Közalkalmazott, 1977 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-08 / 1. szám
Jobanandafeltételek, gyorsabb ügyintézés 11 féle szolgáltatás • Szolnok főterén, a Kossuth téren van a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága Szolnok megyei Igazgatóságának modern épülete. — Mit jelent az új otthon, az igazgatóságnak? — Három évtizedes vágyunk teljesült azzal — mondja dr. Vajda Jenőné, az igazgatóság vezetője —, hogy elkészült és a közelmúltban megkezdte rendeltetésszerű működését a megyei igazgatóságunk új székháza. A beruházás — a berendezésekkel együtt — 27 millió forintba került. Az ötszintes, liftes épületben 60 helyiség áll dolgozóink rendelkezésére. A főépülethez csatlakozik egy melléképület, ahol a 200 személyes tanácskozóterem, az irattár, a garázs és egy gondnoki lakás helyezkedik el. — A jobb munkakörülmények hatása tapasztalható-e az ügyintézői munkában? — A köznyelv azt tartja: „a társadalombiztosítás elkísér a születéstől a halálig." Szolnok megyében 234 ezer az SZTK-biztosítottak száma. Gyakorlatilag viszont, a csaknem félmillió lelket számláló megye szinte minden polgárával, valamilyen módon kapcsolatban vagyunk. Naponta székházunkban 40 500 ügyfél fordul meg, s mindenkinek az ügyes-bajos dolgait igyekszünk gyorsan pontosan, közmegelégedésre elvégezni. Dolgozóink szakmailag és politikailag egyaránt felkészültek. Szükség is van erre, hiszen 11 féle szolgáltatást végzünk, a táppénzek kifizetésétől a családi pótlékok, nyugdíjak folyósításán át, egész a gyógyászati segédeszközök kiutalásáig. Nem szólva a terhességi és gyermekgondozási ügyeit nagy tételeiről. Munkánk nagyságát jól tükrözi, hogy 1975- ben, 1,9 milliód forint volt igazgatóságunk évi költségvetése, akkora, mint a Tiszamenti Vegyiművek 12 termelőüzemének egyévi termelési produktuma. Az új környezetben dolgozóink nagy kedvvel és felelősséggel végzik munkájukat. A kulturáltabb, és technikailag is fejlettebb körülmények jobban ambicionálják őket az ügyfelek gyors kiszolgálására. Segítségükre vannak a technika különböző eszközei is. Nagyot léptünk előre a több tízezer ügyirat gépi feldolgozásával. A főigazgatóság R—20-as számítógépén végezzük például a nyugdíjfolyósításokat, továbbá 1976 július elsejétől a folyószámla-könyveléseket Az irodáinkban kis- és középnagyságú gépek könnyítik a statisztikák készítését a táppénzek számfejtését továbbá a könyvelői munkát. — A munkahelyi elhelyezésen túl, egyéb módon, hogyan segítik a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását? — Igazgatóságunk vezetősége, párt- és szakszervezeti bizottsága egyaránt kiemelt feladatuknak tartja a 170 dolgozóról való gondoskodást akiknek 95 százaléka 35 éven aluli, háromnegyed része pedig nő. Ez meghatározza teendőink formáit és módozatait is. A dolgozók kisgyermekeit kivétel nélkül elhelyeztük óvodákban, bölcsődékben. A főigazgatóság lakásfejlesztési alapjából eddig öten kaptak 15—20 ezer forint összegű, öt évre szóló kedvezményes hitelt Erkölcsileg és anyagilag is elsősorban azokat támogatjuk akik az igazgatóság törzsgárdájához tartoznak és kiválóan végzik munkájukat. Nagy figyelmet fordítunk a politikai és a szakmai ismeretek gazdagítására. Az intézményünkben jelenleg egy párt-, három szakszervezeti és egy KISZ-tanfolyam, szeminárium működik. Tizenketten marxista-leninista középiskolán tanulnak. Az előírt szakvizsgákkal nem rendelkezőknek ismét egyéves tanfolyamot szemléztünk. Dolgozóink 14 százaléka főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik, a többiek érettségizettek. Szólni kell még társadalmi tevékenységünkről is, mindig készen állunk arra, hogy a köz javára, a köz érdekében segítséget vállaljunk. Kiemelném például a zagyvaparti óvoda patronálását a városszépítő munkáiban való rendszeres részvételt. Szót kell ejteni a költözés körülményeiről is. A KIS-i fiatalok vezérletével, a magunk erejéből költöztünk át a régi épületből az újba, kitakarítottuk az irodákat, lakályossá tettük új, szép otthonunkat A több napig tartó költözést az iratok gondos elhelyezését úgy oldottuk meg, hogy közben az ügyintézés is zavartalan volt Igazgatóságunknál az a jelszó: mindent