Közgazdasági Szemle – 1941.

április–május - TANULMÁNYOK - Vitális István: Szén- és bauxitgazdálkodásunk

Szén- és bauxit gazdálkodá­sunk 311 Ügyességünkön, rátermettségünkön fordul meg, hogy mint a Föld egyik leggazdagabb bauxittulajdonosai, a timföld- és az alumíniumgyártásban részesedésünket jelentősen megjavít­hassuk. A hazai bauxitbányászat a világháborúban indult meg a nagyváradvidéki előforduláson, amikor a németek nem kaptak francia bauxitot. Ott a bauxittermelés 1916-ban 171.691 tonnára emelkedett és azt mind a külföldre szállították. Trianoni megcsonkíttatásunk után Gánton 1925—26-ban kez­dődött a bauxittermelés és már 1927-ben 339.460 tonárra emel­kedett, de azt is túlnyomó nagy részben külföldre vitték. Vér­tes Vilmos országyűlési képviselő már 1928-ban erélyesen köve­telte a bauxit-export betiltását és önálló magyar aluminium­gyár felállítását. Ámde akkor, bár a hazai bauxit- és rokon­vállalatok vezetőségében meg­­volt erre a hajlam és a készség, nem volt az alumíniumgyártás gazdaságosan megvalósítható, miután még akkor nem állt rendelkezésre olcsó villamosáram, pedig a versenyképes alumíniumgyártásnak ez az egyik elő­feltétele. Egyelőre tehát Felsőgallán a bauxitcement, a „cita­dur" gyártására rendezkedtek be és ahhoz a gánti bauxitból már 1928-ban olyan mennyiséget használtak fel, amely a kivitel 7,2%-a volt. A bauxitcement égetéséhez fel­hasznát mennyiség 1929-ben 19%-ra, 1930-ban 23%-ra emelkedett. A bauxitcement gyártásához azonban a másodrendű bauxitot használják. A hazai alumíniumkohászat megvalósítását a harmincas évek elején a gazdasági válság is késleltette. 1933-ban a gánti bauxit egy részének hazai feldolgozására Magyaróvárott tim­földgyár alakult. 1934-ben a Magyaróvárott gyártott tiszta alu­miniumoxidból Csepelen megkezdték a magyar aluminium ter­melését. A felsőgallai bauxitcement-, a magyaróvári timföld- és a csepeli aluminiumgyár felállítása következtében a bauxit bel­földi felhasználása az 1933. évi 7.810 tonnáról 1937-ben 36.230 tonnára, majdnem az ötszörösére emelkedett, de viszont a ki­vitel 58.779 tonnáról 479.792 tonnára, vagyis a nyolcszorosára ugrott föl és így az 1937. évben az itthon feldolgozott bauxit­mennyiség a külföldre szállított mennyiségnek csak 7%-a volt, úgy mint 10 évvel előbb 1928-ban. 1939-ben a Földtani Társulat ülésén, 1940. év elején a rádió közművelődési előadássorozatában és a Természettudományi Közlönyben a hazai bauxit- és aluminium-termelést ismertetve, igyekeztem a figyelmet felhívni arra, hogy a bauxit tömeges kivitele helyett gyorsabb ütemben, nagyobb arányban kell bauxittermelésünk itthoni feldolgozására, különösen az alu­minium gyártásra áttérnünk. 1939. évben 57.000 vagon bauxitot vittünk ki 8 millió pengő értékben, vagyis egy-egy vagon elsőrendű bauxitért 140 pengőt

Next