Közlekedés, 1956 (46. évfolyam, 1-13. szám)

1956-10-15 / 13. szám

1956. október 15. KÖZLEKEDÉS Tíz éves a népi demokratikus légiközlekedés Budapest, 1945. február 13-án, egész Magyarország 1945. április 4-én szabadult fel a fasiszta megszállás alól. A háborús pusztítás Magyar­­országon a nemzeti vagyon 45%-a megsemmisítésével járt. Az ország ipara termelőképességének 30—35 százalékát elvesztette. A felszabadu­lás után a gyárak 10%-a volt üzem­képes. A mozdonyoknak majdnem 70% -a, a tehergépkocsiknakk 80%-a megsemmisült. A fasiszták a kivonu­lás során úgyszólván az összes hida­kat felrobbantották, Németországba hurcoltak 168.000 tonna szerszámgé­pet, postai, vasúti felszerelést és ezek között a légiközlekedés minden eszközét, a repülésbiztosító berende­zésekkel együtt. A repülőtereket a né­metek felszántották, a hangárokat, műhelyeket felrobbantották. A belföldi forgalom 1946. március 29-én aláírták a magyar-szovjet polgári légiforgalmi r­­t. (MASZOVLET) alapításáról az egyezményt. A MASZOVLET 1946. október 15-én indította el a Debrecen, Szom­bathely menetrendszerű járatokkal a légiforgalmi tevékenységet. Novem­ber 4-én, Szeged, december 16-án Győr is bekapcsolódott a légiforga­lomba. 1947. február 15-én a pécsi és jú­nius 23-án a miskolci járat indult meg. 1950-ben megteremtettük a légifor­galmi összeköttetést Nyíregyházával és Békéscsabával, 1951. június 8-án pedig a nagykanizsai közforgalmi re­pülőteret adták át a forgalomnak. 1950. május havában Budaörsről, a ferihegyi új közforgalmi repülőtérre ment át a forgalom. Az ötéves terv keretén belül még Zalaegerszegen és Kaposvárott épült repülőtér. Ezeken a repülőtereken a forgalom 1954-ben indult meg. Ugyan­ez évben megkezdtük az új pécsi re­pülőtér építését. A forgalom ugyan az új repülőtéren megindult, azon­ban a felvételi épület megépítése fo­lyamatban van. Remélhető, hogy a közeljövőben elkészül. A külföldi­ légiforgalom Közlekedési kormányzatunk állam­közi egyezményekkel biztosította a külfölddel való összeköttetés lehető­ségét. A Budapest—bukaresti járat 1947. május 3-án, a Budapest—prágai járat június 19-én indult meg. Októ­ber 1-én pedig a Budaörsi repülőté­ren szálltak le az AEROFLOT Moszkvából induló repülőgépei. Ok­tóber 6-án létrejött Budapest és Varsó között a légiforgalmi összeköt­tetés. 1949. március 1-től megindult a rendszeres légijárat Budapest—Tirana között Belgrádon keresztül. Koráb­ban már volt jugoszláviai légijárat és Belgrádon keresztül Velencéig re­pültek gépeink. A nemzetközi légiforgalomban 1954. évben további emelkedés követ­kezett be. A MALÉV repülőgépei Prágán keresztül a berlini Schöne­­feld-i repülőtérre repülnek és így kapcsolatba kerültünk a Német De­mokratikus Köztársasággal. Az idén repülőgépeink már Bécsbe repülnek, és az osztrák fővárossal rendszeressé vált a légiforgalmunk. Elkezd kidomborodni a ferihegyi köz­forgalmi repülőtér interkontinentális jellege. Kormányzatunk hozzájárult ahhoz, hogy a K. L. M. holland légi­­forgalmi társaság és a SABENA bel­ga légiforgalmi társaság repülőgépei leszállhatnak a ferihegyi repülőtérre és ezzel a közel- és távolkelettel megvalósították a közvetlen kapcso­latot. A korábbi légiközlekedési díjszabás elzárta a dolgozó nép előtt a repülő­­gép­ nyújtotta előnyöket. 1950. április 4-én kiadott díjszabási rendelet a gyorsvonat párnás kocsiosztálya díj­szabásával egyenlően állapította meg a repülőgépjegyek árát és ezzel a repülőgép kapacitáskihasználása je­lentősen megjavult. 