Közlekedés, 1953 (45. évfolyam, 1-3. szám)

1953-01-06 / 1. szám

A dolgozók műszaki és szervezési javaslatainak ezrei biztosítják az évi terv színvonalát A szocializmus építésének szovjet tapasztalatai nyomán, a m­u­nik a verseny­moz­ga­lom­hoz h­a­­­sonló újabb, nagyszabású tö­megmozgalom bontakozott ki a magyar­ dolgozók körében, így a közlekedés területén is. Ez a mozgalom a­ ma már jól ismert műszintterv-mozgalom. Lén­yege­­a következő: a műszaki-szerve­zési intézkedések tervének ki­dolgozását elősegíteni, színvo­nalát emelni a dolgozók ezrei­nek a műszaki fejlesztési javas­lataival. Egyébként maga a mű­szaki -s­z­e­r­vezés­i intézkedések, tervutasításokból jól ismert, ter­ve nem más, mint a vállalati részlettervekben kulcshelyzetet elfoglaló műszaki fejlesztési tervnek a felbontása az azt megvalósító operatív intézke­désekre. Mégpedig részben mű­szaki, részben szervezési intéz­kedésekre. Hogy ez a műszaki fejlesztési terv milyen fontos szerepet tölt be a szocialista tervmunkában, azt bővebben nem kell kifejteni. Elegendő, de utalunk rá, hogy a műszaki fejlesztési terv bizto­­­­sítja műszaki és szervezési vo­nalon a tervezés alapját képe­ző különböző normák haladó voltát, egyszóval a terv techni­kai, minőségi színvonalának az állandó emelkedését. Megkívánja ezt e szocializmus gazdasági alaptör­vénye, a dolgozók növek­vő szükségleteinek mind mes­z­­szebbmenő kielégítése az állan­dóan fejlődő termelés útján. A műszintterv-mozgalom az ország közlekedésének a terü­letén soktízezer dolgozót moz­gósít a tervek és ezáltal az 1953. évi munka színvonalának és eredményességének a megnöve­lésére és ezzel a szocializmus építésének a meggyorsítására. Így elsősorban a szorosan vett szállításban, illetőleg a közleke­désben, de tekintélyes mértékben a szállítási apparátust kiszolgáló javítóiparban is. Ami a szállítási tevékenysé­get illeti, legyen szó akár a szárazföldi, akár a vízi, akár a légi közlekedésről, a hói gőzök javaslatai mindenekelőtt a ter­melő, illetőleg szállítóeszközök és berendezések eddiginél ha­­tékonyabb felhasználására irá­nyulnak. Röviden a kapacitások jobb kihasználására. Minden közlekedési dolgozó tudja, hogy sokmill­iárd forint állóalap van befektetve a közlekedési eszkö­zökbe és azt is tudja, hogy ezek kihasználása ma­ még sok kíván­nivalót hagy maga után. Nem véletlen tehát, hogy a műszaki szervezési intézkedések feladat­terve elsősorban ez állóeszkö­zök kihasználásának fokozását célozza. Az sem véletlen, hogy e te­kintetben a javaslatok óriási tar­talékokat tárnak fel, amelyek a tervezésnél igen hatékonyan ér­vényesíthetők. Gondolunk át mindenekelőtt maguknak a szál­lítóeszközöknek, gépkocsik, ha­jók, egyéb járművek időkapa­citásának és hordképességének a javítóműhelyek gépi és szere­lési területi kapacitásának a jobb kihasználására. Természe­tesen a műszaki minőségi köve­telmények gondos betartása mel­lett. Ez önmagában is jelentős termelési, illetőleg szállítási vo­lumen-emelkedést tesz lehetővé. Tudjuk, hogy 1953-ban mint­egy 25 százalékkal nagyobb szál­lítási teljesítményt kell elérnünk. Mégpedig az eszközök állomá­nyának számottevő bővítése nél­kül. Ezt csak az eszközök jobb kihasználásával lehet megvaló­sítani. Ezért van, hogy úgy az újítási fel­adattervekbe, mint a műszintterv-mozgalom műsza­ki irányítását­­ képező műszint­­terv, feladattervekbe az állóesz­közök kihasználásának a fejlesz­tését gondosan be kell építeni. A dolgozók megértették az álló­eszközök jobb kihasználásában rejlő tartalék-feltárás nagy nép­­gazdasági jelentőségét. