Közalkalmazott, 1978 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-03 / 1. szám

Széleskörű továbbképzés — Részvétel a törvényelőkészítésben — Elemzik néhány jogászréteg helyzetét Interjú dr. Miklós Lajossal, a Magyar Jogász Szövetség titkárával . A Magyar Jogász Szövetség 1977. november 22-én tartott választmányi ülé­sén értékelte az évi munkát, annak eredményeit és törekvéseit, amelyet 1975. évi IX. küldöttközgyűlés határozatai szellemében folytatott. Céljaikat az MSZMP XI. kongresszusán jóváhagyott politikájával összhangban, elfogadott program­­nyilatkozatára alapozva fogalmazták meg. A választmány úgy értékelte, hogy a Szövetség 1977. évi munkáját, mind szervező, mind tudatformáló és szakmai érdekképviseleti tevékenységét a tagság bizalmát és támogatását élvezve, nö­vekvő politikai felelősséggel, önállóbban, s kezdeményezőbben végezte. A szö­vetség eleget tett a küldöttközgyűlés azon határozatának, amely szerint a szer­vezet aktívabban vegyen részt a törvény­alkotási munka segítésében. 1977-ben már az év elejétől kezdve területi szervezeteikben megkezdődött az új Btk­­tervezettel kapcsolatos szakmai vita és megszervezték a Hazafias Népfronttal közösen a Ptk- (Polgári Törvénykönyv) reform szakmai-társadalmi vitáját. A múlt évi tevékenység részletesebb értékelésére és az 1978. évi fontosabb fel­adatok ismertetésére kértük dr. Miklós Lajost, a szövetség titkárát. — A szövetség elnöksége a múlt évben is fontos feladatának tekintette, hogy az elvi irányítás mellett konkrét szervező és irá­nyító tevékenységet végezzen. Munkája során egyebek között a következő főbb kérdésekkel fog­lalkozott. Megvizsgálta az elnökség a szö­vetség tudományos bizottságának a IX. küldöttközgyűlés óta vég­zett munkáját és megállapította, hogy megteremtődtek a feltételek a bizottság munkájának szélesíté­sére, különös tekintettel a szakbi­zottságokon keresztül a területi szakbizottságok tevékenységének segítésére. A jogi ismeretterjesztés haté­konyságának növelésére együtt­működési megállapodást kötött az elnökség a TIT-tel, valamint a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó vállalattal. Eszerint az újonnan megjelenő szakkönyvekről anké­­tokat szerveznek a területi szerve­zetek székhelyein. Az elnökség ja­vaslata alapján a választmány tervezetet fogadott el a Jogász Szö­vetségi kitüntetésekről: elhatároz­ta, hogy Szalay László Emlékpla­kettet és Aranykoszorús Jelvényt alapít a kimagasló jogi, közéleti­ és a jogász szövetségi munka el­ismerésére. Az elmúlt évben szembeötlő volt, hogy a szorosan vett szak­mai munka mellett fokozódott a jogi, a közéleti, a politikai tevé­kenység. Különösen kidomboro­dott ez a helyi társadalmi, poli­tikai problémák megoldásában való segítésben, a társadalmi tu­datformáló munka gyakorlásában. A munkatervek alapján a terü­leti szervezetek különös gondot fordítottak általában az ifjúság nevelésére, a fiatal jogászok poli­tikai tudatának­ fejlesztésére, igénybe véve a KISZ-bizottságok és a Fiatal Jogászok Fórumának segítségét. A szövetség nemzetközi kapcso­latai 1977-ben is tovább fejlőd­tek, alapvetően két szervezettel, a Demokratikus Jogászok Nem­zetközi Szövetségével és a Jogász­nők Nemzetközi Szövetségével. 1978-ban is a IX. küldöttgyűlés szellemében végezzük munkánn­kat. Erősíteni kívánjuk a területi szervezetek, pontosabban szólva ezek szervezeti, tartalmi és poli­tikai munkáját. Arra törekszünk az idén is, hogy a magyar jogász társadalom figyelmét a Magyar Jogász Szö­vetség munkájára irányítsuk, hogy mind többen vegyenek részt tevékenységünkben. Szeretnénk, ha a közalkalmazotti-államigaz­gatási területen dolgozó jogászok nagyobb számban képviseltetnék magukat a szövetségben. