Közlekedés, 1962 (52. évfolyam, 1-24. szám)

1962-01-05 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA ÁRA 50 FILLÉR 1­962. JANUÁR 5 LH. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Alkotó kedvvel, bizakolva, jó erőben kezdtük meg a munkát az 1962-es eszten-­­dőben. Sokat várunk ettől az évtől, pontosabban ma­gunktól. Várhatunk is, hi­szen minden feltétel meg­van ahhoz­, hogy ne csak­ teljsítsük, hanem túl is tel­jesítsük 1962-es terv­felada­tainkat, s hogy — az eddigi eredmények alapján­­és az eddigi tapasztalatokból, ta­nulságokból okulva — be­tömjük a hézagokat mind termelési, mind szűkebb ér­telemben vett szakszervezeti munkánkban. Ebben az esztendőben or­szágosan is meg kell oldani a központosított szállítás be­vezetését. Fontos feladat — többek között — a rakodó­lapos és kontinenes szállítás kiszélesítése is. Tovább kell fejleszteni a rakodás gépesí­tését, s az autójavító ipar­ban — már ebben az évben — olyan szervizeket kell fel­állítani, ahol már korszerű technológiai eljárásokat al­kalmaznak. Igen jelentősek a feladatok a gépkocsiközle­kedés fejlesztésében. Fel kell számolnunk az ágazat átszervezése során keletke­zett zavarokat, minden vo­natkozásban konszolidált helyzetet kell teremteni. Nem­ kevésbé jelentősek a közúti közlekedéssel, a vas­úthálózatot a szállítástól mind jobban mentesítő ha­józással, továbbá a hajója­vítással és a légiközlekedés­­sel kapcsolatos feladatok sem! Elmondhatjuk: az ötéves terv talán legfontosabb esz­tendejének ígérkezik 1962. És a terv minden módon való segítése nem választ­ható el attól a sokágú és mélyreható szervezési, szo­ciális és kulturális tevékeny­ségtől, amelyet immár 119 ezer szervezett magyar köz­lekedési és szállítási dolgo­zó nevében végzünk. Többet törődni az emberekkel, testi­­leg-lelkileg felkészültebbé, öntudatosabbá formálni őket. Ez az 1962-es feladatokra len­dületet adó célkitűzés a leg­teljesebb­­szinkronéban van mind szakszervezetünk alap­vető feladatával, mind az öt­éves terv legmélyebb indíté­kaival. A MŰSZAKIAK SEGÍTSÉGE sokat jelent a szocialista brigád címért versengőknek Ülést tartott szakszervezetünk elnöksége Szakszervezetünk elnöksége 1961. december 29-i ülésén több napirendi pontot tárgyalt meg. Foglalkozott az IBUSZ tevékenységével és a szakszer­vezetekkel való kapcsolatával, javaslatot hallgatott meg a MALÉV utazóforgalmi dolgo­zóinak munkaidejének szabá­lyozásáról, majd megvitatta a SZOT 1961. január 14-én a szocialista munkaversenyről hozott határozatát, és szak­szervezetünk központi vezető­ségének 1961. április 29-i fel­hívásának végrehajtását. A gazdasági vezetőkkel együtt A szocialista munkaverseny­ről szóló határozat és felhí­vás meghatározza a szakszer­vezeti szervek feladatát ebben a körben. A fentiekkel kap­csolatos vizsgálat során a Munkaügyi Osztály megálla­pította, hogy a szakszervezeti szervek többségében helyesen értelmeznék a határozatokból adódó feladatokat és a gazda­sági szervekkel együttműköd­ve, hatékony intézkedéseket tettek a felmerült problémák, hibák kijavítására. A határo­zatok helyes értelmezését tük­rözi a többi között, hogy a verseny célkitűzéseit, a vál­lalatok legfontosabb felada­tait, azok végrehajtási mód­ját intézkedési tervekben dol­gozták ki, amelyeket vezető­ségi üléseken, különböző szin­tű aktíva és termelési tanács­kozásokon ismertették, illet­ve megvitatták a dolgozókkal. Fejlődött a