Közalkalmazott, 1978 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1978-12-06 / 12. szám
Kollektív munkával, egyetértésben * Kapcsolat a munkahelyi vezetéssel a Magyar Nemzeti Múzeumban • A Közalkalmazottak Szakszervezetének Budapesti Elnöksége a közelmúltban megtárgyalta a Magyar Nemzeti Múzeum szakszervezeti bizottságának beszámolóját a munkahelyi vezetőkkel való együttműködésről, munkájuk tapasztalatairól. Ebből az alkalomból kértünk tájékoztatást dr. Cennerné dr. Wilhelm Gizella szb-titkártól a tárgyalt témáról. — Nem egyszerű erről beszélni — hangsúlyozta elöljáróban — hiszen tudatában vagyunk annak, milyen komoly a szerepünk a kulturális élet fejlődésében, a dolgozók tudat- és személyiségformálásában. Létszámunk jelenleg 190. Szervezetileg tíz osztályra tagozódunk. Az épületben működik a Széchényi Könyvtár és a Természettudományi Múzeum is. Ennek következménye a helyhiány. A gyarapodó anyag miatt nem minden gyűjtemény teljes anyaga található a főépületben. A dolgozók 92 százaléka szakszervezeti tag. A félállásúak és a teremőrök — akik nyugdíjasok — másutt tagok. A tagdíjfizetési kötelezettségnek a tagság 98 százaléka tesz rendszeresen eleget. Az elmaradás a munka természetéből adódik. Az ásatásokat végzők és a kutatók huzamosabb ideig tartózkodnak vidéken, ezért egykét hónapi tagdíjat utólagosan fizetnek. Héttagú szakszervezeti bizottságunk segítőtársa a kilenc bizalmi. A 12/1976. számú minisztertanácsi rendelet értelmében, fontos területnek tekintjük a bizalmi jogkör érvényesítését, ezzel öszszefüggésben megfelelő politikai és gyakorlati felkészítésüket, aktivitásuk növelését, az intézmény vezetőinek informálását a közös jogkörökről és az együttes döntések gyakorlásának mikéntjéről. Az osztályvezetői értekezleteken részt veszek, akadályoztatásom esetén helyettesemet é a bér- és munkaügyi felelőst hívják meg. A bizalmiak partnerei az osztályvezetők. Együttműködésük általában jónak mondható. Az ifjúság arányát figyelembe véve a magunk területén törekszünk a fiatalításra. Három bizalmi és az szb munkavédelmi felelőse 30 éven aluli KISZ-tag. A bizalmiak megnövekedett hatáskörével felkészítő tanfolyamunkon foglalkoztunk, amelyet az első félévben fejeztünk be. Az előadásokat F. Dózsa Katalin kultúrfelelős és én tartottam. A szakszervezeti bizottság az év során négy bizalmi értekezletet tartott Ezeken megvitattuk a bérezési problémákat, ismertettük évi munkatervünket, költségvetésünket, a taggyűlések előtt összehívtuk a bizalmiakat. Hasznos erőpróbája volt a szakszervezeti bizottság, a bizalmiak és az intézményvezetőség együttműködésének a tavalyi bérrendezés, amelyet komoly viták, alapos érvelések előztek meg. Eredményeként a dolgozóknak szinte teljes megelégedésére tárgyilagos, differenciált döntések születtek. A IV. állományba sorolt hivatalsegédek, szakmunkások, teremőrök és takarítónők besorolása rendeződött. A bizalmiak egyetértési joga a fentieken kívül az évi kétszeri jutalmazásoknál, a segélyezéseknél érvényesül leginkább és az üdülési támogatásoknál. Gondjaink vannak az üdültetésnél. Hiába teszik meg a bizalmiak megfontolt javaslataikat, a jogos igények kis hányadát tudjuk csak kielégíteni. Siófokon a Nemzeti Színházzal közösen idény jellegű üdülővel rendelkezünk. Itt csak nyolc személy pihent. 1978-ban tizennégy SZOT beutalóval gazdálkodtunk. Egy családost, három házaspárit kaptunk, a többi egy személyre szóló beutalójegy volt. A munkatervünkben foglaltak alapján részt vállaltunk a múzeumi munkaerkölccsel foglalkozó anyag elkészítésében. F. Dózsa Katalin, az szb kultúrfelelőse ankétra hívta meg a bizalmiakat. Az eszmei alapelvek, a dolgozók iránti igények taglalása után megbeszélték, milyen körülmények gátolják a munkaidő megfelelő kihasználását. Az intézmény vezetőségével karöltve pályakezdőinknek négy előadás keretében ismertetjük az egyes szakterületek gyakorlati tevékenységét, a múzeumi anyag kezelését, a gyűjteményi munkával összefüggő gazdasági és pénzügyi előírásokat. 