Közgazdasági és statisztikai évkönyv 2. (Budapest, 1888)
Előszó
de kívánjuk azt is, hogy az új évfolyam ne legyen puszta ismétlése az előbbieknek s kívánjuk, hogy tömör, világos, áttekinthető legyen. A szerkesztők helyes érzékkel megtartották a józan mértéket, s ha a részek arányossága szempontjából egyik-másik fejezet kissé részletesebb is, azt részint a tárgyalt viszonyok aktuális volta, részint azon körülmény indokolja, hogy az előbbi évfolyamban egy pár fejezet nem volt eléggé kidolgozva. Így a munka terjedelme kissé nagyra nőtt, de az eddigi alapon szerkesztők jövőre még azt is elérhetik, hogy kisebb terjedelem mellett, az adatoknak ugyanily gazdagságát szoríthatják össze évkönyvükbe. Helyeselni lehet a szerkesztők azon eljárását is, hogy, bár tömérdek nemzetközi adatot hordtak össze, központul mindig a hazai viszonyokat helyezték. Ezekre vonatkozik minden, ezek megvilígítására szolgál minden, ezek állnak folyvást az előtérben s a tág perspectiva, melyet a mű feltár, csak ezeknek kiemelésére, kidomborítására szolgál. Külföldön, hol az érdeklődés és gyakorlati érzék a közgazdasági kérdések iránt ,oly általánosan ki van fejlődve, a rokon tárgyú évkönyvek nagy becsben tartatnak s nélkülözhetlen kézikönyvül tekintetnek. Kívánatos, hogy jelen munka is a hazai közönség mind tágabb köreiben, minél általánosabban elterjedjen s a nagy szorgalommal összehordott adatokban rejlő számtalan tanulság, melyre sok nehéz megpróbáltatással küzdő közéletünkben vajmi nagy szükség van, ne maradjon eltemetett holt kincs. Végül megemlítemi, hogy a szerkesztők valamint a múlt évben, úgy ezúttal is igénybe vették az orsz. statisztikai hivatal több tagjának közreműködését s itt ismét ki kell emelnem dr. Viznecer Antal min. segédfogalmazó kiváló szakértelemmel párosult buzgó működését. Budapesten, 1888. évi deczember havában. Dr. Keleti Károly miniszteri tanácsos, az orsz. m. kir. statisztikai hivatal igazgatója.