Közalkalmazott, 1983 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

1983 JANUÁR Földhivatalok nemzeti kincsünk védelmében • Az államigazgatási szervezet szerves részét képező földhivatali intézményhálózat szakmai munkáját, dolgozóinak élet- és munkakörülményeit elemezte első napirendként szakszervezetünk legmagasabb vezető testülete. Az ülésre meghívtak néhány földhivatali vezetőt és szb-titkárt is. Az érdemi tárgyalás alapjául az írásbeli tájékoztató szolgált, amelyet Hoffer István a MÉM OFTH elnöke szóbeli kiegészítéssel tett a KV előtt a földhivatalok szervezetéről, szakmai feladatairól, dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről címmel. Ennek főbb tartalmát kivonatosan ismertetjük az alábbiakban: A földhivatali szervezet 1972. január 1-től feladatait a MÉM és a megyei tanácsok kettős irányítása alatt látja el. A hatáskörébe tartozik földtulajdoni, földhasználati, földvédelmi ingatlan-nyilvántartási, földértékelési, földmérési és térképészeti hatósági feladatok ellátása. Első fokon 107 járási szintű földhivatal, míg másodfokon húsz megyei (fővárosi) földhivatal működik az országban, mint tanácsi szakigazgatási intézmény. Az MSZMP XI. kongresszusa a földet nemzeti kincsnek nyilvánította. A föld fokozottabb védelmének és ésszerű hasznosításának biztosítására több magas szintű jogszabály került kihirdetésre. Ezek hosszú távú feladatokat szabtak meg a földhivatalok részére is. A termőföld elkerülhetetlenül és folyamatosan csökken. 1978 január 1-ével a földvédelmi törvény módosítása több előírást tartalmaz. A több irányú intézkedés hatására kedvező tendencia van kibontakozóban. Mérséklődött a szántóterület, a mezőgazdaságilag művelt terület és végső soron a termőterület csökkentése. Tízezer állami szervezet és ötmillió állampolgár van jogi kapcsolatban ingatlanokkal. Alapvető érdek a föld- és ingatlanvagyonról közhitelű nyilvántartás vezetése. A korszerű nyilvántartás kialakítását a megyékben 1980 végéig, Budapesten pedig 1981 végéig befejezték, s ennek során 1,7 millió ingatlan adatait kellett helyesbíteni. 4,9 millió állampolgárt kellett egyeztetésre meghívni. 350 ezer, új lakótelepeken épült olyan szövetkezeti és öröklakás tulajdonjogát is rendezni kellett, amelyet korábban nem telekkönyveztek. Az elmaradt ügyeket a földhivatalok jelentős többletmunkájaként sikerül rendezni. Fontos a változások folyamatos átvezetése. Újszerű feladat a természeti tényezőkön alapuló, új földértékelés, amit nyolcmillió hektáron kell elvégezni. Az operatív végrehajtás, a talajszelvények feltárását, talajminták vizsgálatát igényli. Az új termelőhelyi értékszám 1986-ban lép érvénybe. A földhivatalok földmérést is végeznek. Ellátják a térképek állami átvételét. Gondoskodnak a változások folyamatos vezetéséről. Végzik továbbá a vízszintes és magassági alapponthálózatok helyszínelését és karbantartását. Kisebb földmérési munkából 1981-ben országosan 43 millió forint volt a működési bevételük. Nehezíti a kulturáltabb munkát a több helyen való elhelyezés, a túlzsúfoltság, a szükséges technikai felszerelés hiánya. A törvényesség állapota megfelelő. A panaszok száma elenyésző volt. A földhivatalok költségvetését a megyei tanácsok költségvetésében kell előirányozni. Mivel a fejlesztés — megyénként — eltérő, különösen a dologi kiadásokban, a technikai felszereltségben — így jelentős különbségek alakultak ki. Az indokolt fejlesztés és korszerűsítés most nem oldható meg. A MÉM költségvetésében irányozzák elő az országos jelentőségű feladatok végrehajtásának ösztönzését szolgáló, kiegészítő díjat, amely évi hatmillió forint. Ez az összeg a dolgozók három-négy százalékának jövedelemtöbbletet eredményez. A személyi feltételeket is érintette az MT illetékes határozata alapján elrendelt 15 százalékos létszámcsökkenés, amely országosan 544 személyt jelent. A létszámcsökkenés differenciált végrehajtása mérsékel . Dr. Szabó Endre főtitkárhelyettes ismertette a szakszervezet minősítő véleményét: Az államigazgatási szervezetbe illeszkedő földügyi szakigazgatási intézményhálózat helyzetének, a földhivatalok dolgozói élet- és munkakörülményének napirendre tűzése időszerű feladat. Olyan