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy szo­rosabb kapcsolatunk alakuljon ki a tudományegyetemekkel és a tu­dományos intézetekkel. Továbbra is törekszünk arra, hogy szélesebb körű legyen az el­méleti és a gyakorlati jogászok részvétele a törvényelőkészítő munkában. Tovább folytatjuk a jogászok társadalmi, politikai helyzetének értékelését, így sor kerül a taná­csi igazgatás és egyéb államigaz­gatási területen dolgozó jogászok helyzetének szociológiai elemzésé­re. Változatlanul fontos felada­tunknak tartjuk a fiatal jogászok érdeklődésének felkeltését és be­vonását a Magyar Jogász Szövet­ség munkájába. Tevékenységünkben jelentős helyet foglal el az oktatás és to­vábbképzés fejlesztése, a színvo­nal emelése, évente csaknem húszezer ember oktatását végez­zük. Ennek keretében a munka­ügyi­­döntőbizottságok tisztségvi­selőinek képzését tartjuk nagyon fontosnak. Barczag László Munkamozgalom a jobb társadalombiztosítási ellátásért • A SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága a közelmúlt­ban megtárgyalta az 1977. évi munkaverseny-mozgalom eredmé­nyeit. A tanácskozáson részt vett dr. Vigh József, a Közalkalma­zottak Szakszervezete megyei bi­zottságának titkára is. Az igazgatóság dolgozóinak többsége csatlakozott a csepeli munkások felhívásához és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére munkafelajánlásokat tett, hogy jobbá tegyék a megye lakosainak társadalombiztosítási ellátását. A betegségi ellátási osztály dol­gozói a táppénzt, a szülési és egyéb segélyeket a korábbi négy­öt nap helyett 3,1 nap alatt szám­fejtették, illetve utalták ki. A dolgozók, a munkáltatók és az or­vosok rendszeres tájékoztatásával, az ügyviteli munka célszerű szer­vezésével küzdötték le azokat a nehézségeket, amelyek az új táp­pénz-megállapítási rendszerrel jártak. A nyugdíjak ügyintézésénél szeptemberben 31, októberben már csak 30 napos volt az átlagos ügyintézési idő. A nyugdíjak gyorsabb ügyintézését a járulék és nyilvántartási osztály dolgozói azzal segítették, hogy a szolgálati időket az eddigi nyolc-tíz nap he­lyett három-négy nap alatt iga­zolták. Vállalásuk során 260 fo­lyóméternyi társadalombiztosítási nyilvántartó és bélyeglapot néz­tek át selejtezés és abc. sorrendi­ség szempontjából. A családi pót­lék osztály dolgozói országosan is elismert jó munkát végeznek. Pél­dát mutattak a dolgozók rendsze­res tájékoztatásában, így keve­sebb a levelezés, az átlagos ügy­intézési idő az előző évekhez ké­pest két nappal csökkent, 6,1 nap volt. Az ellenőrzési osztály kol­lektívája egyebek mellett sokol­dalúan képzett általános ellen­őrök nevelését vállalta. A kezdő munkatársakat jó elméleti felké­szítés után, képzett ellenőrök ve­zetik be a gyakorlati munkába. A következetes oktatás eredménye­ként nyolc ellenőr szerzett olyan szintű szakismeretet, hogy min­den munkáltatói kategória ellen­őrzésére képessé vált. A biztosí­tásra be nem jelentett szolgálati időkkel kapcsolatos ügyek hely­színi kivizsgálását 35 napról 28 napra csökkentették. Az eredmények elismerése, ju­talmazással, már az évforduló al­kalmával részben megtörtént, il­letve 1978. első negyedévében a végleges értékelés után lesz. Igazgatóságunk dolgozói elhatá­rozták, hogy a munkamozgalmat tovább folytatják és 1978-ban a KMP megalakulásának 60. évfor­dulójára további jobb munka­­szervezéssel, ésszerűsítésekkel, minőségi munkával javítják a megye dolgozóinak társadalom­­biztosítási ellátását. Dr. Bányai István KANIZSA JÓZSEF: ANYÁM ÜZENETE­ ­ fölzeng bennem színfal nélkül a sürgönydrót zene a részletek is látszanak mintha anyám szava benne zengene mily szép lábam előtt a kis pipitér fésült kibontott hajjal anyám: szavad üzeneted előttem áll a nyírfa mindennél többet ér repülőcsíkjával mintha anyám írna zengj zeng bennem te sürgönydrót zene bárányfelhők mint repülj repülő legyen mesefigurák játszanak csíkodban anyám üzenete A FOGYASZTÓT VÉDIK . A Garay téri piacon beszél­getünk dr. Bagi Lidia állatorvos­sal, a II. csoport vezetőjével. El­mondta, hogy élelmiszer-higiéniai ellenőrzésük területe nagy ható­sugarú, kiterjed a VII., VIII., XIV. és XVII. kerületre­. Szerte­ágazó teendőihez hat állatorvos és ötfőnyi technikai személyzet (ellenőrök) ad­­segítséget. Legfontosabb feladataik közé tartozik állandóan figyelemmel kísérni, hogy a forgalomba kerü­lő állati eredetű élelmiszerek megfeleljenek az egészségügyi kö­vetelményeknek, illetve szabály­­szerűségnek. Fellépnek az ellen, amikor fogyasztásra alkalmatlan­ná vált, tárolás következtében megromlott, vagy tiltott árut akarnak eladni a vásárlóknak. A tiltott áruval való manipulálás egyik példája: tavaly május 12-én a Rákosmenti ÁFÉSZ 16. sz. boltjában reklamációból ere­dően ellenőrzést végzett a cso­port. Lefoglaltak 52 kg nyers füstölt kolbászt. Ezt az ÁFÉSZ húsüzeme az üzletben összegyűj­tött apró húsdarabokból készítet­te. A kolbász romlott volt. A piaci kirendeltségen folyik az őstermelők által felhozott, vá­gott baromfi elsődleges húsvizs­gálata. Tapasztalataik szerint az érintettek a bemutatási kötele­zettségnek általában eleget tesz­nek. Akadnak azonban kivételek, így 1977. november 5-én Kátai Béláné jászberényi lakos a köte­lező állatorvosi vizsgálatnak csak részben tett eleget, ezért vizsgá­­latlan árusításért a csoport sza­bálysértési eljárást kezdeménye­zett ellene. Dr. Bagi Lídia hangsúlyozta, vizsgálataik során minden olyan baromfit kivonnak a forgalom­ból, amelyeknél gümőkóros vagy hashártyagyulladásos megbetege­dést, fülledést, hiányos elvérzést állapítanak meg. Figyelemmel kísérik a terme­lők által piacra hozott tejtermé­kek minőségét. Amennyiben az ellenőrző közegek érzékszervi vizsgálata a tejterméket fogyasz­tásra alkalmatlannak minősíti, akkor azt kivonják a forgalom­ból. Előfordul, hogy a szakembe­rek az érzékszervi vizsgálatot nem tartják elégségesnek. Ilyen­kor kerül sor laboratóriumi elem­zésre, amelyet a szúrópróbaszerű vizsgálatoknál szintén alkalmaz­nak. A 12 tagú csoport komoly mun­kát végzett 1977-ben, ami néhány adattal bizonyítható: 1120 egység­ben 4783 ellenőrzést végeztek. Mintavételre 2632 esetben került sor. A forgalomból kivont és le­foglalt áruk súlya 17 521 kilót tett ki. A szándékosan romlott árut forgalomba hozók ellen 82 eset­ben indított a tanács, a csoport javaslatára, szabálysértési eljá­rást. A bírságolás 400—3000 fo­rintig terjed. Végezetül fotó helyett bemu­tatkozás: dr. Bagi Lídia 1960-ban végezte el az Állatorvosi Főisko­lát, majd három év tanulás után élelmiszer-higiénikus szakállator­vosi oklevelet szerzett. A Garay téri piac az első munkahelye, ahol egy évtizeddel ezelőtt kapta meg a csoportvezetői beosztást 1971-ben lett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium „Ki­váló Dolgozó”-ja. Az Állategész­ségügyi Állomás pártszervezeté­nek nőfelelőse. A csoportvezető elismerően nyilatkozott kis kol­lektívájukról, amelyet jó emberi kapcsolat kovácsolt egybe. Szíve­sen segítik egymás munkáját, konzultálnak egymással, ha an­nak szükségét érzik. „Kiváló Dolgozó” kitüntetés birtokosai még dr. Ambrus Magda, a XVII. kerület és dr. Lahoczki Zoltánná, a VIII. kerület állatorvosa. Igaz­gatói dicséretben részesült 1976- ban Máté Dezsőné, a Garay téri piac ellenőre és a múlt évben dr. Kiss Endre, a XIV. kerületi állat­orvos. ... Barabás Anna Ki tud többet a Szovjetunióról?­ ­ A Közalkalmazottak Szakszervezete Veszprém megyei Bizottsá­ga „Ki tud többet a Szovjetunióról?” című megyei vetélkedőjén, me­lyet a Dimitrov Megyei Művelődési Központ színháztermében ren­deztek, első helyezést ért el a megyei idegenforgalmi hivatal csapata. Második a veszprémi járási hivatal, a harmadik a megyei bíróság csapata. (Balról az első asztalnál a győztes csapat látható.) 