Közlekedés, 1956 (46. évfolyam, 1-13. szám)
1956-10-15 / 13. szám
1956. október 15. KÖZLEKEDÉS Tíz éves a népi demokratikus légiközlekedés Budapest, 1945. február 13-án, egész Magyarország 1945. április 4-én szabadult fel a fasiszta megszállás alól. A háborús pusztítás Magyarországon a nemzeti vagyon 45%-a megsemmisítésével járt. Az ország ipara termelőképességének 30—35 százalékát elvesztette. A felszabadulás után a gyárak 10%-a volt üzemképes. A mozdonyoknak majdnem 70% -a, a tehergépkocsiknakk 80%-a megsemmisült. A fasiszták a kivonulás során úgyszólván az összes hidakat felrobbantották, Németországba hurcoltak 168.000 tonna szerszámgépet, postai, vasúti felszerelést és ezek között a légiközlekedés minden eszközét, a repülésbiztosító berendezésekkel együtt. A repülőtereket a németek felszántották, a hangárokat, műhelyeket felrobbantották. A belföldi forgalom 1946. március 29-én aláírták a magyar-szovjet polgári légiforgalmi rt. (MASZOVLET) alapításáról az egyezményt. A MASZOVLET 1946. október 15-én indította el a Debrecen, Szombathely menetrendszerű járatokkal a légiforgalmi tevékenységet. November 4-én, Szeged, december 16-án Győr is bekapcsolódott a légiforgalomba. 1947. február 15-én a pécsi és június 23-án a miskolci járat indult meg. 1950-ben megteremtettük a légiforgalmi összeköttetést Nyíregyházával és Békéscsabával, 1951. június 8-án pedig a nagykanizsai közforgalmi repülőteret adták át a forgalomnak. 1950. május havában Budaörsről, a ferihegyi új közforgalmi repülőtérre ment át a forgalom. Az ötéves terv keretén belül még Zalaegerszegen és Kaposvárott épült repülőtér. Ezeken a repülőtereken a forgalom 1954-ben indult meg. Ugyanez évben megkezdtük az új pécsi repülőtér építését. A forgalom ugyan az új repülőtéren megindult, azonban a felvételi épület megépítése folyamatban van. Remélhető, hogy a közeljövőben elkészül. A külföldi légiforgalom Közlekedési kormányzatunk államközi egyezményekkel biztosította a külfölddel való összeköttetés lehetőségét. A Budapest—bukaresti járat 1947. május 3-án, a Budapest—prágai járat június 19-én indult meg. Október 1-én pedig a Budaörsi repülőtéren szálltak le az AEROFLOT Moszkvából induló repülőgépei. Október 6-án létrejött Budapest és Varsó között a légiforgalmi összeköttetés. 1949. március 1-től megindult a rendszeres légijárat Budapest—Tirana között Belgrádon keresztül. Korábban már volt jugoszláviai légijárat és Belgrádon keresztül Velencéig repültek gépeink. A nemzetközi légiforgalomban 1954. évben további emelkedés következett be. A MALÉV repülőgépei Prágán keresztül a berlini Schönefeld-i repülőtérre repülnek és így kapcsolatba kerültünk a Német Demokratikus Köztársasággal. Az idén repülőgépeink már Bécsbe repülnek, és az osztrák fővárossal rendszeressé vált a légiforgalmunk. Elkezd kidomborodni a ferihegyi közforgalmi repülőtér interkontinentális jellege. Kormányzatunk hozzájárult ahhoz, hogy a K. L. M. holland légiforgalmi társaság és a SABENA belga légiforgalmi társaság repülőgépei leszállhatnak a ferihegyi repülőtérre és ezzel a közel- és távolkelettel megvalósították a közvetlen kapcsolatot. A korábbi légiközlekedési díjszabás elzárta a dolgozó nép előtt a repülőgép nyújtotta előnyöket. 1950. április 4-én kiadott díjszabási rendelet a gyorsvonat párnás kocsiosztálya díjszabásával egyenlően állapította meg a repülőgépjegyek árát és ezzel a repülőgép kapacitáskihasználása jelentősen megjavult. 