Közalkalmazott, 1961 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Kollektív vállalás a jobb termelési eredményekért Alig három hónapja, hogy ■zakszervezetiink IV. kongresszusán a Csongrád megyei küldött elmondotta, hogy a tanácsok egyes osztályain kollektív vállalások születtek a szakmai feladatok gondosabb, eredményesebb elvégzésére és e törekvésnek máris több követője akadt. Kollektív vállalás! Mit tartalmaz e fogalom? Erről érdeklődtünk a Csongrád megyei tanács ipari osztályán Tóth Sámuel osztályvezetőtől és Hegyi József bizalmitól, valamint az osztály néhány dolgozójától. A munkaértekezleten született a vállalás Osztályunk szeptember 19-i munkaértekezletén arról vitatkoztunk, hogyan tudnánk a tanács felügyelete alá tartozó 13 helyiipari, öt sütőipari, négy szikvízvállalat és a vágóhíd működését gazdaságilag eredményesebbé tenni, azokat méginkább a lakosság igényeinek szolgálatába állítani — mondotta Tóth elvtárs. — Az osztály dolgozóinak irányító munkája ugyanis kedvezően, vagy kedvezőtlenül befolyásolhatja a vállalatok termelését Ezért osztályunk a kollektív vállalással segíteni igyekszik a termelési tervek teljesítését A munkaértekezleten — a vállalatok helyzetének ismeretében — bizonyos gazdasági célok elérését vállaltuk, így már eleve igényesebben dolgozunk, törekszünk a munkastílus javítására, intézkedéseinket alaposan meggondoljuk. Miután a munkaértekezleten személy szerint azt is megvizsgáljuk, ki mit tett a kollektív vállalás teljesítéséért, növekedik a kollektíva egész munkájáért érzett felelősség — teszi hozzá Oláh János műszaki előadó. — Az is nagyon fontos, hogy igyekszünk egymást segíteni mind a munkában, mind a tanulásban — mondja Dékány Lászlónné — a vállalások céljáról. A gazdaságos termelésért Mi a vállalások tartalma — tesszük fel a kérdést ezután Tóth Sámuel osztályvezetőnek. Azon munkálkodtunk, hogy a vállalatok évi termelési tervüket 105 százalékra teljesítsék, a termelékenység 107 százalékra emelkedjék, ugyanakkor a béralap felhasználás csak 101 százalék legyen. E célok megtárgyalására összehívtuk a vállalatvezetőket, a főlkönyvelőket, a társadalmi szervek vezetőit. A feladatok teljesítésére 45 000 forint céljutalmat tűzött ki a Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága és hatékonyan támogattuk a vállalatok dolgozóinak munkaversenyét, különösen a brigádversenyt. Rendszeresen vizsgáltuk, hogyan teljesítik a vállalatok terveiket, ahol szükséges volt, intézkedtünk. Vizsgálatunk során például kiderült, hogy a Csongrádi Cementipari Vállalat — mivel a terv szerint gyártott cementlapot a lakosság nem kereste — elmaradt a tervteljesítéssel. Ugyanakkor a mozaik lap iránt nagy volt a kereslet. Javasoltuk a vállalatnak, hogy kezdje meg a mozaik lap gyártását. Az új gyártmány készítéséhez minden segítséget megadtunk. Ily módon a vállalat az év végéig termelési tervét 100 százalékra teljesítette. Jól állunk a termelékenységi előirányzat teljesítésével is. A termelékenység 1959-hez viszonyítva 115,1 százalékra emelkedett és a 100,6 százalékos béralap felhasználás mögött 113,9 százalék összvállalati termelési érték van. A balesetek megelőzése A biztonságos munka fontos része osztályunk kollektív vállalásainak. Ez azért került be vállalásaink közé, mert sajnos, a vállalatoknál emelkedett a balesetek száma. Míg 1959-ben 23 vállalatnál 146 baleset történt, 1960-ban már 200 volt. Javasoltuk a vállalatoknak, hogy a terven felüli nyereségből fordítsanak bizonyos összeget munkavédelmi beruházásokra is, ezenkívül a prémiumfeltételek közé kizáró okként felvettük a baleseteket. Három műszaki vezetőtől meg is vontuk a prémiumot. A jegyzőkönyvekből megállapítottuk, hogy a balesetért igen gyakran a dolgozó a felelős, ezért igen nagy gondot fordítunk a baleseti oktatásukra. Műszaki körök, tapasztalatcserék Műszaki körök szervezése is szerepel a vállalások között. Ezeknek célja, hogy szakmai előadásokkal, tapasztalatcserék szervezésével, az újítási feladattervek megvitatásával, kiállítások rendezésével stb. segítse a dolgozók szakmai képzettségének emelését. Jelenleg már működik az élelmiszeripari szakkör 300 taggal. Vállaltuk, hogy a közeljövőben megszervezzük a vas-, az építőipari, a faipari műszaki köröket is. Igen hasznosnak tartjuk például azt, hogy a pékek tapasztalatcserén voltak