1979 első félévében rövid múzeumtörténeti öszszefoglalót tartunk, bemutatjuk speciális és segédtudományi gyűjteményeinket. A tudományos munkatársak 99 százaléka megszerezte a bölcsészdoktori címet. Az intézményvezetés és az szb ösztönzi az érdekelteket a kandidátusi cím elnyerésére. Jólesik a dolgozóknak az erkölcsi megbecsülés. Ez év januárjában felkerestük Majden Menyhért bútorrestaurátorunkat, akinek a főigazgató 90. születésnapja alkalmából átnyújtotta a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Felszabadulásunk ünnepén öt aktivista kapott könyvutalványt, közöttük a teremőrök bizalmija Zelényi Zoltánná. Augusztus 20- án lett Rózsa György osztályvezető Móra Ferenc díjas. A múzeumi hónap alkalmával nívódíjban dr. Temesvári Ferenc részesült. Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényt H. Kolba Judit dr. és dr. Moskovszky Éva, Kiváló Munkáért kitüntetést Szakály Jenő, Szarvas László és Kuncz Miklósáé kapott. Figyelemmel kísérjük a nődolgozók helyzetét Egy gyermekét váró restaurátornak munkaidőkedvezményt biztosítottunk. A Magyar Rádió konyhája 10 forintért adja a háromfogásos ebédet. A legnagyobb gondunk mindmáig, hogy az említett helyszűke miattnem tudunk kialakítani megfelelő méretű ebédlőt. Az óév befejeztekor már számolunk a következő esztendő feladataival. Szeretnénk partneri kapcsolatainkat megerősíteni. Az aktivistáktól napi munkájuk során több önálló kezdeményezést várunk. Kívánatos a munkaerkölcs további elmélyítése, a szakmai és politikai ismeretek szélesítése. (BAC) Jól sikerült szakszervezeti nap • Az ügyészi szervezet fennállásának 25. évfordulója alkalmából jól sikerült szakszervezeti napot rendezett a Békés megyei Főügyészség Szakszervezeti Bizottsága. A találkozó színhelye a Gyula közelében levő Szanazug, a Fehér- és Fekete-Kőrös összefolyásánál levő gyönyörű, természeti szépségekben gazdag kirándulóhely volt. Eljöttek a találkozóra a megyei- és a városi, járási ügyészségek dolgozói, nyugdíjasai és családtagjai. A magyar szocialista ügyészség negyedszázados múltjáról és a további céljairól dr. Kovács Ferenc megyei főügyész tartott megemlékezést. Ez alkalommal került átadásra az ügyészségeknél negyedszázada dolgozók elismerő oklevele, amelyet hat ügyész és 12 igazgatási ágazatban dolgozó vett át. A szakszervezeti bizottság szórakoztató műsorról és megfelelő pihenésről is gondoskodott. Egyebek között jól sikerült házi sakkverseny volt. Ezután együttes ebéden vettek részt a jelenlevők, s késő délutánig jó hangulatban töltötték az órákat. A. R. közalkalmazott A Nyugdíjasok részére szervezett találkozót a pápai Járási Hivatal szakszervezeti bizottsága. A megjelenteket dr. Németh Zoltán, a járási hivatal elnöke köszöntötte, majd ismertette a tanácsok időszerű feladatait. A találkozón ajándékutalványokat adtak át a nyugdíjasoknak. Ismét befutott a „Komarov-expressz" AZ ARANYKOSZORÚ KÖTELEZ Ő A megalakulástól az aranykoszorús cím elnyeréséig hosszú volt az út. A Sárbogárd II. (sárszerntmiklósi) Komarov hatszoros kiváló ifjúsági klub közössége tette meg ezt a hosszú utat. 1971-ben kezdték átépíteni községi klubkönyvtárrá a sárszentmiklósi művelődési házat. Ekkor kezdte meg munkáját a fiatal népművelő házaspár: Varga László és felesége, Klárika. A Komarov-klub barátságos szobát alakított ki magának. A berendezés a tagság társadalmi munkáját, ügyességét dicséri. Nehézségek azonban hamar jelentkeztek. Az épület tetőszerkezetét nem a legjobban készítette el a Sárbogárd nagyközségi Tanács költségvetési üzeme. A plafon beásott, hullott a vakolat A könyvtárat be kellett zárni, és átköltöztetni a színházterembe. De itt egyik sarokból a másikba kellett hurcolni az értékes könyveket, hogy tönkre ne menjenek. A klub szobájában is kilátszott a tetőből a nád, vízfoltok éktelenkedtek a mennyezeten. A Komarov-klub tagsága azonban fittyet hányva a siralmas állapotokra, dolgozott, tevékenykedett tovább. A klubvezető humorosan mondja: „Ha kell, akkor az udvaron is összejön a tagság egy kiszuperált katonai sátorban.’’ A klub első nyilvános szereplése 1972 márciusában volt. A nemzetközi nőnapon mutatták be „Az emberke tragédiája” című dramatizált műsorukat, ami nagy tetszést aratott. A Fejér megyei klubtanács nem véletlenül javasolta közösségüket háromszor is a „Kiváló ifjúsági klub" megtisztelő címre. A pályázatot kiíró országos testületek értékelése alapján birtokba is vehették az okleveleket a sárszentmiklósiak. Ezután pedig elérték azt a csúcsot, amiről minden ifjúsági klub tagsága álmodik, az „Aranykoszorús klub” címet. (Három alkalommal is!) A kitartó munkát az bizonyítja legfényesebben, hogy a mostoha körülmények ellenére a Komarov Ifjúsági Klub közössége 1977. évi munkája alapján is méltó volt az aranykoszorús cím odaítélésére. 1974-ben Sárbogárdon rendezték meg a Fejér megyei ifjúsági klubok módszervásárát, ahol nagy sikert aratott a .,Komarov expressz”. A sárszentmiklósiak ezenkívül még két terjesztésre javasolt módszert mutattak be. Eredményességüket mutatja, hogy a háromból kettőt „Kínpadra feszítés. Komarov expressz”) elküldhettek az országos módszervásárra is. Az expressz lényege: „akárhol jársz az országban vagy a határon túl, küldj egy képeslapot a sárszentmiklósi klub címére”. Varga László hatalmas albumot hoz, Vargáné pedig egy másikat. A klub címére küldött hazai és külföldi képeslapokat gyűjtötték össze. A Magyar Ifjúságban megjelent írás hatására szinte mindennap tucatnyi képeslappal csöngetett be a postás. A klubtagság nagy örömmel bontotta fel a leveleket, ovasta a képeslapokat. Az ország szinte minden történelmi és műemléki nevezetessége látható a gyűjteményben. Kaptak képeslapot Csehszlovákiából, Romániából, a Szovjetunióból, Svájcból, sőt New Yorkból is. Varga Lászlóné klubkönyvtárvezető jól tudja hasznosítani a képeslapokat a könyvtári gyermekfoglalkozásoknál. A sárszentmiklósi klub vezetősége nagy gondot fordított a tagság foglalkoztatására, egyéni megbízatásokat, feladatokat adtak a fiataloknak. A kiscsoportos foglalkozásokon őszinte, baráti légkörben beszélték meg a feladatokat, vitatkoztak, érveltek. A klubnaplóban megörökítettek szinte minden klubestet, rendezvényt. Különösen a Váci Mihály emlékére rendezett irodalmi estre emlékeznek vissza szívesen a tagok. Járt náluk Pécsi Ildikó, rendszeres kapcsolatot alakítottak ki a kecskeméti Katona József Színház fiatal művészeivel. Kirándulásokat szerveztek, két alkalommal közösen Budapesten voltak. 1974-ben Bodajk és környékén túráztak az erdőben. Kirándulást szerveztek a Mátra és a Bükk hegységbe is. A Komarov klub tagsága aktív munkáját mutatja a megyei és országos terjesztésre javasolt módszerek kidolgozása. A legutóbbi megyei módszervásáron is három-három ötlettel jelentkeztek. Ebből egy, a ,,Porond 75" részt vett a Székesfehérváron megtartott országos módszervásáron. A hétezer kötettel rendelkező könyvtárat szinte valamennyi klubtag rendszeresen látogatja. A fiatalok megtanulták hogyan kell a kézikönyveket és a katalógust használni. A szomszédos II. számú Általános Iskola tanulói is gyakran jönnek át a könyvtárba, ahol Varga Lászlóné diafilmvetítésekkel szemléltetett irodalomórákat tart a kisdobosoknak és az úttörőknek. A Petőfi Sándor Üttörőcsapat tagjai közül jó néhányan résztvesznek a klub Kilián-körében. A népművelők