Kossuth Népe, 1947. október-december (3. évfolyam, 90-165. szám)

1947-11-09 / 123. szám

Ottojások­­ BUDAPEST KÖRÜL Kispest, a kisemberek városa a Nagykörút és az Üllői út t­arkán vasi a kispesti villamo­sok végállomása. Onnan indu­lnak. Jobbról elmarad a Szent István-kórház, aztám az FTG- p ■Ily a. Balról s pénzverő. Jobbról a­ Filmiroda film­gyára. Balról a Népliget. Jobbról a főváros legsötétebb nyomor­­tanyája, amely egy Habsburg­Ki­rálylány nevét vise­li Buda­pest határán túl a villamos az Üllői útról bekanyarodik az Ady Endre útra s már a We­­k­erle-telep házai között jár. ’ Állam a városban a­ Weke­rle-tel®p Ez itt az ország legszebb és legjobban megépített munkás­­lakótelepe. Igaz, hogy csak ál­lami­ alkalmazottak juthattak otthonhoz benne: postások, vasutasok, az állami gépgyárak munkásai. Amikor elkészült, ezt hitték, sorozatot kezdtek. Sajnos, a folytatás elmaradt. A T­ekerle-telep állam­a a városban.­­Még az utcái is az állam magántulajdonát képe­zik. Kispest városának csak annyi köze van a Wekerle-te­­lephez, hogy ingyen köteles el­látni az adminisztrálást. A T­ekerle-telep házai adómente­sek. Ami azt jelenti, hogy Kis­pest hatvanötezer lakója közül húszezer nem vesz részt a ko­sos teherviselésben. Többszáz­ezer forint külön terhet jelent fa évente Kispest számára­ ide. A hároméves terv keretén belül textiliskolát is szeretné­nek létesíteni a városban. Fontos iparvállalat még Kispesten a Hofherr-Schrantz gépgyár és a Gránit parcellán­­ca kőedénygyár, ez utóbbiból erős kivitel folyik a távol- ke­let felé. Nemrég a dunai ten­­gerjáró hajók vittek sok kő­edényt keletre a Gránitból, most pedig India számára ké­szítenek nagyobb tétel porca­­lánárat. A legnépszerűbb ember, a polgármester Kispest legnépszerűbb em­­bere kétségtelenül Cáréi Gyula polgármester, aki évtizedekig mint szociáldemokrata párt­titkár verekedett, a városi kép­viselőtestületben a dolgozókért, most pedig már csaknem két éve áll a­ város élén. Más em­ber könnyen elmérgesíti­ette volna azt az affért, ami a kö­zelmúltban felzaklatta a kis­pesti kedélyeket. Bárdi Gyula azonban nem engedte kiélezni a tüntető asszonyok ügyét és rö­vid időn belül lecsöndesítette a háborgó kedélyeket. Ma Kis­pest ismét csendes és vezetői igyekeznek megoldani a pro­blémákat,­­ amennyire meg­oldhatók. Tervek három évre — A legnagyobb probléma a lakáskérdés — mondja Har­vali János, Kispest műszaki tanácsnoka —, de saját erőnk­ből ezt sohasem leszü­lire képe­sek megoldani. A hároméves tervbe■ illesztettük be a lakás­építést is, amelyhez jelenleg kétmillió forintos állami hoz­­zájárulást ígértek. — Egyéb tervek! — Szeretnénk befejezni a csatornázást, ami mért csak egyetlen városrészben van bal­va. Vízvezetékkel rendben va­gyunk. De meg kell javítanunk a levegőnket. Nincs folyóvi­zünk, igazi strandunk sem. A nagybirtokrendszer megszünte­tése során kisajátításra került a főváros Kispest területén volt 191 holdas birtoka, az egykori Csáry-telep, amelyből­ Sí haid Kispest városainak ju­tott. Eién a területen negy­venig,Idas parkírozott ligetet akarunk létesíteni. Egészség­­ügyi szempontból rendkívül fontos, hogy ez minél előbb ü€ésjp®5tégs­­ háztulajdonosok is szegények Pedig a város teherbírók­é­pessége amúgy­ra elég kicsiny. Kispest a kisemberek városa. Száz-százötven négyszögöles teü­eken két-három kislakásos, földszintes házak. .Kisiparosok, kiskereskedők építették. Öreg­korukra. Dávid János, az ipartestületi elnök, aki a Nemzeti Bizottság­nak is elnöke, azt mondja: — A kispesti háztulajdonosok legtöbbje még 1,és háromszáz forintos költ­séggel sepr képes helyre hozatni a házát, ha va­lami háborús ziár érte. Helyre­állítási kölcsönt pedig nem kaphatunk, mert nem tartozunk a „romvárosok“ közé. A ház­tulajdonosok szegénysége miatt nem lehet javítani az útháló­zatunkat sem, m­ert ha e­ város vállalná is a ráeső fele költsé­get, a háztulajdonosoknak nincs pénzük a másik felére. N­apközben cs®n­­desslk a Kispesti uceék járják a kispesti uccákat. Csak