Közgazdasági Értesítő, 1931. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1931-03-14 / 11. szám
1931 március 14. KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 11 az általános gazdasági helyzet az utóbbi években nem romlott volna le annyira. A személy- és teherforgalom fejlődését az 1927—1930. években, szembeállítva az 1911. igen kedvező békeév és az 1926. év forgalmával az I. Táblázat tünteti fel. Az 1927-től 1930-ig terjedő évek alatt a szállított utasok és áruk számában, illetőleg mennyiségében kifejezésre jutó fejlődés igazolja, hogy a társaság hajóberendezési, menetrendi és díjszabási intézkedései helyesek voltak. A fentiekben közölt eredmények csak jelentékeny beruházásokkal voltak elérhetők. A két vasútintézet ugyanis a régi rezsimtől csupán a ma is meglévő 4 gőzhajót vette át, amelyekért az átvett részvények ellenértékeképen 160.000 pengőt fizetett. Azóta a két vasútintézet a már említett 5 új motoroshajóra, 6 új vasuszályhajóra és 4 fauszályhajóra, a Szántód és a tihanyi rég között közlekedő motoros vaskompra, végül a régi gőzhajók modernizálására, műhelyének felszerelésére és egyéb beruházásokra kereken 1.615.000 pengőt fordított. Ezeknek az igen tekintélyes beruházásoknak, valamint az úgyszólván évről-évre emelkedő teljesítménynek és bevételeknek dacára a Balatoni Hajózási Rt. évi üzleteredménye még mindig passzív. Ha az új rezsim 1927— 1930, vagyis négy évi üzleteredményeit egybevetjük, akkor átlagosan évi kb. 46.000 pengő üzemi deficit állapítható meg, amelyet a balatoni vármegyék által adott évi segélyek átlagosan évi 24.000-re csökkentettek. Ehhez azonban még hozzászámítandók az évi kb. 80.000 pengőnyi leírások, úgy hogy — a vármegyei segélyeket nem számítva — végeredményben évi kb. 126.000 pengő veszteséggel kell számolni. A hajók és egyéb berendezések fenntartási költségei az 1930. évben kereken 70.000 pengőt tettek ki. Figyelembe véve, hogy a társaság régebbi , és fából épített hajókkal is rendelkezik, továbbá, hogy állandóan jókarban tartja hajóit, ez az összeg nem tekinthető magasnak. Ha vizsgáljuk, hogy mi okozza a részvénytársaságnak ezt a tekintélyes üzemi veszteségét, akkor ennek okát a Balatonkultusz érdekében az év javarészében fenntartott menetrendszerinti személyjáratokban találjuk meg. Az 1930. évben a személyszállítás 4446 menetórái összesen kb. 250.000 pengőbe kerültek, amivel szemben a személyszállítás 1930. évi bevétele csupán kereken 133.000 pengő volt, a személyszállításból eredő veszteség az 1930. évben tehát kb. 117.000 pengő volt. A fenti üzemi költségekben azonban a társaságnak csupán tényleges kiadásai szerepelnek, ellenben nincsenek figyelembevéve azok a tehertételek, amelyek kellő bevétel híján, nem voltak a társaság eredményszámlájának terhére beállíthatók (pl. az évi ammortizáció). A menetrendszerinti személyszállításból az egyes járatokban előálló veszteségeket a II. Táblázat tünteti fel. A személyszállítás veszteségét lehetőség szerint csökkenteni, a mégis fennmaradó veszteség fedezetéről pedig valamiképen gondoskodni kell, ha a vállalatot az elsorvadás veszélyének ismét nem akarjuk kitenni. A menetrendszerinti személyjáratok veszteségei véleményem szerint a következőkkel volnának apaszthatók: 1. A balatoni fürdőtelepeknek látogatottságát és a balatoni kiránduló- és turistaforgalomnak emelését megfelelő intézkedésekkel növelni kellene. 2. Lehetőleg valamennyi népesebb és turisztikai szempontból jelentékenyebb balatoni fürdőtelepet, illetőleg községet a hajózási forgalomba mielőbb be kellene kapcsolni. Ebből a célból a balatoni kikötőknek megépítését rövidebb időn belül kellene végrehajtani és gondosan meg kellene fontolni az egyes kikötők megépítésének sorrendjét. Nézetem szerint a személyforgalmat emelné és általában Balatonkultusz fejlesztési szempontból is fontos volna, ha egyelőre legalább Balatongyörök, Balatonlelle, Szigliget, Balatonaliga, a balatonkenesei székesfővárosi üdülőtelep, Zamárdi, Balatonszárszó, Balatonkeresztúr és Balatonberény mielőbb kikötőkkel elláttatnának. Továbbá újjá kellene építeni Keszthely és Badacsonyhableány kikötőit. Az építési költségek redukálása céljából a somogyi parton, ahol a sekély vízmélységek miatt igen hosszú mólót !P. IS® UÍV IHI - K átmeneti és pótfütéshez Magyar Siamans-Schockert-Miltek Villamossági r.-t., Budapest Igazgatóság és Központi Gyáriroda: X. Gyömrői út 128. VI. Teréz-körút 30. sürgönyeim: Távbeszélő: A. 207-30 Siemensdyn Budapest