Közgazdasági Szemle – 1994.

október - Török Ádám: Stratégia-e a vállalati sodródás?

888 Török Á­dám vállalatok létesítését általában háromféle stratégiai előny kihasználása teheti indo­kolttá (Andrejs[ 1993] 302-303. o.): 1. természetes monopólium; 2. méretgazdaságos­ság (economies of scale); 3. komplementer termelési struktúrák összekapcsolása. Nagy állami vállalatok felbontása megszüntethet ilyen előnyöket. Ha pedig a vállalat sodródása során kapacitásokat ad el, fokozatosan ugyancsak elveszítheti említett előnyeit, emiatt pedig privatizációs vonzereje is jelentősen csökkenhet. A sod­ródás általában tőkevesztéssel vagy­­leértékelődéssel jár, de ez még nem feltételenül jelenti a vállalat stratégiai pozícióinak gyengülését. A vállalat összezsugorodása gyorsan semmivé teheti a vállalat stratégiai versenyképességének alapvető elemeit (ezekről lásd Porter [1990]). A nagyvállalatok stratégiai értelemben vett „törpévé" válása azonban kisebb veszély, ha a kormányzat a költségvetési szempontokat félretéve a privatizáció fel­gyorsítására törekszik. Ahogy Laki kimutatta, ez a kormányzat privatizációs tisztvi­selői számára kényelmes megoldás lehet, mert a kormány vállalatátszervezési, munka­helyteremtési, átképzési feladatainak jó részét az adott vállalatoknál gyors privatizá­ció esetén már az új tulajdonos veszi át (Laki [1993­] 463. o.). Hasonló érv olvasható a Major­ Mihály szerzőpárosnál. Ők a privatizációs tisztviselőt ahhoz a használtautó­kereskedőhöz hasonlítják, aki „.. .csak annyit akar költeni egy autóra, amennyibe a mosatás, meg a kisebb, jól látható hibák kijavítása kerül. Jól tudja, hogy ennél többet nem érdemes befektetni, mert a vevő ezt nem fogja elismerni az árban" (Major­ Mihá­lyi [1994] 221. o.). A sodródás általában folyamatos tőkevesztéssel jár pénzügyi-számviteli és straté­giai értelemben. Ha a kormányzat ezt a számos vállalatnál egyszerre zajló folyamatot meg kívánja állítani, a privatizációs politika és az iparpolitika eszközei egyaránt rendelkezésre állnak. A kétfajta eszköz alkalmazása más-más, de egyaránt negatív hatásokkal jár. A sodródó vállalatok privatizációjának felgyorsítása az állam úgynevezett vállal­kozói vagyonának nyilvántartott értékét csökkenti. A vállalati válságok központi kezelésére építő iparpolitikai beavatkozás viszont az iparban már megindult szerke­zetátalakítást veti vissza, jelentős költségvetési tehervállalás mellett. Emiatt a „sodródás" korántsem csupán egy „átmeneti" vállalati magatartásfor­ma, hanem sokkal több. Ha kiterjedten jelen van egy gazdaságban, és a kormányzat rákényszerül, hogy tegyen ellene, akkor szinte feloldhatatlan ellentét keletkezik a privatizációs politika és az iparpolitika között. Ez az ellentét (pontosan lefordíthatatlan kifejezéssel policy conflict) a következő. Ha a privatizációs politika a vállalati sodródásba nem avatkozik bele - például azért, mert tart az állami vagyon jelentős leértékelődésétől -, akkor akadályozza az ipari szerkezetátalakulást, hiszen nem iktat ki tulajdonképpen életképtelen piaci szereplő­ket. Ezzel azonban az iparpolitika dolgát nehezíti meg. Az iparpolitika számára ugyanis a szerkezetátalakulás felgyorsítása alapcél álta­lában, és ma Magyarországon is. Ha a sodródó cégek helyzete nem rendeződik, akkor számottevő a kockázat, hogy az általános struktúraátalakítás céljaira rendelkezésre álló iparpolitikai eszközökkel végül - rendeltetésükkel ellentétben - éppen ezeket a cégeket tartják majd a felszínen. Tehát az történik, hogy a struktúraátalakításra szánt pénzt struktúrakonzerválásra költik majd el, és a széles sávon versenyképtelen, eladó­sodott, ugyanakkor privatizá­lhatatlan állami ipar problémája évekkel később a mai­nál is súlyosabb költségvetési helyzet mellett kerül majd ismét a felszínre. Hivatkozások ÁBEL ISTVÁN-HONT ANNA-LANDESMANN, M.-SZÉKELY P. ISTVÁN [1993]: A magyar ipar elmara­dása Európától és a felzárkózás esélyei. Külgazdaság, 1. sz., 42-53. o. ANDREFF, W. [1992]: Les contraintes systémiques et les contraintes externes des privatisations. Revue Internationale de Droit Économique, 3. sz., 297-334. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék