Kossuth Népe, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 130-145. szám)

1946-08-05 / 135. szám

4 * NÄBEL-ZSÁR fülésfeh­éri TőzsdepoSióta Terefens 124-649 Rajk belügyminiszter hétfőn újabb jelentést tesz a minisztertanácsnak a miskolci eseményekről Miskolcon a keddi és csütörtöki véres tüntetések után még­ mindig feszült a hangulat — állapítja meg e­gy hivatalos jelentés. A városban és a környező ipar­telepeken — értesülésünk szerint­­ ■újabb rendzavarás nem A rendet a Budapestről elrejtett 120 főnyi rendfenntartó különítmény biztosítani tudja. Tömpe András rendőrvezérőr­­agy, az államrendőrég vidéki fő­­apitánysága politikai osztályán­ak vezetője vasárnap is Miskolcon tartózkodott és beható tanácskozást folytatott az illetékes karhatalmi parancsnok­okkal, valamint a mun­kásság vezetőivel. Slajk László belügyminiszter pénteken már beszámolt a mis­kolci eseményekről a miniszter­­tanács előtt. Többek között kije­lentette, hogy Ossip főispán köz­­benjöttével mindent megte­z­tek a kedélyek lecsillapítására és a véres tüntetések bűnös tetteseinek kézre­­kerítésére. A belügyminiszter a hétfői foly­tatólagos minisztertanácson újabb jelentést fog tenni a miskolci ese­ményekről. Rákosi Mátyás a kilengések következményéről Rákosi Mátyás miniszterelnök­­helyettes a szanálásról és a jó pénz­ről tartott érdekes rádióelőadást, amelynek során kitért a miskolci eseményekre is. — A rengeteg szenvedés, amely az infláció miatt, elsősorban a dol­gozókra zúdult — mondotta Rákosi — nem törte meg a demokráciába vetett hitet. A reakció kísérletezései hajótörést szenvedtek dolgos né­pünk, elsősorban­ a szervezett mim­­teásság öntudatán és érettségén. Annál súlyosabb és elítélendőbb az a kilengés, amely pontosan a szaná­lás küszöbén történt Miskolcon. — Semmi kétségünk, hogy az elhí­­réledő reakció és a mögötte lesel­kedő fasizmus most sem riad visz­­sza a provokációtól, ha ezzel árthat a Sate! magyar demokráciának. Ami most Miskolcon történt, ko­moly kísérlet volt a szanálás meg­zavarására. — Megértjük azt az elkeseredést, amely az elcsigázott, meggyötört miskolci munkásokat fűtötte. Meg­értjük a spekulánsok és feketézők eleni dühöt is. De a legsúlyosab­ban elítéljük azt a formát, éj mó­dot, amelyben ez megnyilvánult. A forint ellenségeinél elbánik majd a demokrácia törvényes ereje. Az ilyen kilengések azonban súlyos kárt okoznak az országnak. A miskolci munkások zöme tudja azt, hogy a történteket részijén azzal lehet jóvátenni, hogy segít a fiatal demokráciának a bűnösök törvény elé elírásában és a demo­krácia törvénye majd igazságot tesz. Illés Héfi* a Vörös Hadsereg afeeredese ve-1 aérft­kkat irt az „Új Szó“ vasár- J napi számában a Párizsban m­ost i­sfolyó béke­tárgy­alások kérdásérök I ,yk ntsgysr kíttvéresnény -hm érti,­­ hogy miért vas Magyarországnak I Párizsban rosszabb helyzete, mint J Hitler többi volt csatlósainak — írja s­é többek között. „A Szovjet­uniónak hervadhatatlan érdemei vannak abban, hogy Magyar­ország független állam és hogy e Hitler, Horthy és Szálas­ bűnéből ütött sebek gyorsan gyógyulnak." „A magyar delegációnak nehéz hely­zete van Párizsban. Sokkal többet kap­ott (hála a Szovjet­ Uniónak), mint amennyit másfél esztendővel ezelőtt a legderűsebb magyar is remélni mert, de mindenesetre kevesebbet, mint amennyit kaphatott volna, ha a reakció nem igyekezne újabb véres kalandokat előidézni és ha a magyar demokrácia keményebb kézzel nyúlt volna hozzá a fasizmus magyarországi ügynökeihez." „Párizsi hírek___ A párizsi múzeumok száma eggyel növekedett: a Postamúzeummal, ezzel az ódon párizsi kis palotával, ahol haj­­danában Choisens hercege égiszen mást hegyezett el, mint régiségeket. * A Hantért zsinagógát újból átadták a hívőknek, a háborús áldozatok