381 500 dolgozó és családtag részére Keá'.'czk­iíves SZSZ­ iü­lüstés az ifjén . A szakszervezeti kedvezmé­nyes üdültetésben részt vevők száma 1977-ben 372 000 volt, 1973- ban — tekintettel az új üdülők, valamint a felújított lillafüredi üdülő belépésére — 381 500 sze­mély üdülhet. Az üdültetésnél ma már számolni kell azzal is, hogy a termelőszövetkezetekben az utóbbi években 49 500-an lép­tek be a szakszervezetbe. Üdülte­tésükről szintén gondoskodni kell. A valutamentes külföldi csere- és turistaüdültetésben — Szovjet­unió, Bulgária, Mongólia, Cseh­szlovákia, NDK, Lengyelország, Jugoszlávia, Ausztria, Olaszor­szág — 8700-an vehetnek részt. Hajóüdültetésben 45 úton 8230, külföldi csere-, turista-, hajó­üdültetésben 16 930 dolgozó ré­szesülhet. A külföldi csereüdülte­téshez a szakszervezetek szemé­lyenként 850 forinttal járulnak hozzá. A Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa, valamint a Ma­gyar Szakszervezetek Országos Tanácsa között korábban létre­jött megállapodás alapján csere­üdültetés keretében 400—400 sze­mélyt üdültetnek. A szociáltu­­risztika keretében 1978-ban elő­reláthatóan a kiutazást öt ország­ba 80 csoportban 3300 részvevő­vel, a beutazást 18 országból 400 csoportban 12 000 személlyel, ösz­­szesen 81000 vendégnappal ter­vezik. Az ifjúmunkás-üdültetést — hasonlóan az utóbbi évekhez — az ágazati-iparági szakszerveze­tek igényei alapján szervezik meg 1978-ban is. Ebben az üdü­­lési formában 2000 ifjúmunkás vehet részt, és ehhez a szakszer­vezetek személyenként 950 forint­tal járulnak hozzá. A SZOT fel­újításra 1978-ban 124 millió fo­rintot irányozott elő. Ezt az össze­get 26 felnőtt- és gyermeküdülő kisebb-nagyobb volumenű felújí­tására használják fel. Az új beruházások keretében 1978-ban több kooperációs üdülő építése kezdődik el, melyeknek az építési tervei az idén készültek el. Így például: — a Csepel Vas- és Fémművek anyagi eszközeiből 170 millió fo­rintos keretben Gyulán egy 350 + 150 férőhelyes gyógyüdülő; — a hévízi SZOT-szanatórium álla­mi beruházási keretből 300 férő­hellyel, 140 millió forintos elő­irányzattal ; — a hévízi Postás Gyógyüdülő 100 férőhellyel, kooperációban, 50 millió forintos költséggel; — Széplak Ezüstpart II. a vegyész­szakszervezet, a HVDSZ, a KPVDSZ anyagi eszközeiből 500+ 250 férőhellyel, 250 millió forintos költségben; — Balatonlellén, a postásszakszerve­zettel kooperációban 400 férő­hellyel, 80 millió forintos költség­gel; — a soproni Pedagógus Üdülő bőví­tése 100 férőhellyel, a pedagógus­szakszervezet anyagi eszközeiből, 30 millió forintos összegben.­­ Balatonfüreden új sétahajózási központ felépítését irányozták elő 43 milió forint ráfordítással. A felsorolt beruházási tervek kivitelezése 763 millió forintba kerül, ebből 2150 férőhely épül fel. A tervezett beruházások egy része elkészülhet még az V. öt­éves tervben, azonban több beru­házás áthúzódik a VI. ötéves tervre. Nagy gondot kell fordítani 1978-ban is a nagycsaládosok és az alacsonyabb jövedelműek üdültetésére. Tovább kell javíta­ni az I. kategóriába sorolt üdü­lőkben a fizikai dolgozók ará­nyát. Folytatják a gyermekgondozási segélyben részesülő anyák és gyermekeik együttes üdültetését. E formánál csak nagyon mini­mális bővítésre van lehetőség. 1977-ben 1730 szülő és 1330 gyer­mek, 1978-ban pedig 1831 szülő és 1394 gyermek részére tudnak beutalást biztosítani. 9800 fiatal házasnak 1978-ban is biztosítják az üdülést, hétna­pos turnusokban. Továbbra is biztosítják 3000 gyermek üdülte­téséhez szükséges 3,5 millió fo­rintot. Felhívták a szakszervezeti bi­zottságokat: fokozottabban ér­vényt kell szerezniük a SZOT el­nöksége üdültetésre vonatkozó határozatának. Biztosítani kell a beutalások szabályosságát, vala­mint a munkások, az alacsony keresetűek arányának kedvezőbb alakulását. Szigorúbbá kell tenni az orvosi vizsgálatokat a gyógy­üdülőkbe és üdülőszanatóriumok­ba való beutalásoknál. A beuta­lások az üzemorvos, valamint a szakorvosi rendelőintézet orvosá­nak javaslata alapján történhet­nek. Orvosilag nem indokolt és nem javasolt beutalásokat a gyógyüdülőkben és üdülőszanató­riumokban nem fogadnak el .Az adatokat a SZOT alapszerve­zeti tájékoztató 1977. 8. száma kö­zölte.) közalkalmazott 3

Next