Kóta, 1978 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1978-06-01 / 6. szám
vikovnak a másnapi gálakoncerten is ízlésesen, túlzásoktól mentesen megszólaló „A Kreml falainál” c. darabja. Az SZMT különdíját a 614-es Szakmunkásképző Énekkara (vezetője Bátorfi István) kapta. A hatvanegynehány tagú, kamaszfiúkból álló kórus mintaszerű műsort mutatott be. „Emlékezzünk elődeinkre” címmel 1848, 1919 és 1945 legnépszerűbb dalait, kórusműveit, verseit szólaltatták meg —■ a többszólamú részeknél kicsit bizonytalankodva, de fegyelmezettségükben is lelkesen. A harminc főt sem számláló Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar — hála a jó szólamarányoknak és az alig egy két éve ott működő Bázga József pedagógiai munkájának — emlékezetes műsorral és szép előadással örvendeztette meg a Balassi Bálint Művelődési Központ közönségét. Viadana „Áradj ránk, szép tavaszi napsugár”-jának mintaszerű előadását méltóan követte Mozart „Három nocturne”-je, melynek hangulatát az ügyes vonóstrió kíséret csak erősítette. A díjtól csak az ütötte el őket, hogy nem vették elég komolyan a fesztivál műsorpolitikai kívánalmait . . . A két fesztivál hangversenyt értékelés követte. Balázs Árpád műelemzéseit, vidám anekdotákba rejtett tanulságait, Bogányi Tibor karvezetés-technikai tanácsait, vezénylési korrekcióit jól hasznosíthatják a karvezetők. * * * A március 15-i esti gálakoncert első felében a helyi énekkarok mutatták be legkiérleltebb műsorszámaikat; szünet után a debreceni Maróthi György Kórus énekében gyönyörködhetett a népes hallgatóság. A Forradalmi Dalok Fesztiválja mindhárom hangversenyén részt vett a megyei pártbizottság, a KISZ, a Művelődési Központ, a Megyei Tanács és az SZMT egy-egy képviselője. Szép példa ez a kórusmozgalom iránti szeretetre, gondoskodásra. Ilyen légkörben lehet, érdemes dolgozni! C. SZALAI ÁGNES 40 éves a Vox Humana Az 1938-ban, néhány zenerajongó baráti köréből alakult Vox Humana énekkar ebben az évben ünnepli 40 éves jubileumát, s ez alkalomból ünnepi hangversenyeket ad a város lakosságának. A legreprezentatívabb koncertet április 16-án tartották a Váci Állami Zeneiskolában, ahol ismert fővárosi művészek is felléptek: Pászthy Júlia, Kóródi Anikó, Szabó Anita, Keöncsi Boldizsár, Egri László (ének), Zászkaliczky Tamás (orgona), Szabóky Judit (gordonka), Sipos László (gordon). A pályáját kamarakórusként kezdő együttes csak később (1946) bővült nagyobb létszámú énekkarrá, s azóta jelentős szerepet tölt be a magyar kórusmozgalomban. Rendszeresen szerepel a rádióban, televízióban, különféle hangversenyeken, sokszor jár külföldi versenyeken, fesztiválokon: Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, az NDK-ban, az NSZK- ban, a Szovjetunióban és Bulgáriában. Legutóbb az Arezzói Nemzetközi Kórusversenyen két I. díjat nyert. Többször kapott állami kitüntetést, véglegestül elnyerte a „Kiváló Együttes” címet, Vác város pedig a „Pro Urbe” kitüntetéssel jutalmazta művészetét. Műsorán madrigálok, motetták, éppúgy találhatók, akár a mai zene jelentős alkotásai. Elsősorban természetesen a magyar zeneszerzők: Bartók, Kodály, Bárdos, Farkas Ferenc kórusműveit éneklik és az oratórikus zene számos jelentős darabját is. (Schütz: Musikalische Exequien; Haydn: Nelson-mise, Évszakok; Dvorák: Stabat Mater; Kodály: Te Deum; Orff: Carmina burana; Sugár Rezső: Hősi ének stb.) Az énekkar neve összenőtt Váccal, annak hírnevét öregbíti, közművelődési munkájának kiemelkedő része lett. Maklári József Liszt-díjas karnagy vezetésével magas művészi színvonalú, példamutató közösségi szellemű kórussá kovácsolódott. Köszöntjük a kórust jubileumán s kívánjuk, hogy éneklésük sok örömet nyújtson minden zeneszerető embernek! MAKLÁRI JÓZSEF (PAPP LÁSZLÓ FELV.) «J