Közalkalmazott, 1969 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1969-04-08 / 4. szám
XXIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ♦ 1969 ÁPRILIS 8. ♦ ÁRA: 1 FORINT A KÖZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA « Évente 14 millió ügy, 1,5 millió rmtárosat A hatósági ügyintézésről, a szakszervezet feladatairól nyilatkozik Szabó Endre, a központi vezetőség titkára • A Közalkalmazottak Szakszervezetének munkájában a VI. kongresszus útmutatása nyomán fontos kötelesség az állami munkát segítő tevékenység. A szakszervezet sajátos eszközeivel előmozdítja, hogy az államapparátus a szocialista törvényességnek megfelelően gyorsan, szakszerűen, emberségesen intézze a lakosság ügyeit, biztosítsa az állami feladatok eredményes megoldását. Ezért szorgalmazza az elavult jogszabályok korszerűsítését, az ügyintézés egyszerűsítését, az ésszerűbb munkaszervezést, a feladat- és hatáskörök teljesítésében reális személyi és dologi feltételeket; felemeli szavát az államapparátus fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsüléséért. Ezúttal Szabó Endre elvtárstól, a Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének titkárától arról kértünk tájékoztatást, hogyan látják, miként értékelik a szakszervezeti szervek a tanácsok szakigazgatási szerveinek, azok dolgozóinak hatósági munkáját. — Milyen módon foglalkozott ez ideig a szakszervezet a lakosság ügyeit intéző tanácsi szakigazgatási szervek, illetve azok dolgozóinak hatósági munkájával? — Az államigazgatási tevékenység fontos része a hatósági munka, amelynek során a tanácsok szakigazgatási szervei a közhatalom gyakorlói. A hatósági munka lényeges az állampolgárokkal való kapcsolat alakulása szempontjából is. Az állampolgárok zöme az ügyek intézése során kerül közvetlen kapcsolatba a tanácsi szervekkel és főként ennek alapján ítélik meg a tanácsi tevékenységet, amely közvetve viszszahat az államapparátus erkölcsi, anyagi megbecsülésére is. Ezen okok alapján fokozottan törekszünk érdekvédelmi tevékenységünk mellett az állami munkát segítő feladataink mind eredményesebb megoldására, e két funkciónk összekapcsolására. Kivettük részünket a hatósági ügyek intézésének egyszerűsítéséért folyó munkából. A hatósági bizonyítványok csökkentésére vonatkozóan magunk is több javaslatot tettünk, s előterjesztésünkben 1968 augusztusában a SZOT Elnöksége is napirendre tűzte ülésén a tanácsi szervek ügyintéző munkáját, a lakosság ügyeivel való foglalkozás tapasztalatait. Részt vettünk a jogszabályok, valamint az ügyintézés egyszerűsítése és továbbfejlesztése tárgyában készült 2004 1969. (II. 23.) kormányhatározat előkészítésében. Helyi szerveink szorgalmazták azoknak a javaslatoknak az összegyűjtését, melyek a hatósági eljárások egyszerűsítésére vonatkoznak. Megyei bizottságaink mindegyike és tanácsi szakszervezeti bizottságaink döntő többsége tárgyalta az ügyintézés és az ügyfélfogadás helyzetét, szorgalmazták tájékoztatók készítését, eligazító táblák felszerelését. A sajtó útján is igyekeztünk a közvéleményt — a hatósági tevékenység megítélését illetően — tájékoztatni. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy szakszervezetünknek is szerepe van abban, hogy az állampolgárok ügyeivel való fokozott törődés, a hatósági munka színvonala a közérdeklődés előterébe került — Hogyan értékelik a szakszervezeti szervek a tanácsapparátus hatósági munkáját, melyek a további tennivalók? — A tanácsi szervek évente mintegy 14 millió üggyel foglalkoznak, amelyből csaknem 1,5 millió ügyben hoznak jogot vagy kötelezettséget megállapító határozatot. Az ügyek zömének elintézése találkozik az érintett dolgozók egyetértésével, ezt