Közgazdasági Szemle – 1994.

október - Rimler Judit: Munkanélküliség és foglalkoztatás a GDP függvényében hosszú távon

Közgazdasági Szemle, XLI. évf., 1994. 10. sz. (890-858. o.) RIMLER JUDIT Munkanélküliség és foglalkoztatás a GDP függvényében hosszú távon Hogyan befolyásolja a munkanélküliség és a foglalkoztatás változását a gazdasági növekedés üteme általában? Milyen a kapcsolat a munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatás változása között hosszú távon? E két kérdés tisztázásához nyújt szándéka szerint adalékot az az empirikus vizsgálat, amelyről a cikk be­számol. Az eredmények szerint a növekedés ütemének változá­sára a munkanélküliségi ráta az összes vizsgált országban ugyanúgy reagál: nagyságrendileg azonos mértékű és (ellenté­tes) irányú elmozdulással, míg a foglalkoztatás az output növe­kedésével-csökkenésével - ugyancsak az összes országban -azonos paraméterek mentén együtt halad.* Kiindulópontok és hipotézisek A kutatás, amelynek első eredményeiről ez az írás számol be, az output által kifejezett gazdasági teljesítmény, a foglalkoztatás és a munkanélküliség között kísérel meg empirikus úton általánosan érvényes összefüggéseket feltárni, abból a meggondolásból kiindulva, hogy ezek ismerete hozzájárulhat a magyar munkanélküliség érintett prob­lémáinak jobb megértéséhez. A vizsgálat irányát is e cél szabja meg. Elsősorban a munkanélküliség és másodsorban a foglalkoztatás alakulására ható tényezők elemzé­sét tekintettük feladatnak. A kérdés, amit mindenekelőtt fel kell tenni, nyilvánvalóan az, hogy az egyes országokra és fejlődési periódusokra jellemző speciális összefüggések mellett, illetve azokon túl, léteznek-e egyáltalán olyan meghatározó kapcsolatok a három változó között, amelyek az esetek többségében fennállnak. Az az előfeltételezésünk, hogy egy-egy ország történelmi idősorai által kijelölt összefüggések eléggé általánosak ahhoz, hogy a fenti követelményeknek megfeleljenek. Ha ugyanis elég hosszú az időszak, akkor nagy valószínűséggel tartalmaz több, speciális fejlődési jellegzetesség­gel bíró szakaszt. Ha pedig ezen a heterogén bázison a változók között találhatók a teljes időszakra jellemző, meghatározó és stabil kapcsolatok, akkor azok valóban általánosak. Természetesen, az összefüggések általánossági fokát növeli, ha nemcsak egy, hanem több országra jellemzők, másképpen fogalmazva, ha nemcsak idősorban, de keresztmetszetben is érvényesek. A három változó időbeli alakulását, kölcsönös függéseit és azok megítélését tekintve, a ma uralkodó nézetek a következők: 5 * A kutatás OMK támogatással a Munkanélküliség és munkaerő-politika Magyarorszá­gon című témacsoport keretein belül készült. Rimler Judit az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója.

Next