Közalkalmazott, 1966 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-12 / 1. szám
Zalai horizont Közalkalmazottak a megye kultúrájáért Zala megyében a felszabadulás előtt száz ember közül csak nyolcvan ismerte a betűt. Ipara csak Nagykanizsának volt. Az elavult termelőeszközökkel művelt föld nehéz, fáradságos munkát igényelt. A néphatalom első napjaitól — a gazdasági elmaradottságelszámolásával egyidejűleg — megindult a kulturális felemelkedésért folyó tervszerű munka. Beszédes számok vallanak az utóbbi évtized kulturális fejlődéséről. A felszabadulás huszadik esztendejében csaknem egymillió könyvet kölcsönöztek az olvasók a Zala megyei könyvtárakból. Ez az 1953. évi kölcsönzési adatokhoz viszonyítva csaknem 400 százalékos gyarapodást jelent. Ugyanebben az időszakban kétszeresére nőtt a művelődési otthonokban a látogatók száma, a mozilátogatóké pedig az 1954. évihez viszonyítva a háromszorosára emelkedett. Az utóbbi öt évben mintegy hétmillió forintot fordítottak új kultúrotthonok, művelődési házak építésére és hárommilliós költséggel korszerűsítették a már meglevőket. A megye közalkalmazotti dolgozói közül igen sokan végeznek népművelési munkát és többen fejtenek ki olyan irodalmi-művészeti tevékenységet, amely figyelmet érdemel. Közülük mutatunk be néhányat. A zalaegerszegi művelődési ház A központi szakszervezeti Könyvtár könyvtárosa. Levelező tagozaton végzi a hároméves pedagógiai főiskola népműveléskönyvtár szakát. Tizenhat éves kora óta ír verseket. A Helikon ünnepségek középiskolások részére kiírt pályázatán ezüstérmet nyert. Azóta is arra törekszik, hogy önálló költői egyéniségnek tekintsék. Költeményeinek zöme közlésre érett, tartalmával és formai kivitelezésével egyaránt. A költemények után nemrég prózát is kezdett írni. Prózája érdekes, színekben gazdag. Írásísait közölte az Életünk, a Zala megyei Hírlap és a Tiszatáj. Pécsi Gabriella: KORATAVASZ ! Mint tejszagú, csöpp kisgyerek haji oly ritka, gyönge még a zöld vetés, a nap meleg tenyérrel rásimul és könnyű kézzel szél ringatja el. Kölyök-tavasz cibálja kedvemet míg csöndes kis mosollyal baktatok, türelme fogy, öklével hátbavág, egy nyárfatörzs mögül leselkedik, pitypang szikráit fújja szerteszét, most minden fű, fa zölden föllobog és lüktetőn, zsibongva árad át a lángolás a kócos réteken ! • Alig múlt húszesztendős, de már komoly, önálló mondaniivalója van. Bizonyos, hogy még hallani fogunk róla. Lázár Tibor: CSENDES BESZÉLGETÉS ¡ Jöttél csillaghullásos nyári éjszakán, a szelek suttogták szerte sóhajod, ? ölelésed ringott a hullámok hátán, érezted, hogy szívem üres, elhagyott. Hiába vetett lángot minden indulat, kárbavesztek a rossz s kétélű szavak, és azóta megyünk eggyé válva veled í a határtalanul kék s messzi ég alatt. Jóságod, szerelmed semmit nem kopott, !í az idő múlását ráncunk hossza méri, ( s gyerekeink testén a kinőtt kabát, ! 5 és oly jó erről néha csendesen beszélni ) (Megjelent: Életünk, irodalmi és művészeti antológia, ( 1963. II. kötet.) A Szakszervezetek Zalaegerszegi Művelődési Háza a kialakulóban levő új városkép színfoltja. Tervezői, megrendelői olyan szakemberek voltak, akik el tudták képzelni, milyen lesz majd ebben az épületben az élet Van színházterem, több, a szakkörök tevékenységét biztosító kisebb méretű helyiség, s a táncolni, sportolni vágyó fiatalok, kikapcsolódást kereső kártyajátékosok elhelyezése sem okoz gondot. Nem feledkeztek meg arról sem, hogy ebben az épületben kell a város kiállító termét is biztosítani. A kultúrkombinát dolgozói számára szükséges irodák, a büfé és a szükséges egészségügyi berendezések is megfelelnek a korszerű követelményeknek. Az ideális környezet már önmaga is az épület rendeltetésének megfelelő civilizált magatartásra késztet. Ízelítőül az itt zajló változatos, sokrétű kultúréletből vázlatosan ismertetünk egy havi programot a Művelődési Ház