emléké­nek szentelt ünnepség keretében. * Az, „Action" című lap beszámol arról, hogy a magyar írói összeállították a nácismíis ivóáldozatlanok listáját. Há­­r­om­yolc magyar író szerepel a név- Jagyisékben, köztük a Pen Club volt ma­gyar elnöke, Rád­ó Antal, aki az éhiség és hideg áldozata lett. M­i /•yAka­rrrwiii/ niNAliurt ittam A Népszava írja , é s vasárnapi számában: Az a Mi- járja, hogy a magyar békedelgáció tagjai közül tizenhatan magukkal viszik Párizsba feleségei­ket is. Ha igaz ez a hír, úgy alkal­mas arra, hogy minden dolgozó lelke mélyéig felháborodjék. A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy szétzilált gazdasági életünk talpraállításának egyik és legfőbb feltétele az államháztartás egyensú­lyának megteremtése. Ez pedig csak a legszigorúbb takarékoskodás út­ján érhető el. Ugyanakkor ugyénak azt hiszik, hogy az állam pénzén feleségeket lehet Párizsba utaztatni. Mi nagyon tiszteljük a feleségek jogait, min­denkinek kívánjuk a családi békét, de a­e­l­egál­i­s fele­ségek bizonyára majd belenyugszanak abba, hogy most nem mehetnek Párizsba._ Általában takarékosságot követe­lünk az állami élet minden vonalán. Szűnjék meg a túlzott reprezentál­­ó és a címekkel és jelentős fizetés­sel, de munkával nem járó hivatali állások egész sora, a legfelsőbb státusokban is. Szegények vagyunk, eszerint kell élnünk. IPARI HÍREK SVÁJCBÓL HM-ten 3S# millió svájci frank értékben exportált Svájc ftrggyártmányokat, míg Ula-ben 193 tr­illó svájci írnokra emelke­dett ez az Restest. Svájc* l*71 millió frankos teljes CviKirtjának esytlann­ada a* óra­­iparra esik. II.1 millió órát­­állított SvSJe IMS ben külföldre, ami es előz® évvel «nemben 7 milliós emelkedést jelent. ♦ 131» «September $—S-lg- nemzete Síi nsSrme. és blírvár.Ar­les* Baselban. Basel t­ínjait ter­­vebe, olsérantí.’C rakodó helyiségel in sxilili­­tat- raiel alkalm­asei tectik ilyen vásár ren­­dezésére. Basel a k8?.e 1­ 3v3ben a szűrni»* és bőripar központja le*». RLES ISTVÁN A FIFA állást foglalt­ a játékoscsábítás ellen Az MLSZ elnökének nyilatkozata a luxemburgi kongresszus munkájáról Kétheti távollét után Budapestre ér­kezett Illés István az igazs­á­gü­gym­inisz­­ter, aki mint a Magyar Labdarúgó Szö­vetség elnöke résztvett a luxemburgi FIFA-komgresszuson. A futballvilág leg­főbb sportszerve, a FIFA most, tartotta háború uztáni első kongresszusát, melyen több érdekes sport vonatkozású kérdés mellett főleg a játékoscsábítás problé­májával foglalkoztak. Hazaérkezése után azonnal felkeres­tük Ries István igazságügy-minisztert, aki a kongresszus munkájáról a követ­kezőket mondotta: — A kongresszuson nemzetközi vonat­kozású kérdéseket vitattunk meg. A já­­tékoscsábítás kérdésével kapcsolatosan a FIFA álláspontja szerint minden játékosvá­torlás szigorúan tilos és ha va­lamelyik ország a játékost ki nem adja, annak sehol nem szabad szerepel­­nie. Ez főleg vonatkozik az osztrák és szlovák szövetségre.­­ A rom­án delegátus megígérte, hogy nemcsak nem engedik szerepelni az át­adás nélkül jelentkező játékosokat, ha­nem egyenesen kiutasítják országa te­rülétéről. Koránok prerovi ügyvéd, a csehszlovák Kupa Szövetség vezetője kijelentette, hogy kik sem tűrik, hogy a játékosok igazolás nélkül szerepelje­nek és mivel egy országban csak egy futballszövetség működhet, így a szlo­vákiai játékoscsábításoknak is véget fognak vetni. — A „Járay ügyet" is fel­vetettem Mauro olasz szövetségi vezető előtt, aki valósággal felháborodott, mikor feltár­tam előtte az operaénekes játékos-csá­bítási akcióját. — A szovjet labdarúgó szövetség fel­vetől­ének kérdéste először az Európa Kupa konferencián merült fel. Ott ki­fejtettem, hogy a magyar delegáció szívügyének tekinti a szovjet fu­t­bal­lnak a nemzetközi életbe való bekapcsolását. A