Közalkalmazott, 1975 (29. évfolyam, 1-11. szám)
1975-02-08 / 2. szám
a szabadság és a függetlenség útján Évente tízmillió látogató Hatmillió műtárgy - kétszáz múzeumban Április 4-től a Munkásmozgalmi Múzeum kiállítása a Budavári Palotában . A magyar múzeumügy az utóbbi 30 évben széleskörű hálózatot hozott létre, jelentős eredményeket ért el, és nemzetközi viszonylatban is korszerűen fejlett múzeumi bázissal büszkélkedhet. Erről beszélgettünk a Kulturális Minisztérium múzeumi főosztályán Verő Gábor főosztályvezető helyettessel, akitől a következőket tudtuk meg: Hazánkban harminc év alatt a a múzeumi hálózat alapvető átalakuláson ment keresztül és magas színvonalú, korszerű szervezetet mondhat megáénak. 1945- ben mindössze 53 múzeum volt Magyarországon, a jelenlegi 200- zal szemben. A látogatók száma pedig évente csak 500 ezer volt, most pedig csaknem 10 millió. A 200 múzeumban 6 millió egyedileg nyilvántartott műtárgy van, míg egyéb módon csaknem 20 millió, az állomány évente 250— 300 ezerrel gyarapszik. Az országos múzeumok mellett kiépült a megyei múzeumi hálózat is. Az utóbbi két-három évben, a korábbi fejlődés folytatásaként, több új, vagy felújított vidéki múzeum kezdte meg működését, így Zalaegerszegen, Kaposváron, Pécsett, Miskolcon, Szombathelyen, Tatán, Szentendrén stb. Az országos múzeumok mellett a minisztériumi szaktárcák is létesítettek múzeumokat, így vendéglátóipari, közlekedési, mezőgazdasági, vegyipari, olajipari gyűjteményt stb. A fejlesztési tervek között sok, fontos program szerepel: a harminc éves jubileumra, április 4- re birtokba veszi a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és az év folyamán a Magyar Nemzeti Galéria a Budavári Palotát. Itt nyílik meg április 4-én a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum kiállítása, amelynek első része a magyar munkásmozgalom történetét, a kezdeti időktől 1919-ig — a Tanácsköztársaságot is magába foglalva — mutatja be. A nagy érdeklődéssel várt állandó kiállítás további fejezetei pedig napjainkig adnak képet munkásmozgalmunk történetéről, fejlődéséről. A Magyar Nemzeti Galéria pedig még az év folyamán megnyitja új kiállítását, amely anyagának gazdagságát tekintve olyan bemutató lesz, melyet eddig még nem láthatott a közönség hazánkban. A Budavári Palota, építészeti adottságait, a kiállításra kerülő anyagok gazdagságát tekintve, világszínvonalon álló múzeumi központja lesz Budapestnek, és az egész országnak. A tájékoztatás további részéből kitűnik, hogy a kormány döntése értelmében a Magyar Nemzeti Galéria régi épületét, a Kossuth Lajos téren, a Néprajzi Múzeum kapja meg, amely Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen, jellegű muzeális intézménye. A távlati fejlesztési tervek között szerepel Budapest és az ország két legnagyobb múzeumának, a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a Szépművészeti Múzeumnak a teljes — belső és külső — rekonstrukciója. A Magyar Nemzeti Múzeum 1977-ben lesz 125 éves, ezért erre a jelentős jubileumra a munkálatok befejeződnek. A Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója folyamatosan valósul meg. (K. L.) : A Nemzeti Galéria a Budai Várpalotában kapott új otthont. A szoborosztály munkatársai leltárba veszik az átszállított műalkotásokat. Fairópában egyedülálló múzeum nyílik szeptemberben budapesten. A kis földalatti egyik mellékalagútjában múzeumot rendeznek be, amelynek egyik tárgya lesz a képünkön látható, 1896-ban készült motorkocsi rendszer bevezetésére. A kormány retorziója azok ellen, akik felemelték szavukat a jobb életén ugyancsak közismert. A bebörtönözöttek és hozzátartozóik támogatásában éveken át hősies szerepet vállalt ekkor a Vörös Segély. A III. kötetben szerepel egy csendőrőrsi jegyzőkönyv a rákoscsabai Vörös Segély szervezet tevékenységéről. Az ügy tárgyalásakor a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék vizsgálóbírája végzésében megállapította ugyan, hogy „Személyesen győződtem meg arról, hogy a gyanúsítottak, különösen a nők embertelen módon vannak összeverve." (Mondanunk sem kell, hogy a hatóságok részéről semmiféle megtorlás nem következett be.) 1930. május 29-én jelent meg az új fővárosi törvény, amely gyökeresen átalakította a fővárosi törvényhatósági bizottságot. Az eddigi 250 választott tag helyett 150-et hagytak meg. Bevezették az örökös tagság intézményét, amely lehetővé tette, hogy 32 — főleg kormánypárti — városatya életfogytiglan szerepet kapjon Budapest életének irányításában a közgyűléseken. A fővárosi törvény szabályozta a kormány és a közgyűlés viszonyát, lényegesen bővítve az autonómia döntései elleni beavatkozás lehetőségét. A negyedik kötet már olyan tényeket tartalmaz, amit közvetlenül vagy közvetve behatóan ismerünk. Néhány emlékeztető: a Magyar Kommunista Párt 1945. januárjában felhívással fordult Budapest népéhez: „Minden hálánk és köszönetünk a Vörös Hadseregé, mely felszabadított bennünket.... Ilyen tragikus helyzetben, mint a mienk, nem volt még ország. De élni akarunk és élni fogunk! Budapest ismét főváros lesz. A szabad, demokratikus, független Magyarország fővárosa." Szomorú adatokat közölt a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal az első félév befejezte előtt. Budapesten a 295 320 lakásból részben használható 47 322, használhatatlan, de helyreállítható 18 775 megsemmisült 13 588. Tehát az épen maradt lakások száma 215 635 volt. A fővárosi lakások 481 280 szobája közül 25 795 teljesen megsemmisült, 88 495 használhatatlanná vált. 1945. szeptemberében polgármesteri rendelet intézkedett a dolgozók esti iskolájának megszervezéséről. Kimondta: „Az általános műveltség és a szakismeretek fontosságának tudatában alkalmat kívánok nyújtani a továbbtanulásra mindazon munkásrétegből származóknak, akiknek annak idején nem volt módjuk rendszeres iskolázásban részesülni.” 1949. január 15-én az MKP Nagy-Budapesti Pártbizottsága közigazgatási osztálya előterjesztést tett Nagy- Budapest létrehozására. Ennek megvalósítására a következő esztendőben került sor, amikor a fővároshoz 24 környékbeli települést csatoltak. 1949. február 26-án a Fővárosi Naplóban cikk jelent meg, amely foglalkozott a munkásból lett tisztviselők térfoglalásával a közigazgatásban. Nagyobb teret és lehetőséget kaptak a munkásból lett tisztviselők arra, hogy a közigazgatásban fontos pozíciókat foglalhassanak el. 1948 utolsó hónapjában és 1949. január-februárjában 129 munkástisztviselőt alkalmaztak a Városházán és az elöljáróságokon. Sorsfordulót jelentett a helyi tanácsokról szóló 1950. évi I. törvény. A tanácsrendszer életrehívásában a fővárosban 1950. január 24-én tartották meg utolsó alkalommal a törvényhatósági bizottság közgyűlését. Befejezésül a Fővárosi Levéltár igazgatója hangsúlyozta, hallatlan mértékben megnőtt a dokumentáció iránti érdeklődés az országhatárokon túl is. A levéltár kiadványai orosz, francia, német nyelven látnak napvilágot. Tartalomjegyzékek, vagy a magyarul kiadott kötetek rövidített anyagát ismertetik. Budapest története németül és angolul, a Fővárosi Levéltár története pedig oroszul és németül jelent meg. BARABÁS ANNA A könyvtárak jelene és holnapja Beszélgetés a könyvtárak fejlődéséről a Kulturális Minisztériumban 1945 után óriási erővel kezdődött meg a korábban elhanyagolt falusi, üzemi könyvtárhálózat fejlesztése. 1949 áprilisában nyitották meg az első falusi könyvtárat és 1952 végére már minden településnek, valamint üzemnek volt könyvtára. Az eredményekről, valamint a fejlesztési tervekről kérdeztük a Kulturális Minisztérium könyvtárügyi osztályán Kondor Istvánná osztályvezetőt. 