Közlekedés, 1960 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám
51 + 14 és 9 000 tehergépkocsi Az I. sz. Autójavító Vállalat eredményesen zárta az évet Helyt akar állni a felszabadulási versenyben is December 8-án érdekes jubileumhoz érkezett az I. számú Autójavító Vállalat kollektívája. Ezen a napon készültek el a kilencezredik főjavított Csepel tehergépkocsival. Dékán György igazgató, Tarr Ferenc főmérnök, Molnár János párttitkár, Schlosser Tibor szb-titkár helyettes elvtársak ünnepélyesen adták át az UA 55—58. írsz. főjavított Csepel diesel tehergépkocsit a székesfehérvári 63. számú Autóközlekedési Vállalat küldötteiinek: Mohai Ferenc elvtárs igazgatónak, Csató Attila elvtársnak, Hankó Ferenc párttitkárnak, Balogh János és Szupper Endre elvtársaknak. Az I. sz. Autójavító Vállalat dolgozói a kilencezredik tehergépkocsi főjavítását a kongresszusi műszakban fejezték be. A kongresszusi verseny időszaka alatt 6 gépkocsit adtak át, a lendület a kongresszusi műszak alatt növekedett és az eddigi teljesítményt eggyel megtoldották és naponta hét főjavított gépkocsi gördült ki a telepről. A jó munka eredményeként az éves tervet sikeresen, határidő előtt befejezték. Ekkor 25 brigád — amely a szocialista brigád cím megszerzését tűzte feladatul — elhatározta, hogy az év végéig még 14 gépkocsi főjavítását végzi el terven felül. A kongresszusi felajánlásban 51 gépkocsi főjavítását látták el és ehhez jött még a 14 gépkocsi. A dolgozók évi felajánlása a kongresszus tiszteletére tehát összesen 65 gépkocsi volt. Ez — ha egy gépkocsi főjavítását átlagban 50 000 forinttal számoljuk — 3 250 000 forint eredményjavulást jelent. Az ünnepségen beszélgettünk Dékán és Tarr elvtársakkal a vállalat legnagyobb problémájáról, az alkatrészellátásról. Az alkatrészellátás egész évben sok nehézséget okozott és fékezte a dolgozók munkalendületét. A felső szervek előre nem látó, rendelés sztoriírozása következtében, a hazai gyárakban előállítható alkatrészekből is keveset kaptak. Naponta 40—80 féle anyag és alkatrész hiányzott. Az alkatrészeket a hazai üzemek előállították és tervszerűen átadták volna, ha a felső szervek a rendelést idejében adják, de ez nem történt meg ... A dolgozók remélik, hogy 1960-ban az anyag- és alkatrész-ellátás javul. Erre ígéretet is kaptak és számítanak arra, hogy ez nem lesz puszta szó, hanem valóra is váltják. A normális ütemű ellátás révén megoldódnak az eddigi nehézségek. Csaba László fődarabszerelő brigádja, Antal György brigádja és a többi brigád is új reményekkel indult az új évnek és remélik, hogy ezek a sikerek jó bevezetői lesznek a felszabadulási munkaversenynek. V. I. Néhány megjegyzés az üzemi tanácsok munkájáról Az üzemi demokrácia szélesítése érdekében született meg a kormány és a SZOT közös határozata az üzemi tanácsokról. Az üzemi tanácsokkal olyan fórum létesült, amellyel mélyebb tartalmat kap a »tiéd a gyár« jelszó. A munkások így még inkább beleszólnak mindabba, ami az üzemben történik és döntenek is egyes, az üzem összes dolgozóit érintő kérdésekben. Érdekes dolgok történtek az Autótartozékokat Gyártó és Javító Vállalat üzemi tanácsa az elmúlt év végén tartott ülésén, amely megtárgyalta a vállalat anyaggazdálkodási helyzetét. A tárgyalás során Betye elvtárs felvetette, hogy szerinte az anyagprobléma is megoldható lenne, ha az anyaghiányt nem akkor fedeznék fel, amikor már a dolgozó nem tud dolgozni, hanem