Közalkalmazott, 1953 (7. évfolyam, 1-7. szám)

1953-02-01 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLT Budapest, 1953 februári HI. évfolyam, 2. szám A KÖZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Tanácsaink és siaksövezetünk közös az 1953-as tervéiben írta: Perlai Rezső, a „Tanácsok Lapja“ felelős szerkesztője olgozó népünk, átlépve az 1953-as év küszöbét, jó kedvel és bizakodással fogott az új sztendő új feladataihoz. Az a tént, hogy az 1953-as év az ötéves é év negyedik esztendejének éve, leg nagyobb lendületet, még nayobb szorgalmat vált ki minden gyes dolgozóból és így tanácsainkolgozóiból is. Pártunk és kormányzatunk útmutatásainak betartsa, a becsületes és szorgalmas munka az egyedüli biztos zálog annak, hogy az ötéves terv negyeik esztendejében nagy, mérföldes foteldkel jutunk közelebb a magar dolgozók régi álmához és vágához, a szocializmushoz. Az 1953-as tervév feladatainak ■1 jesítésében komoly, felelősségteles munka hárul a tanácsapparátus nden egyes dolgozójára. Pártunk zponti Vezetőségének novemberi ülése nyomán a mezőgazdasági ■melés sokrétű feladatai közül a kvfeadatok teljesítése mellett ősi fő feladatként az alapvető műtechnikai rendszabályok követzetes megvalósítása vonul elére. A terméshozam növelése azt a kö■telményt állítja a tanács dolgozóié, hogy szüntelenül fejlesszék is ereteiket, javítsák mindennapiunkájukat a mezőgazdaság felszítése, a tömegkapcsolatok kiszélítése és megerősítése érdekében. Az 1953-as tervév feladatainak síke mindenekelőtt azt követeli el a tanács valamennyi dolgozóitól, hogy munkáját sokkal szerzetebbé, sokkal átfogóbbá tegye, mint az elmúlt esztendőben tette. Mi a szervezett, tervszerű munka egvalósításának fő követelménye elsősorban az, hogy a tanács vezeti és rajtuk keresztül az apparátusalamennyi dolgozója szakemberrélessze magát saját munkaterülen. Az 1953-as tervév fokozottabb követelményei megkövetelik anácsok vezetőitől, a tanácsappatás dolgozóitól, hogy magukat lát területük szakembereivé fesszék, mindig előre lássák a levőségeket, melyeket a párt- és rmányhatározatok végrehajtása dekében maximálisan ki tudnak isználni. A munkaterület gazdájává lenni mást jelent, mint előrelátni. Ez az őrelátás nem szorítkozhat csak a sövetlen napi feladatokra, hanemnál jóval tovább tekint. Győri József belügyminisztertársnak a „Közalkalmazott” 53 január 1-i számába írt újévi zércikke jelentős útmutatást tanácsapparátusunk munkáját az 1953-as év feladataik megjelölése mellett. Győris társelemezve a tanácsi inka sokoldalúságát, e munszínvonalának emelésében vetendő példaként megállapította: a tanácsok mezőgazdasági oszjain túlmenőleg a tanácsok több oztályai is megfelelően készüljenek fel az 1953. évben rájuk háruló feladatok megoldására." Győzi elvtárs kitért a tanácsoknál még sokszor megmutatkozó rohammunkára és ennek kiküszöbölésére felhívta tanácsaink figyelmét. A tervszerű munka, a tömegkapcsolatok állandó erősítése kizárja a rohammunkát, mely káros és egyáltalán nem jellemezheti a tanácsok sokoldalú tevékenységét. Fontos, hogy minden osztály elsősorban a saját hatáskörébe tartozó feladattal foglakozzon, hogy a tanács dolgozói e feladatok végzése közben tisztán lássák és érezzék saját munkájuk és az egész tanács munkájának szoros összefüggését. Az ötéves terv negyedik évében fokozottabb gondot kell fordítani a tanács vezetőinek arra, hogy dolgozóikkal megértessék a részfeladatok fontos összefüggését, hogy elősegítsék és erősítsék az előre való gondolkodást, hogy ne csak egy-két napra, hanem egy-két évre is előrenézzenek és tervszerű tevékenységüket meghatározó munkatervük is ezt tükrözze vissza. Az élet nagyon sok kérdést vet fel. A tanács vezetőinek, a tanács dolgozóinak, akik a község, járás, város és megye életét irányítják, ezeket a kérdéseket önállóan kell vizsgálniuk. A tanácsi munka színvonalának emeése sürgetőleg követeli, hogy a tanács vezetői és az apparátus minden egyes dolgozója kifejlessze magában az új iránti értéket, s a rendszeres tanuláson keresztül, a