek éppen az ellenkezője történt. A demokráciának a munkásoldalról feltörő forradalmi megjelenését letörték, a parasztdemokráciát szétzülleztették, a reálsiót intézmményesítették, a világ legüresebb, legtartalmatlanabb és legléhábbjelszavának, a szegedi gondolatnak a jegyében. — Ezt az állapotot nem magyarázhatja meg a reakció soha, — mondotta a miniszterelnök — sem a trianoni állapottal, sem a gazdasági válsággal, mert bár mindkettő sújtott bennünket, mégis a magyar fejlődés igazi akadálya az volt, hogy nem a nép kormányzott. Azért vetítettem a múltnak a képét, hogy mindenki tisztában legyen vele, hogy a demokrácia a második világháború után már nem lehet politikai kísérlet, amelyet felválthat a régi rendszernek valamilyen javított formája, hanem örökös és végleges politikai életforma, amelyért érdemes élni, dolgozni és ha kell, meghalni is. (Viharos taps és éljenzés.) Meg kell fogadnunk azt, hogy a nép kezébe adott hatalmat soha többé nem engedjük elvenni, sem erőszakkal, sem a mai helyzet nehézségeinek igazságtalan felhánytorgatásával, sem szép szóval, sem ravaszsággal. Harcos demokráciára van szükség. Legalább olyan energiával kell harcolnunk a reakció ellen, mint ahogy a régi világ vezetői hárítak a demokrácia ellen. Rajk László : Magyarországon lehet több párt, de csak egy magyar nép van — A Független Kisgazdapárt gyűlésére örömmel jött el a Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokratapárt és a Magyar Kommunistapárt képviselője — mondta Rajk László. — Magyarországon lehet több párt, de csak egy magyar nép és ennek az egy magyar népnek csak egy Magyarországa van. (Viharos taps.) Ám nemcsak ünnepelni, lelkesedni kell a koalícióért, hanem a demokratikuspártok által közösen vállalt feladatokat most már maradéktalanul és közös erővel végre is kell hajtani. Vasárnap reggel zenés ébresztő figyelmeztette a lakosságot a nap különös jelentőségére: a Független Kisgazdapárt nagygyűlésén Nagy Ferenc miniszterelnök fog beszélni. Nemcsak Baranyából, hanem Tolnából, Zalából, Somogyból is különvonatok hozták a Kisgazdapárt híveit a pécsi nagygyűlésre. A vidéki és a helybeli csoportok táblák, zászlók alatt vonultak fel a Széchenyitérre. Az egész város — ezt majdnem szám szerint lehet venni — összegyűlt a Széchenyitéren és az idetorkolló utcákba, hogy a hangszórókon is továbbított beszédeket meghallgassa. Ahogyan az emelvényen Nagy Ferenc és a többi kisgazdapárti kormányférfiak mellett helyet foglaltak a koalíció többi pártjának miniszterei is, ugyanúgy ott voltak a hallgatóság közt a pécsi, szociáldemokraták és a kommunisták is rendkívül nagy számmal. A vallás és a politika — A társadalmi béke biztosításáról kétféle vonatkozásban kívánok szólni. Az egyik egészen természetes. Ez vonatkozik általában a vallás és a politika egymáshoz' való viszonyára. A demokráciában nincsenek rendi...' - gek, így a politikai közéleti fel