Közlekedés, 1953 (45. évfolyam, 1-3. szám)

1953-01-06 / 1. szám

Gépjárművezetők, autójavítók és repülők lapja \ KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS A KÖ ZLEKEDÉSI- ÉS SZÁLLÍTÁSI D0I90ZÓK SZ^KSIERVEZETÉIMEK LAPJiV XLV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. Ara: 20 fillér 1953 JANUAR 6. A dolgozók műszaki és szervezési javaslatainak ezrei biztosítják az évi terv színvonalát A szocializmus építésének szovjet tapasztalatai nyomán, a m u nik a verseny.moz.ga lom hoz h a - sonló újabb, nagyszabású tö­megmozgalom bontakozott ki a magyal“ dolgozók körében, így a közlekedés területén is. Ez a mozgalom a. ma már jól ismert müszintterv-mozgalom. Lén yege 'd következő: a műszaki-szerve­zési intézkedések tervének ki­dolgozását elősegíteni, színvo­nalát emelni a dolgozók ezrei­nek a műszaki fejlesztési javas­lataival. Egyébként maga a mű­szaki -s z e r vezés i intézkedések, tervutasításokból jól ismert, ter­ve nem más, mint a vállalati részlettervekben kulcshelyzetet elfoglaló műszaki fejlesztési tervnek a felbontása az azt megvalósító operatív intézke­désekre. Mégpedig részben mű­szaki, részben szervezési intéz­kedésekre. Hogy ez a műszaki fejlesztési terv milyen fontos szerepet tölt be a szocialista tervmunkában, azt bővebben nem kell kifejteni. Elegendő, he utalunk rá, hogy a műszaki fejlesztési terv bizto- . sítja műszaki és szervezési vo­nalon a tervezés alapját képe­ző különböző normák haladó voltát, egyszóval a terv techni­kai, minőségi színvonalának az állandó emelkedését. Megkívánja ezt e szocializmus gazdasági «iapiöi'vwuye: a dolgozók növek­vő szükségleteinek mind mee-z­­szebbmenő kielégítése az állan­dóan fejlődő termelés útján. A müszintterv-mozgalom az ország közlekedésének a terü­letén soktizezer dolgozót moz­gósít a tervek és ezáltal az 1953, évi munka színvonalának és eredményességének a megnöve­lésére és ezzel a szocializmus építésének a meggyorsítására^ Így elsősorban a szorosan vett szállításban, illetőleg a közleke­désben, de tekintélyes mértékben a szállítási apparátust kiszolgáló javítóiparban is. Ami a szállítási tevékenysé­get illeti, legyen szó akár a szárazföldi, akár a vízi, akár a légi közlekedésről, a dói gőzök javaslatai mindenekelőtt a ter­melő, illetőleg szállítóeszközök és berendezések eddiginél ha« tékonyabb (elhasználására irá­nyulnak. Röviden a kapacitások jobb kihasználására. Minden közlekedési dolgozó tudja, hogy sokmifl'iárd forint állóatap van befektetve a közlekedési eszkö­zökbe és azt is tudja, hogy ezek kihasználása ma. még sok kíván­nivalót hagy maga után. Nem véletlen tehát, hogy a műszaki szervezési intézkedések feladat­terve elsősorban ez állóeszkö­zök kihasználásának fokozását célozza. Az sem véletlen, hogy e te­kintetben a javaslatok óriási tar­talékokat tárnak fel, amelyek a tervezésnél igen hatékonyan ér­vényesíthetők. Gondolunk ít mindenekelőtt maguknak a szál­lítóeszközöknek, gépkocsik, ha­jók, egyéb jármüvek időkapa­citásának és hordképességének a javítóműhelyek gépi és szere­lési területi kapacitásának a jobb kihasználására. Természe­tesen a műszaki minőségi köve­telmények gondos betartása mel­lett. Ez önmagában is jelentős termelési, illetőleg szállítási vo­lumen-emelkedést tesz lehetővé. Tudjuk, hogy 1953-ban mint­egy 25 százalékkal nagyobb szál­lítási teljesítményt kell elérnünk. Mégpedig az eszközök állomá­nyának számottevő bővítése nél­kül. Ezt csak az eszközök jobb kihasználásával lehet megvaló­sítani. Ezért van, hogy úgy az újítási fe'.adattervekbe, mint a müszintterv-mozgalom műsza­ki irányítását j képező müszint­­terv, feladattervekbe az állóesz­közök kihasználásának a fejlesz­tését gondosan be kell építeni. A dolgozók megértették az álló­eszközök jobb kihasználásában rejlő tartalék-feltárás nagy nép­­gazdasági jelentőségét. