Közgazdaság, 1946. július-december (1. évfolyam, 1-24. szám)

1946-09-29 / 11. szám

16 Túl stabilizáció a külügyben Megdöbbenéssel hallottuk, hogy a külügyminiszté­­riumnak az elmúlt hónapban nem állott pénz rendel­­kezésére, hogy futárt küldjön magyar követségekhez. Ezért bizonyos garanciák mellett magánszemélyeket bíztak meg azzal, hogy a külügyminisztérium postáját magukkal vigyék. Nem vonjuk kétségbe e magánsze­mélyek megbízhatóságát azonban rendkívül különös, hogy ilyen ügyekben olyanok szerepeljenek, akik eset­leg képtelenek a rájuk bízott okmányokat kellőleg megőrizni. Szegény országunktól nem kívánhatjuk azt, hogy fényes diplomáciai felkészültséggel szálljon síkra a nemzetközi porondon, azonban enyhén szólva büro­kratikus »túlstabilizáció«, ha ilyen lényeges tételekre a költségvetésben nem vettek fel megfelelő összeget, míg egyéb »reprezentációs« stb. kiadásokra bőven jutott. Ankét a munkanélküliségről A Szakszervezeti Tanács, a szakszervezetek,­­ a nagyobb üzemek megbízottai, a minisztériumok és a szakértők bevonásával ankétot tartott a mun­kanélküliség megoldásának kérdéséről. Az ankét előadója Kossa István főtitkár volt, aki a Szak­­szervezeti Tanács állásfoglalását ismertette. A munkanélküliség velejárója minden stabi­lizációnak. Ezzel számolni kellett és a szakszer­vezetek számoltak is. A munkanélküliség azonban nagyob­b terjedelmű, mint az előrelátható lett volna. Ennek okát nem a stabilizációban kell keresnünk, hanem sokkal inkább azokban az új neézségekben, amelyek elé a stabilizáció a vállal­kozókat állította. A vállalatoknak igen nagy része ma még nem ismerte fel világosan a feladatait és állami beavatkozást vár. Ez az állami beavat­kozás szerintük a szigorú magángazdálkodási elv alapján épülne fel, az állam tehát hiteleket nyúj­tana és egyéb módon is támogatná az ipart, ugyanakkor a termelésbe beleszólása nem lenne. Vannak igen jószándékú vállalatok is, ame­­lyek komoly erőfeszítéseket tesznek. Ezeket a szervezett munkásság teljes erejével támogatja. Ezeknek a vállalatoknak a jelentkező hitelszük­ségletét ki kell elégíteni. A termelés folytonosságának biztosítására megfelelő hitelt kell biztosítani a vállalatok szá­mára. A hitelek folyósításába hathatós beleszó­lást követel a Szakszervezeti Tanács. A Szakszervezeti Tanács Közgazdasági és Statisztikai Osztálya a munkanélküliség várható alakulásának kérdésében előzetes tanulmányokat készített. A munkanélküliek száma a becslés sze­rint kereken 275.000 volt. Ez ma már túlhaladott szám. Annál is inkább, mert ebben a számban 106.000 közalkalmazotti B-listás szerepelt. Ma már tudjuk, hogy a tényleges B-listások száma nem haladja meg sokkal ennek a felét. A magánválla­lati B-lista nem alakult úgy, ahogy azt a válla­latok igen sok helyen előirányozták. Az üzemi bizottságok komoly eredményeket értek el külön­böző áthidaló javaslatok gyakorlatba való átül­tetésével. Nagy-Budapesten a szeptember 23-i adatfel­vétel szerint a szakszervezetek 22.211 munkanél­külit tartanak nyilván. Vidékről pontos adatok nincsenek. Szeptember elején vidéken kereken 16.000 munkanélküli volt. Foglalkozni kell még a falusi, mezőgazdasági munkanélküliséggel is. Csökkentsük falun a munkanélküliséget, nehogy a városba beözönlő mezőgazdasági munkanélküliek még súlyosbít­sák a helyzetet. A munkanélküliség enyhítésére és megszün­tetésére fokozni kell az ipar termelését. Le kell szállítani az ipari