Közlekedés, 1965 (55. évfolyam, 1-24. szám)

1965-01-05 / 1. szám

2 AKÖV gépkocsikkal szállítják a Tiszamenti Vegyikombinát termékeit Autóközlekedési vállala­taink — helyesen — jóelvre biztosítani kívánják, hogy a mezőgazdaság számára nélkü­lözhetetlen műtrágyát az álla­mi gazdaságok és a termelő­­szövetkezetek még a tavaszi munkák megkezdése előtt megkapják. Ötéves tervünk egyik legje­lentősebb létesítménye, a Ti­szamenti Vegyikombinát októ­berben megkezdte a műtrágya próbagyártását, s a gazdasági számítások alapján az 50—60 km-es körzeten belüli felhasz­nálókhoz AKÖV-gépkocsikkal szállítják a zsákolt árut. Az 1965. évi teljes árumennyiség mintegy 50 százalékát már az első negyedévben a rendelte­tési helyére fuvarozzák. Ebben az időszakban tudvalévően a teherautók nincsenek mindig ellátva fuvarral, így a terv­szerű, folyamatos műtrágya­szállítás előnyösen befolyásol­ja a közhasználatú autóközle­kedés kapacitásának kihaszná­lását. A TVK korszerű készáru raktárában — kisebb átalakí­tással — lehetővé válik, hogy egy órán belül a legnagyobb tehergépjármű-szerelvényt is megrakhatják majd zsákolt műtrágyával. Gyorsítható a pótkocsis szerelvények rako­dása, ha a gépes kocsit a sza­lagról, míg a pótkocsit a ren­delkezésre álló emelővillás targoncával a rakodólapon tá­rolt tartalék árukészletből rak­ják meg. Példamutató a műtrágya­szállításokat végző AKÖV-ök együttműködése. A fuvarozá­sok akadálymentes lebonyolí­tása céljából közös munkahe­lyi menetirányítót alkalmaz­tak. Megrövidítik a kocsik lera­kásának idejét. A lerakások gyorsítása érdekében a fuva­roztató AGROTRÖSZT az ál­lami gazdaságok és a termelő­szövetkezetek részére ösztönző díjat tűzött ki. A mezőgazda­­sági üzemeknek ezért is fon­tos érdekük, hogy az előzetes értesítést követően mindig megtegyék a szükséges intéz­kedéseket az áru fogadására. A gondos felkészülés alapján remélhető, hogy az érdekeltek elérik kitűzött céljukat: bizto­sítják a mezőgazdaság zökke­nőmentes műtrágya-ellátását és a közhasználatú teherautók minél teljesebb kihasználását. mint a Hefefiäld? Akit a szesz a bűvkörébe vonz, aki nem tudja, hogy mikor elég, hol a határ az ivászatban, az mindig talál magyarázatot az iszákosságra. Egy régi anekdota szerint az egykori férj azért lett része­ges, mert a felesége elvált tő­le. Holott az az igazság, hogy a felesége azért vált el tőle , mert részeges volt... A szakmák is gyakran «­okot szolgáltatnak« az ivásra. Ré­gen csak a kefekötőket tartot­ták számon, mint nagy ivókat, de aztán soron következett a többi szakma is. Az egyiknél a nagy hőség, a másiknál a hi­deg miatt, a harmadiknál a porképződés, a negyediknél vegyszeres levegő beszívása és még ki tudná felsorolni, hány­féle ok »indokolja« a mérték­telen alkoholfogyasztást. Nos, Szabolcs-Szatmár me­gyében a közelmúltban 72 sze­mély került rövid idő leforgá­sa alatt elvonókúrára. Dr. Rajka Tibor, a SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazgató­ságának főorvosa szakmák szerint csoportosította a 72 el­­vonókúrás pácienst. Megálla­pította, hogy a legtöbben (7) a mezőgazdasági dolgozókból kerültek ki, meglepetésre hat közalkalmazottat is találtak közöttük, a következő nagy csoportot (5) az építőmunká­sok adták. Kefekötőt nem találtak az elvonókúrára utaltak között... V. J. A szabálytalan előzés a baleseti statisztika tükrében MOTTÓ: »Aki közúti for­galomban részt vesz, köteles a KRESZ reá vonatkozó rendelkezéseit betartani, a járművek vezetőivel és a gyalogosokkal szemben tü­relmes és előzékeny maga­tartást tanúsítani, a hatósági közegek utasításainak és a jelzőőrök jelzéseinek eleget tenni.« (KRESZ 34. §. 1. be­kezdése.) STATISZTIKA: 1964. I— III. negyedévében 1140 köz­úti, közlekedési baleset tör­tént szabálytalan előzés miatt. Azt, hogy a szabály­talan előzés milyen súlyos következményekkel járó sza­bálytalanság, mi sem bizo­nyítja jobban, mint, hogy az 1140 szabálytalanság 43 ha­lálos áldozatot követelt, 289-an súlyosan, 411-en­ könnyebben megsérültek, a további 406 baleset­ személyi sérülés nélkül végződött, azonban jelentős anyagi kár származott ezekből a bal­esetekből is. A szabálytalanul és helyte­lenül végzett előzésekből szár­mazó balesetekből látjuk, hogy ezek nagy része szorosan ösz­­szefügg a gépkocsivezetők jel­lembeli rossz tulajdonságai­val, s nem egyszer a vezetés­re alkalmatlanságával is. Az indulatosság, a káros versen­gési szellem, az erőszakosság, a tolakodás, egyetlen közleke­dési szabály megszegésében sem jut olyan jelentős szerep­re, mint a szabálytalan előzést végzők kötelességszegéseiben. Íme néhány veszélyhelyzet, a helytelenül végzett előzések­ből: — A szembejövő forgalom akadályozásának a lehetősége akkor is fennforog, ha a szem­bejövő jármű maga még nem látható, de jövetelével (lámpa­fénye látható és az előzés a bukkanó befejezéséig nem fe­jezhető be) számolni kell.