Közlekedés, 1948 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1948-06-15 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! a „Kö­zlekedés" üdvözli K­loo.ooo olvasóját! A K­Ö Z L­E kTeTTsT^TT^^^oTg^^ I N­A­K EGYSÉGES LAPJA ■ XL. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15 ÉN 1343 JÚNIUS 15 Egyesülés felé Írta: KOSSA ISTVÁN A magyar szakszervezeti moz­galom átértékelése teljes erő­­­vel folyik. A megváltozot­t poli­tikai helyzet, az egyenetlenség felszámolása a munkásosztály koraiban lehetővé tette, hogy most már belső problémáink megoldásához is hozzákezdhes­­sü­nk. Ilyen időszerűvé vált kérdése a szakszervezeteknek a szétta­goltság, az erők szétforgácso­­lásának a megszüntetése is. Magyarországon mintegy öt­ven szakszervezet működik. A nogy szakmai szervezetek mel­lett ott találunk egész apró, alig néhány száz tagot szám­láló szakszervezeteket is. Vis maidenek felett itt* vannak a rokonszakmák különböző szak­szervezetei. Az élelmezési iparághoz tar­tozó szakmáknál külön vannak * húsos, külön a malomipa­riak, megint önálló szervezet­ben az édesipariak és végül külön az úgynev­ezett élelmezési Szakszervezet. Persze, ez azt je­lenti, hogy olyan fontos kérdé­seket, mint például az oktatás, nevelés kérdését mindegyik kü­lön próbálja megoldani a leg­nagyobb nehézségek közt, ho­lott, ha összefognának egy szer­kezetben, úgy sokkal könnyeb-­ ben és olcsóbban tudnák meg-s­soklani nemcsak ezt a kérdést, de még sok mást is, mint pél­dául gazdasági, üdülési, stb. kérdések. De nemcsak élelmezésiek frontján tapasztalhatunk ilyen, ma már szükségtelen visszás helyzetet. A közlekedési szak­mákban dolgozó munkásoknál sem jobb a helyzet. A BSzKRT- isták, vasutasok, szállítómun­kások, gépkocsivezetők mind külön szakmai szervezetben vannak, holott egy egyeséges, nagy közlekedési szakszervezet­­ben sokkal könnyebben tudnák feladataikat elvégezni. Külföl­dön már alig találunk példát ilyen nagyfokú széttagoltságra. Régen felismerték az egyesülés jelentőségét és a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az egye­sítés végrehajtásával mindan­nyian jól jártak. Persze, a leg­­több országban akár régen túl­­ vannak ezen a fázison, amely­­ tulajdonképpen csak az első­­ komoly lépés az ipari szervez-­­­kedésre való áttéréshez. Amikor az egyes szakszer­vezetek közös nagy szerve­zetbe való egyesítéséről be­szélünk, akkor természetesen figyelembe kell vennünk azt szokások vannak, amelyről nem szívesen mondanak le. Nem beszélve a szakmai sajátossá­gokról, melyek szintén olya­nok, hogy­ha egy ezakrondetek mindent elkövetnek, hogy le­hetőleg szakmájuknak megfe­lelő csoportokban szervezked­­jenek. Ezért is szükséges, hogy az egyesülés végrehajtása után ezek a szakmai csoportok to­vábbra is működhessenek mint alcsoportok. A rokonszakmák egy szak­­szervezetbe való beszervezése természetesen nem történhet meg máról-holnapra. Kellően átgondolva, alaposan előké­szítve kell ezt a munkát elvé­gezni, hogy amikor a végleges összeolvadás megtörténik, ad­digra már valamennyi­­ vitás kérdést letárgyalják, azokban megegyezzenek, örömmel üdvözlöm a BSzKRT, Vasutas, Gépjárművezető és Szállítómunkások Szakszerve­zeteinek azt az elhatározását, hogy a megváltozott körülmé­nyek követelményeinek megfe­lelően egységes szakszervezetet a Tn,­­tesialt és az egyesülés elő- s készítéseként közös szakmai. 1.a­­pot indítanak. Demokráciánk fejlődése ma már napirendre tűzte a szocia­lizmus építését. Ha sorainkat rendezzük, szervezeteinket erő­sítjük, úgy ezzel meggyorsít­juk azt a folyamatot, mely bennünket a szocializmus felé visz. Az egységesítéssel erősí­teni fogják szakmai szerveze­teinket és ezen keresztül az egész szakszervezeti mozgal­mat. is, hogy a szakmákban igen erős olyan hagyományok és Nyilvánvalóan érdekli olvasóin­­kat az, hogy voltaképpen mit is je­lent a kétmilliárdos jóvátételi­­en­gedmény. A békeszerződés alapján a Szovjetunióval szemben még négy jóvátételi évünk van hátra, összeg­­szerűen .130 millió dollár volna hát­ralévő tartozásunk, melynek felét, tehát kereken 65 millió dollárt en­gedett most el nagylelkűen a szov­­jet kormány. Ez az összeg kereken kétezer millió forintnak felel meg. Négy évre elosztva annyit jelent, hogy állami k­öltségvetésünkben­ 500 millió forint szabadul fel és ennyi­vel többet fordíthatunk a dolgozó nép jólétének emelésére: beruházás­­okra, szociálpolitikára,­­ közművelő­­désre, lakásépítésre, hadseregünk felszerelésére, stb. Hogy a közleke­dési dolgozók ,«szektorában marad­­junk, meg fogjuk érteni a segítség mérvét, ha példaképpen az Állam­vasutakat hozzuk fel, hol az enged­mény folytán az egész évi költség­vetés fele visszatérés. A magyar közlekedés szervezett dolgozóinak hatalmas tábora soha el nem múló halárat gon­­dod­i„ nagy Szovjetunió testvéri gesztusára és mindent elkövet, hogy a hősi, baráti állam népé­­nek és kormányának barátsá­gára és becsirlésére még foko­zottabb mértékben érdemes le­­gyen. Mit jelent a közlekedés dolgozóinak a Szovjetunió nagylelkű cselekedete 2000 millió Ft jóvátétel elengedése A Szakszervezeti Tanács és egyesítő bizottságunk köszönete a Szovjetunió kormányának Amint az már világszerte elter­jedt és a magyar népi tömegek szé­les rétegeiben végtelen hálás visz­­hangot keltett, a Magyar Kom­mu­­n­isa Párt kérésére a szovjet kor­mány kétmilliárd értékű jóvátételt engedett el baráti magyar népnek. A Szovjetunió tettei ezt attól a ki­­vánságtól vezetve, hogy megköny­nyit**» a magyar nép erefe»telépett az­­újjáépítés érdekében és segítsa a magyar köztársaság gazdasági életének fejlődését. A Szakszervezeti Tanács elnök­­sége június 10-i ülésén foglalkozott a Szovjetunió nagylelkű gesztusával és az alábbi határozatot hozta: A Szakszervezeti Tanács másfélmillió szervezett dolgozó ne­­vében hálás köszönettel fordul a baráti Szovjetunió felé, abból az, al­­kalomból, hogy Magyarország hátralévő jóvátételi kötelezettségének felét elengedte. A magyar szervezett mun­kásság tudja, hogy magának épp és biztos volt abban, hogy a Szovjetunió ebben a munkájában segíteni fogja. Tedja azt is, hogy ez­ az engedmény módot nyújt arra, hogy hazánk újjáépítése gy­orsabban valósuljon meg. _ A Szovjetunió nagylelkűsége a magyar szervezett munkásságot még fokozottabban serkenti a mun­kaverseny folytatására, dolgozó né­­pünk boldogulásának elősegítésére és a szovjet magyar barátság még szorosabbra fűzésére Éljen és viruljon népeink barátsága! Éljen a szovjet népek nagy vezére, népünk nagy barátja, Sztá­lin! Szovjetunió Kormányának! Az egységes szakszervezetbe tömörülő közlekedési dolgozók he­vében végtelen hálával és nagy sze­retettel üdvözöljü el a Szovjet Kor­­mányt, abból az alkalomból, hogy jóvátételi követelésük 50 százalé­kának elengedéséhez hozzájárult, m mi, közlekedési dolgozók egyik csoportja vagyunk annak a nem­zetnek , melyet volt urai önkényesen a háború borzalmaiba sodorták. Olyan háborúba mély a Szovjetunió, azaz a szocializmus elleni folyt. S mikor a felszabadító Szovjetunió honvédő seregei elűzték hazánk földjéről az imperializmus erőit és visszaadták szabadságunkat, mi él­­tünk a kapott jogokkal és eltávolít öltük népnyúzó „Urainkat«, hogy bék­ét termelő munkánkkal bebizonyítsuk, hogy méltók vagyunk arra a hazalomra, melyet a népi demo­kratikus, békét akaró népek, — élü­kön a Szovjetunió hatalmas népével — nekü­nk előlegeztek. Most, amikor kemény munkánk gyümölcs,, ilyen hatalmas eredményt hozott, hogy a Szovjetunió két milliárd forintos terhet vett be a magyar dolgozó nép válláról, ígérjük, hogy méltó társai leszünk a békéért küzdő szabad dolgozóknak. Éljen a Szovjetunió hatalmas népe! Éljen Sztálin elvtárs, a dolgozók nagy barátja! ~ Egyesítő Bizottság. Az egyesülés alatt álló rokon«»*, mák szakszervezetei: vasutasok-ha­­jósok, közlekedési alkalmazo­t­tak, gépjármű vese­flik és SzAMtórmunká.­sok Egyesítő Bizottsága a több, mint 200.000 dolgozót számláló egy­­ség és a szakszervezet tagjai nevében táviratban fordultak * Szovjetunió, haz­y ebben megköszönték azt, hogy a baráti Szovjetunió az első percek­­ben szánta fel sem mérhető anyagi terhet vess­en a dolgozó nép vállá­ról. A tártra­ szövege a következő: Népé a töld, népé a gyár, népé lesi az iskola is! !

Next