Kossuth Népe, 1948. április-június (4. évfolyam, 75-147. szám)

1948-04-01 / 75. szám

­­­ Áprilisban tárgyalják az államosítás törvényjavaslatát Óriási, titkos hadianyagr­aktárakat f­edeztek fel Japánban 100 billió értékű katonai felszerelés a rejtekhelyeken Tokió, műre: Si. (TASS) A tokiói lapok bőséges riportsorozatokban számol­nak be az 1945-ben elrejtett hatalmas hadianyagraktá­­rak felfedezéséről. Az ügy kivizsgálására Kandzsa Dato elnökletével bizottságot alakítottak. A bizottság megállapította, hogy a hatalmas hadi­anyagkészleteket 1915 év augusztusában, a­­ japán fegyverletétel után­­ rejtet­ték el a kormány utasítá­­sára. Találtak: 25.193 tonna acélt 15.222 tonna speciális acél­­ötvözetet, 6677 tonna réz­árut, 1242 tonna ónt, 8,266.219 méter elektromos vezeték­huzalt, 2,221 800 darab kato­nai egyenruhát, 4 839 000 pár katonai lábbelit, 643.000 da­rab különböző gépi szerke­zetet, 1,573.008 darab kato­nai takarót és nagymennyi­ségű kőolajat A bizottság az elrejtett hadianyag ,ér­­tékét 100 billió yenre be­csüli. Mindezt a hadianyagot az akkori japán kormány ma­gáncégeknek és magánsze­mélyeknek osztotta szét megőrzésre. A bizottság vé­leménye szerint az eddig előkerült hadianyagon kí­vül még mintegy 5 billió yen értékű elrejtett hadi­anyagnak kell lennie Ja­pánban. Kiderült az is, hogy a megszálló hatósá­goktól a japán kormánynak juttatott hatalmas élelmi­szerkészletek nem kerültek kiosztásra. Valószínűnek tartják, hogy ezeket a kész­leteket is elrejtették hadi­célokra. (MTI) *■ • - - , 1 \ A demokratikus világ elháborodása a Franco-ügy miatt Az amerikai határozat nemzetközi visszhangja­ i Világszerte a legnagyobb felháborodást keltette az a hír, hogy az amerikai képviselő­­ház kétharmad szótöbb­séggel megszavazta a Franca - Spanyolország bekapcsolását a Mar­­shall-tervbe. Az amerikai lépés első kö­vetkezményei már mutat­koznak is. A washingtoni spanyol követségről kiszi­várgott hírek szerint Spa­nyolország két korosztályt akar behívni „elő­v­igy­á­zatossági rendszabályként a za­varos olaszországi hely­zetre való tekin­tettel. Ugyanebből a forrásból cé­loznak arra, hogy hálából az Egyesült Államok meg­értő magatartásáért. Fran­co kormánya Jóván atra tel­jes erejével támogatja az Egyesült Államoknak az olaszországi választásokkal kapcsolatos intézkedéseit. Spanyolország bekapcso­lásának indítványát az amerikai képviselőház hihetetlen gyorsasággal szavazta meg egy nap­pal azután, hogy a kül­ügyi bizottság jóvá­hagyta. Figyelemreméltó az is, hogy az indítvány benyúj­tója, Konsky­ köztársasági képviselő aki az Egyesült Államok kommunistaellenes szövetségének elnöke volt. A határozat meghozatalának módja nyilvánvalóvá teszi, hogy az egész kérdést el­döntötték már, mielőtt Konsky a kép­viselőházban megtette javaslatát. A határozat visszhangja magában az Egyesült Álla­mokban is rendkívül éles. Isaacson, az amerikai mun­káspárt képviselője szerint a határozat „megrendíti az egész világ lelkiismeretét“. Demokratikus megfigyelők kijelentése szerint a wash­ingtoni háborús párt­ Wal­lace táborába viszi az ame­rikai választókat és a spa­nyolországi határozat for­dulópontnak bizonyulhat az elnökválasztás