1938-hoz, az utolsó békeévhez viszonyítva légiközlekedésünk forgalma tizennégyszeresére növekedett. A dolgozók érdeme Ez a nagy fellendülés nem ment könnyen. A légiforgalom dolgozói hatalmas küzdelmet folytattak azért, hogy elpusztult repülésünket újjáélesszék. Életük kockáztatásával tisztították meg a bombáktól a repülőtereket. Új szakembereket képeztünk ki, a fiatal, demokratikus szellemben felnőtt repülőszemélyzet közül számosan elérték már az egy millió repült, km-t. Sok dolgozó a „Polgári Repülés Kiváló Dolgozója“ kitüntetést nyerte el. A polgári repülés a népgazdaságnak számos ágát segítette. Az újjáépítés során az egyes szakemberek gyorsan és kultúrált körülmények között repülhettek a megyeszékhelyekről Budapestre és vissza. Sztahanovisták utazhatnak tapasztalatcserére nagyobb üzemekhez, különösen munkaidő kiesés nélkül. Orvosokat szállítottunk betegekhez és betegeket az orvosokhoz. Az árufuvarozás tonnakilométerei között az árufuvarozás terén a törékeny, romlandó és sürgős szállítást igénylő áruk többezer tonnáját szállítottuk el a repülőgép és jelentékeny menynyiségű primőr zöldség és főzelék, primőr gyümölcs, valamint élőállatokat szállítottunk belföldre és külföldre egyaránt. A polgári repülés segítette a sportot is. Az 1948-ban lezajlott londoni olimpiászra magyar gépek vitték sportolóinkat. A magyar ejtőernyőssport fejlődését is segítette a polgári repülés. Vasárnaponként a repülő szövetségnek és a MOITOSZ-nak rendelkezésére bocsátott repülőgéppel gyakorolták az ejtőernyősugrást. 1953-ban a légiközlekedés új ágát szervezte meg a K. P. M. VII. főosztálya és a légiforgalmi társaság: a mezőgazdasági repülést. A folyó évben már 4 PO—2 típusú repülőgéppel szórták a műtrágyát. Tíz év eredményei Az elmúlt tíz év alatt szervezeti változáson is ment keresztül légiközlekedésünk. Szovjetunió és Magyaroszág között 1945-ben kötött gazadsági együttműködési egyezménynek megfelelően paritásos alapon alakult magyarszovjet vegyesvállalatok, a Moszkvában 1954. november 6-án aláírt egyezmény alapján megszűntek, azaz a Szovjetunió a MASZOVLET szovjet részesedését átadta a Magyar Népköztársaságnak. A szovjet-magyar államközi megállapodás alapján a közlekedés és postaügyi miniszter 1954. november 27-én létrehozta a Magyar Légiközlekedési Vállalatot (MALÉV), amely a MASZOVLET jogutódaként működik. Nem sokkal ezután a közlekedés és postaügyi miniszter elrendelte, hogy a KPM VII. Légiközlekedési főosztálya, a MALÉV- val szervezeti egységben dolgozzon és így a légiközlekedés irányítása jelenleg közbeiktatott szerv nélkül történik. Légiközlekedésünk a szállítás terjedelmére, a forgalom rendszerességére vonatkozó adatokat évről évre túlszárnyalja. Sajnos, még nem tudjuk teljesen felszámolni ennek idényszerű jellegét, mert a nyári és téli menetrend között időjárási okokra visszavezethetően még nagy eltérés mutatkozik. A ferihegyi közforgalmi repülőtér már a korszerű repülőterek közé számítható, ahol a nap bármely órájában biztonságosan és az időjárás befolyásától csaknem teljesen mentesen indulhatnak és érkezhetnek a repülőgépek. A Vidéki repülőtereken azonban ebben a tekintetben még vannak tennivalók. A jövő teendői A második ötéves terv keretén belül teljesen kiépül majd a ferihegyi repülőtér forgalmi épülete. Új, nagyobb teljesítményű repülőgépekkel bővül a gépparkunk. A biztonság fokozására is különböző berendezéseket létesítünk a ferihegyi repülőtéren. Bár a II. ötéves terv keretében a légiközlekedés sürgős szükségleteinek minden igényét nem tudjuk kielégíteni, a terv keretében előirányzott összegnek a légiközlekedés céljaira való fordítása nagyban elő fogja segíteni, hogy jelenlegi nehézségeinken úrrá legyünk. Megvan a remény, hogy a légiközlekedésben dolgozók a jövőben is mind nagyobb és nagyobb sikereket érjenek el. 7. oldal