Közalkalmazott, 1973 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1973-06-08 / 6. szám
Az utóbbi években jelentős mértékben növekedett a tanácsok önállósága és hatásköre. A szervezeti változások következtében a korábbi 3024 községi tanáccsal szemben 1669 működik, az ország 3189 községi települése közül 984-ben van önálló tanács, 2122 település pedig 683 községi közös tanácshoz tartozik. A nagyközségek száma 287. Megszűntek a járási tanácsok, 97 járási hivatal működik, s egyes intézmények és szervek hovatartozása is változott. Ugyanakkor a legutóbbi szakszervezeti választások során a szervezeti felépítés csak részben követhette ezeket a változásokat, mivel az államigazgatásban még folyamatban volt a szervezeti változások végrehajtása. Emiatt a pártalapszervezeteknek és a hivatali, intézményi vezetésnek nem minden esetben és nem mindenütt volt meg az azonos szintű szakszervezeti partnerszerve, ami a dolgozók érdekeinek képviseletében is nehézségeket okozott. Ezért határozta el az elnökség, hogy a soron következő szakszervezeti választásoknál módosítja a tanácsi és egyes intézményi alapszervezetek szervezeti felépítését, és növeli az osztálybizottságok hatáskörét A témával kapcsolatos helyzetfelmérő és elemző munkát a központi vezetőség tagjaiból alakult munkabizottság végezte, dr. Vígh József elnökségi tagnak, a Hajdú megyei Bizottság titkárának vezetésével. Szerkesztőségünk megkérte Vigh elvtársat, válaszoljon néhány kérdésünkre foglalja össze a várható változások lényegét. városi Tanácsnál, a 22 fővárosi kerületi tanácsnál és a városi tanácsoknál. A bíróságoknál és az ügyészségeknél. A KSH és megyei igazgatóságainál, az SZTI szerveknél, az állategészségügyi alapszervezeteknél, a kutatóintézeteknél, a pártbizottságoknál, a BM és a néphadsereg szerveinél, valamint a tömegszervezeteknél. — Módosítás tehát mely szerveknél várható? — A megyei tanácsoknál olyan értelemben, hogy a szakigazgatási szervek osztálybizottsági formában (munkahelyi bizottság elnevezéssel) kapcsolódjanak a szakszervezeti bizottsághoz. A megyei irányítás alá tartozó költségvetési szervek (illetékhivatal, illetményhivatal, idegenforgalmi hivatal stb.) — amennyiben nem önálló alapszervek — szintén osztálybizottságot választanak. A PM bevételi hivatalok és azok területi igazgatóságainak dolgozói részére megyei szintű, önálló szakszervezeti bizottságokat kell létrehozni. A megyei jogú városi tanácsoknál célszerűnek azt tartjuk, hogy a kerületi tanácsok dolgozói osztálybizottságot válasszanak, s így kapcsolódjanak a városi szinten működő szakszervezeti bizottsághoz. Járási szakszervezeti bizottság létrehozása indokolt mind a nagyközséges, mind a kisközséges megyékben, a járási hivatal és a községi tanácsok dolgozóinak képviselőiből. Ehhez tartozna a kisközséges megyékben a járási hivatal osztálybizottsága, a nagyközségek osztálybizottságaiköz(Folytatása a harmadik oldalon) — Az elnökség által jóváhagyott szervezeti módosítás alapvető változást jelent-e a szervezeti felépítésben? — Csak azokon a területeken történik szervezeti változtatás, ahol az államigazgatási szervek szervezetében és hatáskörük gyakorlásában új helyzet alakult ki. Tehát a szakszervezeti szervek szervezeti felépítése alapvető változtatást nem igényel. Csupán arról van szó, hogy kövessük a szervezeti felépítés módosításával, a hatáskörök rendezésével az említett változásokat, hogy a szakszervezeti szervek hiánytalanul eleget tehessenek növekvő feladataiknak. — Mely területeken marad változatlan a jelenlegi szervezeti felépítés? — A minisztériumoknál. A Fő Fővárosunkban, május 29— 30-án kétnapos tanácskozás keretében vitatta meg a Közalkalmazottak és Rokonszakmák Dolgozói Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének Vezetősége azt a beszámolót, amely meghatározza a tagszervezetek feladatait a kilenc hónappal ezelőtt Moszkvában lezajlott V. nemzetközi szakmai kongresszus határozatainak végrehajtásában. A tanácskozás egyúttal előkészület, felkészülés is volt az október 15-én Bulgáriában megnyíló Vili. Szakszervezeti Világkongresszusra. Dagobert Krause, a