széles látókör birtokában, meg tudja különböztetni az újat a régitől, a maradit a haladótól. Ezért a tanács vezetői és dolgozói tartják szem előtt Győzi elvtárs, belügyminiszter útmutatását: „Az elkövetkezendő heteknek a mezőgazdasági munka szempontjából viszonylag nyugalmasabb időszakát a tanácsok dolgozói használják fel arra, hogy megfelelően felkészüljenek a tavaszi mezőgazdasági feladatok elvégzésének megszervezésére, biztosítsák azokat az előfeltételeket, amelyek a tavaszi mezőgazdasági munkához szükségesek. E feltételek közül most a legfontosabb mindazokat a feladatokat végrehajtani, amelyeket Rákosi elvtárs országgyűési beszédében kihangsúlyozott és amelyre Gerő elvtárs a Központi Vezetőség november 29-i ülésén oly nagy súlyt helyezett. A tanácsok funkcionáriusai, dolgozói az előző évvel szemben még alaposabban és elmélyültebben kell, hogy tanulmányozzák a tömegek észrevételeit, javaslatait és bírálatát. Igen fontos és az 1953-as évben tanácsainknak nagy figyelmet kell fordítani a helyi kezdeményezések felkarolására, az állandó bizottságok tanácsainak, kezdeményezéseinek figyelembevételére, melyre minden községben, városban nagy lehetőség van. Mindezek helyi, de országos jelentőségű feladatok és a feladatok sikeres megszervezése az egész község, város fejlődésének meggyorsulásához vezet. A tanácsoknak a proletárdiktatúra idején a gazdasági szervező funkció betöltésén kívül nagy súlyt kell helyezni a kulturális és nevelő funkcióra. A tanácsok gazdasági és kulturális nevelő funkciójának betöltésénél fontos helyet kap a Közalkalmazottak Szakszervezete, amely a dolgozók kulturális nevelésében, egészségügyi feladatainak megoldásában, a harcos tanácsi szellem kialakításában nyújt nagy segítséget. A versenyszellem széleskörű kialakítása igen nagy mértékben függ majd attól, hogy a szakszervezet e versenynek milyen széles nyilvánosságot biztosít. Szakszervezetünk fontos feladata, arra nevelni a dolgozókat, hogy a verseny eszköz legyen munkájukban az ötéves terv feladatainak teljesítéséért. Szakszervezetünk feladata hogy szélesítse és rendszeresítse a munkaértekezleteket, ahol bőven nyílik alkalom arra, hogy a dolgzókat a harcos tanácsi szellem neveljék, hogy megvizsgálják, hogyan formálta át a munkaverseny tanácsok dolgozóinak munkáját, hogyan adott a verseny lendületet a ötéves terv feladatainak végrehajtásához. Tanácsaink fontos feladata, hogy rendszeresen ellenőrizzék a határozatok végrehajtását, hogy e fontos fegyverrel kiküszöböljenek minden fegyelmezetlenséget és lazaságot, hogy ezzel nagy lépést tegyenek előre az állami fegyelem betartásában. A végrehajtás ellenőrzése egy reflektor, amelynek fényében napvilágra kerülnek a jó tulajdonságok, módszerek és kezdeményezések, amely módszereket tovább kell adnunk és követendő példának kell állítanunk dolgozóink elé. A végrehajtás ellenőrzése az a fontos tényező, amellyel szakszervezetünk segít megszervezni a tömegeket és az ő részvételükkel felszínre hozni a bürokratákat, amelyek jócskán akadnak még tanácsapparátusunkban. Mindezek széles és sokoldalú feladatok, de e feladatok megoldhatók, mert pártunk útmutatását maguk a dolgozó tömegek támogatják alulról jövő kezdeményezéssel és javaslattal. Az 1953-as év — az ötéves terv negyedik éve — fontos feladatokat bíz tanácsunk minden egyes dolgozójára. Ez évben keményebben folyik majd a harc a régi és új, az elhaló és születő között. Nem kétséges, hogy ez a harc a mi győzelmünkkel fog zárulni akkor, ha a tanácsok dolgozói törhetetlen akaraterővel és hittel, a dolgozó nép szeretetével töltik meg munkájukat tartalommal úgy, ahogyan erre a mi pártunk és szeretett Rákosi elvtársunk tanít bennünket. Sztálin elvtársat küldöttnek jelölték a moszkvai területi szovjetbe Moszkvában megkezdődött a helyi szovjetek küldöttjelöltjeinek kijelölése a február 22-i választásra. Nagy választási gyűlés volt Moszkva Sztálin választókerületében. Többezer munkás, mérnök, technikus és alkalmazott töltötte meg a villamosberendezések gyárának hatalmas