az ügyfelek érdekében! S mivel ehhez ma már minden feltétel adva van, arra törekszünk, hogy a jelszó mindenkor élő, eleven valóság legyen, megelégedett emberek lépjenek ki épületünk küszöbén. Endrész Sándor • A Szolnok megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság székháza XXX. ÉVFOLYAM 1977. JANUÁR 8. ÁRA 110 FORINT A KÖZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Hol tartónk az államigazgatás korszerűsítésében? Interjú dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettessel . A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa társadalmi, politikai és gazdasági életünk továbbfejlesztésének feladatai között fontos teendőként jelölte meg az államigazgatási munka további korszerűsítését. A múlt esztendőben e területen elhatározó lépések történtek. Arra kértük dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettest, tájékoztassa olvasóinkat az eddigi eredményekről és a további feladatokról. — Az államigazgatás korszerűsítése folyamatos, fontos feladat. Melyek e korszerűsítés legfontosabb elvi szempontjai? — E közérdekű tevékenység elengedhetetlen feltétele, hogy az államigazgatási dolgozók, általában a közalkalmazottak, megismerjék, megértsék a jelentőségét. Fontosnak tartom a folyamatosság hangsúlyozását és azt, hogy e több irányú tevékenységben a központi és a helyi szerveknek egyaránt megvannak a feladatai. Pártunk és kormányunk rendkívüli jelentőséget tulajdonít annak, hogy fokozódjék az állampolgárok részvétele a közügyek intézésében; nyilvánvaló, hogy ez a szocialista demokrácia kifejlesztésének, kiteljesedésének is feltétele. Az államigazgatási szervek jó vagy rossz munkája közvetlenül érinti az állampolgárokat, a dolgozókat. Ezért is van nagy jelentősége a bürokrácia elleni küzdelemnek, az ügyintézés korszerűsítésének. Az a célunk, hogy a lakosság széles körét érintő kulturális, egészségügyi, szociális tevékenység, illetve ellátás a dolgozók szükségleteit minél inkább kielégítse, minél kevesebb adminisztrációval és minél gazdaságosabban. Az államigazgatási munkakorszerűsítésével kapcsolatos teendőket, ezek folyamatos szemmel tartását a vezetői munka szerves részévé kell tenni. Joggal mondhatjuk: szemléleti változásra van szükség annak érdekében, hogy az államigazgatásban dolgozók kultúráltan, kellő szakmai felkészültséggel tudjanak eleget tenni a növekvő feladatoknak. — Tudomásunk szerint az államigazgatási munka korszerűsítéséhez sok jó javaslat érkezett. Mi lett ezek sorsa? — A tanácsoktól, a minisztériumoktól több száz hasznos javaslatot kaptunk, s ezeket a Pénzügyminisztérium feldolgozta, majd megküldte azoknak az állami szerveknek, amelyeknek a hatáskörét érintik. Elmondhatom, hogy ezek egy része már meg is valósult, más részük az idén realizálódik; néhányat viszont vizsgálnak meg, mivel bizonyos átfedéseket, hellyelközzel ellentmondásokat tartalmaznak. — Melyek azok a legfontosabb intézkedések, amelyek korszerűsítik az államigazgatási munkát? — A jogszabályok alkalmazásának könnyítésére a pénzügyi szabályozásnál egységes szerkezetbe foglaltak több jogszabályt. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának kezdeményezésére néhány területen csökkent a hatályos jogszabályok, állásfoglalások száma. Az információs rendszerek korszerűsítésére, egyszerűsítésére több területen csökkentették az adatszolgáltatási kötelezettséget. A KSH például felülvizsgálta a központi állami statisztikai rendszert és ennek eredményeként az adatgyűjtések száma 1976-ban 15 százalékkal csökkent, az idén további 22 százalékkal lesz kevesebb. Lényeges könnyítés, hogy megszűnt a vállalatok, a szövetkezetek I. negyedévi mérlegbeszámolási kötelezettsége; egyszerűsödött az adóbevallás; megszüntették a fejlesztési alap pénzeszközeire vonatkozó adatszolgáltatást stb. Egyszerűsödött a központi és a tanácsi költségvetési szervezetek beszámolási kötelezettsége is. A különféle szabályozásoknál is történtek egyszerűsítések, így korszerűbbé váltak a hatósági bizonyítványokra vonatkozó előírások; egyszerűsödött a tartási, az életjáradéki, az örökösödési és a szabálysértési eljárások menete. A lakossági adóztatásban bővült az egyszerűsített eljárás alkalmazása; további megyékre terjesztették ki az adók és illetékek adminisztrációjának gépesítését. A tanácsi ügyfélfogadás korszerűsítésében, az ügyfélszolgálat kialakításában 1976-ban előrelépés történt. Megkezdődött a vállalati jogsegélyszolgálat kialakítása. Több vonatkozásban egyszerűsödtek az Országos Takarékpénztár, valamint az Állami Biztosító tömegeket érintő szolgáltatásai. De szervezeti és gazdálkodási területen is történt haladás. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium területén például megszüntettek, illetve összevontak több költségvetési intézményt; felszámolták a tanácsi útőr-szervezetet; feladatait a meglevő szervezetek keretein belül biztosítják. A tanácsi intézményeknél megkezdődött a gyógyító-megelőző tevékenység kialakítása közös szervezetben stb. A lakosságot is nagymértékben érinti a bírósági eljárások egyszerűsítése, s az az intézkedés, melynek eredményeként több területen sor került az adminisztrációs munkát könnyítő szabványnyomtatványok bevezetésére. — Mondhatna-e valamit a korszerűsítés 1977. évi programjáról? — Folyamatos munkáról lévén szó, az idén tovább kívánunk lépni, így — egyebek közt — az év végéig megvalósítjuk a költségvetési szervezeteknél alkalmazott bérrendszereknek az ágazati sajátosságok figyelembevételével történő olyan egységesítését, amely segíti a bérszámfejtés és statisztika egyszerűsítését, a gépi feldolgozás alkalmazását. Ugyancsak az idei programban szerepel a különféle célokra eltérő módon szabályozott átlagkereset-számítás egységesítése. Még az első félévben kidolgozásra kerül a Tanácsi Illetményszámfejtési és Költségvetési Elszámoló Hivatal modellje, feladatköre. Napirendre tűzzük a költségvetési tervezés, nyilvántartás, továbbá a félévi, illetve évi költségvetési beszámolók további egyszerűsítését; jogszabályban rendezzük a jelentősebb szabványosítási, ügyviteli és könyvviteli nyomtatványok használatát; korszerűsítjük a költségvetési üzemek gazdálkodási rendjét, beszámoltatási rendszerét. Ugyancsak első félévi feladatunk a bankok és a vállalatok közötti ügyintézés rendszerének racionalizálása — mondta befejezésül dr. Villányi Miklós, Ujlaki László A lakásügyi intézkedések beváltak a gyakorlatban Beszélgetés a Fővárosi Tanács VB lakásügyi főosztályának vezetőjével • Az új esztendő első napján a lakáselosztásra, a lakásgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban néhány módosító rendelkezés lépett hatályba. Vajon mire vonatkoznak ezek az új szabályozások — erről kértünk tájékoztatást dr. Nemes Tibortól, a Fővárosi Tanács V. B. lakásügyi főosztályának vezetőjétől. A módosítások közül az egyik az igénylés alapján juttatott tanácsi bérlakások cseréjét érinti. Eszerint, ha a bérlő a lakásigénylés alapján kapott tanácsi bérlakását a kiutalástól számított öt éven belül kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra kívánja elcserélni — anélkül, hogy ezt személyi körülményeinek számottevő változása indokolná — a lakásügyi hatóság a cseréhez szükséges hozzájárulást megtagadhatja, s a bérlő számára a megszerezni kívánt lakásnak megfelelő, másik tanácsi bérlakást utalhat ki. A kettes társbérlet egyik lakásrészének megüresedése esetén az a visszamaradó társbérlő részére csak akkor utalható ki, ha lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. Ha azonban a lakás szobaszáma ezt a felső határt meghaladja, akkor a visszamaradt társbérlő részére másik, önálló lakást kell kiutalni. Az esetleges fiktív cserék megelőzését szolgálja az a rendelkezés, amely kimondja, hogy lakáscsere folytán nem válhat bérlőtárssá az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő vagy bérlőtárs (ez a rendelkezés nem vonatkozik a bérlő közeli hozzátartozóira és a vele legalább öt éve együtt lakó más személyekre). (Folytatás a harmadik oldalon) A TARTALOM HOL: BIZALMIAK TÁJÉKOZTATÓJA A FŐVÁROSI FÖLDHIVATAL MUNKÁJÁRÓL ANKÉT VESZPRÉMBEN A SZAKSZERVEZETÜNKHÖZ TARTOZÓ KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK DOLGOZÓINAK KÖZÖS FELADATAIRÓL BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK (A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG)