Közlekedés, 1964 (54. évfolyam, 1-24. szám)

1964-01-07 / 1. szám

ÓVATOSSÁgovatotsit iVIGYMZT Gyerke A félév vizsgák előtt Az élet sürgető igénye: korszerűsíteni felnőttoktatásunkat, jobban a gyakorlathoz igazítani, növelni dolgozóink értelmi, általános műveltségi színvonalát Az utóbbi megvalósításában nagy szerepe van az iskolarendszerű oktatásnak, mivel a legfontosabb alapok mégis-Szakszervezeti bizottságaink nagy része érzi és szükségét látja a felnőttoktatás fejlesztésének, ennek következtében évről évre növekedik a kihelyezett általános- és középiskolák, s ezzel együtt nő a tanulásban résztvevők száma is. Ez a fejlődés azonban még nem tart lépést a társadalmi és gazdasági igényeikkel, mivel népgazdaságunkban jóval több képzett, korszerű ismeretekkel rendelkező emberekre van szükség. mérése, elsajátítása"" főleg iskolai oktatás keretén belül lehetséges. Ezért kapott népművelésünkben megkülönböztetett helyet a felnőttoktatás, hiszen korszerűen művelt ember kialakítása csakis az alapok megszerzése útján lehetséges. Ez az igény arra szánt bennünket, hogy növeljük a kihelyezett iskolák számát és még szélesebbre tárjuk az iskolák kapuit E téren volt még a tennivaló. Az Országos Felnőttoktatási Konferencia megállapította: Hazánkban a felnőtt dolgozók közül másfélmillió embernek nincs meg a 8 általános és 3 millió főnek pedig a középiskolai végzettsége, erőfeszítéseket követel a dolgozóktól, ami erősen befolyásolja szabadidejüket. Ezért a szakszervezeti bizottságok segítsék a hallgatókat abban, hogy a nehézségek miatt ne hagyják abba a tanulást. A segítés eszközei Alkalmanként nyújtsunk segítséget a tanulóknak az iskolai anyag jobb, könnyebb megértéséhez, így például sokat tehet az üzemi könyvtár azzal, hogy a különböző tananyaghoz szükséges szépirodalmat biztosítja, másfelől olyan ismeretterjesztő előadásokat iktatnak be az üzem ismeretterjesztési programjába, amely kapcsolódik a tanulók tananyagaihoz. Ezenkívül számos, olyan lehetőség van, amivel feltétlenül élni kell, többek között a korrepetálás, vagy a konzultációk megszervezése. Legfontosabb megteremteni és összehangolni az üzemi szervek együttes munkáját annak érdekében, hogy minden körülmények között biztosítsuk a továbbtanulók zavartalan, zökkenőmentes tanulását. Sípos Imre Több kihelyezett iskolát! A holnap égető kérdése Hogy saját portánkon maradjunk, nálunk sem rózsás a helyzet, hiszen dolgozóinknak mintegy 50 százaléka nem rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel. Ennek felszámolása, ha nem is a ma, de a holnap égető kérdései közé tartozik, mert ez erőteljesen öszefügg új társadalmunk építésével. Soha nem volt olyan nagy vonzódás a dolgozók körében a tanulás iránt, mint éppen napjainkban. Ahhoz, hogy a továbbtanulók eredményesen befejezhessék tanulmányaikat, társadalmi összefogásra van szükség. A szakszervezeti és az oktatási bizottságoknak szívós nevelői tevékenységet kell folytatniuk a lemorzsolódás ellen. A felnőtt tanulókkal való foglalkozás, a meggyőzés még fokozottabban indokolt, mint a gyermekeknél, mert a felnőttek hajlamosak — ha tanulmányaikkal kapcsolatban nehézségek merülnek fel —■, a tanulás abbahagyására. Segítsük elő a félévi vizsgák sikerét! A szakszervezeti bizottságoknak, oktatási osztályoknak sokkal nagyobb nyilvánosságot kell biztosítaniuk azok számára, akik tanulnak. Ennek helyet kell adni a szakszervezeti taggyűléseken, vagy bizalmi tanácskozásokon egyaránt. Ha szakszervezeti bizottságaink most, a félévi vizsgák alkalmával elérik, hogy minden továbbtanuló eleget fog tenni vizsgakötelezettségeinek, akkor minden remény megvan arra, hogy az év végi vizsgák is eredményesen fognak befejeződni. A tanulókkal valófoglalkozás nem ér véget azzal, hogy meggyőztük a dolgozókat valamely iskolatípus elvégzésére, a fő követelmény, hogy vállalásaiknak eleget is tegyenek. A téli időjárás a közlekedésben nagy Megalakult a Magyar Testnevelés és Sportszövetség Közel két esztendeig tartó átszervezési időszak zárult le a magyar sportmozgalomban az MTI alakuló kongresszusával. A sportegyesületi vezetőségválasztó