verseny értékelése Megállapítást nyert, hogy 1961 I. félévében a különbö­ző ágazatokban a dolgozók mintegy 25—30 százaléka ver­senyzett a szocialista brigád cím elnyeréséért. Pozitív je­lenség, hogy egyre több mű­szaki dolgozó vesz részt a brigádok munkájában vagy vállalja azok patronálását és, hogy fejlődött a verseny ér­tékelése, a verseny nyilvános­sága. Az elmúlt évben, mint ahogy­­ a vizsgálat megállapí­totta sok eredményt értünk el, azonban több vállalatunk­nál vannak még olyan hibák, amelyek a szocialista munka­­verseny szélesebb kibontako­zását akadályozzák. Az üdültetési munkáról Ezután az elnökség az 1961. évi üdültetési munkáról és az 1962. évi üdültetési feladatok­ról hallgatott meg beszámolót. A kimutatás szerint az 1961-es évre a SZOT, szakmánk dol­gozói részére 7700 felnőtt be­utalójegyet biztosított, ez 130 beutaló jeggyel több, mint az előző évi. Családos üdültetés­ben a múlt évi 721 helyett 776 fő részesült. A szakszer­vezeti üdülőszanatóriumokban 320 fő részére biztosítottak beutalást. Sátortábor üdülés­ben 198 fő részesült, a gyer­meküdültetésben ez évben 3235 gyermek vett részt. Bel­földi hajó-, valamint Buda­pesti Kultúrüdülésben 95 fő vett részt. A szakmánk terü­letén meglevő 34 vállalati üdülőben 2675-en üdültek két hétig vagy annál rövidebb ideig.­dapesten általános, közép- és felsőfokú továbbképzésre az 1961/62. oktatási évre összesen 2908 közlekedési dolgozó irat­kozott be. Így Budapesten a közlekedési dolgozók 4,04 szá­zaléka tanul, míg­ vidéken a közlekedési dolgozók 4,2 szá­zaléka vesz részt állami rend­szerű továbbképzésben. Az elnökség a továbbiakban a Szervezési- és Káder Osz­tály jelentését hallgatta meg a szakszervezeti taggyűlések tapasztalatairól, majd külön­féle előterjesztéseket fogadott el. ___________________ 2908 budapesti közlekedési dolgozó tanul Ezután az elnökség tagjai javaslatot hallgattak meg­­ az autóközlekedési vállalatok szervezeti felépítéséről, majd szakszervezetünk 1962. évi költségvetését­ vitatták meg. Ezt követően meghallgatták azt a tájékoztató jelentést, amely a közlekedési dolgozók állami rendszerű továbbkép­zéséről szól. A tájékoztató je­lentés megállapítja, hogy Bu­ A közlekedés szerepe és jelentősége Minden társadalomban, de különösen a szocialista társa­dalmat építő országokban — így Magyarországon is — fon­tos szerepe van a közlekedés­nek. A modern társadalmi életnek, a gazdasági és kultu­rális élet fejlődésének, hon­védelemnek, a társadalmat formáló iparosításnak nélkü­lözhetetlen eleme, feltétele a teljesítőképes és az igények­kel arányban álló közlekedés. Ma is érvényes Marxnak az a közismert, klasszikus megál­lapítása, mely szerint: »A közlekedés a termelésnek a negyedik ága — bányászat, feldolgozó ipar, mezőgazdaság mellett —, amely a rohamo­san fejlődő tőkés gazdálkodás bonyolult valóságának mélyre­ható vizsgálatából született, és egyben kijelölte önmagának a közlekedésnek, a közlekedési munka fontosságának megfe­lelő helyét az anyagi terme­lésben.