Miskolcon, Egerben, Gyöngyösön, mert tapasztalataikat a most készülő makói kenyérgyár működésénél felhasználhatjuk. Együttműködés a társosztályokkal Igyekszünk jó kapcsolatot teremteni azokkal az osztályokkal, melyek munkája szintén hatással van a vállalatok gazdálkodására, működésére — mondotta Hegyi József bizalmi. — Amikor ezt vállaltuk, arra gondoltunk, hogy munkánkhoz nélkülözhetetlen a jó együttműködés az osztályokkal. Mi ennek megteremtésében kezdeményezők leszünk. Segítjük az osztályon egymást a tanulásban is, megbeszéljük például a tananyagot, figyelemmel kísérjük egymás tanulását. E cikk keretében nincs lehetőség arra, hogy felsoroljuk mindazt, amit az osztály dolgozói külön-külön tesznek a vállalások teljesítéséért. És tegyük hozzá: ez még csak a kezdet. Ahhoz, hogy a vállalásokból tartós eredmények szülessenek, hogy az osztály irányító tevékenysége még hatásosabb legyen, igen sok a tennivaló. De talán az elmondottakból látható az osztály munkamozgalmának lényege: a vállalatok jó és eredményes irányítását az osztály dolgozói nemcsak hivatali feladatnak, hanem a kollektív vállalás alapján önként vállalt megbízatásnak is tekintik. rotszemmel a válásról A nemrég a villamoson megszólított egy férfi." Emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt a vezetésem alatt álló tanács bontotta fel házasságát. Elmondotta, hogy nagyon örült akkor a válás kimondásának, annak, hogy megszabadulhatott feleségétől, s házasságot köthetett új választottjával. Akkor úgy látta, hogy új szerelme sokkal különb, kedvesebb és szebb, mint volt felesége, s mellette életének igazán boldog szakasza következik. Második házasságának megkötése után azonban már az első hónapokban rádöbbent, hogy felesége a szürke hétköznapok fényénél nem az általa elképzelt ideál. Megmutatkoztak rossz tulajdonságai, s a két feleség összehasonlítgatása bizony nem a másodikra volt kedvező. Bántotta az is, hogy otthagyta gyermekeit és azok anyját egy olyan nő kedvéért, akihez — később már érezte — semmi kapcsolat nem fűzi. A fellobbanó szerelem csak szalmaláng volt. S a következmény? Második házassága zátonyra futott, gyermekei visszavitték őt első feleségéhez, akinek igazi értékeit csak a válás után ismerte meg igazán. Most első feleségével akar új házasságot kötni. El kell mondanom egy másik példát is. Egy bontóperi tárgyalás és a házasság felbontása után másnap hivatali szobámban felkeresett a szétválasztott házaspár. Elmondották, hogy a tárgyalás után búcsúáldomásra tértek be egy vendéglőbe, ahol szóba kerültek a régi közös emlékek, gyermekük kedvessége, jövendőbeni sorsa. A tanúként szereplő rokonok szidták őket. A körülmények aztán rádöbbentették a házastársakat, hogy felelőtlenül határoztak, amikor elváltak. A férj visszament elhagyott családjához. Engem arra kértek, hogy érvénytelenítsük az előző napi bírói határozatot. Meg is találtuk a jogi formát a házasság fenntartásához, az újbóli házasságkötés elkerüléséhez. E két eset valóban megtörtént. Hasonlókat többet is tudnék felsorolni. De a példák helyett inkább vizsgáljuk meg a házasság felbontásának okait. z együttélés könnyelmű, felelőtlen megszakítása különösen a házasság kezdeti szakában gyakori. A házasélet első nehézségeitől megijedő fiatalasszony gyakran szalad haza a mamához. A szülőknek ilyenkor meg kell magyarázniuk gyermeküknek, hogy a házasság kölcsönös alkalmazkodás. A másképp nevelt, különböző környezetből kikerülő emberek a mézeshetek mindent elnéző időszaka után észreveszik egymás hibáit, gyakoriak ilyenkor a kisebb nagyobb súrlódások. Ezt az időszakot csak sok szeretettel és kölcsönös megértéssel lehet áthidalni. A házasságok könnyelmű felbontásának másik jelentős oka a hivatali, az üzemi munkatársakkal való állandó együttlét. A legtöbb családban dolgozik a férj és feleség is. A napi munka után csak este találkoznak. Ilyenkor a feleséget leköti a háztartás, a családi élet unalmassá válik. A sok szépet mondó és mindig üdén mosolygó munkatársak összehasonlítása a kedvetlen házastárssal, gyakran okozhat elhidegülést. A férjnek és a feleségnek egyaránt vigyázni kell arra, hogy ez ne vezessen a házasélet megromlásához és együttes erőfeszítésekkel kell biztosítaniuk az egyetértés megtalálását a közös szórakozásban, a közös munkában. Senki ne higgye, hogy az új házasság