küldöttközgyűlésektől egész a kongresszusig megalakultak a választott vezetőségek, amelyek hivatottak a magyar sportmozgalom továbbvitelére. Nagyszerű eredmények fűződnek azokhoz a szervekhez, melyek a felszabadulás óta a testnevelési és sportmunkával közvetlenül is foglalkoztak. Az erők egyesítésével ezeket az eredményeket még tovább lehet és kell is fejleszteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt hathatós támogatása, a széles körű társadalmi összefogás most már lehetővé teszi, hogy azokban a kérdésekben is előbbre jussunk, amelyek a korábbi eredmények mellett egyes területeken fékezték az előrehaladást. Az MTI alakuló kongresszusának beszámolója, a határozati javaslat és a felszólalók nagy többsége részletesen foglalkozott sportmozgalmunk leglényegesebb kérdéseivel, a hiányosságokkal és ezek alapján számos javaslattal egészült ki a beszámoló. A szakszervezeti mozgalom továbra is fontos feladatának tekinti a sportkérdésekkel való foglalkozást, közvetlenül részt vesz minden szinten a vezetés munkájában — mondotta a többi között a kongresszuson Karakas László elvtárs, a SZOT titkára. Felszólalása egyben iránymutatást is nyújtott, illetve megerősítette a már korában hozott, idevonatkozó határozatokat a szakszervezet alapszervek számára. Az elmúlt hónapokban mi is gyakran találkoztunk alapszerveinknél bizonyos tanácstalansággal, a sportmunkával való foglalkozás terén. Voltak olyanok, akik úgy vélték, hogy most már a pártszervezetek feladata az »elvi« irányító munka végzése, másutt az újonnan megválasztott sportkörök vezetőségeire bízták, hogy ezután tömegszervezeti alapon önállóan végezzék munkájukat és minden — a sporttal kapcsolatos kérdésben egyedül ők tevékenykedjenek. Az igaz, hogy a testnevelésisportmozgalom irányítása, vezetése a megalakult egységes sport-tömegszervezet illetékes vezető szerveinek feladata, de ez nem jelenti azt, hogy a szakszervezeteknek nem marad tennivalójuk. Néhány fontosabb feladatot szeretnénk ismételten kiemelni, hiszen az 1964-es esztendőben már ilyen irányban kell foglalkoznunk a sportmunka segítésével. A legtöbb közgyűlési határozati javaslat tartalmazza a tömegsportmunka, a Kilián Testnevelési Mozgalom további fejlesztését. A legnagyobb segítséget tehát ezen a területen kell nyújtaniuk a szakszervezeti bizottságoknak, műhelybizottságoknak, bizalmiaknak. Fel kell használnunk a szakszervezeti taggyűléseket, csoportértekezleteket a tömegsport népszerűsítésére, a versenyek propagálására. A sportkörök vezetőségeibe újonnan megválasztásra került aktívákat segítenünk kell elsősorban a mozgalmi munkamódszerek átadása, a tapasztalatok hasznosítása terén. Elő kell segíteni, hogy javuljon a nődolgozók részvétele a sportmozgalomban, a természetjáró mozgalom, a munkahelyi testnevelés, az üdültetési időszak célszerű kihasználása, a munkásszálláson lakó dolgozók sportolása. Tehát van bőven tennivaló, van min munkálkodnunk az új sportszervezet munkájának Párafelhő a medence felett Egy óra a közlekedésiek úszótanfolyamán Vastag hótakaró fedi a Városliget pázsitjait, az utcákat, s a Széchenyi strandfürdő betonját is. Az emberek zöme kucsmában, kalapban, nyakig begombolva siet az utcán haza, a meleg szobába. A strandfürdő úszómedencéjét azonban párafelhő borítja, s a vízből itt is, ott is fürdősapkás fejek bukkannak elő. Csütörtök délután 6 óra. Az öltözőből kivezető fűtött folyosón egymás után tűnnek fel a közlekedési szakszervezet úszótanfolyamának részvevői. A szakmában dolgozók fiai és lányai vegyesen. Kint a szabadban, a mínusz 6 fokos hidegben valóban sietnek az emberek, a medence 28 fokon vize viszont szinte csalogatja a látogatókat. A hó nagy pelyhekben lassan szállingózik. A tanfolyam vezetője, Oláh Gyula a medence szélén összébb húzza kabátja gallérját, majd gyors létszámellenőrzést tart. — Egy... kettő... három... — számolja az öltözőfolyosóról »előbukkanó« tanulókat. A számolást 31-nél fejezi be, a hideg idő ellenére is ennyien jelentek meg a mai »órán«. — Ma két olyan fiatal lány jött el, aki most tanul úszni, a többiek már tudnak — jegyzi