jóval előbb. Szerinte felelősség terheli azt, aki nem gondoskodik idejében megfelelő anyagról. Ugyanakkor felveti, hogy az anyaghiány a szocialista versenyre is kihat. Azt is kifogásolta, hogy 2-3 hónapja sűrűn változik a profil, amelyen dolgozik és még most sem tudja véglegesen, hogy a jövő hónapban mit fog gyártani. Gál elvtárs, az anyagosztály vezetője válaszában úgy reagált Betye elvtárs hozzászólására, hogy a jövőben kevesebb cikkféleséget fognak gyártani és szervezettebb lesz az anyagbeszerzés. Ugyanitt Végh igazgató elvtárs elmondotta, hogy a vállalatvezetőségnek utasítása van, hogy csak olyan gyártmányt lehet beprogramozni, amelyhez biztosítva van az anyag. Az üzemi tanácstagok remélik, hogy a hibák kijavítása mellett sor kerül az eddigi hibákért felelősök kiderítésére is. A legtöbb vállalatvezető kikéri az üzemi tanácsok véleményét — mint pl. a II. sz. Autójavító Vállalat vezetője is fontos kérdésekben. Az üzemi tanács döntéseit, illetve határozatait a dolgozókkal rendszeresen ismertetik és azok kedvezően vélekednek erről. Az üzemi tanács határozatait a II. sz. Autójavító vállalatvezetője — amiként számos más vállalatvezető is — rendszeresen végrehajtja, a dolgozók legteljesebb megelégedésére. Az üzemi tanácsok eredményes működésével szervesen összefügg, hogy a szakszervezeti bizottságok jobban közvetítsék a dolgozók véleményét, álláspontját a különböző kérdésekben, hiszen az üzemi tanács csak így hozhat olyan határozatot, amely a dolgozók többségének helyeslésével találkozik. Megköveteli a tanácstagoktól, hogy növeljék szakmai ismereteiket. Ennek érdekében szakszervezeti bizottságaink üzemgazdasági tanfolyamokat indítottak. Mint hibát kell megemlíteni, hogy egyes üzemi tanácstagok nem érzik a felelősséget a dolgozókkal szemben. A tanácsülést egyes üzemekben 2—3- szorkell összehívni, amíg sikerül azt megtartani. (Így van ez például az Autótartozékok Gyárában.) Az üzemi tanács munkájának tervszerűbbé tétele érdekében szükséges, hogy a tanácstagok legalább féléves munkaterv szerint végezzék munkájukat. A munkatervet az üzemi tanács is tárgyalja meg. Ügyelni kell arra, hogy egy-egy tanácsülésen egy vagy legfeljebb két fontosabb, a termelést, az összdolgozókat érintő kérdéseket tűzzenek napirendre. Lehetőleg írásos anyagot adjanak ki az üzemi tanácstagoknak és legalább egy héttel előbb, hogy a tanács tagjai a dolgozókkal az anyagot megtárgyalhassák és az ülésen már a dolgozók véleményét is ki tudják fejezni. A határozatok végrehajtásáról az üzemi bizottság gondoskodik, és a két ülés között a tanácsot megillető kérdésekben a szakszervezeti bizottság jár el. Mindez előlegezett bizalmat is jelent a szakszervezet iránt. A szakszervezeti aktívákon múlik aztán, hogyan gazdálkodnak ezzel a bizalommal, milyen mértékben járulnak hozzá a tömegkapcsolatok erősítésének oly fontos mind népgazdasági, mind ideológiai szempontból gazdagító jelentőségű munkájához. Horváth Zsigmond Jó kilátás csak tiszta ablakon át!fény ABLAKTISZTÍTÓSZER minden gépkocsiban kéznél legyen * parkmentesítő és ragyogóan tisztít * Kapható az összes háztartási és földművesszövetkezti boltokban A nyíregyházi 53. számú Autóközlekedési Vállalat dolgozói a pártkongresszus tiszteletére tett 1,9 milliós felajánlásukat október végéig 3,35 millió forintra teljesítették. A kongresszusi verseny lendületét átviszik 1960-ra is, és a felszabadulás 15. évfordulójára újabb versenyt