Közlekedés, 1964 (54. évfolyam, 1-24. szám)

1964-01-07 / 1. szám

ÓVATOSSÁg­ovatotsit iVIGYMZ­­T Gyerke A félév vizsgák előtt Az élet sürgető igénye: kor­szerűsíteni felnőttoktatásun­kat, jobban a gyakorlathoz igazítani, növelni dolgozóink értelmi, általános műveltségi színvonalát Az utóbbi megvalósításában nagy szerepe van az iskola­­rendszerű oktatásnak, mivel a legfontosabb alapok mégis-Szakszervezeti bizottságaink nagy része érzi és szükségét látja a felnőttoktatás fejlesz­tésének, ennek következtében évről évre növekedik a kihe­lyezett általános- és középis­kolák, s ezzel együtt nő a ta­nulásban résztvevők száma is. Ez a fejlődés azonban még nem tart lépést a társadal­mi és gazdasági igényeikkel, mivel népgazdaságunkban jó­val több képzett, korszerű is­meretekkel rendelkező embe­rekre van szükség. mérése, elsajátítása"" főleg is­kolai oktatás keretén belül le­hetséges. Ezért kapott népmű­velésünkben megkülönbözte­tett helyet a felnőttoktatás, hiszen korszerűen művelt em­ber kialakítása csakis az ala­pok megszerzése útján lehet­séges. Ez az igény arra szánt ben­­nünket, hogy növeljük a ki­helyezett iskolák számát és még szélesebbre tárjuk az is­kolák kapuit E téren volt még a tennivaló. Az Országos Felnőttoktatási Konferencia megállapította: Hazánkban a felnőtt dolgozók közül másfél­­millió embernek nincs meg a 8 általános és 3 millió főnek pedig a középiskolai végzettsé­ge, erőfeszítéseket követel a dol­gozóktól, ami erősen befolyá­solja szabadidejüket. Ezért a szakszervezeti bizottságok se­gítsék a hallgatókat abban, hogy a nehézségek miatt ne hagyják abba a tanulást. A segítés eszközei Alkalmanként nyújtsunk se­gítséget a tanulóknak az isko­lai anyag jobb, könnyebb meg­értéséhez, így például sokat te­het az üzemi könyvtár azzal, hogy a különböző tananyaghoz szükséges szépirodalmat bizto­sítja, másfelől olyan ismeret­­terjesztő előadásokat iktatnak be az üzem ismeretterjesztési programjába, amely kapcsoló­dik a tanulók tananyagaihoz. Ezenkívül számos, olyan le­hetőség van, amivel feltétlenül élni kell, többek között a kor­repetálás, vagy a konzultációk megszervezése. Legfontosabb megteremteni és összehangol­ni az­ üzemi szervek együttes munkáját annak érdekében, hogy minden körülmények kö­zött biztosítsuk a továbbtanu­lók zavartalan, zökkenőmentes tanulását. Sípos Imre Több kihelyezett iskolát! A holnap égető kérdése Hogy saját portánkon ma­radjunk, nálunk sem rózsás a helyzet, hiszen dolgozóinknak mintegy 50 százaléka nem ren­delkezik 8 általános iskolai végzettséggel. Ennek felszámo­lása, ha nem is a ma, de a holnap égető kérdései közé tartozik, mert ez erőteljesen öszefügg új társadalmunk épí­tésével. Soha nem volt olyan nagy vonzódás a dolgozók körében a tanulás iránt, mint éppen nap­jainkban. Ahhoz, hogy a to­vábbtanulók eredményesen be­fejezhessék tanulmányaikat, társadalmi összefogásra van szükség. A szakszervezeti és az oktatási bizottságoknak szívós nevelői tevékenységet kell folytatniuk a lemorzsolódás el­len. A felnőtt tanulókkal való foglalkozás, a meggyőzés még fokozottabban indokolt, mint a gyermekeknél, mert a