mutatja a határozatok elleni 4,1 százalékos fellebbezés. Tény azonban, hogy I. fokú döntések egyharmadát változtatták meg, s ez abszolút számokban 17 364 állampolgári ügyet jelent, s panaszeljárás során is körülbelül 26 százalék volt az, amelyben az illetékesek az ügyfél javára döntöttek. A hatósági munka továbbfejlesztését célzó hatályos jogszabályok gyakorlattá válása jó úton halad — fokozottan erősödik és kiteljesedik a testületi vezető szervek irányító és ellenőrző tevékenysége a hatósági munkában. A tanácsi végrehajtó bizottságok üléseiken rendszeresen (Folytatás a második oldalon) LAPUNK TARTALMÁRÓL: A NYUGDÍJASOK HELYZETÉRŐL, ÉLETÉRŐL DIPLOMÁS NŐK A KÖZIGAZGATÁSBAN • BESZÉLGETÉS VITRAY TAMÁSSAL A KERÜLETEK VETÉLKEDŐJÉRŐL • EGY KÖZSÉGI FELMÉRÉS VÁRHATÓ SEGÍTSÉGE KARAMBOL A ZÖLD POSZTON • SZAKSZERVEZETI TAGOK JOGI KÉPVISELETE HATÓSÁGOK ÉS BÍRÓSÁGOK ELŐTT • HELTAI JENŐ: SZABADSÁG Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják, Hol áldozat nincs, nincs szabadság. Ott van csupán, ahol a szavát megértve Meghalni tudnak s élni mernek érte. De nem azért dúlt érte harc, Hogy azt csináld, amit akarsz. S mindazt, miért más robotok, Magad javára letarold, Mert szabadabb szeretnél lenni másnál A szabadság nem perzsavásár. Nem a te árad. Milliók kincse az, Mint a reménység, napsugár, tavasz. Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva Ráönti illatát a szomjas világra, Hogy abból jótestvéri jusson Minden szegénynek ugyanannyi jusson. Míg több jut egynek, másnak kevesebb. Nincs még szabadság, éget még a seb. Amíg te is csak másnál szabadabb vagy, Te sem vagy még szabad, te is csak gyáva rab vagy. Több mint egymillió forinttal gazdálkodnak Számadás a Fővárosi Tanácsnál a tagdíjak felhasználásáról Számadást készített múlt esztendei gazdasági tevékenységéről a Fővárosi Tanács Szakszervezeti Bizottsága. A lepedőnyi lapokon sorakozó számok hűségesen tükrözik a több mint kétezer taggal foglalkozó szb sokoldalú tevékenységét. A beszámoló rovatai mögötti munkát Pallagi Károly — az szb gazdasági felelőse — magyarázza. Az ő útmutatásai alapján tudjuk meg, hogy 1968-ra 988 000 forintnyi bevételt irányoztak elő. Az év végi zárás örömhírt jelentett: 1 120 000 forint volt a bevétel. A tervezettnél magasabb bevétel sok tényezőből adódott. A tagdíjakból a tervezett 263 000 forint helyett 303 000 forint került a pénztárba, mert nemcsak a tagdíjmorált sikerült tovább javítani, hanem néhány más munkahelyről érkezett dolgozó, tagdíjhátralékát is itt rendezte. A házi mozi népszerűsége — s ezzel együtt bevétele is — növekedett. Fokozódott a vasárnap délutáni táncos klub-délutánok látogatottsága, s így a bevétel az előirányzott 65 000 forint helyett 136 000 forint volt. Híre ment a tanácsi klubhelyiség kulturált körülményeinek is, ezért alig tudjuk elhárítani a külső bérleti igényeket. A legszükségesebb igények kielégítésével, így is a tervezett 5000 forint helyett 17 000 forinthoz jutottunk terembérleti díjakból. Végezetül — de nem utolsósorban — nagyot lendített bevételi számlánkon a Fővárosi Tanács 340 000 forintos hivatali támogatása. Most vessünk néhány pillantást a mérleg másik oldalára, a kiadásokra. Beszerzésekre az előirányzott 112 000 forint helyett 115 000 forintot költhettünk. Könyvekre 62 000 forintot, óvodára, bölcsődére, napközire 36 000 forintot, klubfelszerelésre 16 000 forintot, kisebb költségekre kereken ezer forintot használtunk fel Némileg növekedett — az előirányzotthoz képest — a klubdélutánok költsége, mert a most közreműködő VIT-díjas zenekarnak az előirányzottnál többet fizettünk. A színvonalemelkedésben, a látogatottság növekedésében azonban annak megvolt