Kóta, 1979 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1979-06-01 / 6. szám
Máté passió a Nemzeti Galériában Kereken 260 évvel ezelőtt, 1729 nagypéntekjén mutatta be J. S. Bach a lipcsei Tamástemplomban a világ zeneirodalmának egyik legmegrázóbb alkotását, a Máté passiót. A két kórusra, gyerekkarra és két zenekarra írott hatalmas művet a kor nem méltányolta. Száz esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ifjú Mendelssohn 1829 márciusában, mintegy új bemutatón visszahozza a zenei köztudatba. A kettős évforduló megünneplésére összefogott a lipcsei Karl Marx Egyetem és a budapesti ELTE kórusa. Április 1-én, vasárnap este, a Magyar Nemzeti Galéria kupolatermében rendezték az első hangversenyt a lipcsei egyetem zenei vezetője, dr. Max Pommer vezényletével, az ELTE Egyetemi Koncertzenekarának közreműködésével. A második koncertet a Tamás-templomban Baross Gábor vezényelte, az ottani hangversenyen a Lipcsei Rádiózenekar muzsikált. A budapesti Máté passió a zsúfolt kupolateremben csodálatos élményt nyújtott nemcsak a közönségnek, hanem az egész együttesnek és a vezénylő karnagynak is. A magyar képzőművészet legszebb alkotásai méltó keretet biztosítottak, s a kupolából visszhangzó tuibák és drámai akcentusok döbbenetes hatást keltettek. Szépen énekeltek a lipcsei szólisták: Gisella Burghardt, Heidi Riese, Peter Menzel és Gothart Stier, de kétségtelenül a legmarkánsabb volt a Péter apostol, Júdás és Pilátus rövid mondatait, valamint a viola da gamba kíséretes gyönyörű basszus áriát éneklő drezdai operaénekes, Wolfgang Hellmich. Szépen sikerült Falvay Attila, illetve Keller András hegedűszólója, igen muzikális a sokhúrú térdhegedűn, a viola da gambán virtuóz módon játszó Nagy Ottó. A continuo cembalo szólamát Walter- Heinz Bernstein szólaltatta meg biztos stílusérzékkel. A kórusok teljesítményét mélységes átélés és drámai erő jellemezte. (A lipcseieknél a férfiszólamok vivőerejét átütőbbnek éreztük, mint pestieknél.) Mindkét együttes a művészi produkciója magán viselte a két kiváló karnagy gondos előkészítő munkájának nyilvánvaló jegyeit. Ez annál is dicséretesebb, minthogy együttes helyszíni próbára nem is kerülhetett sor. Az első tétel lipieno-szoprán szólamát az ELTE Ságvári Endre Gyakorló Iskolájának gyermekkórusa (karigazgató: Székely Tiborné) kifogástalanul énekelte. A kislányokat a karzaton állították fel, dallamuk angyali énekszónak hatott. H. F. (MAGYAROSSY ZOLTÁN FELV) 23