a főútvonalak kövezet­tek, a melléktuceák még a Vá­ros közepén is legfeljebb ka­vicsosak. A központtól távo­labb pedig csak úgy süpped a láb a homokban. De mi lehet arra esős időbeni... Csendesek napközben a kis­pesti uccák. A lakosság nagy­része reggel felkerekedik és Pestre megy dolgozni." Kispest­nek aránylag kevés gyára van, textilben legerősebb. Négy nagy textilgyára mellett a ki­­sebb üzemek száma erősen sza­porodik, mert sok a szakkép­zett textilmunká, ezért a kezdő vállalatok szívesen telepszenek megvok­sulkassex. — És mi lett a többi Sild­del! — Hatvankét hold jutott e kertészeknek és a földműve­seinknek. Huszonnyolc holdat házhelyekre hagytunk. Huszon­négy hold maradt a főváros birtokában, csikótelep céljaira. Ami a Beszkártól függ A műszaki­ tanácsnok fel­hívta még figyelmünket arra, hogy a peremvárosok tulaj­donképpen csak a fővárossal állnak kielégítő összeköttetés­ben, egymással rendkívül ne­hezen tudnak érintkezni. Hiányzik a legkülső körút, amely a peremvárosok össze­köttetését biztosítaná. Ezen az úton már nem is kellene vil­lamossínéből lerakni, trolloy­­baszokkal bonyolíthatnák le a forgalmat. A lakáskérdés megoldása bi­zonyos fokig a Beszkarttól függ. Van Kispestnek egy ré­sze, amely tökéletesen el van látva közművekkel, a telkek tulajdonosai hajlandók is len­nének építkezni, ha­­ a Besz­­kárt két és fél kilométerrel meghosszabbítaná a­zt a vona­lát, amely jelenleg a kispesti futballpálya előtt, az Ady Endre út végéig tart. Sineket nem is kell építeni, mert ■odáig is a szemétvasút sínjein járnak a villamosok és a sí­nek megvannak egész a szó­­ban­ forgó városrészig. Csak a vezetéket kellene, felszerelni. Egészen bizonyos, hogy a be­fektetés nagyon rövid időn belül megtérülne és Kispesten csökkenne az óriási lakás­hiány. . Sz. S. Elloptak és feltüzeltek KÉT SZÍNHÁZAT Az újpesti Blaha Lujza­ és az óbudai Kisfaludy Színház szomorú sorsa . Újpesten, a Kolozsvári utcá­­ban állt a város egyetlen szín­háza. Az épület még ma is inegvan, de magán viseli a háborúütötte sebeket. A lát­vány belülről még szomorúbb: csupán az árva falak meredez­­nek ég felé,, üresség, romok mindenütt. A háború elkezdte a pusztítást, s amit a bombák, aknák megkezdtek, az ember fejezte be: először a széksorokat szed­ték fel, azután sor került még a színpadra is — a világot jelentő deszkák egy-egy éhes család bab­leveséhez adtak meleget —, s nem kímélte meg az em­ber még a padlót sem, nem volt kegyelem egyetlen kis darabka parkettja szám­ára sem ... — Szép volt pedig a színház —, mondják az újpesti város­házán. Saját színtársulata nem volt, de a fővárosból élvonal­beli művészek látogattak ide gyakran. Az épület a városé, de most sajnos nincs pénz a helyreállítására. A terv az, hogy teljesen lebontják, helyé­re modern ház kerül majd, s az OTI itt nyítja meg új ren­delőintézetét. — Nem is működik a város­ban semmiféle állandó színtár­sulat! — Nem. Állandó társulata aiz­os a városnak mintegy másfél évtized óta. A régi Blaha Lujza-színház működött csupán rendszeresen a város­ban, szerepét többé-kevésbé az újabb újpesti színház vette át, de mint látható, ma már ez is romokban hever. — Ha vendégművészek jön­nek Pestről, az újpesti mun­kásotthonban tartják meg a színházi előadást. Különben is — teszik hozzá vigasztalóan —, a főváros könnyen megközelít­hető, nincs messze, aki szín­házba akar menni, elmehet bár­hová Pesten... Az út innen a város szívéig valóban­­nem vesz több időt igénybe, mint­ fél órát. A kér­dés azonban az, várjon hány újpesti szánja rá magát egy­órai villamosozásra azért, hogy magasabb művészi élvezetben legyen része! Újpest lakossá­gának száma megközelíti a 75 ezret. A lakosság főképpen ipari munkásokból tevődik össze, kevéssé valószínű, hogy az esténként fáradtan hazatérő munkásoknak idejük és ener­giájuk lenne még arra, hogy bejöjjenek Pestre, megnézni egy jó színdarabot. A Kisfaludy Színház sorsa Óbudán, a Bajos uccában van s régi, híres Kisfaludy Színház. Földszintes, kertes ház, az