Közigazgatástudomány, 1939 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1939 / 1. szám

A LENGYEL VÉGREHAJTÓ HATALOM FEJLŐDÉSE. Kerek húsz éve, hogy a lengyel nép újra kiharcolta ma­gának minden nemzet legértékesebb kincsét, a szabadságot és a saját állami létét, újra ura lett sorsának. Az a feladat állott előtte, hogy az új életre ébredt államot a saját belátása szerint rendezze be, hogy alkotmányt adjon neki. Többek között az is a feladatai közé tartozott, hogy pontosan körülírja az állam legnélkülözhe­­tetlenebb orgánumának, a végrehajtó hatalomnak helyét az állam szervezetében. Az első fejlődési fokozatot eleve is, mint teljesen átmeneti álla­potot tekintettük. Amint Pilsudski 1918. november 10-én Magde­­burgból hazatért és a nemzet egyhangú óhaját követve a legfőbb hatalmat kezébe vette, szükséges volt, hogy a kialakulóban levő lengyel államnak legalább átmeneti szervezeti formát adjon. Ezt a lengyel köztársaság legfőbb reprezentatív hatalmáról szóló 1918. november 21-i dekrétummal tette meg. E szerint a legfőbb hata­lom az államfőt, Pilsudskit, illette és ő hatalmát az általa kineve­zett és neki felelős kormány útján gyakorolta. Ez azonban nem­csak végrehajtó, hanem egyben törvényhozó hatalom is volt, tu­­lajdonképen a diktatúra: az államfő a kormánytanács határozatai alapján törvényerejű rendeleteket is kibocsáthatott. De Pilsudski a diktatúrát maga is csak az alkotmányozó gyűlés összeüléséig tartó átmeneti állapotnak tekintette. Ennek a gyűlésnek az elő­készítése tüstént megkezdődött: már 1918. nov. 28-án választójogi rendeletet bocsátott ki és elrendelte az általános választást. Pilsudski az alkotmányozó gyűlést 1919. február 9-re hívta össze és ebben a legfőbb hatalomról lemondott. A gyűlés 1919. febr. 20-án elhatározta, hogy az államfői tisztet továbbra is Pil­­sudskira ruházza, de egyben megállapította azokat az alapelveket is, amelyek szerint az államfő hatalmát gyakorolhatja. Ez a hatá­rozat — az ú. n. 1919-es kis­ alkotmány — a végrehajtó hatalomnak igen szerény szerepet juttatott. A legfelsőbb, szuverén hatalom az alkotmányozó gyűlést illette. Nemcsak az általános törvény­hozó hatalom jutott neki (a törvényeket nem az államfő, hanem a gyűlés elnöke, a szejm-marsall bocsátotta ki, az illetékes mi- Wpa) .

Next