Közlekedés, 1963 (53. évfolyam, 1-24. szám)

1963-01-05 / 1. szám

Megvalósulnak a tervek! Sokan azt tartják, hogy a tél a hajósok nyara, s ők ilyenkor pihennek, üdülnek, tanulnak. Mi a való helyzet, ezt a kér­dést tettük fel a MAHART szakszervezeti bizottság titká­rának, Varga Gyulának. — Sok az igazság a megál­lapításban, de mégsem, fedi teljesen a valót, mert dol­gozóink nemcsak télen pihen­nek, üdülnek, hanem nyáron is. Természetes, hogy ami­kor a Duna az alacsony víz­állás miatt hajózhatatlan, ak­kor több lehetőséget­­kell biz­tosítani dolgozóink tudásszom­jának a kielégítésére, a pihe­nésire, a szórakozásra.­­ Mit tesznek ennek érde­kében? — tettük fel a kérdést. A választ Balázs Imre, az szb termelési felelőse adta meg: — Forgalmi dolgozóink kö­zül elég soknak hiányos az iskolai végzettsége. Első fel­­adatának az szb azt tartja, a vállalat vezetőségével karölt­ve, hogy biztosítsa mindenki­nek a lehetőséget a nyolc ál­talános iskola elvégzéséhez. Ennek érdekében a Művelő­dési Minisztériummal és az V. kerületi tanáccsal a tár­gyalásaink eredménnyel­­ is végződtek. Több mint 30 dol­gozónk januárban elvégzi az általános iskola VII. és Vili. osztályát. A téli állás ideje alatt a hetedikeseknek 330, a nyolcadikosoknak 380 órában sűrítik össze a tananyagot. — A hajós sokat lát, tapasz­tal s nyugodtan állíthatom: tudásszomja van. Ezt is kielé­gítjük tél folyamán, mert szá­mos ismeretterjesztő előadást rendezünk, s ugyanakkor be­indítottuk a munkásakadémiát is. Az előadások során ilyen kérdésekre is választ adunk az érdeklődőknek: Miért és hogyan kerülhető el a háború; Az alkohol hatása; Vallás, er­kölcs, társadalom; Tudomány és technika a béke szolgála­tában; Az emberi élet célja. A 12 előadásból álló mun­kásakadémia — amely októ­ber 25-én kezdődött —, egy­­egy foglalkozásán 70—80 MA­­HART-dolgozó vesz részt. S minden előadás után egy-egy időszerű filmet is levetítenek. A szakszervezet, a váll­alat vezetőségével karöltve fontos feladatának tartja a szakmai továbbképzést is. A tanulás és a szakmai továbbképzés­­mel­lett azonban a szórakozás és az üdülés is fontos. A szak­­szervezet ehhez is segítséget nyújtott és nyújt. A hajós, ha téli álláson van nem túlzottan szereti a vizet — mondja a szakszervezeti bizottság titkára. — Éppen ezért, azoknak a dolgozóink­nak a részére, akik ilyenkor vannak szabadságon és veszik ki az év közben felgyülemlett szabadnapjaikat, különböző hegyi üdülőkben biztosítot­tunk helyet. A Budapesten tartózkodók részére pedig a Belgrád rakparton minden igényt kielégítő klubot létesí­tettünk. De Csepelen, a Nem­zetközi Kikötőben és Újpesten is megfelelő szórakoztatási le­hetőség áll a dolgozóink ren­delkezésére. Fahidy József ÖSSZEHAJTHATÓ, BÁRHOL FELÁLLÍTHATÓ KISGARÁ­­ZSOKAT GYÁRTANAK (ÚJSÁGHÍR) — Jenő, várjál! — majdnem itthon hagytad a garázst. Pécs—Budapest, gyorsjárat...? Az első havas vasárnap hajnalban, hidegtől gémberedett embercsoport várakozik Pécsett a Budapestre induló autó­buszra. Minél közelebb ér az óra mutatója az indulás időpont­jához, annál idegesebben figyelik az utat, a várakozók. 4 óra 55 perc,... 5 óra... — Na, mindjárt itt lesz! — szól feleségét biztatva egy férfi. 5 óra 5 perc... Elérkezett az indulás ideje. 5 óra 20, sőt már 5 óra 30, és a busz még mindig sehol... Az utasok egy­re idegesebbek. 5 óra 35. Indítótárcsával a hóna alatt meg­jelenik a szolgálattevő. — Néhány percet még várakozni kell, mert nem indult be a motor — mondja. Most küldtünk segítséget... Ebben a pillanatban búg fel egy Ikarus motorja, amely behúzza a pestit... Megérkezett a »gyors járat«. 6 óra előtt néhány perccel, elindulunk Budapestre. — Üzemanyagot, majd szerzünk, — mondja az indítónak búcsúképpen a gépkocsivezető, s máris rójuk az utat. A csú­szós úton lassan haladhat csak a kocsi, mire Paksra érünk, már jó órai késésünk van. Megkezdődik a hajsza az üzem­anyagért ... A paksi benzinkút előtt megáll a kocsi. A gépkocsiveze­tő magához inti a kutast. — Megtenne egy kis szívességet?... Adjon üzemanya­got. Jegyet?... A jegyet, majd holnap beadom, reggel...., vagy még ma este ... A kutas segített. Szerencsénkre... Tovább indulunk. Dunaújvárosnál csodálkoznak az uta­sok. Ennyit késni?... Siire az óra mutatója öt perccel meg­közelítette a 11-es számot, »máris« Budapestre érkezett a »gyorsjárat«. Schmidt Attila Bonyodalmak a családi pótlék körül (Tudósítónktól.) »Államunk: hatalmas össze­geket fordít családvédelmi célokra, melyből, jelentős ösz­­szeg kerül kifizetésre családi pótlékok formájában.« Egy bírósági ítélet máso­lata került a kezembe. Nem közlekedési ügyből született, de közlekedési dolgozóra lett kiszabva. Az 11200—1300 fo­rint havi keresettel bíró FVV kalauznő, kinek három kisko­rú gyermeke van, egyévi sza­badságvesztésre, valamint ál­lampolgári jogaitól való két­évi eltiltásra lett ítélve. Az ítéletet, mely fellebbe­zés folytán került másodfokú tárgyalásra, másodfokon is helybenhagyta a bíróság, így az jogerőssé vált. A bírósági ítélet indokolása szerint: tár­sadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás, egy rendbeli jogtalan vagyoni haszonszer­zés céljából elkövetett köz­okirathamisítás és négy rend­beli jogtalan vagyoni haszon­­szerzés céljából elkövetett in­tellektuális­­ közokirathamisí­tás volt a bűne. Mi történik gyermekeivel, kik közül egyik 15, másik 5 éves, a harmadik 15 hóna­pos? Velük ki törődik, ha az anya börtönbe kerül? Ki vi­seli gondjukat ez idő alatt, míg anyjuk büntetését tölti —•’ kérdezhetné bárki. Nos, pontosan ■ a gyermekek körül volt a hiba. Az elítélt­nek valóban három gyermeke volt — családi pótlék szem­pontjából.­­Hosszú időn át vette fel ugyanis a családi pótlékot három gyermek után akkor, mikor egy gyermek térítésmentes állami gondo­zott, egyet pedig örökbe adott. Így még a különböző mahhinációkkal, jogtalanul felvett 10 530 forintot is visz­­sza kell fizetnie kártérítés címén a Fővárosi Villamos Vasútnak. A bűnt mindenképpen ül­döznünk kell. Most azonban nem az a célom, hogy a már megtörtént eset fölött medi­pótlékként. És ez csak a mi vállalatunknál. Mennyire rúg­hat az így kifizetett összeg országos viszonylatban? Igaz, az összegek egy része utólag megtérül , ha meg­térül. Nekünk szakszervezeti aktivistáknak, de úgy gondo­lom, senkinek sem kielégítő, ha megelégszünk az utólagos és részleges korrigációval, ha­nem feladatunk, hogy min­den erőnket latba vetve, fel­számoljuk a visszaéléseket, illetve következetes nevelő­­munkával tudatosítsuk a csa­ládi pótlékkal kapcsolatos tudnivalókat. Ha ez sikerül, minden bizonnyal kevesebb lesz a hiba és lényegesen csökkenni fog­­ a hasonló ügyekben hozott bírói ítéle­tek száma. Schwab Ferenc táljak. Célom az, hogy felhív­jam az illetékes szervek, kü­lönösen a szakszervezeti ak­tivisták és lakóbizottságok fi­gyelmét a fokozott nevelő­munkára. Úgy érzem, ezzel sokat tudnánk segíteni. Persze a például felhozott esetben tényleges csalás és tudatosság esete forog fenn. Ez azonban nem általánosít­ható, hisz nagyon sokan van­nak, akik nem képesek el­igazodni a családi pótlék kö­rüli különböző rendelkezések labirintusában.