árakat, közel kell hozni egy­máshoz az árakat és béreket. A munkanélküliség enyhítéséhez nagyban hozzájárulna a heverő, improduktív tőke bekap­csolása a termelésbe. iparunk kapacitását is teljes mértékben ki kellene használni. A textiliparban már bevezették a négy műszakos rendszert. Ki kellene ezt pró­bálni a többi iparágakban is. Ott, ahol szükségesnek mutatkozik és átmeneti megoldást jelent, a munkaidő is csökkenthető. Közmunkát kell létesíteni a költségvetési kereten, kívül. Természetesen ez nemon nehéz kérdés, mert sem a közületi háztartások, sem az államháztartás nem bír el nagyobb megterhelést. Csak olyan közmunkát szabad végeztetni, amely gazdaságilag hasznos. A közmunkák fedezésére külön céladót kell bevezetni. A közmu­nkavál­­ság mai formájában nem eléggé merev,e 1ő. Sokan politikai célokra akarják felhasználni a munkanélküliséget. Azt híresztelik, hogy a szakszervezetek exportálni kívánják a munka­erőt. Ezt visszautasítjuk. A Szakszervezeti Tanács harcot indít a munkanélküliség ellen, s biztos, hogy ez a harc eredményes lesz. (Zala Ferenc) Az ankéten igen sok érdekes hozzászólás és gyakorlati javaslat hangzott el. Erről a KÖZ­GAZDASÁG következő számában írunk. * Szerkesztői üzenetek B. E., Budapest, írásai felületesek. Igyekez­zék! — N. J., Budapest. Szeretnénk, ha színesen­­komoly közgazdasági riportokat is írna. — M. Gy„ Budapest. Köszönjük. Mind jó, csak — rövideb­ben, rövidebben! — Ny. G„ Budapest. A vastag kötegből sok megfelel, csak előzetes válogatást kérünk. Üdv. — R. I., Budapest. Kérjük, heten­ként egyszer, megbeszélt időben keressen fel min­ket. Rapszodikus megbeszélések eredménye: eredménytelenség. Különben gratulálunk. — F. R., Budapest. Kitűnő, s végre a megbeszélt terjedelem. Ü*­ KÖZGAZDASÁG 1946 szeptember 31 M­i szállítunk az idén jóvátételre Közölték a lapok, hogy kedden délben Nagy Ferenc miniszterelnök ünnepélyes keretek között adta át a Szovjetunió Magyarországi Szállítási Hivatal vezetőségének az 1946. évi jóvátételi áru­­szállítások tervezetét. A Szovjetunió eredeti hatéves jóvátételi terve alapján Magyarországnak 33,3 millió dollár értékű árut kellett volna az idén szállítania, azon­ban a múlt évről elmaradt szállítások, késedelmi kamatok és pönálékkal együtt, az idei szállítási kötelezettség 61 millió dollár lett volna. A nyolc­éves szállítási periódus megállapítása következ­tében az idei szállítások 27 millióra csökkentek volna, de az újabb terv szerint a szállításokat progresszíve állapították meg, úgy, hogy 1946-ra mindössze 21,8 milió dollár értékű áru szállítása jutott, a penálékat, kése­delmi kamatokat pedig a Szovjetunió el­engedte. Tekintve, hogy az idén már 10 millió dollár ér­tékű árut leszállítottunk, mintegy 12 millió dollár értékű áru szállítása van há­tra. Illetve volna, mert a petrozsényi bányák részvényeinek átadása újabb, mintegy 3—4 millió dollárral csökkenti szállítási kötelezettségünket így tehát az idén mintegy 8 milió dollára rúg szállítási kötelezettségünk, attól függően, hogyan állapítják meg a petrozsé­nyi részvények értékét- Az új terv értelmében Magyarország 1­6,9 millió dollár értékben szállít gépi berendezéseket azonban ebben az összegben számos olyan gép és berendezés szerepel, amelyet az oroszok itthagynak Magyarországon, s ap­portként bevisznek azokba az üzemekbe, amelyek­ben részesedést vállaltak. Új tételek a régiek mel­lett 6000 férfi és női kerékpár, 4500 hordozható