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete meg­felelő felvilágosító munkájának eredményeképpen e tekintetben igen sok jó és eredményes ja­vaslatot nyújtottak be. Itt látszott meg, hogy amikor pártunk a mozgalmat elindí­totta, éppen a legil­letékesebb fórumhoz fordult, magukhoz a dolgozó tömegekhez, akik min­dennapi termelőmunkájuk során állandóan tapasztalhatják a köz­lekedési eszközök felhasználásá­ban és kihasználásában jelent­kező hiányosságokat. Ezek ki­küszöbölése jelenti azután azo­kat a nagy tartalékokat, amelyek realizálása a teljesítményeket nagy mértékben képes emelni. A tartalékok feltárására a legmeg­felelőbb javaslatokat éppen azok tudják adni, akik közvetlen közelről ismerik azok keletkezé­sét, vagyis maguk a dolgozók, akik szívükön viselik a társadal­mi tulajdont képező állóeszkö­zöknek a termelés céljaira való mind eredményesebb felhaszná­lását. Sokban hasonló a helyzet a termelőeszközök másik nagy csoportjánál, az anyagoknál, kü­lönösen a szerkezeti, de­­az üzemaa­nyagoknál is. Az anyagok felhasználása és kihasználása még mindig olyan, hogy sok tar­talék feltárására nyílik lehető­ség. Tudjuk jól, hogy ■ értékes szerkezeti anyagokat eddiginél takarékosabban is fel­­ lehet használni Gondolunk itt első­sorban a színesfémek és hulla­dékainak gondosabb felhaszná­lására, az anyagok gondosabb megmunkálására, az egyes szer­kezetek és alkatrészek gondo­sabb méretezésére. Emellett nagy szerepet játszik a megfe­lelő karbantartó és javító szol­gálat biztosítása, amely az egyes szerkezetek aktív élettartamát meghosszabbítja. Ugyancsak az an­yagta­kar­ékosságot szolgálja a selejtcsökkentés, különösen pedig a selejt megelőzés. Sok értékes javaslat született meg már eddig­­is a szerkezeti anya­gokkal való takarékoskodás te-­­kintetében. Talán még több az üzemanyagtakarékoság vonalán. Aki életében valaha is vezetett gépkocsit, tudja jól, hogy a porlasztó beállításán, a kocsi­­vezetés gazdaságosságán milyen sok múlik. Hasonló a helyzet a villamosközlekedésnél és a hajó­zásnál is. Számottevő anyag­­mennyiségek takaríthatók meg az anyagok megfelelő tárolásá­val, az anyagkészletek helyes méretezésével. Majd a Gazda­­mozgalomhoz hasonlóan a hasz­nálatból kivont anyagok, alkat­részek felhaszn­ál­ásával. Amíg az állóeszközök jobb ki­használása újabb bővítő beru-­­házások nélkül a termelési tel­­­­jesítmény növelését teszi lehe­tővé, addig az anyagtakarékos­ság a forgóeszközök csökkenté­sére ad lehetőséget.­ A pénzügyi eredmények máris tisztán lát­hatók, azokban a dekádjelenté­­sekben, amelyeket a műszint­­terv-mozgalommal kapcsolatban a vállalatok benyújtanak. Nagy tartalékok tárhatók fel a munkaidő és a munkaerő ész­szerűbb felhasználásával. A dolgozók a tartalékok feltárá­sában igen nagy leleményessé­get mutatnak. Ez érthető is, hi­szen saját közvetlen termelő munkájuk hatékonyságának a fokozásáról van szó, a munka­­intenzitás növelése nélkül. Vagyis ugyanarról, ami a ver­­senymozgalom során mindig szembetűnően kidomborodott. E tartalékok elsősorban a munka­termelékenységet növelik. En­nek eredménye a kapacitások jobb kihasználása s végső fo­kon a terv teljesítése. A munka­termelékenység emelése­ jelentő­sen csökkenti az önköltséget. A termelőeszközök észszerűbb ki­használása szintén. Ennek tu­lajdonítható, hogy a műszint­­terv-mozgalom során beérkezett javaslatok a tárca százalékos önköltségcsökkentésének több mint a felét biztosítani tudják. Ez nagy jelentőségű