1945 előtt a dolgozók alig néhány százaléka olvashatott, ma pedig a lakosság 60 százaléka olvas rendszeresen könyveket, 90 százaléka pedig újságot, folyóiratokat. Könyvtárügyünk fejlődésére a legjellemzőbb, hogy míg a felszabadulás előtt hazánkban ■néhány nagy fővárosi és vidéki városi könyvtártól eltekintve könyvtár alig működik, addig ma több mint 8 és félezer közművelődési könyvtár és csaknem kétezer tudományos és szakkönyvtár működik. A közművelődési könyvtárakban a legutóbbi tíz évben az olvasók száma több mint 60 százalékkal növekedett. Ma a lakosságból több mint 2 millió 200 ezer a közművelődési könyvtári olvasó, és az évente kikölcsönzött kötetek száma meghaladja az 55 milliót. Az 1950-es évek elején került sor a kurrens nemzeti bibliográfia és a könyvtárosképzés megindítására, a könyvtáros szaksajtó megszervezésére, új országos szakkönyvtárak és egyetemi könyvtárak létesítésére, a tudományos könyvtári hálózatok alapjainak lerakására, a dokumentációs tevékenység megszervezésére. 1952-ben minisztertanácsi határozat mondta ki az állami könyvtárak egységes rendszerének és állami irányításnak megteremtését. E határozat hozta létre a ma már a tanácsok intézményeként működő megyei és járási könyvtárakat, valamint intézkedett a tudományos könyvtárak nyilvánossá tételéről. 1956-ban látott napvilágot az a törvényerejű rendelet, amely meghatározta a magyar könyvtárügy fejlesztésének módozatait, és ebben a keretben tovább haladva érte el fejlettségének mai, nemzetközi viszonylatban is jónak mondható szintjét. Könyvtári rendszerünk, a hálózati elven nyugszik. Ennek élén, nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchenyi Könyvtár áll, amely állományát, dolgozóinak létszámát, felkészültségét, és egyéb mennyiségi mutatóit tekintve kiemelkedik a 16 országos jelentőségű könyvtár közül. (16 könyvtárból 12 Budapesten, négy az ország más nagyvárosában található.) A nemzeti könyvtár ugyanis az általános gyűjtőkörű, országos jellegű tudományos és közművelődési könyvtári feladatokon kívül ellátja a rábízott hatósági feladatokat, valamint könyvtártudományi, módszertani, valamint bibliográfiai segítséget nyújt valamennyi könyvtárnak. Mint országos múzeum gondoskodik a muzeális értékű könyvek, zeneművek, térképek és egyéb nyomtatványok, valamint kéziratok számbavételéről, védetté nyilvánításáról és felügyeletéről. 1970-ben mintegy 4000 szakszervezeti könyvtár működött hazánkban, hétmillió egységből álló állománnyal. Jelenleg a legtöbb könyvtárat magába foglaló, és a legtöbb olvasót ellátó könyvtári terület a közművelődési könyvtáraké, amelyek az ország közigazgatási szervezetét követve tagolódnak hálózatba. (19 megyei könyvtári hálózatról és a Budapesten lévő hálózatról beszélhetünk.) A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár közművelődési könytár és egyúttal országos tudományos szakkönyvtár. Állománya csaknem 700 000 kötet. A budapesti hálózathoz tartozó 114 kisebb-nagyobb könyvtár együttes állománya további 1,7 millió könyv. Sajnos ez a kiterjedt hálózat nem tudja ellátni megfelelően a 2 milliós világváros lakosságát, ezért a főváros közművelődési könyvtárai ellátottságának mutatói elmaradnak a vidék hasonló adatai mögött. A tanácsi könyvtárak fejlesztési irányelveiben és a szakszervezeti könyvtárak terveiben a két hálózat együttműködésére, valamint feladat-átvállalására meghatározott felületek meglehetősen tágak, tehát bővíteni kell rajtuk, csupán a lehetőséggel kell a jövőben élni. A továbbiakban is mindkét hálózat könyvtárainak az egyeztetett előrelépésre és a kölcsönös előnyökkel járó együttműködés kialakítására, illetve megvalósítására szükséges törekednie. A 18 éven aluli ifjúság könyvtári ellátásáról szóló irányelvek a könyvtár és az iskola együttműködésének lehetőségeiről tesznek említést. Figyelemre méltó, hogy a Kulturális Minisztérium könyvtárügyi osztálya, más érdekelt országos szervekkel közösen, dinamikusan fejleszti az olvasási élmény befogadásával kapcsolatos kutatásokat, és megteremtik e kutatási eredmények minél szélesebb körű elterjesztésének lehetőségeit. Karczag László # A pesterzsébeti Vasas Művelődési Ház szabadpolcos rendszerű könyvtára # Az olvasás örömei a soroksári új könyvtárban közalkalmazott. .