szervezetről van szó, amely fontos politikai és állami döntések végrehajtója, jelentős földnyilvántartási, földhasználati és tulajdoni reformok véghezvivője, nemzeti kincsünk, a föld ésszerű hasznosításának előmozdítója, a mezőgazdaság produktivitásának hatékony közreműködője. Ez adja a jogalkalmazó, a hatósági tevékenységet sokirányú szolgáltatással, kombináló földhivatali munka társadalmi rendeltetését és egyben rangját is. A földhivatalok dolgozói az utóbbi években nagy mennyiségű, megfelelő színvonalú munkát tudhatnak maguk mögött, mind a földhasználat, a földvédelem, mind az ingatlan-nyilvántartás, a földértékelés, s a kapcsolódó hatósági munka területén. A viszonylag kis létszámú apparátus derekasan helytállt. Valljuk, hogy ez is része, sőt fontos eleme a szakszervezet rétegpolitikai, érdekképviseleti tevékenységének. Az eredményes tevékenység alapjául olyan tényezők szolgáltak, mint a kiegyensúlyozott, a jó munkahelyi légkör, a vezetők és a beosztottak többségében kedvező együttműködése, a felkészültség, szakszervezeti szervek növekvő színvonalú munkája. A földhivatali dolgozók érdekképviseletének és érdekvédelmének ellátása szakszervezetünk központi szerveinek tevékenységében eddig jórészt az államigazgatási szervezet részeként — annak keretében — kapott szerepet. Eredményei: például a tanácsi szakigazgatási apparátussal egyidőben történt a fizetésemelésük, a jutalomkeret felemelése stb. A továbblépés azonban az eddiginél többet követel, jóllehet sok tekintetben nem a legkedvezőbbek a feltételek. A földhivatali dolgozók 1974 óta nem részesültek központi alapból fizetésemelésben, a központilag elrendelt létszámcsökkentéshez kapcsolt anyagi érdekeltségi rendszer a korábbiaknál szerényebb fejlesztésre adott lehetőséget. A földhivatalok elhelyezését illetően a céltudatos fejlesztő munka a lehetőségek adta ütemben igyekszik a gondokon enyhíteni. Még mindig sok a járásokban a rossz körülmények között dolgozó hivatalok száma. Ez a munka színvonalát, az ügyfelek kiszolgálását súlyosan és hátrányosan érinti. Tudjuk, a megoldás nem könnyű. Szükséges, hogy megyei bizottságaink legyenek szószólói a földhivatalok elhelyezésének, a lehetséges megoldások keresésének. A földhivatalok színvonalas hatósági szolgáltató munkájához, szoros feltételként kapcsolódik a hatékony technikai felszereltség, a racionálisabb, több megyét kiszolgáló megoldások, a kisgépesítésben az általánosan hasznos modellek tipizálása. A kialakult bérszínvonal nem felel meg a földhivatalokkal szembeni társadalmi, szakmai követelményeknek. Ezen a területen is számottevő jutalmazási alapok képződtek az utóbbi években, így a dolgozók kereseti színvonala kedvezőbb megítélésre ad alapot. Gondokat okoz — és a megoldásra együttes programot tartunk indokoltnak kidolgozni — a bér és létszám aránytalansága a megyei földhivatalok között, illetőleg a megyei és a járási szint között. Elgondolkoz ós szakszervezet minősíti véleménye A központi vezetőség tagjai nagy figyelemmel hallgatják a beszámolókat közalkalmazott© Ülést tartott a központi vezetőség Mint lapunk 1. oldalán arról beszámoltunk, a múlt év december 16-án ülést tartott szakszervezetünk központi vezetősége és három témát vitatott meg. Az alábbiakban ismertetjük az előterjesztéseket. Az elnöki megnyitó © Az ülés bevezetőjeként dr. Suhajda József, a szakszervezet elnöke a következő javaslatot terjesztette a testület elé: Kedves Elvtársak! Javasolom, mielőtt első napirendünk tárgyalását megkezdjük, emlékezzünk meg, s köszöntsük a szovjet állam megalakulásának 60. évfordulóját. Valamennyien tudjuk, hogy aSzovjetunió életében az eltelt hat évtized bebizonyította a lenini nemzetiségi politika életerejét. A gyakorlati megvalósítás példája annak, s tegyük hozzá, egyedülállóan a világon, hogyan kell a nemzetiségi kérdést helyesen megoldani. Az önkéntes megegyezésen, a legteljesebb bizalmon, a testvéri egységen nyugvó politika, amely magában foglalta Oroszország népeinek egyenlőségét, szuverenitását, szabad önrendelkezését egészen az önálló államalapítás jogáig, megnyitotta az utat a nemzetek fejlődéséhez. Hosszan sorolhatnánk, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének létrejötte miként változtatta meg a társadalmi viszonyokat, tette teljesebbé az államszervezet gazdasági építő munkáját, valósította meg a kulturális forradalmat, teremtett az embereknek a korábbinál sokszorosak jobb életet, hozott új minőséget a világ államainak, nemzeteinek kapcsolataiban — mondotta a többi között. Hangsúlyozottan kell szólnunk arról, hogy a soknemzetiségű szovjet állam létrejöttének kiemelkedő a jelentősége az államok, a nemzetek nemzetközi kapcsolataiban is. Az internacionalizmus elve alapján mindig támasza volt a világ forradalmi erőinek, a szocialista országokkal való kapcsolataiban pedig az érdekazonosságból következően, a kölcsönös előnyök biztosítására, a segítségnyújtásra törekszik. — mondotta az előadó. — Hazánk élete is soksok szállal kötődik a Szovjetunióhoz. Az őszinte barátság nemcsak népünk nagy történelmi sorsfordulóihoz kapcsolódó eseményekben gyökerezik, hanem a szocialista építőmunka mindennapjaiban is megtalálható. Szövetségesünkben a mi népünk is a világbéke megőrzésének legfőbb biztosítékát látja. Kívánjuk, hogy a szocialista állam a Szovjetunió Kommunista Pártjának irányításával, a szovjet nép támogatásával érjen el további sikereket, a társadalmi, a gazdasági, kulturális élet területén, és a békés egymás mellett élés politikája alapján a különböző társadalmi rendszerű államok kapcsolataiban. Tájékoztató a földhivatalok munkájáról - A KV 1983. évi munkaterve - A szakszervezet idei költségvetése te, de nem oldotta meg a megyekvábbi főbb feladatokat a VI. ötéves terv koncepciója tartalmazza. Eszerint: közötti különbségeket. A dolgozók képesítését MÉM-utasítás szabályozza. A felsőfokú képesítéshez kötött munkakörök betöltése — járási szinten — sok gondot okoz, mert a felsőfokú végzettségű szakembert járási szinten általában nem tudják megfizetni. A földhivatali dolgozók bérbesorolása nem az azonos szintű tanácsokéhoz igazodik, hanem egy szinttel lejjebb. A szociális ellátásnál gond, hogy egyes megyékben a kedvezmények a tanácsi dolgozókétól eltérőek. A vidékről bejáró dolgozók aránya magas, néhol 27—40 százalék. A közlekedési költségek kigazdálkodása a költségvetésből nagy gondot jelent. A tanácsi üdülők igénybevételére a lehetőségek korlátozottak. Az óvodai, bölcsődei igények többségében megoldottak. A földhivatali dolgozók jelentős hányada, az év nagyobb részében a családtól távol, terepi munkát végez. Az időjárás viszontagságait nem ellensúlyozza a 31 forintos napidíj és a védőruha. A terepi munka egyik oka a fluktuációnak. A tereppótlék bevezetésének sajnos nincs költségvetési fedezete. Feszültségforrás az is, hogy a tanácsi dolgozókhoz képest kedvezőtlenebbek az egyéb szociális feltételek. A munkahelyi demokráciáról a tapasztalatok általában kedvezőek. A hivatali vezetés és a társadalmi szervek összhangban működnek. Tárgyi feltételeket tekintve 1972 óta a megyei tanácsok komoly erőfeszítéseket tettek a megfelelő és egységes elhelyezésre, de ez 21 földhivatalnál a jelenlegi tervidőszakban sem látszik megoldhatónak. Az eszközellátottság és a műszaki felszereltség megyénként eltérő. Aton fékezni kell a művelt terület csökkenését, segíteni kell a termelésből kivont földek hasznosítását; — a termőföld ésszerű hasznosítására szorgalmazni kell a földcseréket, a földrendezéseket; — be kell fejezni az új földértékelési rendszerre való áttérést; — biztosítani kell az Egységes Országos Térképrendszer keretében az új felméréseket; — a változásokat folyamatosan kell átvezetni; — biztosítani kell a törvényes ügyintézési határidők hiánytalan betartását és a kulturáltabb ügyfélfogadást. Hoffer István kiemelte, hogy a szakszervezeti mozgalom sajátos eszközeivel eddig is sok esetben nyújtott segítséget az államigazgatás területén dolgozóknak. Jóleső érzéssel nyugtázta, hogy a szakszervezet megkülönböztetett figyelmet fordít a földügyi apparátusra, az ott dolgozó emberek élet- és munkakörülményeire. Mindezt alátámasztják a feladatok színvonalasabb ellátását szolgáló értékes javaslatok. Megemlítette, hogy a földhivatalok nem egy esetben kerülnek nehéz helyzetbe, amikor a helyi érdekekkel szemben kell a