felnőt­tek hajlamosak — ha tanulmá­nyaikkal kapcsolatban nehéz­ségek merülnek fel —■, a tanu­lás abbahagyására. Segítsük elő a félévi vizsgák sikerét! A szakszervezeti bizottsá­goknak, oktatási osztályoknak sokkal nagyobb nyilvánosságot kell biztosítaniuk azok számá­ra, akik tanulnak. Ennek he­lyet kell adni a szakszerveze­ti taggyűléseken, vagy bizal­mi tanácskozásokon egyaránt. Ha szakszervezeti bizottsá­gaink most, a félévi vizsgák al­kalmával elérik, hogy minden továbbtanuló eleget fog tenni vizsgakötelezettségeinek, ak­kor minden remény megvan arra, hogy az év végi vizsgák is eredményesen fognak befe­jeződni. A tanulókkal való­foglalkozás nem ér véget azzal, hogy meggyőztük a dolgozókat valamely isko­latípus elvégzésére, a fő kö­vetelmény, hogy vállalásaik­nak eleget is tegyenek. A téli időjárás a közlekedésben nagy Megalakult a Magyar Testnevelés­ és Sportszövetség Közel két esztendeig tartó átszervezési időszak zárult le a magyar sportmozgalomban az MTI alakuló kongresszusával. A sportegyesületi vezetőségvá­lasztó küldöttközgyűlésektől egész a kongresszusig megala­kultak a választott vezetőségek, amelyek hivatottak a magyar sportmozgalom továbbvitelére. Nagyszerű eredmények fűződ­nek azokhoz a szervekhez, me­lyek a felszabadulás óta a test­­nevelési és sportmunkával köz­vetlenül is foglalkoztak. Az erők egyesítésével ezeket az eredményeket még tovább le­het és kell is fejleszteni. A Magyar Szocialista Mun­káspárt hathatós támogatása, a széles körű társadalmi összefo­gás most már lehetővé teszi, hogy azokban a kérdésekben is előbbre jussunk, amelyek a ko­rábbi eredmények mellett egyes területeken fékezték az előrehaladást. Az MTI alakuló kongresszusának beszámolója, a határozati javaslat és a fel­szólalók nagy többsége részle­tesen foglalkozott sportmozgal­munk leglényegesebb kérdései­vel, a hiányosságokkal és ezek alapján számos javaslattal egé­szült ki a beszámoló.­­ A szakszervezeti mozga­lom továbra is fontos feladatá­nak tekinti a sportkérdésekkel való foglalkozást, közvetlenül részt vesz minden szinten a ve­zetés munkájában — mondotta a többi között a kongresszuson Karakas László elvtárs, a SZOT titkára. Felszólalása egyben iránymutatást is nyúj­tott, illetve megerősítette a már korában hozott, idevonat­kozó határozatokat a szakszer­vezet alapszervek számára. Az elmúlt hónapokban mi is gyakran találkoztunk alapszer­veinknél bizonyos tanácstalan­sággal, a sportmunkával való foglalkozás terén. Voltak olya­nok, akik úgy vélték, hogy most már a pártszervezetek feladata az »elvi« irányító munka végzése, másutt az újonnan megválasztott sport­körök vezetőségeire bízták, hogy ezután tömegszervezeti alapon önállóan végezzék mun­kájukat és minden — a sport­tal kapcsolatos kérdésben egyedül ők tevékenykedjenek. Az igaz, hogy a testnevelési­sportmozgalom irányítása, ve­zetése a megalakult egységes sport-tömegszervezet illetékes vezető szerveinek feladata, de ez nem jelenti azt, hogy a szak­­szervezeteknek nem marad tennivalójuk. Néhány fontosabb feladatot szeretnénk ismételten kiemel­ni, hiszen az 1964-es esztendő­ben már ilyen irányban