rádiókészülék, 7700 telefonközpont, 300.000 zseb­lámpaelem és meg nem nevezett mennyiségű bú­tor. A vasúti felszerelések, mozdonyok, stb. nagy­­részét már leszállítottuk, úgy, hogy e téren nem terhelik lényeges tételek a magyar nehézipart November elsejéig szállítandó le két­ezertonnás teherhajó, decemberben egy úszódaru. Mezőgazdasági termékek közül szállítanunk kell vetőmagvakat, éspedig 62.000 tonna búza, 4664 tonna tengeri, 369 tonna lóhere, 215 tonna lu­cerna, 2333 tonna bab, 1308 tonna borsó, továbbá bükköny és egyéb magvakat, szőlődugványokat, stb. Élőállat szállítása már alig van hátra. A hátralevő mennyiséget november 1-ig szállítjuk le. A jóvátételi szállítások mennyiségének nagy­mértékű csökkentése mind mezőgazdasági, mind ipari vonalon jelentős mennyiségű termelőerőt szabadít fel a hazai fogyasztás számára. Nehézipari­ gyáraink most már kapacitásuk túl­nyomó részét az újjáépítés szolgálatába állíthat­ják. A­ mezőgazdasági termékek itthon kerülnek fogyasztásra, s így nagyban hozzájárulnak a fo­rint és egész gazdasági életünk megszilárdulásá­hoz. Munkanélküliségi adatok A szakszervezetekben nyilvántartott munkanélküiek 1946 szeptember 23-án. (Az adatok Nagy-Budapest területére vonatkoznak.) Szakszervezet Munkanélküli neve: száma: Bőripari Munkások Szabad Szaksz. 600 Cukrászipari Munkások Szabad Szaksz. 157 Egészségügyi Alkalmazottak Szabad Szaksz. 46 Élelmezési Munkások Szabad Szaksz. 525 Építőipari Munkások Szabad Szaksz. 1150­­ Faipari Munkások Szabad Szaksz. 562 Filmipari Munkások Szabad Szaksz. 188 Fodrászmunkások Szabad Szaksz. 417 Gépjárművezetők Szabad Szaksz. 489 Grafikai Munkások Szabad Szaksz. 99 Hírlapterjesztők Szabad Szaksz. 400 Hív. Zenészek Szabad Szaksz. 2300 Húsipari Munkások Szabad Szaksz. 450 Kereskedelmi Alkalmazottak Szabad Szaksz. 1595 Magánalkalmazottak Szabad Szaksz. 2477 Malomipari Munkások Szabad Szaksz. 57 Mérnökök és Technikusok Szabad Szaksz. 1274 Nyomdaipari Munkások Szabad Szaksz. 605 Ruházati Munkások Szabad Szaksz. 850 Szállítómunkások Szabad Szaksz. 656 Textilipari Munkások Szabad Szaksz. 800 Vas- és Fémmunkások Szabad Szaksz. 3300 Vendéglátóipari Munkások Szabad Szaksz. 1040 Vegyipari Munkások Szabad Szaksz. 889 Tanoncok 1785­­ összesen: 22.211 KÖZGAZDASÁG a gazdasági demokrácia hetilapja. Felelős szerkesztő: Markos György. Felelős kiadó: Róna István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Erzsébet­ körút 7. Telefon: 225.050. Lapzárta: csütörtökön délben. A (X) jelzésű cikkek fizetett közlemények 463695 Athenaeum, Budapest. Felelős* Gorevin­ Tivadar isrc­vani. Nemzeti Bank heti jelentés­e A 1946 szeptember 23-áról A bankjegyforgalom a szeptember 23-i ki­mutatás szerint, a szeptember 15-i forgalommal szemben, 65.515.620 forinttal 525.670.309 forintra emelkedett. Arany-, deviza- és valutavásárlás folytán 134.271.020 forint került forgalomba. A leszámítolt értékek összege 48,058.871.59 forinttal 468,787.151.31 forintra növekedett. Az állami zsírószámlák egyenlege 18,930.106.93 forinttal 59,588.657.99 forintra csökkent és az egyéb szám­lák egyenlege 2,408.403.08 forinttal 12,383.942.33 forintra csökkent és így végeredményben a zsírókövetelések együttes állománya összesen 21,338.510.01 forinttal 71,972.600.32 forintra csök­kent. »\ HELYESBÍTÉS: A mait számunkban a prágai vásárról közölt beszámolónkba hiba csú­szott be. Dr. Révész Mihály nem a Külkeres­kedelmi Igazgatóság