meg, mielőtt kiadná az utasításokat. Az első mondat után 15 perces szünet következik a beszélgetésben, ennyit foglalkozik ugyanis egyénileg a tanfolyam résztvevőivel, akik a fennmaradó időben szabadon játszhatnak, fogócskázhatnak a vízben. Oláh Gyulának mindenki számára van egy-egy jó tanácsa, s csak negyedóra eltelte után fordul újra felénk. — Nyáron általában 40—60 fős a tanfolyam létszáma, s ebből télre egy 15—20 fős törzsgárda marad. A többiek változnak, cserélődnek. A legfiatalabbak hatévesek, őket azonban csak szülői felügyelettel engedem a vízbe. Nyolcéves kortól aztán már egyedül tanulnak. — S valamennyien megtanulnak úszni? — Igen. Ki korábban, ki később. Nagyon sokan három hét után már végigúsznak hoszszabb távot is, de van olyan is, akinek ehhez egy év kell. A lányok például, akiknek a mellúszást tanítom, sokkal hamarabb sajátítják el a mozgást, mint a fiúk, akikkel a gyorsúszást gyakoroltatom. — Évente általában hányan tanulnak meg úszni? — Tavaly több mint háromszázan voltak, az idei évről még nincs pontos adatom. Évente általában kétszáz körül mozog a szám. — Ez a szám mit jelent az úszó-utánpótlás biztosítása szempontjából? — Sajnos, nem sokat — bár elsősorban nem is ez a cél. Két esztendővel ezelőtt a MAVAUT szakosztálya elvitt kilenc gyereket, de azóta sem jelentkeztek. A tanfolyam részvevői különben nem szívesen mennek el innen, s ez a kialakult jó közösségi szellem eredménye. Jól érzik itt magukat és a versenyzés sem hiányzik nekik. Negyedévenként »csokiversenyt« rendezünk, s ezen úgy hajtanak a gyerekek, mintha a magyar bajnokság döntőjében lennének. — S a felnőttek? — 1959-ben még nagyon sok felnőtt is járt a tanfolyamra, de később egyre kevesebben jöttek. A Kilián-mozgalom megindulása után aztán ismét megszaporodott a számuk. Az idén nyáron is több csoport tanult meg úszni. Sokakat akadályoz az elfoglaltság, de még többet a szégyenkezés, hogy felnőtt létére nem tud úszni. Talán a tavaszi hónapokban ismét emelkedik a számuk. Közben letelik az óra, a medencét újabb csoport foglalja el. A közlekedésiek tanfolyamának részvevői gyorsan az öltözőbe mennek, s utána sietnek haza. Hiába, az utcán mínusz 6 fok van... ACSI.II£S REMY REGÉNYE NYOMÁN SZÖVEG : MOLNÁR JÓZSEF RAJZ :JAKÁCS IMRE Larsen kapitány kiborította az asztalra a mentődoboz tartalmát, és egymás után sorolta a gyógyszereiket. Az egyiknél megállították ... — Hány ampulla van belőle?... /V A kapitánynak sikerült rendet megteremtenie a legénység között. A lia fegyeremre a parancsok betartására figyelmeztette őket, mikor egy kiáltás szakította félbe... — Gyorsan a rádióhoz, úgy látszik, jön a segítség ! — Vegye elő a mentődobozt és sorolja el, hogy milyen gyógyszereik vannak — kéri az orvos. — Végre helyreállt a kapcsolat. Talán megmenekülünk. Lehet, hogy éppen azt mondják meg, mit kell tennünk. i Mili Külföldi hírek A legtöbb hajószerencsétlenség 1929 óta tavaly történt — állapították meg a statisztikusok. Az elmúlt évben 124 hajó süllyedt el, több mint félmillió tonna űrtartalommal összecsukható helikoptert mutattak be Friedrichshafe-nben. A kis gép súlya 210 kiló. Nagyjából olyan, mint egy légi Go-Cart. Maximális sebessége óránként 110 kilométer. Az amerikai Piper cég Pawnee néven kétüléses turista repülőgépet készített. A géptest és a szárnyak préselt műanyagból készültek, így a gép ára jóval alacsonyabb, mint az aluminium repülőgépeké. KÖZLEKEDÉS A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Földvári Aladár Budapest VIII., Köztársaság tér 3 Telefon: 339—509, 137—038, 138—468 Felelős kiadó a Közlekdési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Terjeszti: aNÉPSZAVA Lapkiadó Vállalat, Budapest VII., Rákóczi I út 54. Telefon: 224—819 635828 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: Soproni Béla igazgató GÉPJÁRMŰALKATRÉSZEK, FELSZERELÉSI CIKKEK ÉS TARTOZÉKOK ÁRUSÍTÁSA AUTÓÉS ALKATRÉSZKERESKEDELMI VÁLLALAT VIDÉKI FIÓKJAINÁL Békéscsaba, Debrecen, Győr, Keszthely, Miskolc, Szolnok, Szombathely, Tatabánya Nagykanizsa, Pécs, Szeged, Szekszárd, Székesfehérvár KÖZPONT: BUDAPEST VI., NAGYMEZŐ UTCA 9.