1938-hoz, az utolsó békeévhez vi­szonyítva légiközlekedésünk forgal­ma tizennégyszeresére növekedett. A dolgozók érdeme Ez a nagy fellendülés nem ment könnyen. A légiforgalom dolgozói hatalmas küzdelmet folytattak azért, hogy elpusztult repülésünket újjá­élesszék. Életük kockáztatásával tisz­tították meg a bombáktól a repülő­tereket. Új szakembereket képeztünk ki, a fiatal, demokratikus szellemben felnőtt repülőszemélyzet közül szá­mosan elérték már az egy millió re­pült, km-t. Sok dolgozó a „Polgári Repülés Kiváló Dolgozója“ kitünte­tést nyerte el. A polgári repülés a népgazdaság­nak számos ágát segítette. Az újjá­építés során az egyes szakemberek gyorsan és kultúrált körülmények között repülhettek a megyeszékhe­lyekről Budapestre és vissza. Sztahanovisták utazhatnak tapasz­talatcserére nagyobb üzemekhez, kü­lönösen munkaidő kiesés nélkül. Or­vosokat szállítottunk betegekhez és betegeket az orvosokhoz. Az árufu­varozás tonnakilométerei között az árufuvarozás terén a törékeny, rom­landó és sürgős szállítást igénylő áruk többezer tonnáját szállítottuk el a repülőgép és jelentékeny meny­­nyiségű primőr zöldség és főzelék, primőr gyümölcs, valamint élőállato­kat szállítottunk belföldre és kül­földre egyaránt. A polgári repülés segítette a spor­tot is. Az 1948-ban lezajlott londoni olimpiászra magyar gépek vitték sportolóinkat. A magyar ejtőernyős­sport fejlődését is segítette a polgári repülés. Vasárnaponként a repülő szövetségnek és a MOITOSZ-nak ren­delkezésére bocsátott repülőgéppel gyakorolták az ejtőernyősugrást. 1953-ban a légiközlekedés új ágát szervezte meg a K. P. M. VII. fő­osztálya és a légiforgalmi társaság: a mezőgazdasági repülést. A folyó évben már 4 PO—2 típusú repülő­géppel szórták a műtrágyát. Tíz év eredményei Az elmúlt tíz év alatt szervezeti változáson is ment keresztül légiköz­lekedésünk. Szovjetunió és Magyaroszág között 1945-ben kötött gazadsági együttmű­ködési egyezménynek megfelelően paritásos alapon alakult magyar­szovjet vegyesvállalatok, a Moszk­vában 1954. november 6-án aláírt egyezmény alapján megszűntek, azaz a Szovjetunió a MASZOVLET szov­jet részesedését átadta a Magyar Népköztársaságnak. A szovjet-ma­gyar államközi megállapodás alapján a közlekedés és postaügyi miniszter 1954. november 27-én létrehozta a Magyar Légiközlekedési Vállalatot (MALÉV), amely a MASZOVLET jogutódaként működik. Nem sokkal ezután a közlekedés és postaügyi mi­niszter elrendelte, hogy a KPM VII. Légiközlekedési főosztálya, a MALÉV- val szervezeti egységben dolgozzon és így a légiközlekedés irányítása jelen­leg közbeiktatott szerv nélkül tör­ténik. Légiközlekedésünk a szállítás ter­jedelmére, a forgalom rendszeressé­gére vonatkozó adatokat évről évre túlszárnyalja. Sajnos, még nem tud­juk teljesen felszámolni ennek idény­szerű jellegét, mert a nyári és téli menetrend között időjárási okokra visszavezethetően még nagy eltérés mutatkozik. A ferihegyi közforgalmi repülőtér már a korszerű repülőte­rek közé számítható, ahol a nap bármely órájában biztonságosan és az időjárás befolyásától csaknem tel­jesen mentesen indulhatnak és ér­kezhetnek a repülőgépek. A Vidéki repülőtereken azonban ebben a te­kintetben még vannak tennivalók. A jövő teendői A második ötéves terv keretén be­lül teljesen kiépül majd a ferihegyi repülőtér forgalmi épülete. Új, na­gyobb teljesítményű repülőgépekkel bővül a gépparkunk. A biztonság fo­kozására is különböző berendezéseket létesítünk a ferihegyi repülőtéren. Bár a II. ötéves terv keretében a légiközlekedés sürgős szükségleteinek minden igényét nem tudjuk kielégí­teni, a terv keretében előirányzott összegnek a légiközlekedés céljaira való fordítása nagyban elő fogja se­gíteni, hogy jelenlegi nehézségeinken úrrá legyünk. Megvan a remény, hogy a légiközlekedésben dolgozók a jövőben is mind nagyobb és nagyobb sikereket érjenek el. 7. oldal

Next