képviseletében volt kint a vásáron, hanem mint magánember. A beszá­moló utolsó két bekezdése nem tőle, hanem más külföldi forrásból származik. Ingatlanpiac Az ingatlanpiacon csak igen mérsékelt for­­galom volt az elmúlt héten. A pénzszűke to­vábbra is erősen érezteti hatását és így mind­össze néhány kisebb öröklakás és házrész cse­rélt gazdát. Az árak továbbra is igen alacso­nyak. Megindult Ajkán a timföld és alumíniumgyártás A Magyar Bauxitbánya r. t. ajkai timföld­gyára és aluminiumkohója hosszú, több, mint fél­éves szünet után újra megkezdte a termelést. Amint ismeretes, a Magyar Bauxitbánya r. t. ajkai timföldgyára és aluminiumkohója, a közel­ben fekvő ajka-csingervölgyi szénbánya termelé­sével termelt és az Egyesült Izzó tulajdonában levő áramfejlesztő villamosenergiáját használja fel, az ugyancsak közvetlen közelben levő nyirádi bányákban kitermelt bauxit feldolgozásához. A németek kivonulásakor az aluminiumkohót olyan alaposan bénították, hogy úgy látszott, évek kellenek hozzá, míg a befagyott aluminium­­kádak újra használhatóak lesznek. A timföldgyár azonban néhány nappal a felszabadulás után üzemképes volt, mert a mérnököknek és munká­soknak sikerült kijátszani a németek és nyilasok éberségét, s a timföldgyárat csak látszólag béní­tották meg. Az Egyesült Izzó erőművének egyik turbiná­ját jóvátétel fejében le kellett volna szerelni, azonban az oroszok végül is meghagyták Ajkán a turbinát. A timföldgyár és az aluminiumkohó megmaradt kádjai megindulhattak volna már ré­gebben, sőt meg is indultak, de az erőmő '■'■ami­­san gyakori zavarai mi­att képtelenek voltak hosszabb ideig dolgozni. Az erőműben rövid nyo­­másutánban többször, hol az egyik, hol a másító turbina rogálódott meg, úgy, hogy a zavartalan üzemmenet semmiképpen nem volt biztosítva. Le­hetséges lett volna elvben a várpalotai áramfej­lesztő bekapcsolása, de gyakorlatilag a gyors át­kapcsolás lehetetlennek bizonyult. Sem a Magyar Bauxitbánya vezetősége, sem az Egyesült Izzó nem tette meg a szükséges lépéseket, sem, pedig a felelős személyeket nem vonták kérdőre. A megtartott vizsgálat sem tudott eredményt hozni Közben , hogy az államosítástól megmene­küljenek, — a Magyar Bauxitbánya főrészvénye­sei, a közismert mágnásszindikátus tagjai meg­kötötték a Szovjetunió képviselőivel a megálla­podást, melynek értelmében megalakult a »Ma­gyar Bauxitbánya — Magyar-Szovjet Bauxit- Aluminium Társasága­, amelybe az oroszok apportként nyersanyag és egyéb felszerelés mel­lett, a jóvátétel és a potsdami határozatok értel­mében őket megillető üzemrészeket, gépeket és nyersanyagot vittek be. Amióta az oroszok részt­­vesznek a Magyar Bauxitbánya vezetésében, eré­lyesen megindult a rendcsinálás, úgy, hogy a timföldgyár és az aluminiumkohó üzemképes. A hiányzó gépeket a pilseni Skoda műveknél ren­delték meg és a Szovjetunióból nagymennyiségű marónátron érkezett, hogy a timföldgyártást hosszú időre biztosítsa. Viszont a Magyar Bauxit­bányának semmi beleszólása nincs abba, ami az Egyesült Izzó erőműveinél történik, vagy nem történik. Jelenleg csak egy turbina üzemképes, a másikat éppen szerelik. Ilyen körülmények kö­zött kérdéses, hogy képes-e dolgozni a Magyar Bauxitbánya timföldgyára és aluminiumkohója és hogy egy váratlan üzemzavar nem jár-e ka­tasztrofális következményekkel, amelyek a leg­nagyobb magyar aluminium- és timföldgyárat hónapokra, esetleg évekre újra megbénítják. M. Gr.

Next