Közlekedés, 1953 (45. évfolyam, 1-3. szám)
1953-01-06 / 1. szám
A dolgozók műszaki és szervezési javaslatainak ezrei biztosítják az évi terv színvonalát A szocializmus építésének szovjet tapasztalatai nyomán, a munik a versenymozgalomhoz hasonló újabb, nagyszabású tömegmozgalom bontakozott ki a magyar dolgozók körében, így a közlekedés területén is. Ez a mozgalom a ma már jól ismert műszintterv-mozgalom. Lényegea következő: a műszaki-szervezési intézkedések tervének kidolgozását elősegíteni, színvonalát emelni a dolgozók ezreinek a műszaki fejlesztési javaslataival. Egyébként maga a műszaki -szervezési intézkedések, tervutasításokból jól ismert, terve nem más, mint a vállalati részlettervekben kulcshelyzetet elfoglaló műszaki fejlesztési tervnek a felbontása az azt megvalósító operatív intézkedésekre. Mégpedig részben műszaki, részben szervezési intézkedésekre. Hogy ez a műszaki fejlesztési terv milyen fontos szerepet tölt be a szocialista tervmunkában, azt bővebben nem kell kifejteni. Elegendő, de utalunk rá, hogy a műszaki fejlesztési terv biztosítja műszaki és szervezési vonalon a tervezés alapját képező különböző normák haladó voltát, egyszóval a terv technikai, minőségi színvonalának az állandó emelkedését. Megkívánja ezt e szocializmus gazdasági alaptörvénye, a dolgozók növekvő szükségleteinek mind meszszebbmenő kielégítése az állandóan fejlődő termelés útján. A műszintterv-mozgalom az ország közlekedésének a területén soktízezer dolgozót mozgósít a tervek és ezáltal az 1953. évi munka színvonalának és eredményességének a megnövelésére és ezzel a szocializmus építésének a meggyorsítására. Így elsősorban a szorosan vett szállításban, illetőleg a közlekedésben, de tekintélyes mértékben a szállítási apparátust kiszolgáló javítóiparban is. Ami a szállítási tevékenységet illeti, legyen szó akár a szárazföldi, akár a vízi, akár a légi közlekedésről, a hói gőzök javaslatai mindenekelőtt a termelő, illetőleg szállítóeszközök és berendezések eddiginél hatékonyabb felhasználására irányulnak. Röviden a kapacitások jobb kihasználására. Minden közlekedési dolgozó tudja, hogy sokmilliárd forint állóalap van befektetve a közlekedési eszközökbe és azt is tudja, hogy ezek kihasználása ma még sok kívánnivalót hagy maga után. Nem véletlen tehát, hogy a műszaki szervezési intézkedések feladatterve elsősorban ez állóeszközök kihasználásának fokozását célozza. Az sem véletlen, hogy e tekintetben a javaslatok óriási tartalékokat tárnak fel, amelyek a tervezésnél igen hatékonyan érvényesíthetők. Gondolunk át mindenekelőtt maguknak a szállítóeszközöknek, gépkocsik, hajók, egyéb járművek időkapacitásának és hordképességének a javítóműhelyek gépi és szerelési területi kapacitásának a jobb kihasználására. Természetesen a műszaki minőségi követelmények gondos betartása mellett. Ez önmagában is jelentős termelési, illetőleg szállítási volumen-emelkedést tesz lehetővé. Tudjuk, hogy 1953-ban mintegy 25 százalékkal nagyobb szállítási teljesítményt kell elérnünk. Mégpedig az eszközök állományának számottevő bővítése nélkül. Ezt csak az eszközök jobb kihasználásával lehet megvalósítani. Ezért van, hogy úgy az újítási feladattervekbe, mint a műszintterv-mozgalom műszaki irányítását képező műszintterv, feladattervekbe az állóeszközök kihasználásának a fejlesztését gondosan be kell építeni. A dolgozók megértették az állóeszközök jobb kihasználásában rejlő tartalék-feltárás nagy népgazdasági jelentőségét. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete megfelelő felvilágosító munkájának eredményeképpen e tekintetben igen sok jó és eredményes javaslatot nyújtottak be. Itt látszott meg, hogy amikor pártunk a mozgalmat elindította, éppen a legilletékesebb fórumhoz fordult, magukhoz a dolgozó tömegekhez, akik mindennapi termelőmunkájuk során állandóan tapasztalhatják a közlekedési eszközök felhasználásában és kihasználásában jelentkező hiányosságokat. Ezek kiküszöbölése jelenti azután azokat a nagy tartalékokat, amelyek realizálása a teljesítményeket nagy mértékben képes emelni. A tartalékok feltárására a legmegfelelőbb javaslatokat éppen azok tudják adni, akik közvetlen közelről ismerik azok keletkezését, vagyis maguk a dolgozók, akik szívükön viselik a társadalmi tulajdont képező állóeszközöknek a termelés céljaira való mind eredményesebb felhasználását. Sokban hasonló a helyzet a termelőeszközök másik nagy csoportjánál, az anyagoknál, különösen a szerkezeti, deaz üzemaanyagoknál is. Az anyagok felhasználása és kihasználása még mindig olyan, hogy sok tartalék feltárására nyílik lehetőség. Tudjuk jól, hogy ■ értékes szerkezeti anyagokat eddiginél takarékosabban is fel lehet használni Gondolunk itt elsősorban a színesfémek és hulladékainak gondosabb felhasználására, az anyagok gondosabb megmunkálására, az egyes szerkezetek és alkatrészek gondosabb méretezésére. Emellett nagy szerepet játszik a megfelelő karbantartó és javító szolgálat biztosítása, amely az egyes szerkezetek aktív élettartamát meghosszabbítja. Ugyancsak az anyagtakarékosságot szolgálja a selejtcsökkentés, különösen pedig a selejt megelőzés. Sok értékes javaslat született meg már eddigis a szerkezeti anyagokkal való takarékoskodás te-kintetében. Talán még több az üzemanyagtakarékoság vonalán. Aki életében valaha is vezetett gépkocsit, tudja jól, hogy a porlasztó beállításán, a kocsivezetés gazdaságosságán milyen sok múlik. Hasonló a helyzet a villamosközlekedésnél és a hajózásnál is. Számottevő anyagmennyiségek takaríthatók meg az anyagok megfelelő tárolásával, az anyagkészletek helyes méretezésével. Majd a Gazdamozgalomhoz hasonlóan a használatból kivont anyagok, alkatrészek felhasználásával. Amíg az állóeszközök jobb kihasználása újabb bővítő beru-házások nélkül a termelési teljesítmény növelését teszi lehetővé, addig az anyagtakarékosság a forgóeszközök csökkentésére ad lehetőséget. A pénzügyi eredmények máris tisztán láthatók, azokban a dekádjelentésekben, amelyeket a műszintterv-mozgalommal kapcsolatban a vállalatok benyújtanak. Nagy tartalékok tárhatók fel a munkaidő és a munkaerő észszerűbb felhasználásával. A dolgozók a tartalékok feltárásában igen nagy leleményességet mutatnak. Ez érthető is, hiszen saját közvetlen termelő munkájuk hatékonyságának a fokozásáról van szó, a munkaintenzitás növelése nélkül. Vagyis ugyanarról, ami a versenymozgalom során mindig szembetűnően kidomborodott. E tartalékok elsősorban a munkatermelékenységet növelik. Ennek eredménye a kapacitások jobb kihasználása s végső fokon a terv teljesítése. A munkatermelékenység emelése jelentősen csökkenti az önköltséget. A termelőeszközök észszerűbb kihasználása szintén. Ennek tulajdonítható, hogy a műszintterv-mozgalom során beérkezett javaslatok a tárca százalékos önköltségcsökkentésének több mint a felét biztosítani tudják. Ez nagy jelentőségű a felhalmozások