hegyen-völgyön lakodalom, fenékig tejfel. A látszat csalóka. Igyekezzünk a már régi családi keretet fenntartani, s ha az beteg, de még gyógyítható, nem szabad sajnálni az orvoslására szánt erőfeszítéseket. Különös kötelessége ez a gyermekes házastársaknak. A házasság felbontásához, mint végső eszközhöz, csak akkor nyúljunk, ha már a családi élet teljesen összeomlott, ha már csak ez az egyetlen lehetséges megoldás. Dr. Simor Antal /I Fővárosi Tanács szakszervezeti életéből Jól érzik magukat a gyermekek a szépen berendezett óvodában, ahol Berát Antalné vezető óvónő, Rácz Andrásné, Hanti Andrásné, Adorján Lajosné, Bozsogi Jánosné óvónők igen nagy szeretettel foglalkoznak a kicsinyekkel. Bizony man könnyű az óvódában levő 75 gyermeknek olyan programot összeállítani, amely mindegyikük figyelmét leköti, ugyanakkor értelmi és testi fejlődésükre is hasznos. Éneket, verset és kedves kis meséket tanulnak a gyermekek, de van anyanyelvi nevelés, számolás is. 18 000 kötet könyv közül válogathatnak a tanács dolgozói. A könyvtáros Laknerfi László igen nagy hozzáértéssel végzi munkáját, elégíti ki az olvasók igényeit. A könyvtárban található könyvek 60 százaléka szépirodalom, de bőven van szakmai irodalom is, azok pedig, akik a pártoktatásra készülnek, szintén megtalálják a szükséges irodalmat. A gyermekeknek 2500 ifjúsági könyv áll rendelkezésére. Havonta 3200 könyvet kölcsönöz ki a 750 beiratkozott olvasó. Igen hangulatosak a klubesték, amit az egyes osztályok dolgozói rendeznek, a tanács otthonosan berendezett klubjában. Decemberben például az igazgatási, kereskedelmi, közlekedési, oktatási osztály és a házikezelőségi igazgatóság dolgozói és családtagjaik jöttek össze egy kis baráti beszélgetésre. Természetesen a programból a műsor és a tánc sem hiányzott. Meghonosodott az a szokás is, hogy a klubestek keretében búcsúztatják a nyugdíjba menő munkatársakat is. A felvételeket Kölcsényi Zoltán készítette. Minden gyermek elkészíti leckéjét a napköziben. A 60 férőhelyes napközibe az idén új padokat vásároltak. A helységet szép függönyök teszik barátságosabbá. A két nevelő Págai Béláné, a népszerű Ági lén a II—IV. osztályosoknak, dr. Parti Tiborrá, Éva néni pedig az elsősöknek segít a lecke elkészítésében. A napi 6—8 Ft térítés ellenében a gyermekek naponta kétszer étkezhetnek is. Kedvező idő esetén — és természetesen, ha a feladatukat elvégezték , még kirándulni is elviszik őket. A tanács minden dolgozója, de különösen a háziasszonyok körében nagy a népszerűsége az egy éve létesült büfének. Itt nemcsak a reggelit, tízórait vásárolhatják meg a dolgozók, nemcsak az ebéd utánifeketézésnek hódolhatnak, hanem 15—20 féle félkész és készételt is beszerezhetnek. Még a karácsonyi bejglihez való tésztát is sokan itt vásárolták. A háziaszszonyok munkáját megkönnyítő félkész- és készételek a tanács konyhaszemélyzetének munkáját dicsérik. Jól gazdálkodik a községfejlesztéssel Abony község tanácsa Községünk a felszabadulás előtt híres volt nagy kiterjedésű földbirtokairól, a majorokban levő zsúfolt cselédházairól. Az ország minden részében megtalálhatók voltak a községből vándorlott munkanélküliek, a szinte éhbérért dolgozó munkások. Az utóbbi években községünkben is nagy utat tettünk meg a község fejlesztése tekintetében. Évről évre mind többet vállalt és valósít meg a község dolgozó lakossága, a községfejlesztés érdekében. Míg 1954-ben Abony község éves községfejlesztése 300 000 forint pénzbeli és 10 000 forint társadalmi munkát irányzott elő, addig évenkénti folyamatos emelkedéssel az 1960. évi terv előirányzata 4 060 000 forint pénzbeli és 270 000 forint értékű társadalmi munka. A község dolgozóinak összefogásával a tanács szervező és irányító munkájával 1954-től napjainkig mintegy 12 millió forint pénzbeli és 700 000 forint értékű társadalmi munka felhasználásával fejlesztettük a községet. A községfejlesztési tervek végrehajtását a lakosság nagymértékben támogatja. Például 1960-ban az Alkotás utcai lakók közül 22-en több mint 10 000 forintot gyűjtöttek össze saját elhatározásukból, hogy azzal is elősegítsék utcájuk villamosítását. Az említett nagyösszegű társadalmi munka főleg a strandfürdő építésénél, a gimnázium felújításánál, az utak, kutak karbantartásánál, a sportpálya építésénél jelentkezett. Somodi István Abony Községi Tanács VB elnök