­­ S többek kö­zött ennek tudható be az a tény, hogy a villamos vasút­nál az 1962-es évben novem­berig, tehát tíz hónap alatt a ténylegesen igazolt adatok alapján 50 720 forint körüli kifizetésre jogtalan családi Nem, kedves olvasó, távol áll tőlem, hogy bárminemű lottótanácsadót nyújtsak át újévi jókívánságok gyanánt. Erre jogalapom sincs. Régi mondás (és régi igazság), hogy akinek kettőnél több ta­lálata még sose volt, az ne adjon tanácsot. Most más szá­mokról lesz szó, a ki tudja, miért »viszonylatjelzés«-nek elnevezett valamikről, ame­lyek az esti órákban oly sze­rényen, sokszor kivilágítatla­­nul sötétlenek villamosaink, autóbuszaink homlokzatán. Változnak az idők, változ­nak a számok! — bizonyít­ják a FAÜ és az FVV .felhí­vásai, értesítései és a buda­pesti utasok mind gyakrab­ban tapasztalják, hogy nem ismerik fővárosuk közlekedési hálózatát. Bizonyságul néhány példa: Szerény, ritkán járó járat volt a 39-es autóbusz, az egy­kori Kossuth-hídon közleke­dett, míg elő nem léptették körúti járattá. Szerénysége rohamosan gyümölcsözött, Vö­rösmarty téri végállomását előbb a Madách térre, majd az Aszódi útra helyezték. Jó magaviselete jutalmául ha­marosan o­sitották is­­— meg­indult a 39­ A —, de a neve­letlen öcskös ez év nyarán túlnőtt a báttyán. Végállomá­sa az Üllői úti új lakótelep központjába került. A telepiek hetek alatt szívükbe zárták volna az életrevaló öcsköst, de az elhajítva »A« betűjét, önálló számjelzésre nyújtott be igényt. Ferencváros lakói megértően fogadták ezt a dön­tést is és lassan tudatukba vésték, hogy a 39/A immár 89-es. Váratlan fúrás következett! A 39-es megirigyelte a 89-es hosszúra nőtt útvonalát és jó összeköttetéseire támaszk­­­­va, ő jár ma az új lakótelep­re, az ifjú 89-es pedig szárny­­szegetten lézeng, a 39-es régi, megnyirbált útvonalán. S te­kintve, hogy a pesti utas ed­zett utas, pillanatnyi ingado­zás nélkül felszáll a 39-esre, ha­ a 89-essel akar utazni, ha viszont 89-essel lenne dolga, a 39-esre vár! S ha néha mindezt összekeveri, magára vessen! Ugyancsak kevés vizet za­varó járat volt a 7-es villa­mos. Betegesen lézengett a Margit-híd és a Margit Kór­ház között. Megszüntették. Állítólag a 18-ast irányították az elárvult sínekre , de ezt a villamost az utazni vágyó csak ritkán látta. A budaiak kö­vetelték vissza a 7-est, az il­letékesek indokoltak. A Lu­das Matyi és a többi lap kö­vetelte vissza a 7-est, az ille­tékesek újra indokoltak. S amikor már minden vihar el­csitult, valak­i a homlokára, csapott. Az »isteni sugallatot« tett követte — a 18-ast átirá­nyították a 17-es vonalára, a 17-es a 18-as nyomdokaiba lépett és attól eltekintve, hogy közben néhány megállót megszüntettek, a 17-es úgy tűnt, mintha 7-es lenne. De mégse 7-es! Az egykor a VI. kerületben döcögő 8-as és 10-es villamos ma az újpestieké, a népligeti 16-os, mielőtt végleg meg­szűnt volna, a Lehel úton tel­jesített szolgálatot. Az egy­szerűség kedvéért ma ő a 141a és ugyancsak az egy­szerűség kedvéért lett a 741A-játítás®, a munka elvégzésé­hez szükséges fogások elsajá­títása. Jelenleg teljes fődarab garnitúrákat újítanak fel — s hogy milyen szinten, erre legékesebb bizonyíték, hogy egyetlen fődarabot sem hoz­tak vissza eddig! A kész fő­darabokat különböző közleke­dési vállalatoknak adják hasz­nált fődarabokért cserébe. 