műsornaptárából: Aszszonyok klubja, Világnézeti Szabadegyetem, Nyugdíjasok Klubja, Gyermek Filmklub, Sportbarátok Klubja, Filmbemutató, Meseóra, Ifjú Könyvbarátok Klubja, Jazzkedvelők Klubdélutánja, Ifjúsági Presszó, Vidám történetek, Operettest, Filmbemutató, Bál, Szocialista Brigádok Klubja, Színházi est, Földrajzi Szabadegyetem. Művészeti csoportok: a Zalai táncegyüttes, az Irodalmi Színpad, a Vegyeskórus, a Gyermekszínpad foglalkozásai. Kiállítások: A modern Lakás, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrai, Szocialista Brigádok életéből. Szakkörök: Akvarista Szakkör, Fotó Szakkör. Az ismert takarékossági intézkedések következtében a korábban sokkal nagyobb számban működött szakkörök közül költségvetési okból több jól működő szakkör tevékenységét átmenetileg szünteltetni kellett. Remélhetőleg részben a takarékosság helyesebb értelmezése, részben pedig a szakköri munka további társadalmasításával idén ezek a szakkörök újra mgkezdhetik működésüket. A zalaegerszegi kultúrkombinát olyan városban működik, ahol nincsen állandó színház, de az épület több mint 600 férőhellyel rendelkező és korszerű technikai felszereléssel, modern öltözőkkel ellátott színháztermében bármelyik együttesszívesen fellép. A gazdag programban a közalklamazottak is találhatnak olyan rendezvényt, foglalkozást, amely a művelődési és szórakozási igényeiknek leginkább megfelel. Érdemes a Művelődési Ház műsornaptárát megismerni, tanulmányozni. A koreográfus hivatása A színésznek reménye lehet arra, hogy győztesként kerül ki a könyörtelenül múló idővel vívott párharcból, művészetének új csúcsait jelentheti az elérkező öregség. A táncművész már pályája kezdetén bizonyos lehet abban, hogy ebben a drámai harcban csak vesztes lehet. Nem véletlen, hogy világhírű balerinák és balettművészek pályájuk tetőpontján, még sikerük teljében visszavonulva az új balett-táncos nemzedék oktatásában keresték és találták meg az élet értelmét, a kárpótlást saját művészi tevékenységük helyett. A Szakszervezetek Művelődési Házának koreográfusa, Orsovszky István még fiatal ember. Egészségi okokból kellett egy felfelé ívelő művészi táncos pályát megszakítania. A pécsi postaigazgatóság egykori műszaki tisztviselője alig másfél évtizedes pályafutása alatt hosszú utat tett meg az első, műkedvelő jellegű tánccsoportban való fellépéstől az Állami Budapesti Népi Együttes hivatásos táncművészeként elért sikeres szerepléséig. Elvégezte a Népművelési Intézet felsőfokú táncoktató és koreográfus tanfolyamát, majd a Zalai Együttes koreográfusa és tánctanítója lett. Vezetésével az együttes minisztériumi dicsérő oklevelet kapott, s az országos bemutatón az év legsikeresebb koreográfiája címet nyerte el. Dobra komponált szerelmi duettje, s Requiem 1965., sajátos, érdekes hatású alkotás. A koreográfus azt vallja, hogy a tánctanítás nagyszerű alkalom a komolyzene megismerésére, megértésére és megszerettetésére. Büszke arra, hogy a tánccsoportban részt vevő munkás- és diákfiatalok az 5 útmutatása mellett jutottak el Bartók és Kodály műveinek megértéséig, megszeretéséig. Együttesével fáradhatatlanul járja a megyét. Fellépnek a legeldugottabb kis településeken, ahová más művészi előadócsoport el sem jut. Műsort adnak a megyei alkalmi rendezvényeken. S eközben munkatársaival azon fáradozik, hogy az együttes tagjaiból kinevelje a jövendő tánctanárutánpótlást és koreográfusait. Különös érdeme, hogy nem csinál sztárkultuszt, nem ébreszt kétes reményeket egy esetleges művészi pályáról, még a legtehetségesebb tanítványaiban sem. — A népművelő koreográfusnak és tánctanárnak nem is ez a feladata — hangsúlyozza. A Zalai együttes nagy sikerrel szerepelt azon a táncfesztiválon, amelyet Kremsben tartottak meg 16 ország 41 amatőr táncegyüttesének találkozóján. Fáradhatatlan népművelő. A Művelődési Ház irodalmi színpadának munkáját is figyelemmel