­ Marx ezzel a megál­lapítással a közlekedésnek sorrendben nem a negyedik helyet jelölte meg, hanem az egyéb termelési ágakkal azo­nos fontosságára, társadalmi szinten való jelentőségére, alapvető szerepére mutatott rá. Ennek a tudományos ala­pon álló tételnek a szocialista termelésben és a kultúra fej­lődésében betöltött szerepét a Szovjetunió és a népi demok­ratikus államok gyakorlata fé­nyesen dokumentálja. Mindegyik termelési ágnak megvan a maga komplex, ezen belül a bázisfeladata. Amíg a bányászat a természeti javak kitermelését, mezőgazdaság, főleg a primer életszükségleti javak termelését, az ipar a termelőeszközök előállítását , termékek feldolgozását végzi, addig a közlekedés ab­szolút feladata a szállítás. A szállításnak alapvetően két forrását lehet megjelölni. Első a termelési ágak termé­keinek szállítása, a termelő­­eszközök fejlődésével együtt­járó területi munkamegosztás nagyarányú kiszélesedéséből következő szállítási igény, vagyis a munkaerő, nyers­anyag, munkaeszközöknek a termelés helyére, majd terme­lés után tovább feldolgozás céljából, visszaszállítása, illet­ve felhasználási helyre való eljuttatása. A szállítási szük­séglet másik jelentős forrása­ a lakosság életszínvonalának emelkedése, kulturális igényé­nek növekedése, és az állam­­igazgatás feladatainak ellátá­sa, vagyis az utasszállítás kép­viseli. A közlekedés tehát fontos és szerves része a termelési folyamatnak. A fejlett, kul­turális közlekedés közvetve e termelékenység növekedésére, közvetlen pedig a termelés színvonalára van kihatással Minden, a­ termelésből a köz­lekedés miatt kiesett­­ munka­óra is a tervteljesítés akadá­lyozója, amely végső fokon úgy a személyi, mint a nép­­gazdasági javak — a szocia­lista akkumuláció növekedését gátolja. A szocialista társadalomban tehát a közlekedés fejlesztése törvényszerű követelmény — végrehajtásához elsőrendű tár­sadalmi, népgazdasági és po­litikai érdek fűződik —, köz­vetve és közvetlen is a szocia­lizmus gazdasági alaptörvé­nyének érvényesülését szol­gálja, illetve segíti elő. A közlekedés fontosságára, szerepére, mint a termelési ág fejlesztésének szükségességére vonatkozó fenti megjelölések a közlekedés komplex ágaza­taira érvényesek. Ennek a cikknek a folytatásában a közlekedésfejlesztés komplex problémái közül a »Közúti­, városi villamosközlekedés fej­lesztésének néhány problé­­mái«-val fogunk foglalkozni következő számunkban. Hodászi Géza mérnök Újítással a javítási költségek csökkentése• A gépjárművek nagyjavítási költségeinek csökkentéséhez igen sok segítséget kapnak üzemeink az újítóktól. Felbe­csülhetetlen az az érték, ami az újítók alkotó nyugtalan­ságában, fáradhatatlan akti­vitásában rejlik,, Lényükből, szakmai szeretetü­kből faka­dó türelmetlenség hajtja őket a termelés előtt álló aka­dályok leküzdésére, az alkat­részproblémák megoldására, új és új munkafogások, mód­szerek kidolgozására. Ilyen, jó értelemben vett nyugtalan ember Kiss Lász­ló a 11. sz. Autójavító Válla­lat művezetője. Nem tudott belenyugodni, hogy a kapott vezérműtengelyeket a válla­lat ócskavas árban »értéke­sítette«, mert ezek a gyári minőségnek megfelelően fel­újíthatók. A probléma meg­oldására Németh János szere­lővel társadalmi munkával megépítetté­k a képen látható vezérmű-köszörűgépet. A gép másolópad elve alapján mű­ködik és hiba nélkül megold­ja a vezérműtengelyek felújí­tásának problémáit a vállalat­nál. Felhívjuk javító részlegeink figyelmét az újításra, és azok részére akit érdekel, a 11. sz. Autójavító szövésén küld mű­szaki leírást. Török István Az újítók által készített vezérmű-köszörűgép ,NÉPSZÁMLÁLÁS• »Népszámlálás« a levegőben. Angliában, a világon először »népszámlálást«, vagy talán helyesebben szólva »népszám­lálást« végeztek a levegőben. Meghatározott időpontban összeszámlálják