Kóta, 1982 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1982 / 7. szám
Alföldi Pedagógus Kórusok IV. találkozója Szolnokon Immár hagyomány, hogy a Pedagógus Szakszervezet négyévenként rendezi meg kórusainak országos találkozóját. A közbeeső években területi találkozókra kerül sor. Két hangverseny és egy Kodály-emlékülés volt a szolnoki program: a hangversenyekre április 8-án, az emlékülésre 9-én került sor. Összesen kilenc kórus lépett pódiumra a két hangversenyen, így azok — dicséretes módon — nem nyúltak hosszúra, s ez lehetővé tette az elhangzott művek maradéktalan élvezetét. Elsőként a Békés Megyei Pedagógus Nőikart hallottuk Sárhelyi Jenőné vezényletével. Művész, rangjukhoz méltóan olyan nehéz kórusmű megszólaltatására is vállalkoztak, mint amilyen Kodály „Árva vagyok” című alkotása. Tévedhetetlen intonációval, átélten szólalt meg, s ugyanilyen biztonsággal hallottuk Bartók „Isten veled!” című művét is. Igényes műsorukat két haraikompozíció (Kodály emlékezete és A remény dalai) egészítette ki. A Ceglédi Pedagógus Vegyeskar rövidebb megszakítás után, létszámában meggyarapodva, új lendülettel kapcsolódott be ismét a pedagóguskórusok munkájába. Vezetője, Holló Gyula sok új taggal kiegészült kórusát nem vitte kalandokba túl nehéz művek énekeltetésével. Kodály alkotásai közül „A szép énekszó múzsájához” és az „Esti dal” szólalt meg előadásukban kifogástalanul. A Tiszafüredi Pedagógus Nőikar csupa fiatal, lelkes énekesből áll. Kis létszáma ellenére is telten zendül meg Erdős Lászlóné vezetésével. Ezt nem annyira a harsány, mint inkább a tiszta éneklés eredményezte. Legsikerültebb számuk Juhász Frigyes ,,Jessy és Jenny”-je volt. A Törökszentmiklósi Liszt Ferenc Pedagógus Vegyeskar is szép hangzásával tűnt ki. Ez inkább a gondos hangképzésnek tulajdonítható, semmint hanganyagának. Erre engedett következtetni a Hassler-mű (Szelek szárnyán) könnyedén röppenő megszólaltatása és a két Kodály-alkotás (A szép énekszó múzsájához, A szabadság himnusza) színes hangzása, jellegüknek megfelelő előadása. Mindezt szinte betetőzte Bárdos „Széles a Duna” című népdalfeldolgozásának sziporkázó interpretálása. A kórus e teljesítményében Bischoff László karnagy sok évi munkája érlelődött be. Ugyanezen a hangversenyen hallhattuk a vendégként szereplő Szolnoki Bartók Béla Női Kamarakórust. Ez a kis létszámú együttes (mindössze 12 fő) látja el az alföldi metropolisban a családi és társadalmi ünnepek zenei feladatait. Hivatásos kórus lévén természetesen fokozott várakozással tekintettünk szereplésük elé, ám teljesítményük messze meghaladta mindazt, amit reméltünk tőlük; technikailag, kifejezésében tökéletesen megfeleltek a hivatásos kórusokkal szemben támasztható minden igénynek. A legnagyobb meglepetést Kodály „Méz, méz, méz” című, osztott kórusra írt művével szerezték. Telt zengésű előadásukkal egy hatalmas kórus megszólalását hitették el velünk Vajna Katalin vezetésével. A második hangversenyt a Kunszentmártoni Harmónia Kamarakórus nyitotta meg. A Zsíros Ágnes vezette lelkes ifjú csapat előbb Sugár „Három madrigál”-ját énekelte stílusosan, majd Kodály „Adventi ének”-ét hallottuk tőlük — azzal a szabad áramlással, amit ez a mű megkíván. Legkiemelkedőbb teljesítményük Szokolay „Miniatűr kantátá”ja volt, aminek sikeréhez hozzájárult Szokolay Balázs kitűnő zongorakísérete is. A Vásárosnaményi Liszt Ferenc Kórus választékos műsorával tűnt ki. Tárcái Zoltán Kodály Brenniumaiból állított A BÉKÉSCSABAI PEDAGÓGUS NŐIKAR SÁRHELYI JENŐNÉVEL (V. FEKETE SÁNDOR FELV.)