FIFA egyhangúan nagy lelkesedéssel határozta el, hogy az orosz futbalszö­­vetséget tagjai sorába felveszi, sőt egy alelnöki állást fenntart Száváb­a, amely választás alá nem esik. — A négy angol szövetség szintién be­jelentette a FIFA-ba való bel­ép­éssért és ezzel az angolok végre részt vesznek az európai futbal­lsportímra. — Tárgyaltunk nemzetközi mérkőzé­sek­­eket* * *, söröl is. Főleg angol csapatok vendégjátékát szerettük volna biztosí­tani, az angolok azonban 1948-ig­ le van­nak kötve, azonban kijelentették, hogy egyesületi csapatot kaphatunk és így valószí­nűleg minden remény meg van arra, hogy a jövő esztendőben angol csapatot láthatunk vendégül Buda­pesten. Néhány nappal ezelőtt egy két k­esett anya jelent meg a főka­pitányság bűnügyi osztói...a. ifj. Jászív Sándorné, aki előadta, hogy kisfiát repülőgépen Amerikába szállították. Kérte a rendőrséget, hogy indítsák mejd a nyomozást és a try érmeket hozzák v­issza. A nyomozás nyomban megindult. Kiderült, hogy az asszony férjével 1985-ben A­markába költözött. Pász­­lyné azonban időközben született gyermekével visszatért Magyaror­szágra. Budapest bombázása elől Pászlyné a gyermeket elküldte Csornára nagyszüleihez, ő maga a főváros­ban maradt. A felszabadulás után írt Csornára, hogy hozzák vissza­­kisfiát, de zavaros választ, kapott, mire cia­tizott a vidéki városba, de legnagyobb megdöbbenésére kisfiát már nem találta. Az öreg Pásztyék bevallották, hogy a gyermekei az Amerikából küldött iratok ,m­ai­t vé­gével egy házaspár közreműködésé­vel repülőgépen kiszöktették Ame­rikába. Az Ivont a továbbiak sorral előadta, hogy férje a gyermeket­­­érette, sőt meg akarta ölni és ez is egyik oka volt, hogy a gyermekkel együtt visszatért Ma­gyarországra. Előadta, hogy egy alkalommal az ártatlan gyermekre rányitotta a gázcsapot, máskor fürdővízbe akarta fojtani. A külö­nös ellentmondás végül tisztázó­dott. Kiderült, hogy Pásztyban nem az apai szeretet­ ébredt fel, hanem a kapzsisát­. Az amerikai törvények szerint a gyanta ezer dollár jár egy gyermeknek, miután az apa a háborúban katonai szol­gálatot teljesít. Az asszony előadását alátámasz­totta ifj. Pássily Sándor első feleívásó is, aki elfomndotta, hogy Pri­­ly az ő nyer­te el,akit is meg a­kar­ja ölni. A rendőrség most beidézte a nagyszülőket, akik bevallották, hogy a gyermeket Ürőmille Jó­­zsefékn­él rejtették el, akik segédke­­znt nyújtottak a modern gyermek­­rablás sikere érdekében. IR­I, ■ ■'■■■ i KORSZERŰ RÉMREGÉNY £ m­­éh­kár d­o a rep­­es g­yermekira­b­l­ása Magyarországon — Szülői szeretetérzés dollárért VASÁRNAP Sürgedi-Ma'Jlák Aladár, Magyarország washingtoni követe körülbelül két hete­t töltött most Párizsban, ahol érintkezést talált az ott összegyűlt diplomatákkal. A magyar, követ most útban van házz»­­felé és előreláthatólag, hétfőn már Isu­da­pesten is lesz.* Germán Tiscoft a köztársasági elnök a budapesti egyetem orr-, gége-, fül­­gyógyászati tanszékének nyilvános ren­des tanárává nevezte ki. Degesi Kiss Pál lett a gyermekgyórtyászat nyilvános rendes tanára, Petényi Gézit­­pedig a II. számú I/rm­ekgyógyászsedi tanszéken lett egyetemi nyilvános rendes tanár. Cserépfalvi Imre, a Ma­gyar-Szovjet Művelődési Társaság sajtószakosztályá­­ban hétfőn délután fél 8 órái kezdette! „Könyvkiadás és lapkiadóé a Szovjet­ Unióban­ címmel szám­ol be moszkvai ú t­já n/ik tó p a S31 a 1 a t a­ ró 1. * Tréfouel, a párizsi Pasten, -Üdétét igazgatója feltűnést, keltő cikket irt ez ország szel­lem­i vezetőinek feladilláiról, amelyben hangsúlyozta, hogy a múlta­ban szabad fellassan­t addig, amíg a jö­vőt ki nem­ építették. „Senki rám pusz­it­ana úgy el egy hidat, hogy előbb ossza ne tákolva egy ideige­nes pallót, amely­nek segítségével fikaül a más le­partra.“

Next