földvédelmi jogszabályokat érvényesíteniük. Végül kérte a szakszervezet hathatós segítségét és támogatását a gondok megoldásához, az eredményes munkához. Való, hogy országosan a megyei és járási szint bérszínvonalában ezer forint bérkülönbség van. Növeli a feszültséget, hogy mindez aránytalan munkaterheléssel is párosul. A helyzet mélyrehatóbb elemzést és a szükséges konzekvenciák levonását igényli. Pozitív vonása, hogy például a vezetők száma nem éri el az ügyintézők számának tíz százalékát. A napi gondokat fokozza az is, hogy évente jelentős a létszámcsere, például 1981-ben 12—13 százalékos volt. Ebből jelentős arány a permanens fluktuáció. A bér- és a kereseti színvonal javítását csak a lehetőségek határain belül kísérelhetjük meg. Törekednünk kell a bérgazdálkodási rendszer lehetőségeinek optimális kihasználására, bár tudjuk, hogy 3,5 százalékos bérfejlesztési lehetőség mellett ez komoly nehézségekbe ütközik. Az eddiginél jobban össze kell hangolni a létszám- és a bérgazdálkodást. Nem mondhatunk le a munka szerinti elosztás elvének megvalósításáról. A döntések kialakításában nagy szükség van a munkahelyi vezetők és a szakszervezeti szervek felelősségteljes együttműködésére. Úgy ítéltük meg, hogy a jelenlegi pénzügyi és munkaidőalappal való hatékonyabb gazdálkodás, érdekében nem indokolt, hogy csupán a szolgálati idő növekedése alapján széleskörű elismeréseket alkalmazzanak, indokolatlanul megkötve ezzel a jutalmazási lehetőségeket. Lényegesebb viszont, hogy az arra ténylegesen érdemeseket elismerjék. Célunk az, hogy a bérrendszer felülvizsgálata kapcsán keressük a lehetőséget a törzsgárdához tartozó és minőségi munkát végzők fokozott anyagi elismerését alapbérben és munkajogi védelmét. Egyetértünk azzal, hogy a földhivatalok bérkategóriába sorolása a velük azonos szinten levő tanácsoknak megfelelően történjen. A címrendszer kiterjesztését a földhivatalokra, támogatjuk. Erre a címrendszer kiépítésének következő szakaszában kerülhet sor. A munkahelyi szociális ellátás színvonala általában a közszolgálatban és így a földhivatali szervezetben sem kielégítő. Jelentős erőfeszítések ellenére is — a földhivatali szervezetben is — 500—550 forint, szemben a közszolgálati 881, és a vállalati 980 forintos átlaggal. Nem tudunk egyetérteni olyan törekvésekkel sem, amelyek az alapvető munkahelyi szociális juttatásoknál (étkeztetés, üdültetés stb.) a meglevő állami támogatást is jelentősen csökkenteni, másfelől a dolgozók teherviselését jelentősen növelni kívánja. A hasznos egységesítés a korszerű eljárási és ügyfélszolgálati módszerek alkalmazásában is elengedhetetlen követelmény. Szembeötlő az ügyviteli, kezelési, adat- és irattárolási megoldásokban az egyes hivatalok közötti különbség. A kettős irányítás alapjában helyesnek bizonyult, azonban esetenként és helyenként még ma is ellentmondásos és feszültségeket vált ki. Ezek legtöbbször a szakmai feladatok központi kijelölése és az ehhez szükséges feltételek megyénként eltérő színvonalú biztosítása következtében állnak elő. Ezért fontosnak tartjuk az irányítás, a MÉM, az OFTH és a Tanácsi Hivatal megyei szerveket orientáló együttműködésének erősítését. A kv úgy foglalt állást, hogy a konkrét végrehajtás tennivalóit a szakszervezet elnöksége a MÉM 1983. évi együttműködési programban szerepeltesse. II vita résztvevői . Az első napirend vitájában részt vettek: dr. Rohács Gyula, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanács vb-osztály vezetője; dr. Berkes György, a Baranya megyei Földhivatal vezetője, a szakszervezet megyei bizottságának elnöke; dr. Petró Józsefné, a fővárosi és kerületi földhivatalok szb-titkára; Buda Gábor, az MTTH elnökhelyettese; dr. Megyesi Zoltán, a Bács-Kiskun megyei Földhivatal osztályvezetője, a KV Ifjúsági Bizottságának tagja; Horváth Istvánné, a Tolna megyei Földhivatal szb-titkára; Kulcsár János, a Pest megyei Földhivatal vezetője. Végül Hoffer István és dr. Szabó Endre válaszolt a felszólalásokra. A központi vezetőség ezután megvitatta idei munkatervét, majd a szakszervezet 1983. évi költségvetését. A testület tagjai elfogadták az előterjesztéseket, s ezzel a tanácskozás véget ért.