1963-ban mintegy 330 garni­túrát készítenek. Az elmúlt tanévben kezdő­dött ... A volt 11. sz. TEFU — könyvjóváírással — átadott az intézetnek hat nagyjaví­tásra szoruló tehergépkocsit. A fiatalok — oktatói felügye­ltői 77-es. A 47-es ma ott jár, ahol a 48-as járt, a 64-es ott jár, ahol hajdan a 68-as járt, a 68-as pedig ott jár, ahol egykor a madár se járt. A 2-es busz a 4-es, a 4-es a 2-es, a 7/C vonalán a 7-es száguld. A 7-est a 7/C helyet­tesíti és nagy büszkén viseli a »C« betűjét, tudva, hogy a többi betétjárat csak »A«, vagy legjobb esetben »B« be­tűt kapott. A 45-ös 12-es, a 12-es 12/A, a Vigadó tér is­mét Vigadó tér, csak a Viga­dó nem Vigadó. Igaz, hogy az utazóközönség sem! S mit hozhat még az 1962- esről, nemrégiben 1963-asra változott új esztendő? Ki tud­ja ezt?... * Lapzártakor jelentik: az éveken keresztül Kispesten megkedvelt 43-as villamost Budafokra helyezték, a 43-as sínein a 42/A közlekedik. A 46-os járat viszont átme­netileg szünetel. S hogy ez senkinek ne okozzon fejtörést, más »viszonylatjelzés« sem he­lyettesíti ... Hát van okunk panaszra? Földes Tamás Játék a számokkal Gépesek — a „lapátos” árunál A levelet nemrégiben kéz­besítette a postás a Fővárosi Szállítási Vállalat igazgatójá­nak: »December 6-án költözköd­tem a Közraktár utca 12/3. számú házból az Üllői úti la­kótelepre. Költözködésem alatt igen kellemes tapasztalatokat szereztem. A szállító brigád — Az ehhez hasonló elis­merő észrevételek ma már nem mennek ritkaság szám­ba. Szállító munkásaink ma­gatartása, munkaszeretete alapvetően megváltozott az utóbbi években­­- mondják a Fővárosi Szállítási Vállalat szakszervezeti bizottságának munkatársai. E jótékony változás okát nem kis részben annak tulaj­donítják, hogy a brigádmoz­galom népszerű versenyfor­mává vált a vállalatnál, ösz­­szesen mintegy 130 brigád (közöttük 30 szocialista bri­gád) szerepel nyilvántartásuk­ban. Különösen a szocialista brigádokról nyilatkoznak elis­merően. — Jellemző rájuk, hogy szí­vesen foglalkoznak a hozzájuk kerülő új dolgozókkal, fiata­lokkal, szakmailag és politi­kailag nevelik őket — mond­ják. — A munka nehezében ugyancsak rájuk lehet első­sorban építeni. Bizonyításként a példák so­kaságát sorolják fel. Emlé­keznek az idei Budapesti Ipari Vásárra, amikor is az 1. és a VI. sz. kirendeltség bri­gádjai a nyitást megelőző na­pokban éjjel-nappal talpon voltak, hogy ne legyen fenn­tagjai gyorsan, de kellő gon­dossággal végezték munkáju­kat. Figyelmesek és szeré­nyek voltak. Különösen nagy­ra értékelem kulturált maga­tartásukat. Mindezeket öröm­mel írom, kérem az igazgató elvtársat, hogy tolmácsolja megbecsülésemet az érintet­teknek. Dr. Németh Pál:F akadás,­ Juhász István szocia­lista brigádjának tettét még ennél is többre értékelik. Ilyenkor év végén »bajban van« a vállalat az úgyneve­zett »lapátos« szállításokkal. Juhászék —­ akik a gépes cso­portban dolgoznak — vállal­ták, hogy több héten keresz­tül kisegítik a vállalatot, s átmentek az ömlesztett árut szállító »lapátos« részlegbe. Elhatározásuk arra vall, hogy külön-külön és együttvéve öntudatos emberek, hiszen sa­ját érdekük ellenére csele­kedtek. A­­Ribakov- részleg­ben ugyanis mintegy 200 fo­rinttal kisebb a kereseti le­hetőség, ugyanakkor a mun­kakörülmények is rosszabbak, mint a gépes csoportban.­­ Az év elején arra tet­tünk felajánlást, hogy a párt­­kongresszus tiszteletére 1,7 millió forintot takarítunk meg. Vállalatunk »Juhász Ist­­vánjainak« odaadó, szorgal­mas és gyakran önfeláldozó munkája lehetővé tette, hogy felajánlásunkat már az év kö­zepén 3 millió forintra emel­jük fel. Ennek december 19- ével eleget is tettünk — jegy­­zik meg a szakszervezeti bi­zottságon. A 3 millió forintos­­vállalás teljesítve Lesz-e üzemi általános iskola? Hogy a Fővárosi Szállítási Vállalat dolgozói, közöttük elsősorban a szocialista bri­gádok tagjai, mennyire ma­gukénak érzik munkahelyü­ket, arról az is tanúskodik, hogy egyre nagyobb számban vesz­nek részt a különböző társa­dalmi megmozdulásokban. A Római parton levő üdülő kör­nyékének rendbehozása, a Ta­tai úti gépkocsigarázs parkí­rozása, klubhelyiségének fel­újítása, a Lágymányoson vég­zett társadalmi munka szere­pel többi között az idei tel­jesített felajánlásokban.