a felhal­mozások növelése, a­ termelés továbbfejlesztése, a szocialista iparosítás vonatkozásában. A munkaerővel való takaré­koskodást, a munka termelé­kenységének az emelését szol­gálják az élenjáró munkatapasz­talatok gyors átvételére vonat­kozó javaslatok. Még inkább azok, amelyek a Sztahanov-mű­­helyek megvalósítását javasol­ják. A műszintterv-mozgalom ed­digi eredményeit lemérve, meg­ál­lapítható, hogy azok az 1953- as üzemi tervek színvonalának az emelésében igen komoly sze­repet visznek. Igen helyes a megállapítás, hogy e mozgalom az előirányzott színvonalválto­­zások­nak több mint az 50 szá­zalékát fogja biztosítani. Igen fontos, hogy a műszaki dolgozók a mozgalmat lendüle­tesen felkarolják és jelentősé­gét a dolgozó tömegekkel minél jobban megértessék. A minisztérium és a vállala­tok műszaki fejlesztési szervein múlik jórészt, hogy ez milyen hatékonysággal sikerül. Sokat jeent a pártszervezetek és a Közlekedési és Szállítási Dol­gozók Szakszervezete állandó szervező és mozgósító munkája. Nem kevésbbé a Közlekedési és Mélyépítéstudományi Egyesü­let műszintterv bizottságai, amelyek tudományos vonatko­zásaiban dolgozzák ki a leghe­lyesebbnek tekinthető feladat­terv rendszereket. Nyilvánvaló a műszintterv-mozgalomnak,­­mint mozgalomnak az átfogó jellege. A szocialista mun­ka­­verseny-mozgalom, s a Sztaha­­nov-mozgalom, Nazarova-moz­­galom, Deák-mozgalom, a 100 ezer Icm-es-mozgalom. Városín­­mozgalom, Gazda-mozgalom, a „Vezess baleset nélkül”-mozga­­lom, „Óvd az árut”-mozgalom, és az újítási- mozgalom eredmé­nyeire épül fel jórészt a mű­­szintterv-mozgalom­. E mozgalmak eredményeit konkretizálják és építik be a műszaki fejlesztési tervekbe és teszik e mozgalmakat a terme­lés számára ténylegesen opera­tívvá. Ezért oly szembetűnő a nagy eredményessége. Fekete András Valóra váltották fogadalmukat Sztálin elvtárs születésnapjá­ra a közlekedési és szállítási vállalatok döntő többsége befe­jezte éves tervét. Az első jelen­tések szerint 113 vállalat dolgo­zói jelentették büszke örömmel, hogy fogadalmukat valóra vál­tották. Teljesítette vállalását Pesti György, a Győri MA­VAUT gép­kocsivezetője, aki december 21 - re elérte Ikarus 30-as autóbu­szával fődarabcsere nélkül * 100.GQ0 kilométert. Becsülettel teljesítették foga­dalmukat a Fővárosi Vasútépítő Vállalat dolgozói is, akik ter­vüket november 30-ra fejezték be. Az év folyamán az FVV fi­zikai és műszaki dolgozói szoro­san együttműködve, csaknem egész kerületek villamosút­vonalait rendbehozták és nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a XIV, XVIII, XIX. kerü­letek dolgozói gyorsabban utaz­hassanak. A vállalat dolgozói nagy erőfeszítéssel küzdötték le a nehézségeket, amelyek a Ba­­ross-tér Rendezésénél a Thököly -út­eiihálózata középrehelyezé­­sénél és máshol mutatkoztak Gerő elvtárs útmutatását fel­használva. az 1953. évi tervet túl akarják teljesíteni a válla­lat dolgozói és ennek érdekében megjavítják a­ munkafegyelmet, csökkenteni akarják a magas baleseti százalékot. A csak éj­szaka végezhető vágánycseré­ket éjszakai „repülő brigádok- kal” oldják meg. Jól áttekinthe­tő diagrammoka­t szerkesztettek az 1953-as évre, minden mun­kára előre. Budafok-pályaudvar dolgo­zói közül többen teljesítették Sztálin elvtárs születésnapjára tett fogadalmukat. Az élenjáró dolgozók közül kivált munkájá­val Szabó Ferencné, Erdélyi Imre Gasuland Ferenc, Gedrus Pál, Hajdú Lajos, Molnár I. A.nlírái­. Rózsa In- ■* * Szarka György és mások, akik befejez­ték­ évi tervüket. A Belföldi Állomási Szállít­mányozási Vállalat dolgozói is valóra váltották Sztálin elvtárs születésnapjára tett fogadalmu­kat. A dolgozók számos helyről kaptak elismerést­­jó munká­jukért. A Sportszer- és Játék­áru Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói köszönetüket fejezték ki a leadási- és feladási osztály dolgozóinak, azért a segítségért és kiváló munkáért, amelyet a szállításnál kifejtettek. Kiemel­ték Völgyi, Molnár, Ben­csik Láng és Magyar elvtársaik jó mun­káj­áit. A Szolnoki Gazdasági Vasu­tak dolgozói egy héttel koráb­ban, december 14-én fejezték be 1952. évi tervüket és fokozták harcukat, hogy terven felül 110.000 forinttal adjanak többet a népgazdaságunknak. Sztahanovista szállítómunkások második országos tanácskozása Szakszervezetünk és a mi­nisztérium Vil­. főosztálya a Petőfi Kultúrotthon­ban tartotta a sztahanovista szállítómunká­sok második országos tanácsko­zását. Földvári Aladár elvtárs, a szakszervezet elnöke megnyitó­ja után Csak­ István elvtárs fő­osztályvezető tartott beszámo­lót a múlt év eredményeiről és hiányosságairól, majd az 1953. év megnövekedett feladatairól beszélt. A hozzászólások során a sztahanovisták ismertették munkamódszerüket, feltárták a munka­versenyt és a Sztahanov­­mozga­lmat akadályozó hibákat Fogadalmat tettek, hogy mun­kamódszerük átadásával segítik a feladatok sikeres végrehajtá­sát. Az értekezlet részvevői táv­iratban üdvözölték Rákosi elv­társat, népünk forrón szeretett vezérét és fogadalmat tettek, hogy az 1953. évi tervet győze­lemre viszik. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Gépjárművezetők, autójavítók és repülők lapja­­ KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS A KÖ­ZLEKEDÉSI- ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETEIMEK LAPJAV XLV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, Ara: 20 fillér 1953 JANUÁR 6. * / / / HARCOLJUNK AZ ELSŐ NEGYEDÉVI TERV TEVESÍTÉSÉÉRT ÉS TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT A közlekedési és szállítási dolgozók feladata jelentősen megnövekedett az ötéves terv negyedik évében. Az ország összes árumozgatásának 48 szá­­zalékát és személyfuvarozásának 75 százalékát kell elvégezniük a közlekedési tárcához és a mi területünkhöz tartozó szakszer­vezeti dolgozóknak. Több és jobb munkával kell bebizonyíta­nunk, hogy jó harcosai va­gyunk a szocializmus építésé­nek és a Szovjetunió­ vezette 800 mi­liós béketábornak. Fel­adatainkat naponta maradéktala­nul kell elvégeznünk és túltelje­­sít­enünk — ez­t kívánja tőlünk a párt, népi demokratikus kor­mányzatunk. A megnövekedett feladatok si­keres végrehajtásához ad segít­séget mindannyiunk számára a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusa. Gerő Ernő elvtársnak, a párt Közpon­ti Vezetősége ülésén elmondott beszéde és Rákosi elvtársnak, az országgyűlésen adott útmuta­tása. Az útmutatások felhaszná­lásával harco­lunk, az első ne­gyedévi terv teljesítéséért, túl­teljesítéséért, hogy jelenthessük népünk forrón szeretett vezéré­nek, Rákosi elvtársnak, a fel­adatot becsülettel teljesítettük. Kimagasló eredményekkel kezdték az 1953. évet Számos üzemünkben, vállala­tunknál nagyszerű eredmények születtek az 1953. év első hetében. Ez bizonyítja, hogy dolgozóink megértették, mennyire fontos az 1952. évi munkalendület to­vábbfejlesztése. Ezek a­z ered­mények nagymértékben segítik az első negyedévi terv sikeres teljesítését. Az 1. sz. Autójavító Vállalat­nál Tatai Gyula elvtárs, sztaha­novista szerelőt ünnepelték