kíséri, segíti. És nem becsüli le, nem feledkezik meg a társastánc oktatásról sem. A társastánc is nagyszerű alkalom arra, hogy az embereket a kultúrált szórakozásra neveljük. Orsovszky István a fővárosból önként költözött ide feleségével együtt, aki szintén a Budapesti Népi Együttes tagja volt. Ő is tánctanár. Életük, tevékenységük beszédes példája annak, hogy a lelkesedéssel és magas szakképzettséggel dolgozó művész vagy értelmiségi képes maga körül olyan színvonalú kulturális életet kialakítani, amely számára a fővárosi élettel egyenlő alkotási lehetőségeket biztosít. S ugyanakkor egy egész megye kulturális életére kiható gazdag népművelői tevékenységet fejthet ki. Folytatják a hagyományokats újat is alkotnak Németh József, a Megyei Tanács népművelési csoportvezetője, pedagógus. Ebben a megyében régi hagyomány a haladó gondolkodású pedagógusok népművelő tevékenysége. Ma is tovább ápolják ezeket a hagyományokat s a pedagógusok a mai népművelés legönzetlenebb, legtevékenyebb társadalmi munkásai. A legnagyobb nehézséget a múltból fennmaradt települési viszonyok okozzák. Mintegy 260 település közül 29-ben még ma sincs megfelelő kulturális intézmény. A múlt rendszer nagyon kevés, művelődési háznak alkalmas épületet hagyott hátra, s az aprófalvas település megdrágítja az építkezést. Ennek ellenére is sok kis létszámú házat építettek. Erre azonban feltétlenül szükség van, hiszen a népművelés jelenlegi feladatait másképpen nem lehetne ellátni s ezeknek a kis településeknek a lakossága különösen igényli a művelődési, szórakozási lehetőséget. Az olyan kis lélekszámú települések számára, ahol még nincsen kultúrotthon vagy nem lehetséges külön előadást szervezni, bérletet szerveztek a járási székhelyen megtartandó színházi elődásokra és alkalmilag külön autóbuszjáratokat indítottak. A Megyei Tanács népművelő tevékenysége kiterjed a megye történelmi emlékeinek felkutatására, megőrzésére is. A mezőgazdaság szocialista átalakításával párhuzamosan rohamosan változik a megye gazdaság-földrajzi képe. Ezért bizonyos hagyományokat most kell maradandó formában rögzíteni az utókor számára. Ennek a gondolatnak jegyében készült el több száz önkéntes gyűjtő és több ezer önkéntes adatszolgáltató közreműködésével a tudományos munkának tekinthető »Zala megye földrajzi nevei« című monográfia. A harmadik ötéves terv Zala megyei előirányzatai mind gazdasági, mind kulturális területen további fejlődést ígérnek. És az eddigieknél is színvonalasabb népművelési munkát igényelnek majd a tanácsaparátus, s az egész népművelési hálózat dolgozóitól. Az új ötéves terv időszakában ugyancsak már egy nagyobb általános műveltséggel rendelkező lakosság művelődési igényeit kell majd korszerű formában kielégíteni. Ezért a Zala megyei Tanács népművelési csoportja feladatának tekinti a népművelési hálózat tervszerű és a megye adottságainak megfelelő fejlesztése mellett, a népműveléssel foglalkozók állandó szakmai továbbképzést is. A Hajdú Bihar megye legkorszerűbb műve la,?. decemberben Balmazújvároson. Az új ku- házát a 600 személyes színházterme, kbbjie vi,,”,tur.*!i's centra előadóterme, és kiállítási helyiség várja könyvtára újvárosiakat. Képünk a művelőési ház k” érdek,idő k ’nyvtárában ! NAPIRENDEN A művészet és a közönség kapcsolata A magyar szakszervezeti mozgalom története folyamán nyomon követhetjük a szervezett dolgozók és a művészek kapcsolatait, együttműködését. Elég utalni azokra a kapcsolatokra, amelyeket az elődök: a költő József Attila, a festő Derkovits Gyula, a nemrégiben elhunyt szavalóművész, Ascher Oszkár, vagy a ma is erőteljesen alkotó Major Tamás, Gobbi Hilda, Hont Ferenc a felszabadulás előtt kialakítottak. A felszabadulás után a szakszervezeti mozgalom — a megváltozott körülményeknek megfelelően — állandóan ápolta és fejlesztette ezt a hagyományt, s különösen jelentős gazdagodása 1957 óta. Az új