­­ Egy területen azonban sajnos, eddig keveset jutot­tunk előre. A szocialista bri­gádok mintegy 300 tagjából nagyon kevesen képzik to­vább magukat — vázolják a megoldásra váró problémát. A szocialista brigádok leg­utóbbi értekezletének napi­rendjén is sokat beszéltek er­ről. Az elhangzott kifogások: öregek vagyunk már, nehe­zen fog a fejünk, gyakran kényszerülünk túlórázni — csak részben fogadhatók el. A szakszervezeti bizottság úgy véli, hogy a jelenleginél jóval többen pótolhatnák a mulasztottakat, végezhetnék el a nyolc általános hiányzó osztályait, illetve kapcsolód­hatnának be a munkásakadé­mia üzemgazdasági tagozata előadásainak hallgatásába. A szakszervezeti bizalmiak, a brigádok vezetői most erre próbálják »rábírni« munka­társaikat. S ehhez szervezeti feltételeket is kívánnak te­remteni: megszeretnék alakí­tani a vállalaton belül mű­ködő általános iskolát. EGY ÚJ TÁBLA ITT DOBTA EGY PESTI UTAS ELHASZNÁLT VILLAMOSJEGYÉT A SZEMÉTTARTÓBA! A vállalat dolgozói részére a FÖSPED—FOTEFU szak­mai bizottságának kezelésében december 6-án megnyílt az V. kerületi Fehér hajó utca 5. sz. alatti klubhelyiség. A föld­szinten elhelyezett új klub 156 fő kényelmes elhelyezését te­szi lehetővé, s a szakmai bi­zottság örömmel látja itt a vállalat összes dolgozóját. DOLGOZVA TANULNAK let mellett — serényen mun­kához láttak. Nem sürgette őket az idő, hisz az elsődleges szempont itt az, hogy a fel­újításra váró, elaggott jármű­veken a már elsajátított is­mereteiket tökéletesítsék — hogy dolgozva tanuljanak. A gépkocsikat a legkorszerűbb tervek alapján hozták helyre, hasonló módszerrel dolgoz­nak, mint az I. sz. Autójaví­tó. (Az I. sz. Autójavító egyéb támogatást is nyújt a tan­­i­n­t­ézet­nek; egyes al­katrés­ze­ket — például tengelycson­kokat — ott vizsgálnak meg.) Az oktatók a legkényesebb esztétikai igényeket is kielé­gítő munkát követeltek meg a fiataloktól. Ha két hasított csavar »slicce« nem állt egy vonalban, , egymással, már nem fogadták el... S ami­kor a hat Csepel-gép­­kocsi ragyogva, megfiata­lodva, ismét üzemképes álla­potban volt, elcserélték az AUTÓKER-rel hat másik fel­újításra váró teherautóért. Ebben a tanévben 12 Csepelt és hét Barkas-kocsit hoznak helyre. Az AUTÓKER nem kötött külön szerződést a taninté­zettel — erre nincs szükség. A szakma fiataljainak kifo­gástalan munkája gazdasá­gosnak bizonyul, és aligha kétséges, hogy a felújított jár­művekért bármikor örömmel adnak, cserébe egy-egy nagyja­­vításra szoruló framot vagy te­hergépkocsit. Az egymással — úgy elméleti, mint gyakorla­ti téren — versenyben álló ipari tanulók pedig szívesen és büszkén végzik ezt a mun­kát. Egy-egy nagyjavítás be­fejezésével bővül szakmai tu­dásuk, biztosabbá válnak is­mereteik, s joggal büszkék arra, hogy »kiskorú« tanuló létükre önállóan tettek üzem­képessé néhány, a nagy for­galmú útvonalakon biztosan helytálló tehergépkocsit. 10 Négy kiérdemesült Csepel­­teherautó és két ugyancsak elaggott Barkas-framó dacol a hajnali dérrel az ország — sőt az iskola teljes felépülése után, a jövő év őszétől Kö­­zép-Európa — egyik legmo­dernebb tanműhelyének, a 9 sz. Bánki Donát Iparitanuló Intézet udvarán. Fiatalodásra váró járművek. Mestereik, akik ismét közlekedésre al­kalmas állapotba hozzák, az autószerelő szakma legifjabb­­jai a másodéves ipari tanu­lók. Az ipari tanulók fő felada­ta, a tanulás, a szakmai tu­dás mind tökéletesebb első­

Next