asz­­szonyok az udvaron trécselnek csípőre tett kézzel, valahol tá­vol egy verkli nyekereg és a kövek ábrándos, régi, óbudai „kiskocsmás“ hangulatot le­helnek. — Hol­ van itt a színház? Az asszonyok mosolyogva néznek össze — majd, a házi­asszony megmutatja —, mond­ják. A háziasszony fehérhajú, botra támaszkodó hölgy, a konyhában fogad. A konyha falán aranykeretben ffizett­ 9 Lift-DAX Sft, előnyös feltételekkel SXEtfER£ fifiesnél rjISS Erzsébet körút MÁSODIK EMELETEN Lift díjtalan DIVATOS női pullover-, haris­nya, zokni- és kist­­yfikötént élesén vál­lalak. Cim­ű kiadó­ban. Brenda isrenc anyja nevet Melók Magdolna. 1947 január 24-től Gödöllőn volt, azóta nem adott hírt magáról. Aki tud róla, értesítse feleségét. Budapest VII, Nagy­ attull Szabó u. 8., II. ém­. 11. ”K­T“ városi pézsmabélésse! eladó. II, Halle? u. 8—Mi, I, cm. K Gyapjú és engórafon­at és kás­tolását minden mennyiséghez válla­lom. VI., Szív u. 63 IT sm 10 Hiráeisss o lisssii­ flépglisn versen elsői­fi!W­­eárgu?? fényképe, a „kredencén“ ve­­nülőóra. A 72-es megállójától­ idáig az út keréken egy év­század. — Igen, igen — bólogat mo­solyogva —, itt van a színház. A színház és az egész épület a miénk. Az enyém, meg a hú­gomé. Mikor vettük! Jaj, mi­kor is? Nagyon-nagyon régen volt már az. Mi adtuk bérbe e színházat mindig, az utolsó bérlő Erdélyi Mihály volt. Még a háború első éveiben is ját­szottak itt, de aztán bomba­­találat érte az épületet. Azóta nincs bérlő. Sokezer koronába — bocsánat —, javítja ki ma­gát elnézést kérő mosollyal —, sokezer forintba kevjiln© a helyreállítás. Klhordtak innen mindent, ami elmozdítható volt. Pedig milyen szép kis színház volt is ez! A karzat! Meg a páholysorok! Ma már senkinek sem kell. Volt itt egy úr egy­szer, megnézte, de azt mondta rá, hogy nagyon drága ... A kutyának se kell ilyenformán Óbuda lakos­sága is színház nélkül van. A lerombolt, kifosztott Kis­­faludy-színház a kutyának se kell. "Újat építeni! Várjon eszébe jut-e valakinek? A karain kilépve szinte meg­lepődik az ember, hogy a sar­kon nem konfliskocsi áll, a bakród csendesen bóbiskoló ko­csissal, hanem áramvonalas villamos szalad finom surra­­n­ás­sal. A villamosmegállóval szemben hatalmas üvegablakos épület, belülről gépek tompa dugása hallatszik ki: ez az óbudai papírgyár. Nem messze a Goldberger-gyár dolgozik. Esténkint sokezer fáradt dol­gozó lép ki ezeknek a gyárak­nak kapuna. Az illetékesed várjon miért nem gondoskodnak az óbudai munkások ezellemi igényeinek kielégítéséről? Miért nincs színház Óbudán! Zsigmondy Máris A FASIZMUS ÁLDOZATAI A névsorral kapcsolatban hozzánk forduló olvasóinknak azonban minden nap déli fél, 1á és fél 1 óra között adunk felvilágosítást a szerkesztő­ségben. Dravter Gyula honvéd 1918., 7 n­gy­vm­em­; Rákóczi András honvéd VIPL.. Bárt; Getzh Si­­mon honv. tilt.; Guta; Krizáld­ József honvéd 1981., Budapest; Horváth Károly honv. 1520., Ko­márom; Basinda Péter honvéd ISI., Drágabártfalva; Sobor Imre szaksz. tv. KSSZ., Nagyhantog; KarroBez­ János honvéd 1894., Klárefalva; Kaosnos Mihály , honv. 1981., Nyírkárász; Köszcsiki Ernő ezkv. 1913., Illává; Lypek Miklós harp. érv. 19B3., Síagyar- Sromját; Holyibn István Brvezető 1914., Ölyös; Neuman Imre honv. ISD., Verses; Farkas Antal honv. III., Magyarbánhegyesl; Juháss Károly érv. 1914., Szentlőrinc­­kíta; Szimm­er János honvéd 1930., Félnstveresmart; Deme Lsjpe , honv. 1897., Budapest; Cseh Fe­renc honv. 19®., Győr; Iliszai Flórián honv. 1582., Nagybajc»; Tótik Sándor tíz. 1988., Gyulafi­­rátót; Taján Tóth József 1918., Vác; Bednik János honvéd 1887.,­­Sajó; Rubint Lajos honvéd 1914­, Ladányi Dobos Zoltán érv. 1939., Gesztet»; Vadas Sándor honvéd 1938., Abony; Bezzeg László hon­véd 1987., Tápiógyöngye; Lizár Ferenc tíz. 1916., A hód; Bojt Kál­­mán honv. 1511., Ostoros; Babczté­nyi Imre ik­v. 1911., Kishartyán; Janka István honv. 1916., Bemön­­síd; Klászló lászló honvéd 1938. Bócsaj . (A névsort csütörtöki éte­­munkban folytatjuk.) t9 Vasárun?, 1947 corembar J

Next