szakmai szövetség főtitkára a sajtó képviselőinek május 28-án tartott tájékoztatójában kiemelte, hogy az V. Nemzetközi Szakmai Kongresszus , melyen valamennyi világrész 60 országából megjelent 241 részvevő, mintegy 28,2 millió tagot képviselt, s a 132 szakszervezeti szerv közül 63 más nemzetközi szövetséghez tartozott — visszatükrözte a világ közalkalmazottainak, azok szervezeteinek erősödő törekvését az akcióegység, a nemzetközi szintű együttműködés megvalósítására. A felszólaló 135 szónok kifejtette erre vonatkozó gondolatait, és a közös szakszervezeti akciók mellett foglalt állást. Ezért a Szövetségnek a jövőben még erősebben, kitartóbban és hajlékonyabban kell segítenie az egységtörekvéseket saját kezdeményezéseivel, de más szervezetek kezdeményezéseinek támogatásával is. Az V. Szakmai Kongresszus eredményei, a közalkalmazottak szakmai problémáinak megoldása és a növekvő egységtörekvések pozitív hozzájárulást jelentettek a Nemzetközi Szakszervezeti Világszövetség munkájához — hangsúlyozta Dagobert Krause — és a meglevő nehézségek, gyengeségek feltárása, azok céltudatos leküzdése méginkább eredményesebbé teszik a nemzetközi összefogást. A szövetség egy pillanatra sem feledkezik meg arról, hogy a közalkalmazottak nagy szakmai csoportjának harca összefügg az egész szakszervezeti mozgalommal és a munkásosztály céljaival. A Szakszervezeti Világszövetség VIII. Kongresszusa — mondotta a főtitkár — a nemzetközi szakszervezeti mozgalom követelményeinek megfelelően fogja kidolgozni „a szakszervezeti jogok és a dolgozók követelései chartáját”, amely ahhoz kíván hozzájárulni, hogy közös nevezőre kerüljenek a dolgozók életét és jövőjét befolyásoló legfontosabb kérdések, amelyek tárgyalásához most kedvezőek a feltételek. E jogok és követelések megvitatására a közalkalmazottak szempontjából a szakmai szövetség is alaposan felkészül. Ezt készítette elő az V. kongresszus is, amely megvizsgálta a közalkalmazottak helyzetét a különböző földrészeken, a különböző ágazatokban, a különböző társadalmi rendszerekben, elemezte a küzdelmeket, a követeléseket. Időközben a helyzetet a kapitalista országokban még jobban kiélezte a valuták leértékelése, az áremelkedések, a létfenntartási költségek növekedése, amely egyre súlyosabb terheket ró a dolgozókra. A harc új minőségét jelenti viszont, hogy egységes akciók zajlottak le az utóbbi időben a közszolgálat területén többek között Franciaországban, Olaszországban, Nagy Britanniában, jelentős sztrájkharcok voltak az USA-ban, Kanadában, Japánban. E harcokban a közalkalmazottak újabb és újabb kategóriái vesznek részt, és harcuk egyre jobban öszszekapcsolódik az általános munkásmozgalommal. A szocialista társadalom előnyei különösen a kapitalizmus általános válságának fényében mutatkoznak meg erősen. A Nemzetközi Szakmai Szövetség további célkitűzéseiről szólva Dagobert Krause elmondta, hogy a szövetség síkraszáll azért és segíti, hogy megvalósuljon a Vietnamra vonatkozó egyezmény, s mielőbb begyógyuljanak a háború sebei. Szolidáris az arab államok dolgozóival és szakszervezeteivel az Izrael által megszállt területek visszanyeréséért folyó harcokban. Támogatja az európai béke és biztonsági konferencia előkészítését. Testvéri kezet nyújt minden harcoló és szenvedő dolgozónak fajra, nemzetiségre, világnézetre és szervezeti hovatartozásra tekintet nélkül. Hatékony szakszervezeti erő létrehozásáért fáradoznak a multinacionális társaságok politikájával szemben, harcolva befolyásuk ellen a közszolgálat területén is. Támogatják a szocialista országok közötti szilárd együttműködést, ezek találkozóit. E feladat végrehajtásában fontos szerepük van a szövetségen belül működő szakmai bizottságoknak. A szövetség munkaterve szerint még az idén sor kerül a helyi ipari és városgazdálkodási dolgozók szakszervezetei nemzetközi értekezletére, jövőre tervezik az állami szolgálat, a posta és a távközlés szakmai értekezletét, majd ezt követően az egészségügy, a bankok és a biztosítók dolgozói számára szerveznek szakmai tanácskozásokat. Emellett folytatják a regionális tanácskozásokat is. Változatlanul