indítottak. (Hekman György igazgató leveléből.) A győri 61. sz. AKÖV dolgozói a kongresszusi verseny eredményeként december elejéig kétmillió forint többletnyereséget értek el. A szekérfuvarozási részleg 397 ezer tonna árut szállított és túlteljesítette tervét. Megszervezték a fagybrigádokat a 27. sz. AKÖV nagykanizsai főnökségén. A brigád tagjai: Popovics István, Göndics Ferenc és Szabadi József rendszeresen gondoskodnak a kocsik készenlétbe helyezéséről. Veszprémből jelentik., A veszprémi 64. sz. Autóközlekedési Vállalat azok közé a vállalatok közé tartozik, amelyekről keveset hallunk. Éppen ezért örömmel közlünk néhány dolgot lapunkban erről a vállalatról. S ez a híradás azt bizonyítja, hogy vidéki vállalataink — köztük a 64. sz AKÖV — sem vallanak szégyent a gazdasági eredményekben és a szakszervezeti munkában. Mielőtt bármit is írnánk erről a vállalatról, el kell mondanunk azt, hogy 1957-ben, 1958 elején nem a legjobban állt sem a szakszervezeti munkában, sem egyéb tekintetben. Azótalényeges változás következett be. Míg 1958-ban pl. lehetetlenség volt kimutatni, hogy a vállalatnál mennyi dolgozó tagja szakszervezetünknek, addig ma pontos kimutatás van és az 1958-as 720 főt számláló szakszervezeti tagság 1959 végéig 620 fővel szaporodott. A vállalat szakszervezeti bizottsága 1958. év végére megerősödött, de az 1959. évi szakszervezeti választások után még jelentősebb fejlődés következett be. Az új vezetőség megerősítette az aktívahálózatot, de ezen túlmenően, a legjobb eszközhöz, a személyes agitációhoz nyúlt. A szakszervezeti bizottság tagjai — a bizalmiakkal karöltve — sorra beszélgettek adolgozókkal, a szakszervezeti munka szerettéről az üzem életében. Ennek következtében jelentősen megváltozott a szakszervezet szerepe a 64. sz. AKÖV életén belül. A dolgozók érezték, hogy a szakszervezeti bizottság törődik, velük és így ők is törődni kezdtek a szakszervezeti munkával. A kongresszusi versenyben a vállalat dolgozói vállalták, hogy 1959. évben elérik az 1960-ra tervezett színvonalat. Többek között azt, hogy az önköltségi hányadot 93,5%-ról 90%-ra csökkentsék, ami 3 360 000 forint megtakarítást jelent. Ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy a III. negyedév végére 2 793 000 forint megtakarítást érnek el, ami a vállalás 83,1 %-os teljesítését jelenti. A kongresszusi verseny során egy érdekesmódszert alkalmazott a vállalat szakszervezeti bizottsága és vezetése: írásban közölték minden egyes dolgozóval, hogy a vállalt felajánlásból mennyi esik rá, és teljesítés esetén miként befolyásolja az eredmény a nyereségrészesedést, illetve mennyi célprémiumot kaphat a dolgozó, így a 64. AKÖV minden egyes dolgozója érezte a ráeső kötelezettség fontosságát, és igyekezett minden tudásával teljesíteni azt. A nyereségrészesedés felosztására is javaslatot tett a vállalatvezetés a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben. A javaslat szerint az igazolatlan hiányzás, a fegyelmi vétség, a karambol csökkentik a részesedés mértékét. Viszont akik 10 évnél hoszszabb ideje dolgoznak az autóközlekedési szakmában, azok 30%-kal magasabb részesedést kapnak hűségjutalomként. A III. negyedév eredményei alapján 9,3 nap munkabér öszszeget tesz ki a nyereségrészesedés mértéke. Szépen fejlődik az üzem kulturális élete is. Az újonnan alakult kultúrcsoport az üzem által patronált termelőszövetkezeti községeket látogatja és látja el