ismeretterjesztő sorozatot állítottak össze a Videoton sárbogárdi gyárában dolgozó szocialista brigádoknak, a termelőszövetkezeteknek és a Termelőszövetkezeti Építőipari Vállakozásnak. A téli estéken felelevenítették a régi szomszédolást. Házrólházra jártak, hogy az idősebb miklósiakat is meghívják a klub rendezvényeire. A klub legutóbbi sikeres kezdeményezése a honismereti társasutazás” volt- A játék résztvevői bebarangolták képzeletben az egész országot, megismerkedtek történelmi, művészeti, irodalmi múltunkkal és jelenünkkel, felfedezhették néprajzi kincseinket. A vetélkedő díjait a TÉVÁLL, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat helyi üzeme, a Kossuth Lajos Termelőszövetkezet és a sárbogárdi járási KISZ bizottság adta. A vetélkedősorozat résztvevői közös országjáró kirándulást is szerveztek. A sárszentmiklósiak már az új feladatokra készülnek, amelyek még több munkát igényelnek, mint az eddigiek. Csató József Levél szerkesztőség münkhöz a nemdohányzók védelmében •Tisztelt Szerkesztőség! Régóta nyugdíjas vagyok, de így is rendszeresen olvasom lapjukat. Sokat írnak a dolgozók érdekéről, sajnos azonban egy dolgot soha nem említenek, a nemdohányzók, főleg a terhes anyák, s a nem dohányzó betegek nehéz helyzetét a munkahelyeken. Mintha nem lennének olyanok, akiknek árt a dohányzás és mégis kollégáik, élve dohányzási jogukkal, orruk alá füstölnek. Tudom, nagyon nehéz dolog tenni valamit e téren, de legalább írhatnának erről. Talán a hivatalvezetők is elolvasnák ezt, s ahol lehet, külön szobákba ültetnék a nemdohányzókat, vagy másképpen segítenének. Remélem, levelemet a nemdohányzók is elolvassák és esetleg írnak e kérdésről. Van egy javaslatom is. A tanácsok sokszorosíthatnák azoknak az éttermeknek a jegyzékét, ahol tilos a dohányzás, s azt a terhesrendeléseken, az orvosi rendelőkben, esetleg a lakóházakban kifüggeszthetnék. Soós Aladárné . Szerkesztőségünk köszöni az észrevételt Annak érdekében, hogy a munkahelyeken jobban vigyázzanak a dolgozók egymás egészségére, az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a Táncsics Kiadó „Mindennapi mérgeink” című kiadványából a dohányzás káros hatását bizonyító részeket . 1889-ben mutatták ki, hogy a nikotin mindenekelőtt a vegetatív idegrendszer központjainak működését változtatja meg, s ezáltal a legkülönfélébb belső szerveken kettős — egymással ellentétes hatású. Az állatkísérleteik azt bizonyítják, hogy a szívkoszorúerek vérfolyását és a vázizmok vérellátását egy kevés nikotin átmenetileg javítja. De az is bizonyított, hogy a dohányzás súlyosbítja a már fennálló érelmeszesedést, s előmozdítja a szív és a többi szervereinek szűkületét, görcsét, vagy elzáródását Érelmeszesedésben, magas vérnyomással és érgörcsökkel járó betegségekben javasolja az orvos a dohányzás abbahagyását vagy számottevő csökkentését A nikotin — mivel fokozza a vérrögképződést — hozzájárulhat a trombózisok és a szívizominfarktus létrejöttéhez is. A nikotin kis töménységben kifejezetten serkenti a központi idegrendszer különböző részeinek működését, nagy adagjai remegést és görcsöket okoznak. A vizsgálatok tanúsága szerint a nikotin a gyomornedv termelődésére nemigen hat, ám a gyomor sósavtermelését fokozza, és ezzel hozzájárul a gyomorfekély keletkezéséhez. Közismerten csökkenti a dohányzás az éhségérzetet: a mérések szerint egy cigaretta elszívása 15—60 percig is csillapítja az éhséget. Szó volt arról is, hogy az emberi szervezet hozzászokik a ni-4 Új kiállítás Cegléden . A Dél-Pest megyei Nagy István képzőművészeti csoport, melyen belül több nemzedék munkálkodik együtt, a közelmúltban Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ székházában rendezett kiállítást. A kiállításon volt látható Radóczi Mária: Életfa című (batik) alkotása.