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete meg­felelő felvilágosító munkájának eredményeképpen e tekintetben igen sok jó és eredményes ja­vaslatot nyújtottak be. Itt látszott meg, hogy amikor pártunk a mozgalmat elindí­totta, éppen a légii letékesebb fórumhoz fordult, magúkhoz a dolgozó tömegekhez, akik min­dennapi termelőmunkájuk során állandóan tapasztalhatják a köz­lekedési eszközök felhasználásá­ban és kihasználásában jelent­kező hiányosságokat. Ezek ki­küszöbölése jelenti azután azo­kat a nagy tartalékokat, amelyek realizálása a teljesítményeket nagy mértékben képes emelni. A tartalékok feltárására a legmeg­felelőbb javaslatokat éppen azok tudják adni, akik közvetlen közelről ismerik azok keletkezé­sét, vagyis maguk a dolgozók, akik szívükön viselik a társadal­mi tulajdont képező állóeszkö­zöknek a termelés céljaira való mind eredményesebb felhaszná­lását. Sokban hasonló a helyzet a termelőeszközök másik nagy csoportjánál, az anyagoknál, kü­lönösen a szerkezeti, de .az özem», nyageknú! is. Az anyagok felhasználása és kihasználása még mindig olyan, hogy sok tar­talék feltárására nyílik lehető­ség. Tudjuk jól, hogy ■ értékes szerkezeti anyagokat eddiginél takarékosabban is fel . lehet használni Gondolunk itt első­sorban a színesfémek és hulla­dékainak gondosabb felhaszná­lására, az anyagok gondosabb megmunkálására, az egyes szer­kezetek és alkatrészek gondo­sabb méretezésére. Emellett nagy szerepet játszik a megfe­lelő karbantartó és javító szol­gálat biztosítása, amely az egyes szerkezetek aktív élettartamát meghosszabbítja. Ugyancsak áz an yagta kar ókosságot szolgálja a seiejtcsökkentés, különösen pedig a selejt megelőzés. Sok értékes javaslat született meg már eddig *is a szerkezeti anya­gikkal való takarékoskodás te-' kintetében. Taián még több az üzemányagtakarékoság vonalán. Aki életében valaha is vezetett gépkocsit, tudja jól, hogy a porlasztó beállításán, a kocsi­­vezetés gazdaságosságán milyen sok múlik. Hasonló a helyzet a villamosközlekedésnél és a hajó­zásnál js. Számottevő anyag­­mennyiségek takaríthatok meg az anyagok megfelelő tárolásá­val, az anyagkészletek helyes méretezésével. Majd a Gazda­­mozgalomhoz hasonlóan a hasz­nálatból kivont anyagok, alkat­részek felhaszn-ái-áeável. Amíg az állóeszközök jobb ki­használása újabb bővítő beru-1 házások nélkül a termelési tei- ! jesítmény növelését teszi lehe­tővé, addig az anyagtakarékos­ság a forgóeszközök csökkenté­sére ad lehetőséget.- A pénzügyi eredmények máris tisztán lát­hatók. azokban a dekádjelenté­­sekben, amelyeket a műszlnt­­terv-mozgaiommal kapcsolatban a vállalatok benyújtanak. Nagy tartalékok tárhatók fel a munkaidő és a munkaerő ész­szerűbb felhasználásával. A dolgozók a tartalékok feltárá­sában igen nagy leleményessé­get mutatnak. Ez érthető is, hi­szen saját közvetlen termelő munkáj.k hatékonyságának a fokozásáról van szó, a munka­­intenzitás növelése nélkül. Vagyis ugyanarról, ami a ver­­senvmozgaícm során mindig szembetűnően kidomborodott. E tartalékok elsősorban a munka­termelékenységet növelik. En­* / / / HARCOLJUNK AZ ELSŐ NEGYEDÉVI TERV TEUESITESEERT ÉS TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT A közlekedési és szállítási dolgozók feladata jelentősen megnövekedett az ötéves terv negyedik évében. Az ország összes árumozgatásának 48 szá­­ralékát és személyfuvarozásának 75 százalékát ketl elvégezniük a közlekedési tárcához és a mi területünkhöz tartozó szakszer­vezeti dolgozóknak. Több és jobb munkával kell bebizonyíta­nunk, hogy jó harcosai va­gyunk a szocializmus építésé­nek és a Szovjetunió-vezette 800 mi liós béketábornak. Fel­adatainkat naponta maradéktala­nul keli elvégeznünk és túlte'je­­sít énünk — ezit kívánja tőlünk a párt. népi demokratikus kor­mányzatunk. A megnövekedett feladatok si­keres végrehajtásához ad segít­séget mindannyiunk számára a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusa. Gerő Ernő elvtársnak, a párt Közpon­ti Vezetősége ülésén elmondott beszéde és Rákosi elvtársnak, az országgyűlésen adott útmuta­tása. Az útmutatások felhaszná­lásával harco'junk. az első ne­gyedévi terv teljesítéséért, túl­teljesítéséért, hogy jelenthessük népünk forrón szeretett vezéré­nek, Rákosi elvtársnak: a fel­adatot becsülettel teljesítettük. Kimagasló eredményekkel kezdték az 1953. évet Valóra váltották fogadalmukat Sztálin elvtárs születésnapjá­ra a közlekedési és szállítási vállalatok döntő többsége befe­lezte éves tervét. Az első jelen­tések szerint 113 vállalat dolgo­zói jelentették büszke örömmel, hogv fogadalmukat valóra vál­tották. Teljesítette vállalását Pesti György, * Győri MA VAUT gép­kocsivezetője, aki december 21 - re elérte Ikarus 30-as autóbu­szával fődáraöcsere nélkül * 100.GQO kilométert. Becsülettel teljesítették foga­dalmukat a Fővárosi Vasútépítő Vállalat dolgozói is, akik tér vüket november 30-ra fejezték be. Az év folyamán az FVV fi­zika: és műszaki dolgozói szoro­san együttműködve, csaknem egész kerületek villamosút­vonalait rendbehozták és nagv mértékben hozzájárultak ahhoz, hogv a XIV. XVIII, XIX. kerü­letek dolgozói gyorsabban utaz­hassanak. A vállalat dolgozói nagv erőfeszítéssel küzdöttek le a nehézségeket, amelyek a Ba­­ross-tér Rendezésénél a Thököly -üt sinh&tőzata középrehelyezé­­sénél és máshol mutatkoztak Gerő elvtárs útmutatását fel­használva. az 1953. évi tervet túl akarják teljesíteni „ válla­lat dolgozói és ennek érdekében megjavítják ai munkafegyelmet, csökkenteni akarják a mfgas baleseti százalékot. A csak éj­szaka végezhető vágánycseré­ket éjszakai „repülő brigádok- Kal” oldják meg. Jól áttekinthe­tő diagrammokait szerkesztettek az 1953-as évre, minden mun­kára előre. Budafok-pályaudvar dolgo­zói közül többen teljesítették Sztálin eivtárs születésnapjára tett fogadalmukat. Az élenjáró dolgozók közül kivált munkájá­val Szabó Ferencné, Erdélyi Imre Gasuland Ferenc. Gedrus Pál. Hajdú Lajos, Molnár I. A.nlírái-. Rórsn In- ■* * Szarba György és mások, akik befejez­ték. évi tervükéi. A Belföldi Állomási Szállít­mányozási Vállalat dolgozói is valóra váltották Sztálin elvtárs születésnapjára tett fogadalmu­kat. A dolgozók számos helyről kaptak elismerést -jó munká­jukért. A Sportszer- és Játék­áru Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói köszönetüket fejezték k: a leadási- és feladási osztály dolgozóinak, azért a segítségért és kiváló munkáért, amelyet a szállításnál kifejtettek. Kiemel­ték Völgyi, Molnár. Ben esik Láng és Magyar elvtársaik ió mun-káj áit. A Szolnoki Gazdasági Vasu­tak dolgozói egv hétté! koráb­ban, december 14-én fejezték be 1952. évi tervüket és fokozták harcukat, hegy terven felül 110.000 forinttal adjanak többet • népgazdaságunknak. Sztahanovista szállítómunkások második országos tanácskozása Szakszervezetünk és a mi­nisztérium Vili. főosztálya a Petőfi Kultúrotthon ban tartotta a sztahanovista szállítómunká­sok második országos tanácsko­zását. Földvári Aladár elvtárs. a szakszervezet elnöke megnyitó­ja után Csalt István eivtárs fő­osztályvezető tartott beszámo­lót a múlt év eredményeiről és hiányosságairól, majd az 1953. év meguövekedeít feladatairól beszélt. A hozzászólások során a sztahanovisták ismerteitek munkamódszerüket, feltárták a munka versenyt és a Sztahanov­­mozga-tmat akadályozó hibákat Fogadalmat tettek, hogy mun­kamódszerük átadásával segítik a feladatok sikeres végrehajtá­sát. Az értekezlet részvevői táv­iratban üdvözölték Rákosi elv­társat, népünk forrón szeretett vezérét és fogadalmat tettek, hogy az 1953. évi tervet győze­lemre viszik. Számos üzemünkben, vállala­tunknál nagyszerű eredmények születtek az 1953. év első hetében. Ez bizonyítja, hogy dolgozóink megértették, mennyire fontos az 1952. évi munkalendület to­vábbfejlesztése. Ezek a-z ered­mények nagymértékben segítik az első negyedévi terv sikeres teljesítését. Az 1. sz. Autójavító Vállalat­nál Tatai Gyula elvtárs. sztaha­novista szerelőt ünnepelték ab­ból az alkalomból, hogy 2—3-án egyaránt 160 százalékot ért el. Tatai eivtárs,_aki „A javítók a 100.000 kilométerért‘'-mozgalom­­ban az első szerződést kötötte, már február 27-i tervét teljesí­tette az év első napján. Ugyanennél a vállalatnál a 67 éves Kürti Géza sztahanovista fényező január 3-án kétnapi feladatot teljesített, mert 212 százalékot ért el. Korát megha­zudtolva. fiatalos lendü'eHel vé­gezte feladatát, sok fiatalabb dolgozótársát messze maga mö gött hagyta. Az 1. sz. Autójavítónál a fizi­kai dolgozók 90 százaléka tett hosszúlejáratú vállalást és foga­dalmat az I. negyedév határidő előtti sikeres teljesítésére. Az I. sz. TEFU központ­jába’ több jelentés érkezett a dolgozók nagyszerű teljesítmé­nyeiről. Ezek közé tartozik Zla­­tics Zsigmond, aki január 2-án 12 óra alatt 385 mázsa terhet szállított, rajta kívül Sárközi Ferenc éri el jó teljesítményt; 313 mázsával. Mindketten a paksi kirendeltségnél dolgoznak és jó munkájukkal tevékenyen segítik a Betonútépítő Vállala­tot. A budapesti dolgozók közül Mátint János gépkocsivezető halad az élen 312 mázsás fuvar­­teljesítménnyel. Az FVV Damjanich-telepén Fé^y vári István sztahanovista kalauz 132 százalékra teljesítette e'sőnapi feladatát, Gábri Ta­más 125 százalékot ért el. Az FVV felsővezeték-részlegé­­nél Horváth 38 István kovács 133 és 160 százalékos eredmény­­nyel kezdte az új évet, Szekeres Imre pedig 133 százalékkal. NAGYJELENTŐSÉGŰ ÚJÍTÁS Orosz Ödön elvtárs, a Dózsa György Főműhely gyalusa nagy­jelentőségű újítást adott be: a billenőkés-befogófejet, amelynek az az előnye, hogy nemcsak az előresiklásnál, hanem hátrasiklás­­nál is gyalul. A késbsfogófej újítás rendkívül nagyjeleniőségíí, mert sorozatgyártásnál nagy idő­megtakarítást tesz lehetővé. Orosz elvtárs az egyik munkada­rabnál tíz óra helyett hat óra alatt végezte el feladatát. Az újítást a kohó és gépipari mi­nisztériumhoz tartozó vállalatok és üzemek nagy eredménnyel al­kalmazhatják. A billenő késbefogófejet még egy gépre elkészítik a Dózsa- Fő műhelyben, hogy bizonyos so"t>­­zatmunkákat gyorsabban befe­jezhessenek. Az újításra felhívjuk a közle­kedési minisztérium II. főosztá­lya újítási felelősének figyelmét, mert értesülésünk szerint nem járt kint az üzemben és nincs