műsorral. Jelenleg még próbahelyiség hiányával küzd, de remény van arra, hogy ez a kérdés is hamarosan megoldódik. A veszprémi 64. sz. AKÖV dolgozóit szívből köszöntjük. Kívánjuk, hogy 1960-ban is nagy sikerrel dolgozzanak. Boldog új esztendőt kívánunk! Levél a „Közlekedés"'-be: Kedves Szerkesztőség! Egyszer kénytelen voltam — lapjuk hasábjain keresztül — egy udvariatlan autóbusz-kalauzra panaszkodni. Nem tettem örömmel. Az élet most úgy hozta, hogy egy igaz eset leírásával kifejezhetem érzéseimet a munkájukat derekasan, emberséggel végző kalauzok és kalauznők iránt. Az történt ugyanis, hogy november 6-án délelőtt a155-ös autóbuszon utaztam, a 05—55 számú kocsin. Amikor a jegyet meg akartam váltani, vettem csak észre, hogy otthon felejtettem a pénztárcámat. Le akartam szállni, de a kalauznő felajánlotta, hogy hitelezi a vitelköltséget, sőt még kölcsön is akart adni pénzt a visszafelé utazáshoz. Természetesen rögtön hazatérésem után elvittem a pénzt az autóbusz-végállomásra és ott tudtam meg, hogy a kalauznő udvariassága, azaz pontosabban, az udvariasságon is túllévő embersége nem a színésznek szólt — akit nem ismert —, hanem egy olyan utasnak, akin látszott, őszintén meg van zavarodva pénztárcája otthonfelejtése miatt. Köszönöm az emberségnek ezt a jóleső, kedves megnyilatkozását ! Tisztelettel: Benedek Tibor a Petőfi Színház tagja Brigádok szép versenye a FŐSPED-FŐTEFU-nál Az egyesített FŐSPEDFŐTEFU dolgozói szép eredményeket értek el a kongreszszusi versenyben. A 2 073 380 forint felajánlást 2 704 000 forintra teljesítették. A vállalat dolgozói az első félévben megszerezték az élüzem címet és ez további sikerekre ösztönözte őket. A második félévre vállalt 1,5 millió forintos megtakarítást teljesítették. A kongresszusi felajánlást október 31-én teljesítették, az éves tervet pedig november 30-ra. A kirendeltségek versenyében az első helyet a csomagoló szerezte meg a III. sz. és a VII. számú kirendeltség előtt. A forgalomszervezési versenyben a II. számú kirendeltség érte el a legjobb eredményt. A brigádok versenyében a Csiszinger gépes brigád működött legeredményesebben. A cukorszállító brigád is kitett magáért, 600 vagon cukrot szállított a raktárakba. Nyúl Ferenc és brigádja elhatározta, hogy megszerzi a szocialista brigád címet. M. M. Szakszervezetünk tagságához és vezetőihez a világ különböző részéből számos külföldi szakszervezet küldte újévi üdvözletét és jókívánságait. A Szállítási, Kikötői és Halászati Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének Titkársága kifejezte az óhaját, hogy 1960-ban tovább szilárduljon a Nemzetközi Szövetség egysége és szolidaritása, s hogy az újév mindannyiunk számára biztosítsa a nemzetközi feszültség csökkentését, hozza meg az általános leszerelést és béke az egész világ népei számára. A Szovjet Tengeri, Folyami Flotta Dolgozóinak Szakszervezete Központi Bizottsága szívélyes üdvözletét küldte, és további sikereket kívánt szakszervezetünk munkájához. A Szovjet Autóközlekedési és Útügyi Dolgozók Szakszervezete és a Szovjet Légügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Bizottsága szakszervezetünk minden tagjának jó egészséget és boldogságot kíván. Szívből kívánják, hogy új, nagy sikereket érjünk el a szocializmus építéséért, és a világbéke megőrzéséért folytatott harcunkban. Elvtársi jókívánságait küldte a német, a csehszlovák, a bolgár és a lengyel testvérszakszervezetek