célkitűzés, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tűzze az 1975. évi Nemzetközi Munkaügyi Konferencia napirendjére a közalkalmazottak problémáit. Az MTA idei közgyűlése A kutatóhálózat fejlesztéséről, a legfontosabb feladatokról A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén az elnökségi és a főtitkári referátum részletesen vázolta a hazai vonatkozásban legfontosabb tudományterületek helyzetét, beszámolt az országos távlati tudományos kutatási terv végrehajtása érdekében 1972-ben végzett tevékenységről, az akadémiai kutatóhelyek középtávú terveinek teljesítése során elért legjelentősebb kutatási eredményekről, ismertette a tudományágazatok fejlesztési irányait. Szerkesztőségünk ezúttal a kutatóhelyek fejlesztésével, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításával összefüggő kérdések közül idéz néhányat Köpeczi Bélának, az Akadémia levelező tagjának, az Akadémia főtitkárának referátumából a közgyűlésre kiadott írásos jelentés adatainak felhasználásával. Az MTA 1972. évi felújítás nélküli bruttó kiadási előirányzata az új létesítményekre 575 millió forintot tett ki, a fejezet összes béralapelőirányzata 232,5 millió forint volt. 1973-ra a kiadási előirányzat 619,4 millió forintra, a fejezet béralapelőirányzata pedig 245,1 millió forintra emelkedett. Az 1973. évi kiadási fejlesztés tárcaszinten az előző évihez képest 7,5 százaléknak felel meg. Ezen belül a kutatóhelyek előirányzata 9,1 százalékkal növekedett. (Egyébként Magyarországon a tudományra fordított kiadások állandóan emelkednek. 1960-ban 2,3 milliárd forintot, 1965-bert 3,9 milliárd forintot, 1971-ben 8,9 milliárd forintot fordítottak az állami költségvetésből tudományos célokra. Szerk.) Magasabb szakmai színvonal A kutatóhelyek összlétszáma 1972-ben 350 fővel nőtt, amely 5,5 százalékos növekedésnek felel meg. Ez — összhangban a tudománypolitikai irányelvek ide vonatkozó céljával — lényegesen kisebb az elmúlt évek átlagánál. Az összlétszámon belül a segédszemélyzet száma nagyobb mértékben (7,5 százalékkal) növekedett,mint a kutatóké, s így némileg javult a kutató-segédszemélyzet aránya. Jelenleg egy kutatóra 1,86 segédszemélyzet jut, ami jobb mint az országos átlag ■ (1,19 fő). A kutatóhelyeken 2370 kutató, 4413 segéderő dolgozik. A múlt évben is jelentős volt azonban a személyi állomány fluktuációja. 104 kutató, vagyis a kutatóállomány 4,3 százaléka, és 282 segéderő, a segéderőállomány 6,3 százaléka lépett ki az akadémiai kutatóhelyekről. A személyi állomány szakmai színvonala emelkedett, ami kifejezésre jut a minősítettek számának alakulásában is. 1972-ben az akadémiai munkahelyeken dolgozó kutatók közül 19 tudományok doktora, 22 pedig kandidátusi fokozatot szerzett. Jelenleg az Akadémia intézményeiben 37 akadémiai rendes és levelező tag, 125 tudományok doktora'' és 563 kandidátus, összesen 725 tudományos minősítéssel rendelkező kutató dolgozik. Számottevően gyarapodott a kutatók nyelvtudása is. Eddig az intézetekben dolgozó 2371 kutató 2126 állami nyelvvizsgát tett le. Az intézetek vezetői — együttműködve a pártszervezetekkel és a szakszervezeti bizottságokkal — mindenütt kellő gondot fordítanak a kutatók ideológiai-politikai továbbképzésére. Az MTA kutatóhelyein alkalmazásban álló 2115 kutató közül több mint 600 végez valamilyen formában egyetemi oktató munkát. Kedvezőtlenebb a helyzet az egyetemi oktatók intézeti foglalkoztatását illetően. A felsőfokú oktatás és a tudományos kutatómunka kapcsolatának szélesítése a jövőben mindkét féltől fokozottabb erőfeszítést kíván meg. A fiatalok helyzetének javításáért A kidolgozott akció program külön tárgyalja a rövidebb idő alatt teljesíthető és a hosszabb, esetleg (Folytatása a harmadik oldalon) A TARTALOMBÓL: EGY MUNKÁSKERÜLET ÉLÉN BEMUTATJUK A METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOT A BARANYA MEGYEI ALAPSZERVEZETEK ÉLETÉRŐL A KÖZALKALMAZOTT SZERKESZTŐSÉGÉNEK PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA O Új lézerberendezések működnek a KFKI-ben. Képünkön az új 50 milliwatt teljesítményű hélium-neon gázlézer, melyet az intézetben kísérleteztek ki