szempontjá­ból. Ha a washingtoni há­borús tisztjeik Németország és Japán ügyében követett áruló politikájukat a legyőzött ellenség irá­nyában tanúsított mél­tányos eljárással ma­gyarázhatták, Franco- Spanyolország támoga­tását még ennél is ne­hezebb lesz érthetővé tenniök a demokratikus amerikai közvélemény előtt. Az UNO szovjet és uk­rán delegátusai élesen kom­mentálják az Egyesült Ál­lamok képviselőházának ál­lásfoglalását. — Szegény Franco, nyil­ván nagyon nagy szüksége lehet az amerikai segít­ségre — jelentette ki Gra­­n­­’to, Vasilij Szarasenko ukrán delegátus szerint a határo­zat pontosan az Egyesült Államok politikai vonalá­ban fekszik és ezért előre várható volt. Angol részről elsőnek Crosmann munkáspárti kép­viselő foglalt állást a kér­désben. Kijelentette, hogy az amerikai kormány poli­tikájához hozzátartozik a kommunista ellenes erők tá­mogatása világszerte. Nem szabad megengedni, hogy Amerikának ez a magatar­tása befolyásolja a brit po­litikát A munkáspárton múlik, hogy ez a külpoli­tika a fasizmus elleni harc szellemében érvényesüljön. Az angol külügyminiszté­é­riumhoz közelálló források szerint azt várják, hogy az amerikai szenátus a képvi­selőház határozatához nem fog hozzájárulni. Hivatalo­san azonban a­­külügymi­nisztérium nem foglal ál­lást az ügyben, míg Spa­nyolország támogatása nem jelentkezik konkrét formá­ban. A liberális ,News Chro­nicles szerint az ameri­kai képviselőház hatá­rozata rossz politika, mert míg a Franco-re­­zsim Spanyolországban fennáll, ez az ország mindenképpen kívül ma­rad a nemzetközi társa­­­dalmon. Nagy felháborodással ír­nak a döntésről a francia baloldali sajtó lapjai. A Humar­­ité szerint a határo­zat újabb bizonyítéka an­nak, hogy Amerika­ az „európai újjáépítés programját“ beavatkozásra használ­ja fel Nyugat-Európa ügyeibe. A jobboldali ,,Epoque“ Szín­házi csattanónak minősíti az amerikai képv­iselőház határozatát, a „Liberation“ szerint pedig ez a határozat egyike a legnagyobb balfo­gásoknak, amelyeket az amerikai parlament valaha elkövetett. Párizsi spanyol demokra­tikus körök kijelentése sze­rint a washingtoni döntés a spanyol demokraták táborát ismét egybekovácsolta. Prieto, a spanyol szocia­­listák vezére egy párizsi­­ lap kérdésére kijelentette, hogy az amerikai képviselő­ház döntése egyoldalú megszegése az Egyesült Államok 1946-ban An­gliával és Franciaor­szággal együtt vállalt kötelezettségének, mely kimondta, hogy Spa­nyolország csak akkor kap­hat segítséget, ha előbb megbuktatja Francot Az olasz Kommunista Párt körében kijelentették, hogy a határozat újabb biz­­zonyítéka annak, amit úgy­ is tudtunk, hogy a Marshall-terv nem Európa megsegítésére szolgál, hanem a szovjet és népellenes keresztes hadjárat előkészítésére. Az Unitá megállapítja, hogy Franco Spanyolországának a Marshall-tervbe való be­kapcsolása egyúttal ennek a tervnek halálát is jelenti. Amerika nem akar egyebet, mint embereket szerezni kommunistaelenes harcá­hoz, még ha olyan gengszte­rek és gyilkosok is, mint Franco. A prágai­­lapok szégyen­­teljes döntésnek, bélyegzik az amerikai képviselőház döntését. Ugyanilyen felháborodott hangon ír a norvég sajtó szinte pártkülönbség nélkül.

Next