Közgazdasági és statisztikai évkönyv 2. (Budapest, 1888)

Előszó

de kívánjuk azt is, hogy az új évfolyam ne legyen puszta ismét­lése az előbbieknek s kívánjuk, hogy tömör, világos, áttekinthető legyen. A szerkesztők helyes érzékkel megtartották a józan mérté­ket, s ha a részek arányossága szempontjából egyik-másik fejezet kissé részletesebb is, azt részint a tárgyalt viszonyok aktuális volta, részint azon körülmény indokolja, hogy az előbbi évfolyamban egy pár fejezet nem volt eléggé kidolgozva. Így a munka terje­delme kissé nagyra nőtt, de az eddigi alapon szerkesztők jövőre még azt is elérhetik, hogy kisebb terjedelem mellett, az adatok­nak ugyanily gazdagságát szoríthatják össze évkönyvükbe. Helyeselni lehet a szerkesztők azon eljárását is, hogy, bár tömérdek nemzetközi adatot hordtak össze, központul mindig a hazai viszonyokat helyezték. Ezekre vonatkozik minden, ezek megvilígítására szolgál minden, ezek állnak folyvást az előtér­ben s a tág perspectiva, melyet a mű feltár, csak ezeknek kieme­lésére, ki­domborítására szolgál. Külföldön, hol az érdeklődés és gyakorlati érzék a közgaz­dasági kérdések iránt ,oly általánosan ki van fejlődve, a rokon tárgyú évkönyvek nagy becsben tartatnak s nélkülözhetlen kézi­könyvül tekintetnek. Kívánatos, hogy jelen munka is a hazai közönség mind tágabb köreiben, minél általánosabban elterjed­jen s a nagy szorgalommal összehordott adatokban rejlő számtalan tanulság, melyre sok nehéz megpróbáltatással küzdő közéletünk­ben vajmi nagy szükség van, ne maradjon eltemetett holt kincs. Végü­l megemlítemi, hogy a szerkesztők valamint a múlt évben, úgy ezúttal is igénybe vették az orsz. statisztikai hivatal több tagjának közreműködését s itt ismét ki kell emelnem dr. Vizne­cer Antal min. segédfogalmazó kiváló szakértelemmel páro­sult buzgó működését. Budapesten, 1888. évi deczember havában. Dr. Keleti Károly miniszteri tanácsos, az orsz. m. kir. statisztikai hivatal igazgatója.

Next