elnöksége. »■Forrón kívánjuk Önöknek, hogy az 1960-as új esztendő a virágzás és a szerencse éve legyen. További fényes sikereket kívánunk munkájukhoz, az egész világbéke érdekében, és az országok dolgozói közötti szolidaritás és barátság megerősítésében« — írták újévi üdvözletükben a Koreai Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének vezetői. Elküldte üdvözletét az Ausztráliai Dokkmunkások Szövetségének Tanácsa, a Vietnami Közlekedési és Hajózási Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége, a Francia Vasutasok Szövetsége és a Guineai Dokkmunkások Szakszervezetének főtitkára. NÉMET DEMOKRATIKUS Köztársaság A Német Energia-, Posta és Szállítóipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége egyesülésük óta első ízben tartotta meg központi küldöttkonferenciáját. A területi és iparági küldöttek ezen a konferencián vitatták meg az NDK hétéves terve során előttük álló nagy feladatokat és annak megvalósítása érdekében kifejtendő munkájukat. A központi küldöttkonferencia megválasztotta a szakszervezet új központi vezetőségét. A szakszervezet elnökének Gerhard Hauschild elvtársat, míg a két elnökhelyettesi tisztségre Kari Kalaudi és Walter Zimmermann elvtársakat választották meg. JAPÁN A japán Szakszervezetek Főtanácsa (SOHYO) képviseletében öttagú szakszervezeti küldöttség látogatott hazánkba. A küldöttség tagjai között volt Makoto Ibe, az Összjapán Szállítómunkások Szövetsége Központi Végrehajtó Bizottságának helyettes elnöke, akivel szakszervezetünk vezetői hosszabb megbeszélést folytattak. Akira Imamura, a küldöttség vezetője, a SOHYO alelnöke, előadásában adott tájékoztatást a japán szakszervezetek harcáról. Többek között elmondotta, hogy a japán munkásmozgalom 60—70 éves múltra tekint vissza, de a tényleges fejlődés csak a második világháború után indult meg. Japánban két nagy szakszervezeti központ vám: a SOHYO — 3,5 millió taglétszámmal és a ZENRO 800 ezer taglétszámmal. A SOHYO minden döntő ipari szakszervezetet soraiban tömörít, míg a Szabad Szakszervezet Nemzetközi Szövetségéhez tartozó ZENRO-hoz a textilipari és a hajózási szakmák dolgozói tartoznak. A SOHYO ez év augusztusában tartott XII. kongresszusa négy alapvető pontban határozta meg harci feladatait. 1. A néptömegek követelésének megfelelően elszántan lépnek fel a japán—amerikai biztonsági szerződés felülvizsgálása ellen. Az új helyzet Japán fokozott gazdasági és katonai alárendelését jelentené az Egyesült Államoknak és atomfegyvereket helyeznének el Japán területén. 2. Harcot folytatnak a nagymérvű racionalizálásokkal szemben, amelyek a japán tőkés viszonyok között újabb tömeges elbocsátásokat és a kapitalisták számára több profitot jelentenek. 3. Harcot hirdet a SOHYO a bérek emeléséért. Minimális bértörvényt igyekeznek a kormánnyal elfogadtatni, amely a havi átlagbért 8000 jenben rögzítené. 4. A SOHYO harcot hirdet a szervezett dolgozók és a munkások jogainak védelmében , a tőkésekkel és a kormányzattal szemben. OLASZORSZÁG Kedves vendége volt szakszervezetünknek Marzuli Salvatore elvtárs, a római területi bizottság munkatársa, aki elhozta hozzánk az olasz szaktársak baráti üdvözletét. Itttartózkodása során meglátogatta a Cinkotai Autóalkatrészgyár és a Fővárosi Autótaxi üzemeit, megtekintette a Tábornok utcai munkásszállót és a FVV Szemlőhegyi úti gyermekotthonát. Olasz vendégünk, Salvatore Marzulli elvtárs (baloldalt) az Autótaxi üzemében