kell foglalkoznunk a sportmunka segítésével. A legtöbb közgyűlési hatá­rozati javaslat tartalmazza a tömegsportmunka, a Kilián Testnevelési Mozgalom további fejlesztését. A legnagyobb se­gítséget tehát ezen a területen kell nyújtaniuk a szakszerve­zeti bizottságoknak, műhelybi­zottságoknak, bizalmiaknak. Fel kell használnunk a szak­­szervezeti taggyűléseket, cso­portértekezleteket a tömeg­sport népszerűsítésére, a ver­senyek propagálására. A sport­körök vezetőségeibe újonnan megválasztásra került aktívá­kat segítenünk kell elsősorban a mozgalmi munkamódszerek átadása, a tapasztalatok hasz­nosítása terén. Elő kell segíte­ni, hogy javuljon a nődolgozók részvétele a sportmozgalom­ban, a természetjáró mozga­lom, a munkahelyi testnevelés, az üdültetési időszak célszerű kihasználása, a munkásszállá­son lakó dolgozók sportolása. Tehát van bőven tennivaló, van min munkálkodnunk az új­ sportszervezet munkájának Párafelhő a medence felett Egy óra a közlekedésiek úszótanfolyamán Vastag hótakaró fedi a Vá­rosliget pázsitjait, az utcákat, s a Széchenyi strandfürdő be­tonját is. Az emberek zöme kucsmában, kalapban, nyakig begombolva siet az utcán haza, a meleg szobába. A strandfür­dő úszómedencéjét azonban párafelhő borítja, s a vízből itt is, ott is fürdősapkás fejek bukkannak elő. Csütörtök délután 6 óra. Az öltözőből kivezető fűtött folyosón egymás után tűnnek fel a közlekedési szakszervezet úszótanfolyamának részvevői. A szakmában dolgozók fiai és lányai vegyesen. Kint a sza­badban, a mínusz 6 fokos hi­degben valóban sietnek az em­berek, a medence 28 fokon vize viszont szinte csalogatja a láto­gatókat. A hó nagy pelyhekben lassan szállingózik. A tanfolyam ve­zetője, Oláh Gyula a medence szélén összébb húzza kabátja gallérját, majd gyors létszám­ellenőrzést tart. — Egy... kettő... három... — számolja az öltözőfolyosóról »előbukkanó« tanulókat. A szá­molást 31-nél fejezi be, a hi­deg idő ellenére is ennyien je­lentek meg a mai »órán«. — Ma két olyan fiatal lány jött el, aki most tanul úszni, a többiek már tudnak — jegy­zi meg, mielőtt kiadná az uta­sításokat. Az első mondat után 15 perces szünet következik a beszélgetésben, ennyit foglal­kozik ugyanis egyénileg a tan­folyam résztvevőivel, akik a fennmaradó időben szabadon játszhatnak, fogócskázhatnak a vízben. Oláh Gyulának min­denki számára van egy-egy jó tanácsa, s csak negyedóra el­telte után fordul újra felénk. — Nyáron általában 40—60 fős a tanfolyam létszáma, s eb­ből télre egy 15—20 fős törzs­gárda marad. A többiek vál­toznak, cserélődnek. A legfia­talabbak hatévesek, őket azon­ban csak szülői felügyelettel engedem a vízbe. Nyolcéves kortól aztán már egyedül ta­nulnak. — S valamennyien megta­nulnak úszni? — Igen. Ki korábban, ki ké­sőbb. Nagyon sokan három hét után már végigúsznak hosz­­szabb távot is, de van olyan is, akinek ehhez egy év kell. A lá­nyok például, akiknek a mell­úszást tanítom, sokkal hama­rabb sajátítják el a mozgást, mint a fiúk, akikkel a gyors­úszást gyakoroltatom. — Évente általában hányan tanulnak meg úszni? — Tavaly több mint három­százan voltak, az idei évről még