az eredménye. Szociális célokra — szülési, temetkezési és úgynevezett rendkívüli segélyre — csaknem százezer forintot fizethettünk ki tagjainknak. A gyermeküdültetési alaphoz százezer forinttal járultunk hozzá. Költségeink között szerepel a nyugdíjasok vendégül látása, a névadó ünnepségek megrendezése, a beteglátogatók ajándékvásárlása, a különböző tömegszervezetek tevékenységét előmozdító segítség. Jelentős kiadásaink voltak a kulturális, oktató munkára is. Ismeretterjesztő előadások megrendezésére kereken 6000 forintot, újságok, folyóiratok előfizetőire is több ezer forintot költöttünk, hogy csak e rovat legjelentősebb kiadásait említsük. Ezek után megkérdeztük dr. Tasnádi Józsefet, a szakszervezeti központ revizorát, aki a közelmúltban ellenőrizte a Fővárosi Tanács SZB gazdálkodását: milyen tapasztalatokat gyűjtött? A bevételeket a tagság érdekeinek megfelelően, nagy gondossággal és megfontoltsággal használják fel. A pénzeszközökkel való gazdálkodást a számvizsgáló bizottság rendszeresen végzi, s a tagság széles köreinek is bőven nyílik lehetősége a felhasználás ellenőrzésére, különböző nyilvános beszámolók útján. Az ellenőrző vizsgálat tanúsága szerint a Fővárosi Tanács Szak- * szervezeti Bizottsága példamuta- t-hatóan látja el gazdasági feladatait. K. Z. Hárommillió forintos költséggel szolgáltatóház épült Hevesen. A korszerű épületben órás, fényképész, női és férfi fodrász, kozmetika, rádió és tv szerelő, valamint háztartási gépjavító részleg kapott helyet. Kilencszeres szocialista brigádvezető • Kevesen dicsekedhetnek ilyen büszke címmel: kilencszeres szocialista brigádvezető! Csarnay Imre, a Központi Fizikai Kutató Intézet elektronikus főosztálya mechanikai műhelyének dolgozója az. A KFKI szb-titkárának, Vajdahunyadynénak a szobájában ültünk le beszélgetni Csarnay elvtárssal. Mosolygós, szimpatikus, szerény fiatalember. Ez rögtön az elején kiderült, amikor a brigád dolgairól szóló kis ismertetését azzal kezdi: milyen sokat segített annak idején. 1958 —59-ben — mert azóta van együtt a brigád — Gránát Berci bácsi a régi szervezett munkás és munkásőr, és mennyit segít jelenleg is. A Gagarinról elnevezettkilenctagú brigád utoljára az őszszel, november 7-én — ez alkalommal kilencedik ízben — lett szocialista brigád, s a legjobb úton vannak ahhoz (bár Csarnay elvtárs kedvesen hozzátette: „el ne kiabáljuk”), hogy az idén tizedszer is megszerezzék a kitüntető címet. Úgy hisszük, ritka bravúr az is, hogy kezdettől a most 32 éves Csarnay Imre vezeti, közmegelégedésre, a szocialista brigádot, amely az első volt a KFKI-nál. Sokat fejlődött azóta a kis kollektíva. S most nem is a termelési eredményeket idézném elsősorban, hanem azt, hogy a brigádban az évek során hárman végezték el a technikumot, egy brigádtag pedig most jár oda. Persze, a többiek is kitűnő szakmunkások. Egyáltalán: ebben a brigádban magas képzettségű, sokoldalú emberek dolgoznak, akik — szükség esetén — valamennyien tudnak esztergálni, maratni és a legprecízebb műszerészmunkát is kifogástalanul elvégzik. Csarnay Imrének a társadalmi munkából is bőven kijut: évek óta az intézet munkamozgalmi felelőse, a szakszervezeti bizottság tagja, s már 52 szocialista brigád (több mint 500 ember) tevékenysége a gondja. Fontos társadalmi munkát végez a kerületi tanács mellett is. Szóba kerül a család, a szabad idő. Felesége szintén itt dolgozik, s a fiatal apák büszkeségével mondja, hogy a hatéves kis Szilvia legszívesebben vele játszik ... Azért egyszer-egyszer tud időt szakítani egy-egy színházi előadás megtekintésére is. Nagyon szeret olvasni, feleségével együtt Jókai a kedvencük, közösen vették meg a sorozatot is... C. I.