szerelőműhelyét. Ennek a vállalatnak a dolgozói már többször jelölték Sztálin elvűtársat küldöttjelöltjükké. Most is viharos lelkesedéssel és tapssal fogadták az egybegyűltek Budarin lakatos javaslatát, hogy jelöljék a moszkvai területi szovjet küldötteknek Josz Visszarionovics Sztálint, a világ dolgozóinak nagy vezérét és tanítóját. Lelkes szocialista kötelezettségállalásokkal készülnek dolgozóink április 4 méltó megünneplésére Nemzetünk legnagyobb ünnepére, április 4-re az államigazgatási dolgozók nagy lelkesedéssel készülnek. A lelkes szocialista kötelezettségvállalások az első negyedévi terv minőségi teljesítését, túlteljesítését célozzák. A hivatali munka megjavítása, a takarékosság elvének betartása, tükröződik az eddigi szocialista alábbiakat közöljük: Budapesti városi tanács Szentpéteri Géza, a kereskedelmi osztály dolgozója vállalja, hogy a budapesti forgalomról, azon belül a tanácsi vállalatok forgalmáról, az élelmiszer és iparcikkek forgalmának arányáról grafikonos és folyamatosan vezetett kimutatást terez és készít. Ezzel könnyen átteinthetővé teszi az egész forgalmnak alakulását, ezen belül azparcikkek és élelmiszercikkek forgalmának viszonyát. Az adóközösségek 1952. második félévi leszámolását, valamint az 1953. első félévi új előlegek kialakításának határidő előtt történő elvégzése érdekében Sánta István, a bürokrácia elleni fokozott harcvállalásokban, amelyekből az Kovásznál Béla és Szikora Pál elvtársiak három-három adóköltsség leszámolása vállalták munkaszervükön felül. Begyűjtési Minisztérium Takács Viktor elvtárs vállalta, hogy javaslatot dolgoz ki a begyűjtéssel járó tanácsi adminisztráció egyszerűbbé tételére amelylyel könnyebbé válik a községi tanácsok nyilvántartóinak munkája. Kugler Béla, a gabonafőosztály dolgozója vállalta, hogy felkutatja a használaton kívüli állóeszközöket, elősegíti azok értékesítését és az ebből származó kb. százezer forintra tehető megtakarítást újabb beruházásokra fordítja. A bécsi nemzetközi társadalombiztosítási konferencia előkészületei Legutóbbi számunkban beszámoltunk arról, hogy a Szakszervezeti Világszövetség 1953 március 26 között nemzetközi társadalombiztosítási konferenciát rendez Bécsben. A konferencia megrendezése azért vált szükségessé, mert nem kielégítőek a kapitalista országokban érvényben lévő társadalombiztosítási rendszerek, számos gyarmati és félgyarmati országban pedig egyáltalán nincs társadalombiztosítás. Olaszországban hosszú hónapok óta folynak az előkészületek a társadalombiztosítási konferencia sikerének biztosítása érdekében. Az olasz közalkalmazottak is harcolnak a népellenes De Gasperi kormány munkásellenes, háborús politikája ellen, a társadalombiztosítási rendszer azonnali megjavításáért. Ausztriában a konferencia előkészítését ugyancsak összekötik a társadalombiztosítási vívmányok megvédéséért folytatott harccal. Ennek során széleskörű konferenciát hívtak össze, amelyen ismertették a nemzetközi társadalombiztosítási konferencia jelentőségét és az ausztriai társadalombiztosítás súlyos helyzetét. Rámutattak például arra, hogy Ausztriában a májusban hozott törvények alapján, a nyugdíjra jogosult dolgozók 40 százalékát fosztják meg a nyugdíjtól, ami a dolgozókat 300 millió osztrák schillinggel károsítja meg. Belgiumban is jelentős mozgalom bontakozik ki a társadalombiztosítási rendszer megvédése érdekében. A belga kormány ugyanis háborús költségeinek fedezése céljából évről évre több kedvezménytől fosztja meg a belga népet. Az elmúlt évben 89 ezer munkanélkülit töröltek a munkanélküli segélyben részesülők listájáról. Az idén pedig a belga kormány a betegbiztosítás ellen intézett támadást. Május elsején különböző rendszabályokat hoztak, melyek értelmében 10—14 százalékkal csökkentették a társadalombiztosítónak az orvosi költségekhez való hozzájárulását és bizonyos esetekben felemelték a kórházi költségeket. Felemelték azt az időt, ami az orvosi szolgáltatásokra való igényjogosultsághoz szükséges és ezen túlmenően megnehezítették a jogosultság feltételeit is.