az Anglia lég­terében tartózkodó valameny­­nyi repülőgépet, beleértve a helikoptereket és vitorlázógé­peket is. A statisztikai kimu­tatás adatai a zavartalanabb légi közlekedés lebonyolítását szolgálják. Újjépi üdvözlet Szakszervezetünk elnökségéhez az új év alkalmából szá­mos üdvözlet és elvtársi jókívánság érkezett.. Elnökségünk ezúton fejezi ki köszönetét a jókívánságokért­­és­ a figyel­mességért, egyben minden szakszervezeti tagunknak sike­rekben gazdag új évet kíván. Elnökségünk tagjai annak a reménynek adnak kifejezést, hogy az 1962-es évben — szak­­szervezeti tagságunk fokozottabb együttműködésével — még több eredményt érünk el és maradéktalanul elvégezzük az új évben ránk váró feladatokat. ■ HAJÓFESTŐK Szőke Béla ezzel a felvételével a közlekedési fotókiállításon a szakmai első díjat nyerte el Kitüntetések December 3-án tartotta a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa a kiváló újítók és fel­találók III. országos tanács­kozását, amelyen a közeleke­­dés részéről 23 küldött vett részt. A tanácskozás kereté­ben kifejezésre jutott az er­kölcsi megbecsülés, amelyben kormányunk a kiváló újítókat és feltalálókat részesíti. Szak­mánk területéről ketten kap­tak a tanácskozáson kitünte­tést. * DOBRÁDI ZOLTÁN műve­zető, az Autótaxi Vállalat dol­gozója a tanácskozáson a »Munka Érdemérem« kitünte­tést kapta. Dobrádi szaktárs 1952 óta tevékenykedik az újítómozgalomban. 46 elfoga­dott újítása 900 ezer forint népgazdasági megtakarítást eredményezett. Többszörösen kitüntetett kiváló dolgozó. Úgy tervezi, hogy 1962-ben to­vábbi újításaival eléri az egy­milliós népgazdasági megtaka­rítást. * KONCZ GYULA szerelő, ]C'8p%túWp4Déli és­ a 3'6..isi. AKDV dolgozója ugyancsak »Mun­ka ' ■Érdemérem«' kitüntetést kapott.' Eddig■ 62 elfogadott újítása van és ezek bevezeté­se több mint ’félmiilliós­ megta­karítást' eredményezett. A'Ki­váló Dolgozó és a Kiváló Újí­tó bronzjelvény tulajdonosa. Kitüntetett újítóinknak , to­vábbi eredményes munkát kí­vánunk. Budai 100 000 forint értékű ajándék Az élenjáró dolgozók jutal­mazása immár hagyományossá vált a 3. sz. Autóközlekedési Vállalatnál, hiszen évről év­re megjutalmazzák azokat a dolgozókat, akik a szocialista mnkaverseny során a legjobb eredményeket érik el. Így tör­tént ez most is december 23-án, ahol pontosan 100 000 forint értékű ajándéktárgya­kat (televízió, rádió, porszí­vógép, karóra, étkészletek, le­mezjátszó stb.) osztottak ki. A szocialista munkaverseny ered­ményei híven tükrözik azt a fejlődést, amely a vállalat gazdasági, szociális és kultu­rális életében tükröződik. Az ajándéktárgyakat Balogh elv­társ, a vállalat igazgatója, va­lamint Szikora elvtárs, a szak­­szervezeti bizottság titkára nyújtotta át a meg­jutal­mazot­­taknak. Felhívták a dolgozók figyelmét a II. ötéves terv feladatainak megvalósítására, különösképpen az 1962. évi terv teljesítésére vonatkozóan. Nem kétséges, hogy a válla­lat dolgozói az 1962. évi ter­vet is teljesíteni fogják, erről meggyőz bennünket optimiz­musuk, töretlen munkalendü­letük, amely ebben az évben is kitűnt. Ezen a napon nem­csak a felnőttekről, hanem a gyermekekről is történt gon­doskodás. Tóth elvtársnő ve­zetésével olyan nagyszabású Tenyőünnepélyt rendeztek, amely, sokáig emlékezetes ma­rad az ott megjelentek részé­re. Az ünnepséget a József Attila Művelődési Ház Mű­vészegyüttesének színvonalas műsora zárta be. (sípos)

Next