növelése, a termelés továbbfejlesztése, a szocialista iparosítás vonatkozásában. A munkaerővel való takarékoskodást, a munka termelékenységének az emelését szolgálják az élenjáró munkatapasztalatok gyors átvételére vonatkozó javaslatok. Még inkább azok, amelyek a Sztahanov-műhelyek megvalósítását javasolják. A műszintterv-mozgalom eddigi eredményeit lemérve, megállapítható, hogy azok az 1953- as üzemi tervek színvonalának az emelésében igen komoly szerepet visznek. Igen helyes a megállapítás, hogy e mozgalom az előirányzott színvonalváltozásoknak több mint az 50 százalékát fogja biztosítani. Igen fontos, hogy a műszaki dolgozók a mozgalmat lendületesen felkarolják és jelentőségét a dolgozó tömegekkel minél jobban megértessék. A minisztérium és a vállalatok műszaki fejlesztési szervein múlik jórészt, hogy ez milyen hatékonysággal sikerül. Sokat jeent a pártszervezetek és a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete állandó szervező és mozgósító munkája. Nem kevésbbé a Közlekedési és Mélyépítéstudományi Egyesület műszintterv bizottságai, amelyek tudományos vonatkozásaiban dolgozzák ki a leghelyesebbnek tekinthető feladatterv rendszereket. Nyilvánvaló a műszintterv-mozgalomnak,mint mozgalomnak az átfogó jellege. A szocialista munkaverseny-mozgalom, s a Sztahanov-mozgalom, Nazarova-mozgalom, Deák-mozgalom, a 100 ezer Icm-es-mozgalom. Városínmozgalom, Gazda-mozgalom, a „Vezess baleset nélkül”-mozgalom, „Óvd az árut”-mozgalom, és az újítási- mozgalom eredményeire épül fel jórészt a műszintterv-mozgalom. E mozgalmak eredményeit konkretizálják és építik be a műszaki fejlesztési tervekbe és teszik e mozgalmakat a termelés számára ténylegesen operatívvá. Ezért oly szembetűnő a nagy eredményessége. Fekete András Valóra váltották fogadalmukat Sztálin elvtárs születésnapjára a közlekedési és szállítási vállalatok döntő többsége befejezte éves tervét. Az első jelentések szerint 113 vállalat dolgozói jelentették büszke örömmel, hogy fogadalmukat valóra váltották. Teljesítette vállalását Pesti György, a Győri MAVAUT gépkocsivezetője, aki december 21 - re elérte Ikarus 30-as autóbuszával fődarabcsere nélkül * 100.GQ0 kilométert. Becsülettel teljesítették fogadalmukat a Fővárosi Vasútépítő Vállalat dolgozói is, akik tervüket november 30-ra fejezték be. Az év folyamán az FVV fizikai és műszaki dolgozói szorosan együttműködve, csaknem egész kerületek villamosútvonalait rendbehozták és nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a XIV, XVIII, XIX. kerületek dolgozói gyorsabban utazhassanak. A vállalat dolgozói nagy erőfeszítéssel küzdötték le a nehézségeket, amelyek a Baross-tér Rendezésénél a Thököly -úteiihálózata középrehelyezésénél és máshol mutatkoztak Gerő elvtárs útmutatását felhasználva. az 1953. évi tervet túl akarják teljesíteni a vállalat dolgozói és ennek érdekében megjavítják a munkafegyelmet, csökkenteni akarják a magas baleseti százalékot. A csak éjszaka végezhető vágánycseréket éjszakai „repülő brigádok- kal” oldják meg. Jól áttekinthető diagrammokat szerkesztettek az 1953-as évre, minden munkára előre. Budafok-pályaudvar dolgozói közül többen teljesítették Sztálin elvtárs születésnapjára tett fogadalmukat. Az élenjáró dolgozók közül kivált munkájával Szabó Ferencné, Erdélyi Imre Gasuland Ferenc, Gedrus Pál, Hajdú Lajos, Molnár I. A.nlírái. Rózsa In- ■* * Szarka György és mások, akik befejezték évi tervüket. A Belföldi Állomási Szállítmányozási Vállalat dolgozói is valóra váltották Sztálin elvtárs születésnapjára tett fogadalmukat. A dolgozók számos helyről kaptak elismeréstjó munkájukért. A Sportszer- és Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói köszönetüket fejezték ki a leadási- és feladási osztály dolgozóinak, azért a segítségért és kiváló munkáért, amelyet a szállításnál kifejtettek. Kiemelték Völgyi, Molnár, Bencsik Láng és Magyar elvtársaik jó munkájáit. A Szolnoki Gazdasági Vasutak dolgozói egy héttel korábban, december 14-én fejezték be 1952. évi tervüket és fokozták harcukat, hogy terven felül 110.000 forinttal adjanak többet a népgazdaságunknak. Sztahanovista szállítómunkások második országos tanácskozása Szakszervezetünk és a minisztérium Vil. főosztálya a Petőfi Kultúrotthonban tartotta a sztahanovista szállítómunkások második országos tanácskozását. Földvári Aladár elvtárs, a szakszervezet elnöke megnyitója után Csak István elvtárs főosztályvezető tartott beszámolót a múlt év eredményeiről és hiányosságairól, majd az 1953. év megnövekedett feladatairól beszélt. A hozzászólások során a sztahanovisták ismertették munkamódszerüket, feltárták a munkaversenyt és a Sztahanovmozgalmat akadályozó hibákat Fogadalmat tettek, hogy munkamódszerük átadásával segítik a feladatok sikeres végrehajtását. Az értekezlet részvevői táviratban üdvözölték Rákosi elvtársat, népünk forrón szeretett vezérét és fogadalmat tettek, hogy az 1953. évi tervet győzelemre viszik. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Gépjárművezetők, autójavítók és repülők lapja KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS A KÖZLEKEDÉSI- ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETEIMEK LAPJAV XLV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, Ara: 20 fillér 1953 JANUÁR 6. * / / / HARCOLJUNK AZ ELSŐ NEGYEDÉVI TERV TEVESÍTÉSÉÉRT ÉS TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT A közlekedési és szállítási dolgozók feladata jelentősen megnövekedett az ötéves terv negyedik évében. Az ország összes árumozgatásának 48 százalékát és személyfuvarozásának 75 százalékát kell elvégezniük a közlekedési tárcához és a mi területünkhöz tartozó szakszervezeti dolgozóknak. Több és jobb munkával kell bebizonyítanunk, hogy jó harcosai vagyunk a szocializmus építésének és a Szovjetunió vezette 800 miliós béketábornak. Feladatainkat naponta maradéktalanul kell elvégeznünk és túlteljesítenünk — ezt kívánja tőlünk a párt, népi demokratikus kormányzatunk. A megnövekedett feladatok sikeres végrehajtásához ad segítséget mindannyiunk számára a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa. Gerő Ernő elvtársnak, a párt Központi Vezetősége ülésén elmondott beszéde és Rákosi elvtársnak, az országgyűlésen adott útmutatása. Az útmutatások felhasználásával harcolunk, az első negyedévi terv teljesítéséért, túlteljesítéséért, hogy jelenthessük népünk forrón szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak, a feladatot becsülettel teljesítettük. Kimagasló eredményekkel kezdték az 1953. évet Számos üzemünkben, vállalatunknál nagyszerű eredmények születtek az 1953. év első hetében. Ez bizonyítja, hogy dolgozóink megértették, mennyire fontos az 1952. évi munkalendület továbbfejlesztése. Ezek az eredmények nagymértékben segítik az első negyedévi terv sikeres teljesítését. Az 1. sz. Autójavító Vállalatnál Tatai Gyula elvtárs, sztahanovista szerelőt ünnepelték abból az alkalomból, hogy 23-án egyaránt 160 százalékot ért el. Tatai elvtárs,aki „A javítók a 100.000 kilométerért‘"-mozgalomban az első szerződést kötötte, már február 27-i tervét teljesítette az év első napján. Ugyanennél a vállalatnál a 67 éves Kürti Géza sztahanovista tényező január 3-án kétnapi feladatot teljesített, mert 212 százalékot ért el. Korát meghazudtolva, fiatalos lendületet végezte feladatát, sok fiatalabb dolgozótársát messze maga mögött hagyta. Az 1. sz. Autójavítónál a fizikai dolgozók 90 százaléka tett hosszúlejáratú vállalást és fogadalmat az I. negyedév határidő előtti sikeres teljesítésére. Az I. sz. TEFU központjában több jelentés érkezett a dolgozók nagyszerű teljesítményeiről. Ezek közé tartozik Zlatics Zsigmond, aki január 2-án 12 óra alatt 385 mázsa terhet szállított, rajta kívül Sárközi Ferenc ért el jó teljesítményt, 313 mázsával. Mindketten a paksi kirendeltségnél dolgoznak és jó munkájukkal tevékenyen segítik a Betonútépítő Vállalatot. A budapesti dolgozók közül Mátint János gépkocsivezető halad az élen 312 mázsás fuvarteljesítménnyel. Az FVV Damjanich-telepén Fenyvári István sztahanovista kalauz 132 százalékra teljesítette elsőnapi feladatát, Gábri Tamás 125 százalékot ért el. Az FVV felsővezeték-részlegénél Horváth 38 István Kovács 133 és 160 százalékos eredménynyel kezdte az új évet, Szekeres Imre pedig 133 százalékkal. NAGYJELENTŐSÉGŰ ÚJÍTÁS Orosz Ödön elvtárs, a Dózsa György Főműhely gyalusa nagyjelentőségű újítást adott be: a billenőkés-befogófejet, amelynek az az előnye, hogy nemcsak az előresiklásnál, hanem hátrasiklásnál is gyalul. A késbefogófej újítás rendkívül nagyjelentőségű, mert sorozatgyártásnál nagy időmegtakarítást tesz lehetővé. Orosz elvtárs az egyik munkadarabnál tíz óra helyett hat óra alatt végezte el feladatát. Az újítást a kohó és gépipari minisztériumhoz tartozó vállalatok és üzemek nagy eredménnyel alkalmazhatják. A billenő késbefogófejet még egy gépre elkészítik a Dózsa- Fő műhelyben, hogy bizonyos sorozatmunkákat gyorsabban befejezhessenek. Az újításra felhívjuk a közlekedési minisztérium II. főosztálya újítási felelősének figyelmét, mert értesülésünk szerint nem járt kint az üzemben és nincs tudomása a nagy horderejű újításról. Trolibuszvonal épül a Belváros és az Orczy-tér között A közlekedés megjavítása érdekében 1953-ban új trolibuszvonalat építenek, amely a város belső kerületeit és az Orczyteret köti össze. Az Ecseri-út és a Zalka Máté tér között az autóbuszjárat megszüntetésével villamosvonalat létesítenek. Ugyanakkor az Üllői úton — a Calvintér és Liliom utca közötti szakaszon — középre helyezik a vágányokat. A jövő évben ötven Ikarus-gyártmányú trolibusz, 70 villamospótkocsi és számos új autóbusz forgalombaállítása könnyíti meg a fővárosi dolgozók utazását. Felavatták a miskolci kettősvágányú villamosvasút vonalát Bebrits Lajos elvtárs közlekedésügyi miniszter avatta fel ötéves tervünk új békealkotását, a miskolci kettősvágányú villamosvasútvonalat. A kettősvágányú villamosvasút két év alatt épült meg 38 millió forint költséggel. A Tiszai-pályaudvartól Diósgyőr— Vasgyárig terjedő 13 km-es vonal építésével együtt újraépítették a Színvahidat, vasúti aluljárót építettek és új utat is nyitottak, a Bajcsy-Zsilinszkyutat, amely egyenesen a város főutcájába torkollik. A város dolgozói nevében Kántor Sándor, a városi tanács osztályvezetője vette át az új villamosvonalat. .