ab­ból az alkalomból, hogy 2­3-án egyaránt 160 százalékot ért el. Tatai elvtárs,­aki „A javítók a 100.000 kilométerért‘"-mozgalom­­ban az első szerződést kötötte, már február 27-i tervét teljesí­tette az év első napján. Ugyanennél a vállalatnál a 67 éves Kürti Géza sztahanovista tényező január 3-án kétnapi feladatot teljesített, mert 212 százalékot ért el. Korát megha­zudtolva, fiatalos lendületet vé­gezte feladatát, sok fiatalabb dolgozótársát messze maga mö­gött hagyta. Az 1. sz. Autójavítónál a fizi­kai dolgozók 90 százaléka tett hosszúlejáratú vállalást és foga­dalmat az I. negyedév határidő előtti sikeres teljesítésére. Az I. sz. TEFU központ­jában több jelentés érkezett a dolgozók nagyszerű teljesítmé­nyeiről. Ezek közé tartozik Zla­­tics Zsigmond, aki január 2-án 12 óra alatt 385 mázsa terhet szállított, rajta kívül Sárközi Ferenc ért el jó teljesítményt, 313 mázsával. Mindketten a paksi kirendeltségnél dolgoznak és jó munkájukkal tevékenyen segítik a Betonútépítő Vállala­tot. A budapesti dolgozók közül Mátint János gépkocsivezető halad az élen 312 mázsás fuvar­­teljesítménnyel. Az FVV Damjanich-telepén Feny­vári István sztahanovista kalauz 132 százalékra teljesítette elsőnapi feladatát, Gábri Ta­más 125 százalékot ért el. Az FVV felsővezeték-részlegé­­nél Horváth 38 István Kovács 133 és 160 százalékos eredmény­­nyel kezdte az új évet, Szekeres Imre pedig 133 százalékkal. NAGYJELENTŐSÉGŰ ÚJÍTÁS Orosz Ödön elvtárs, a Dózsa György Főműhely gyalusa nagy­jelentőségű újítást adott be: a billenőkés-befogófejet, amelynek az az előnye, hogy nemcsak az előresiklásnál, hanem hátrasiklás­­nál is gyalul. A késbefogófej újítás rendkívül nagyjelentőségű­, mert sorozatgyártásnál nagy idő­megtakarítást tesz lehetővé. Orosz elvtárs az egyik munkada­rabnál tíz óra helyett hat óra alatt végezte el feladatát. Az újítást a kohó és gépipari mi­nisztériumhoz tartozó vállalatok és üzemek nagy eredménnyel al­kalmazhatják. A billenő késbefogófejet még egy gépre elkészítik a Dózsa- Fő műhelyben, hogy bizonyos so­ro­­zatmunkákat gyorsabban befe­jezhessenek. Az újításra felhívjuk a közle­kedési minisztérium II. főosztá­lya újítási felelősének figyelmét, mert értesülésünk szerint nem járt kint az üzemben és nincs tudomása a nagy horderejű újí­tásról. Trolibuszvonal épül a Belváros és az Orczy-tér között A közlekedés megjavítása ér­dekében 1953-ban új trolibusz­­vonalat építenek, amely a város belső kerületeit és az Orczy­­teret köti össze. Az Ecseri-út és a Zalka Máté­ tér között az autó­­buszjárat megszüntetésével vil­lamosvonalat létesítenek. Ugyan­akkor az Üllői­ úton — a Calvin­­tér és Liliom­ utca közötti szaka­szon — középre helyezik a vá­gányokat. A jövő évben ötven Ikarus-gyártmányú trolibusz, 70 villamospótkocsi és számos új autóbusz forgalombaállítása könnyíti meg a fővárosi dolgo­zók utazását. Felavatták a miskolci kettősvágányú villamosvasút vonalát Bebrits Lajos elvtárs közleke­dés­ü­gyi miniszter avatta fel öt­éves tervünk új békealkotását, a miskolci kettősvágányú villa­mosvasútvonalat. A kettősvágányú villamos­­vasút két év alatt épült meg 38 millió forint költséggel. A Ti­szai-pályaudvartól Diósgyőr— Vasgyárig terjedő 13 km-es vo­nal építésével együtt újraépítet­ték a Színvahidat, vasúti alul­járót építettek és új utat is nyitottak, a Bajcsy-Zsilin­szky­­utat, amely egyenesen a város főutcájába torkollik. A város dolgozói nevében Kántor Sándor, a városi tanács osztályvezetője vette át az új villamosvonalat. .

Next