tudomása a nagyhorderejű újí­tásról. Trolibuszvonal épül a Belváros és az Orczy-tér között A közlekedés megjavítása ér­dekében 1953-ban új trolibusz­­vonalat építenek, amely a város belső kerületeit és az Orczy­­teret köti össze. Az Ecseri-üt és a Zalka Máté-tér között az autó­­buszjárat megszüntetésével vil­lamosvonalat létesítenek. Ugyan­akkor az Üllői-útón — a Calvin­­tér és Liliom-utca közötti szaka­szon — középre helyezik a vá­gányokat. A jövő évben ötven Ikarus-gyártmányú trolibusz, 70 villamospótkocsi és számos új autóbusz forgalombaállítása könnyíti meg a fővárosi dolgo­zók utazását. Felavatták a miskolci kettősvágányú villamosvasút vonalát Bebrits Lajos elvtárs közleke­dés iigvi miniszter avatta fel öt­éves tervünk új békealkotását, a miskolci kettősvágányú villa­mosvasútvonalat. A kettősvágányú villamos­­vasút két év alatt épült meg 38 millió forint költséggel. A Ti­szai-pályaudvartól Diósgyőr— Vasgyárig terjedő 13 km-es vo­nal építésével együtt újraépítet­ték a Színvahidat, vasúti alul­járót építettek és úi utat is nyitottak, a Bajcsv-Zsilir.szky­­utat. amely egyenesen a város főutcájába torkollik. A város dolgozói nevében Kántor Sándor, a városi tanács osztályvezetője vette át az úi villamosvonalat. , nek eredménye a kapacitások jobb kihasználása s végső fo­kon a terv teljesítése. A munka­termelékenység emelése- jelentő­sen csökkenti az önköltséget. A termelőeszközök észszerűbb ki­használása szintén. Ennek tu­lajdonítható, nogy a műszint­­terv-mozgaiem során beérkezett javaslatok a tárca százalékos önköltségcsökkentésének több mint a felét biztosítani tudják. Ez nagy jelentőségű a felhal­mozások növelése, ai termelés továbbfejlesztése, a szocialista iparosítás vonatkozásában. A munkaerőver való takaré­koskodást, a munka termelé­kenységének az emelését szol­gálják az élenjáró munkatapasz­talatok gyors átvételére vonat­kozó javaslatok: Még inkább azok, amelyek a Sztahanov-mü­­heiyek megvalósítását javasol­ják. A müszintterv-mozgalom ed­digi eredményeit lemérve, meg­ái iap'tható, hogy azok az 1953- as üzemi tervek színvonalának az emelésében igen komoly sze­repet visznek. Igen helyes a megállapítás, hogy e mozgalom az előirányzott színvonalváito­­zásofenak több mint az 50 szá­zalékát fogja biztosítani. Igen fontos, hogy a műszaki dolgozók a mozgalmat lendüle­tesén felkarolják és jelentősé­gét a dolgozó tömegekkel minél jobban megértessék. A minisztérium és a vállala­tok műszaki fejlesztési szervein múlik jórészt, hogy ez milyen hatékonysággal sikerül. Sokat jeent a pártszervezetek és a Közlekedési és Szállítási Dol­gozók Szakszervezete állandó szervező és mozgósító munkája. Nem kevésbbé a Közlekedési és Mélyépítéstudományi Egyesü­let műszintterv bizottságai, amelyek tudományos vonatko­zásaiban dolgozzák ki a leghe­lyesebbnek tekinthető feladat­terv rendszereket. Nyilvánvaló a müszintterv-mozgalomnak, -mint mozgalomnak az átfogó jellege. A szocialista mun-ka­­verseny-mozgalom: s a Sztaha­­nov-mozgalom, Nazarova-moz­­ga'om. Deák-mozgalom, a 100 ezer Icm-es-mozgalom. Vorosín­­mozgalom, Gazda-mozgalom, a „Vezess baleset nélkü;”-mozga­­lom, „Övd az árut”-mozgalom, és az újítási- mozgalom eredmé­nyeire épül fel jórészt a mű­­sziníterv-mozgaiom-. E mozgalmak eredményeit konkretizálják és építik be a műszaki fejlesztési tervekbe és teszik e mozgalmakat a terme­lés számára ténylegesen opera­tívvá. Ezért oly szembetűnő a nagy eredmenyessége. Fekete András VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék