Közlekedés, 1953 (45. évfolyam, 1-3. szám)

1953-01-06 / 1. szám

A dolgozók műszaki és szervezési javaslatainak ezrei biztosítják az évi terv színvonalát A szocializmus építésének szovjet tapasztalatai nyomán, a mun­kavers­enymoz­galomhoz ha­s­­onló újabb, nagyszabású tö­megmozgalom bontakozott ki a magyar dolgozók körében, így a közlekedés területén is. Ez a mozgalom a ma már jól ismert műszintterv-mozgalom. Lényege a következő: a műszaki-szerve­zési intézkedések tervének ki­dolgozását elősegíteni, színvo­nalát emelni a dolgozók ezrei­nek a műszaki fejlesztési javas­lataival Egyébként maga­­a mű­szaki-szervezési intézkedések, tervutasításokból jól ismert, ter­ve nem más, mint a vállalati részlettervekben kulcshel­yzetet elfoglaló műszaki fejlesztési tervnek a felbontása az azt­­ megvalósító operatív intézke­désekre. Mégpedig részben mű­szaki, részben­ szervezési intéz­kedésekre. Hogy ez a­ műszaki fejlesztési terv milyen fontos szerepet tölt be az szocialista terv­munkában, azt bővebben nem kell kifejteni.­­Elegendő, ha utalunk rá, hogy a műszaki fejlesztési terv bizto­sítja műszaki és szervezési vo­nalon a tervezés alapját képe­ző különböző normák haladó voltát, egyszóval a terv techni­kai, minőségi színvonalának az állandó emelkedését. Megkívánja ezt a szocializmus gazdasági alaptörvénye, a dolgozóik növek­vő szükségleteinek mind m­e­sz­­szebbmenő kielégítése az állan­dóan fejlődő termelés útján. A műszintterv-moz­galom az ország közlekedésének a terü­letén soktízezer dolgozót moz­gósít a tervek és ezáltal az 1953. évi munka, színvonalának és eredményességének a megnöve­lésére és ezzel a szocializmus építésének a meggyorsítására, így elsősorban a szorosan vett szállításban, illetőleg, a közleke­désben, de tekintélyes mértékben a szállítási apparátust kiszolgáló javítón­pjak­ban is. Ami a szállítási tevékenysé­get illeti, legyen szó akár a szárazföldi, akár a vízi, akár a légi közlekedésről, a dolgozók javaslatai mindenekelőtt a ter­melő, illetőleg szállítóeszközök és berendezések eddiginél ha­tékonyabb felhasználására­­irá­nyulnak. Röviden a kapacitások jobb kihasználására. Minden közlekedési dolgozó tudja, hogy Sokmilliárd forint állóalap van befektetve a közlekedési esz­kö­­zö­kbe és azt is tudja, hogy ezek kihasználása ma még sok kíván­nivalót hagy maga után. Nem véletlen teh­át, hogy a műszaki szervezési intézkedéseik feladat­­terve elsősorban az állóeszkö­zök kihasználásának­ fokozását célozza. Az sem véletlen, hogy e te­kintetben a javaslatok óriási tar­talékokat tárnáik fel, a­melyek a tervezésnél igen hatékonyan ér­vényesíthetők. Gondolunk át mindenekelőtt maguknak a száll­ítóesz­közökne­k, gépkocsik, ha­jók, egyéb járművek időka­pa­­citásának és hordképességének a javítóműhelyek gépi és szere­lési területi kapacitásának a jobb kihasználására. Természe­tesen a műszaki minőségi köve­telmények gondos betartása mel­lett. Ez önmagában is jelentős termelési, illetőleg szállítási­vo­lumen-emelkedést tesz lehetővé. Tudjuk, hogy 1953-ban mint­egy 25 százalékkal nagyobb szál­lítási teljesítményt kell elérnünk. Mégpedig az eszközök állomá­nyának számottevő bővítése nél­kül. Ezt csak az eszközök jobb­­kihasználásával le­het megvaló­sítani. Ezért van, hogy úgy az­­újítási feladattervekbe, mint a műszintterv-mozgalom műsza­ki irányítását képező műszint­­terv feladattervekbe az állóesz­­­közök kihasználásának a fejlesz­tését gondosan be kell építeni. A dolgozók megértették az álló­eszközök jobb kihasználásában rejlő tartalékfeltárás nagy nép­­gazdasági jelentőségét. A­­Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete meg­felelő felvilágosító munkájának eredményeképpen e tekintetben igen sok jó és eredményes ja­vaslatot nyújtottak be. Itt látszott meg, hogy amikor pártunk a mozgalmat elindí­totta, éppen a legil­letékesebb fórumhoz fordult, magukhoz a dolgozó tömegeikhez, akik min­dennapi termelőm­un­ká­jaik során állandóan tapasztalhatják a köz­lekedési eszközök felhasználásá­ban és kihasználásában jelent­kező hiányosságokat. Ezek ki­küszöbölése jelenti azután azo­kat a nagy tartalékokat, amelyek realizálása a teljfes­ítményeket nagy mértékben képes emelni. A tartalékok feltárására a legmeg­felelőbb javaslatokat éppen azok tudják adni, akik közvetlen közelről ismerik azok keletkezé­sét, vagyis maguk a dolgozók, akik szívükön viselik a társadal­mi tulajdont képező állóeszkö­zöknek a termelés céljaira való mind eredményesebb felhaszná­lását. Sóikban hasonló a helyzet a termelőes­z­közök utá­sik nagy­­ csoportjánál, a­z anyagoknál, kü­lönösen a szerkezeti, de az üzemanyagoknál is. Az anya­gaik felhasználása és kihasználása még mindig olyan, hogy sok tar­talék feltárására nyílik lehető­ség. Tudjuk jól, hogy értelk­es szerkezeti anyagokat eddiginél takarékosabban is fel lehet használni. Gondolunk itt első­sorban a színesfémek és hulla­­­dékainak gondosabb felhaszná­lás­ára, a­z anyagok gondosabb megimunikálására­, az egyes szer­kezetek és alkatrészek gondo­sabb méretezésére. Emellett nagy szerepet játszik a megfe­lelő karbantartó és javító szol­gálat biztosítása, amely az egyes szerkezetek aktív élettartamát meghosszabbítja. Ugyancsak az a­n­yagi a­­varékoss­ágot s­zol­gálj­a a selejtcsökkentés, különösen pedig a selejtmegelőzés. Sok értékes javaslat született meg már eddig is a szerkezeti anya­gokkal való takarékoskodás te­kintetében. Talán még több az üzemanyag­ takarékoság vonalán. Aki életében valaha is vezetett gépkocsit, tudja jól, hogy a porlasztó beállításán, a kocsi­vezetés gazdaságosságán milyen sok múlik.. Hasonló a helyzet a villa,mostközle­kedésnél és a hajó­zásnál is. Számottevő anyag­mennyiségek takaríthatók meg az anyagok megfelelő tárolásá­val, az anyagkészletek helyes méretezésével. Majd a Gazda­­m­o­zgalomhoz hasonlóan a hasz­nálatból kivont anyagok, alkat­részek felhasználá­sával. Amíg az állóeszközök jobb ki­használása újabb bővítő beru­házások nélkül a termelési tel­jesítmény növelését teszi lehe­tővé, addig az anyagtakarékos­ság a forgóeszközök csökkenté­sére ad lehetőséget.­A pénzügyi eredmények máris tisztán lát­hatók, azokban a dekádjelenté­­sekbe­­, amelyeket a mírszint­­ter­v -mo­z­ga­l­omma­l k­a­pcsol­atban a vállalatok benyújtanak. Nagy tartalékok tárhatók fel a munkaidő és a munkaerő ész­szerűbb felhasználásával. A dolgozók a tartalékok feltárá­sában igen nagy leleményessé­get mutatnak. Ez érthető is, hi­szen saját közvetlen termelő munkájuk hatékonyságának a fokozásáról van szó, a munka­intenzitás növelése nélkül. Vagyis ugyanarról, ami a ver­­senybroozgalom során mindig szembetűnően kidomborodott. E tartalékok elsősorban a munka­termelékenységet növelik. En­nek eredménye a kapacitások jobb kihasználása s végső fo­kon a terv teljesítése.. A munka­termelékenység emelése jelentő­sen csökkenti az önköltséget. A termelőeszközök észszerűbb ki­használása szintén. Ennek tu­lajdonítható, hogy a műszint­­terv-mozgalom során beérkezett javaslatok a tárca százalékos önköltségcsökkentésének több mint a felét biztosítani tudják. Ez nagy jelentőségű a felhal­mozások növelése, a­ termelés továbbfejlesztése, a szocialista iparosítás vonatkozásában. A munkaerővel, való takaré­koskodást, a munka termelé­kenységének az emelését szol­gálják az élenjáró munkatapasz­talatok gyor­s átvételére vonat­kozó­­ javaslatok. . Még inkább azok, amelyek a Sztahanov-mű­­helyek megvalósítását javasol-­­ják. A műszintterv-mozgalom ed­digi eredményeit lemérve, meg­ál­lapítható, hogy azok az 1953- as üzemi tervek színvonalának az emelésében igen komoly sze­repet visznek. Igen helyes a megállapítás, hogy e mozgalom az előirányzott színvonalválto-­­ zásoknak több mint az 50 szá­zalékát fogja biztosítani. Igen fontos, hogy a műszaki dolgozók a mozgalmat lendüle­tesen felkar­ják és jelentősé­gét a dolgozó tömegekkel minél jobban megértessék. A minisztérium és a vállala­tok műszaki fejlesztési szervein múlik jórészt, hogy ez milyen hatékonysággal sikerül.­ Sokat jelent a pártszervezetek és a Közlekedési és Szállítási Dol­gozók Szakszervezete állandó szervező és mozgósító munkája. Nem kevésbbé a Közlekedési és Mélyépítéstudományi­­ Egyesü­let műszi­ntterv bizottságán, amelyek tudományos vonatko­zásaiban dolgozzák ki a leghe­lyesebbnek tekinthető feladat­­terv rendszereket. Nyilvánvaló a műszintterv-mozgalomnak, mint mozgalomnak az átfogó jellege. A szocialista munka­­verseny-mozgalom, s a Sztaha­­nov-mozgalom, Nazarova-moz­­galom. Deák-mozgalom, a 100 ezer km-es-mozgalom, Vorosim­­mozgalom. Gazda-mozgalom, a „Vezess baleset nélkül’’-mozga­lom, „Óvd ..az árut”-mozgalom, és az újítási mozgalom eredmé­nyeire épül­ fel jórészt a id­u­­szin­tter­v- moz­ga­l­om. E mozgalmak eredményeit konkretizálják és építik be a műszaki fejlesztési tervekbe és teszik e mozgalmakat a terme­lés számára ténylegesen opera­tívvá. Ezért oly szembetűnő a nagy eredményessége. Fekete András HARCOLJUNK AZ ELSŐ NEGYEDÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT ÉS TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT A közlekedési és szállítási dolgozók feladata jelentősen megnövekedett az ötéves terv negyedik évében. Az ország összes árumozgatásának 48­­szá­zalékát és személyfuvarozásának 75 százalékát kell elvégezniük a közlekedési tárcához és a mi területünkhöz tartozó szakszer­vezeti dolgozóknak. Több és jobb munkával kell bebizonyíta­nunk, hogy jó harcosai va­gyunk a szocializmus építésé­nek és a Szovjetunió­ vezette 800 milliós béketábornak. Fel­adatainkat naponta maradéktala­nul kell elvégeznünk és túltelje­sítenünk — ezt kívánja tőlünk a párt, népi demokratikus kor­mányzatunk. A megnövekedett feladatok si­keres végrehajt­ás­ához ad segít­séget mindannyiunk számára a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusa, Gerő Ernő elvtársnak, a párt Közpon­ti Vezetősége ülésén elmondott beszéde és Rákosi elvtársnak, az országgyűlésen adott útmuta­tása. Az útmutatások felhaszná­lásával harcollunk­ az első ne­gyedévi terv teljesítéséért, túl­teljesítéséért, hogy jelenthessük szépünk forrón szeretett vezéré­nek, Rákosi elvtársnak: a fel­adatot becsülettel teljesítettük. Valóra váltották fogadalmukat Sztálin elvtárs születésnapjá­ra a közlekedési és szállítási vállalatok döntő többsége befe­­jezte éves tervét. Az első jelen­tések szerint 113 vállalat dolgo­zói jelentették büszke örömmel, hogy fogadalmukat valóra vál­tották. Teljesítette vállalását Pesti György, a­ Győri MAVAUT gép­kocsivezetője, aki december 21- re elérte Ikarus 30-as autóbu­szával fődarabcsere nélkül­i 100.000 kilométert. Becsülettel teljesítették foga­dalmukat­ a Fővárosi Vasútépítő Vállalat dolgozói is, akik ter­vüket november 30-ra fejezték be. Az év folyamán az FVV fi­zikai és műszaki dolgozói szoro­­san együttműködve, csaknem egész kerületek villamosút­­vonalait rendbehozták és nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a XIV. XVIII. XIX. kerü­letek dolgozói gyorsabban utaz­hassanak. A vállalat dolgozói nagy erőfeszítéssel küzdötték le a nehézségeket, amelyek a Ba­­ro­ss-tér rendezésénél a Thököly­­út sínhálózata középrehelyezé­­sénél és máshol mutatkoztak Gerő elvtáns útmutatását fel­használva. az 1953. évi tervet túl akarják teljesíteni a­ válla­lat dolgozói és ennek érdekében megjavítják a munkafegyelmet, csökkenteni akarják a magas baleseti százalékot. A csak éj­szaka végezhető vágánycseré­ket éjszakai „repülő brigádok­kal” oldják meg. Jól áttekinthe­tő diagrammmokart szerkesztettek az 1953-as évre, minden mun­kára előre. Budafok-pályaudvar dolgo­zói közül többen teljesítették Sztálin elvtárs születésnapjára tett fogadalmukat. Az élenjáró dolgozók közül kivált munkájá­val Szabó Ferencné, Erdélyi Imre, Dauland Ferenc, Cédrus Pál, Hajdú Lajos, Molnár I. András, Rózsa Imre, Szarka György és mások, akik befejez­ték évi tervüket. A Belföldi Állomási Szállít­mányozási Vállalat dolgozói is valóra váltották Sztálin elvtárs születésnapjára tett fogadalmu­kat. A dolgozók számos helyről ka­pta­k elismerést jó munká­jaikért. A Sportszer- és Játék­áru Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói köszönet­üket fejezték ki a leadási- és feladási osztály dolgozóinak, azért a segítségért és kiváló munkáért, amelyet a szállításnál kifejtettek. Kiemel­ték Völgyi, Molnár, Bencsik Láng és Magyar elvtársaik jó munkáj­át A Szolnoki Gazdasági Vasu­tak dolgozói egy héttel koráb­ban, december 14-én fejezték be 1952. évi tervüket és fokozták harcukat, hogy terven felül 110.000 forinttal adjanak többet n­ép­gazda­s­á­gunkna­k. Sztahanovista szállítómunkások második országos tanácskozása Szaksz­er­vezettünk és a mi­nisztérium Vil­. főosztálya a Pe­tőfi Kultúrotthon­ban tartotta a sztahanovista szálllítómu­unká­­sok második orszá­gos tanácsko­zását. Földvári Aladár elvtárs­, a szakszervezet elnöke megnyitó­ja után Csuti István elvtárs fő­osztály­vezető tartott beszámo­lót a múlt­ év eredményeiről és hiányosságairól, majd az 1953. év megnövekedett feladatairól beszélt. A hozzászokások során a sztahanovistáik ismertették munkamódszerüket, feltárták a mun­kaversenyit és a Sztahanov­­mozgalmat akadályozó hibáikat Fogadalmat tettek,­ hogy mun­kamódszerük átadásával segítik a feladatok sikeres végrehajtá­sát- az értekezlet részvevői táv­iratban üdvözölték Rákosi elv­társai, népünk forrón szeretett vezérét és fogadalmat tettek, hogy az 1953. évi tervet győze­lemre viszik. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Villamos-, gazdasági vasúti, hajós és szállítási dolgozók lapja A KÖZI EKE öZ SÖGI MINISZTÉRIUM ÉS A KÖZLEKEDÉSI­ ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XLV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. Ára: 20 fillér 1953 JANUÁR 6. Kimagasló eredményekkel kezdték az 1953. év­et Számos üzemünkben, vállala­tunknál nagyszerű eredményeik születtek az 1953. év első hetében. Ez bizonyítja, hogy dolgozóink megértették, mennyire fontos az 1952. évi munkalendület to­vábbfejlesztése. Eze­k az ered­mények nagymértékben segítik az első’ negyedévi terv sikeres teljesítését. Az I. sz. Autójavító Vállalat­nál Tatai Gyula elvtárs, sztaha­novista szerelőt ünnepelték ab­ból az alkalomból, hogy 2­3-án egyaránt 160 százalékot ért el. Tatai elvtárs, aki ,,A javítók a 100.000 kilométerért­’-mozgalom­­ban az első szerződést kötötte, már február 27-i tervét teljesí­tette az év első nap­ján. Ugyanennél a vállalatnál a 67 éves Kürti Géza sztahanovista tényező január 3-án kétnapi feladatot teljesített, mert 212 százalékot ért el. Korát megha­zudtolva, fiatalos lendültel vé­gezte feladatát, sok fiatalabb dolgozótársát messze maga mö­gött hagyta. Az I. sz. Autójavítóinál a fizi­k­ai dolgozók 90 százaléka tett hosszúlejáratú vállalást és foga­dalmat az I. negyedév határidő előtti sikeres teljesítésére. Az 1. sz. TEFU központ­jába több jelentés érkezett a dolgozók nagyszerű teljesítmé­nyeiről. Ezek közé tartozik Zla­­tics Zsigmond, aki január 2-án 12 óra alatt 385 mázsa terhet szállított, rajta kívül Sárközi Ferenc ért el jó teljesítményt, 313 mázsával. _ Mindketten a paksi kirendeltségnél dolgoznak és jó munkájukkal tevékenyen segítik a Betonútépítő Vállala­tot. A budapesti dolgozók közül M­álint János gépkocsivezető halad az élen 312 mázsás fuvar­tel­jesítőésénnyel. Az FVV Damjanich-telepén Fegyvári István sztahanovista kalauz 132 százalékra teljesítette elsőnapi feladatát, Gábri Ta­más 125 százalékot ért el. Az FVV felsővezeték-részle­gé­nél Horváth 38 István Kovács 133 és 160 százalékos eredmény­­nyel kezdte az új évet, Szekeres Imre pedig 133 százalékkal. NAGYJELENTŐSÉGŰ ÚJÍTÁS Orosz Ödön elvtárs, a Dózsa György Főműhely gyalusa nagy­jelentőségű újítást adott be: a billenőkés­befogófejet, amelynek az az előnye, hogy nemcsak az előresiklásnál, hanem hátrasiklás­­nál is­ gyalul. A késbefogófej újítás rendkívül nagyjelentőségű, mert sorozatgyártásnál nagy idő­megtakarítást tesz lehetővé. Orosz elvtárs az egyik munkada­rabnál tíz óra helyett hat óra alatt végezte el feladatát. Az újítást a kohó és gépipari mi­nisztériumhoz tartozó vállalatok és üzemek nagy eredménnyel al­kalmazhatják. A billenő kés befogófejet még egy gépre elkészítik a Dózsa- Fő műhelyben, hogy bizonyos soro­­zatmunkákat gyorsabban befe­jezhessenek. Az újításra felhívjuk a közle­kedési minisztérium II. főosztá­lya újítási felelősének figyelmét, mert értesülésünk szerint nem járt kint az üzemben és nincs tudomása a nagy horderejű újí­tásról. Trolibuszvonal épül a Belváros és az Orczy-tér között A közlekedés megjavítása ér­dekében 1953-ban új trolibusz­vonalat építenek, amely a város belső kerületeit és az Orczy­­teret köti össze. Az Ecseri­ út és a Zalka Máté­ tér között az autó­­buszjárat megszüntetésével vil­lamosvonalat létesítenek. Ugyan­akkor az Üllői­ úton — a Calvin­­tér és Liliom­ utca közötti szaka­szon — középre helyezik a vá­gányokat. A jövő évben ötven Ikarus-gyártmányú trolibusz, 70 villamospótkocsi és számos új autóbusz forgalombaállítása könnyíti meg a fővárosi dolgo­zók utazását. Felavatták a miskolci kettesvágányú villamosvasút vonalát Bebrits Lajos elvtárs közleke­désügyi miniszter avatta fel öt­éves tervünk új békealkotását, a miskolci kettesvágányú villa­mosvasútvonalat. A kettősvágányú villamos­­vasút két év alatt épült meg 38 millió forint költséggel. A Ti­szai-pályaudvartól Diósgyőr— Vasgyárig terjedő 13 km-es vo­nal építésével együtt újraépítet­ték a Szinvahidat, vasúti alul­járót építettek és új utat is nyitottak, a Bajcsy-Zsilinszky­­utat, amely egyenesen a város főutcájába torkollik. A város dolgozói nevében Kántor Sándor, a városi tanács osztályvezetője vette át az új villamosvonalat.

Next