viszonyoknak megfelelő újabb formák, módszerek alkalmazása, tervszerűbb munka jellemzi az utóbbi néhány évet. A filmművészek a miskolci rövidfilm fesztiválon, valamint a pécsi játékfilm szemlén kerültek kapcsolatba két jelentős ipari megye dolgozóival. A színművészek nemcsak kollektív találkozókat tartottak a fővárosban és vidéken az üzemek, a mezőgazdasági termelőközösségek dolgozóival, hanem többen, élükön Básti Lajos kiváló művésszel, nagyüzemi szocialista brigádoknak is tagjai. Az ifjú zeneművészek évek óta rendszeresen zeneismertető tevékenységet folytatnak ifjúmunkások, ipari tanulók között, szeretettel fogadott vendégei a munkásszállásoknak. Sok képzőművész évek óta rendszeresen eljár alkotni és eszmecserét folytatni ipari üzemekbe, állami gazdaságokba és termelőszövetkezetekbe és e baráti kapcsolatok ihletéséből megszületett alkotásokat kétévenként bemutatták az országos figyelmet keltettDolgozó emberek között« című kiállításon. A Magyar Rádió és Televízió alkotó kollektívái is rendszeres és szívesen látott vendéget a különböző ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozóinak. A szocializmus építésének jelenlegi szakaszában, amint erre az MSZMP VIII. Kongresszusa, valamint a magyar szakszervezetek XX. kongreszszusa rávilágított, döntő fontosságúvá vált a dolgozók gondolkozásának szocialistává formálása. Ismeretes, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1965 március 11-i ülésén meghatározta az időszerű ideológiai feladatok irányelveit, a Szakszervezetek Országos Tanácsa pedig június 4-i ülésén hozott határozatot a szakszervezetek tennivalóiról a dolgozók szocialista nevelésében. Senki előtt sem kétséges, hogy ebben a munkában jelentős a szerepe az esztétikai befolyásolásnak, az ízlésnevelésnek. Az eddigi, szép eredményt felmutató kezdeményezéseket sokrétűbbé, rendszeresebbé, hatásosabbá kell tennünk. Az esztétikai nevelés nem csupán a szakszervezetek feladata, hanem a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában az egész társadalom ügye. A szakszervezetek előtt álló tennivalók kétoldalúak: a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége szervezi a művészek között azokat a népművelési munkára jelentkező alkotóművészeit, akik mozgalmi feladatként vállalkoznak erre az ismeretközrő, ugyanakkor önmaguk számára is tanulságos népművelő feladatra, ugyancsak meggyőzi és rábírja a művészeti intézmények és vállalatok vezetőségeit, hogy az ízlésnevelő tevékenységet ne külön és rendeltetésszerű munkájukon túl feladatnak tekintsék, hanem mindennapos munkájuk részénél Az alkotóművészeknek, az állami művészeti intézményeknek és kínálatoknak, a művészeti dobozok szakszervezetének ezs tevékenysége azonban csak akor lehet eredményes, ha vakmennyi szakszervezet igényli, lesegül, szervezi és rendszen biztosítja a művészek a közönség állandó, mind a »félnek« csak hasznára rá találkozásait. És ha ezek alkotások nem jelentenek en műsorszerzési alkalm nem formálisak és »köt» » lesznek, de,— az egyik őszintén érdeklődő és művészek baráti italéiként válnak mi?tában aimáasolja a alóját. Gábor ■ művészien iral kelti ország kiél tó part- és szíviss Éva, bossúteszony- Nincs felmét. SZÍNHÁZ d. Szerb Antal Ex é . Madách Színháza A néző szívből fakadó, önfeledt mosollyal az arcán lép ki a nézőtérről, és közben (utólagosan) megpróbálja egy kicsit »átpolitizálni« magában, mindazt, amin órákig szórakozott és derült. Legkönnyebben a nem egészen fiataloknak sikerül a dolog. Igen, ez a Sancho király emléke tet egy kicsit a hajdani vesi hercegre, a későbbi Award királyra. Az alu »forradalmárok« őfelségelenzékét juttatják az er eszébe, a pozíciójukból hasznot húzó miniszter nem is egy tőkés bű vezető garnitúráját, sokkal különb an lóban összeverburmos álkotmányíró könnyed sórja át rajtuk ." rét Röntgen-siratva a díszt mögött a hí és kapzsisé A prop forrad?" a ke net