nincs pontos adatom. Évente általában kétszáz körül mozog a szám. — Ez a szám mit jelent az úszó-utánpótlás biztosítása szempontjából? — Sajnos, nem sokat — bár elsősorban nem is ez a cél. Két esztendővel ezelőtt a MAVAUT szakosztálya elvitt kilenc gye­reket, de azóta sem jelentkez­tek. A tanfolyam részvevői kü­lönben nem szívesen mennek el innen, s ez a kialakult jó közösségi szellem eredménye. Jól érzik itt magukat és a ver­senyzés sem hiányzik nekik. Negyedévenként »csokiver­senyt« rendezünk, s ezen úgy hajtanak a gyerekek, mintha a magyar bajnokság döntőjében lennének. — S a felnőttek? — 1959-ben még nagyon sok felnőtt is járt a tanfolyamra, de később egyre kevesebben jöttek. A Kilián-mozgalom megindulása után aztán ismét megszaporodott a számuk. Az idén nyáron is több csoport ta­nult meg úszni. Sokakat aka­dályoz az elfoglaltság, de még többet a szégyenkezés, hogy felnőtt létére nem tud úszni. Talán a tavaszi hónapokban is­mét emelkedik a számuk. Közben letelik az óra, a me­dencét újabb csoport foglalja el. A közlekedésiek tanfolya­mának részvevői gyorsan az öl­tözőbe mennek, s utána siet­nek haza. Hiába, az utcán mí­nusz 6 fok van... ­ACSI.II£S RE­MY REGÉNYE NYOMÁN SZÖVEG : MOLNÁR JÓZSEF RAJZ :JAKÁCS IMRE Larsen kapitány kiborította az asztalra a mentő­doboz tartalmát, és egymás után sorolta a gyógyszerei­ket. Az egyiknél megállították ... — Hány ampulla van belőle?... /V A kapitánynak sikerült rendet me­gte­remtenie a legénység között. A lia fegyeremre­ a parancsok betartá­sára figyelmeztette őket, mikor egy kiáltás szakította félbe... — Gyorsan a rádióhoz, úgy látszik, jön a segítség ! — Vegye elő a mentődobozt és sorolja el, hogy milyen gyógyszereik vannak — kéri az orvos. — Végre helyreállt a kapcsolat. Talán megmenekülünk. Lehet, hogy éppen azt mondják meg, mit kell tennünk. i Mil­i Külföldi hírek A legtöbb hajószerencsét­lenség 1929 óta tavaly történt — állapították meg a statisz­tikusok. Az elmúlt évben 124 hajó süllyedt el, több mint félmillió tonna űrtartalommal­ összecsukható helikoptert mutattak be Friedrichshafe-­n­­ben. A kis gép súlya 210 kiló. Nagyjából olyan, mint egy légi Go-Cart. Maximális se­bessége óránként 110 kilomé­ter. Az amerikai Piper cég Pawnee néven kétüléses tu­rista repülőgépet készített. A géptest és a szárnyak préselt műanyagból készültek, így a gép ára jóval alacsonyabb, mint az aluminium repülőgé­peké. KÖZLEKEDÉS A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Földvári Aladár Budapest VIII., Köztársaság tér 3 Telefon: 339—509, 137—038, 138—468 Felelős kiadó a Közlekdési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Terjeszti: a­­NÉPSZAVA Lapkiadó Vállalat, Budapest VII., Rákóczi I út 54. Telefon: 224—819 635828 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: Soproni Béla igazgató GÉPJÁRMŰALKATRÉSZEK, FELSZERELÉSI CIK­KEK ÉS TARTOZÉKOK ÁRUSÍTÁSA AUTÓ­ÉS ALKATRÉSZ­KERESKEDELMI VÁLLALAT VIDÉKI FIÓKJAINÁL Békéscsaba, Debrecen, Győr, Keszthely, Miskolc, Szolnok, Szombathely, Tatabánya Nagykanizsa, Pécs, Szeged, Szekszárd, Székesfehérvár­ KÖZPONT: BUDAPEST VI., NAGYMEZŐ UTCA 9.

Next