­­ Előzni készülő jármű mö­gött az előzéshez már hozzá­kezdett jármű elhaladása előtt az előzést megkezdeni, erre a célra irányjelzést adni nem szabad.­­ Az oldaltávolság megvá­lasztásánál a járművek se­bességét, jellegét, az útviszo­nyokat is fel kell becsülni. A kerékpáros oldalmozgására számítani kell. Nincs megfele­lő hely az előzésre, ha az elő­zés csak a felázott útpadkára való lehaladással hajtható végre. — A folyamatos forgalom­ban a jobbra visszasorolás biztonságosan nem lehetséges, ha az előzés megkezdésekor csak az előzendő jármű féktá­volságán belül szabad az út. Ekkor ugyanis a viszatéréskor szükségképpen a megelőzött jármű elé kell vágni. A járműsor előzésekor sú­lyosan szabálysértő az az elő­zés, amelynek megkezdésekor a járműsor eleje nem látható és így szembejövő jármű fel­bukkanása esetében szükség­képpen a sorban haladó jár­művek közé kell zavaróan be­haladni. Ha pedig az előzendő oszlop bármely pontján az út­test baloldalán jármű áll, vagy szemben halad, szabályos előzésről ugyancsak nem lehet beszélni.­­ Ha két szembejövő jármű egyszerre előz, annak van el­sőbbsége, aki előbb kezdte meg az előzést. Általános sza­bályként a szembejövő forga­lom zavarásának a tilalma itt is érvényes.­­ Ha két szembejövő jár­mű közül az egyik előzni, a másik pedig kerülni akar, s a manővernek egyszerre való lebonyolítására elegendő hely nincsen, mindig a kerülő jár­műnek van elsőbbsége, az előzni készülővel szemben. Ha azonban a szabálytalanul elő­ző jármű közlekedését a ke­rülő jármű vezetője kellő idő­ben észleli, köteles a szüksé­ges ellenintézkedéseket meg­tenni. Bemutatkozott a Fővárosi Villamosvasút új, 8-tengelyes vil­lamosa. A 10 perces körutazáson kitűnően "viselkedett" a szépkiállítású, nagy befogadóképességű jármű, amelynek műszaki és közlekedési tulajdonságait Ginti József, az FVV főmérnöke ismertette. (Fotó: Ratkó) Az óév utolsó hajói A Magyar Hajó- és Darugyár üzemegységei is mindent elkövetnek, hogy — az export-igények kielégítésével párhuza­mosan — a hazai hajózás, a MAHART igényeit is kielégítsék. Az óév utolsó hetében került sor két, egyenként 1300 tonnás Duna- tengerjáró hajó átadására. Mindkét egység "jól viselke­dett" a futópróbán, bizonyára a rendszeres üzemeltetésük so­rán sem lesz baj velük. A balatonfüredi üzemegység is átadta a "Dunai Jégtörő Flotta" legújabb egységét, amelyet a MAHART üzemeltet. Szenkovits Mihály, a Magyar Hajó- és Darugyár műszaki igaz­gatója elmondotta, hogy az 1915. évi, a belföldi hajózás számá­ra gyártásra kerülő újabb hajóegységek végleges listáját rövi­desen összeállítják. Ebből majd kiderül, hogy milyen egységek­kel gazdagodik 1965-ben a MAHART hajóparkja. KÖZLEKEDÉS "ÖSSZKOMFORT« TENGER ALATT rt. lakáshiányon is lehet se­gíteni. Paul Hinz kölni lakos például úgy oldotta meg la­kásproblémáját, hogy kiselej­tezett búvárhajó alkatrészeiből egy tengeralattjárót szerelt össze és amikor elkészült vele, beköltözött. Lehet, hogy Ver­nétől kapta az ötletet... 1965. Január 1. Fontos KPM irányelvek a gépjárművezetők bérezéséhez Mint már részletese­n beszá­moltunk róla, az illetékes tár­cák, szakszervezetünkkel egyetértésben, szabályozták a gépjárművezetők munkafelté­teleit és bérezését. Az új alap­béreket, általában január 1-től alkalmazzák. Az új ren­delkezések eredményes és egy­séges végrehajtása érdekében a KPM Személyzeti és Mun­kaügyi Főosztálya néhány fon­tos irányelvről tájékoztatta az érdekelteket. A KPM közleménye elöljá­róban felhívja a figyelmet: az újonnan életbeléptetett utasí­tásnak a célja nem általános béremelés. Az új bérek foko­zatai azonban lehetőséget ad­nak arra, hogy a munkáját jobban, ered­ményesebben ellátó gép­­járművezető részére — azonos gyakorlati idő esetén — magasabb alap­bért biztosíthassanak. Az alapbér megállapításánál fi­gyelembe kell venni azt is, hogy a gépkocsivezető milyen fokú jogosítvánnyal rendelke­zik. A személygépkocsi-vezetők túlóra átalányának felső ha­tára a vállalatoknál sem ha­ladhatja meg a havi 500 fo­rintot. Az utasítás értelmében elrendelhető túlóra felső ha­tárának túllépéséhez a Közle­kedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete elnökségének, valamint a KPM-nek együttes hozzájárulása szükséges. Ami­kor valamilyen rendkívüli szállítási feladat miatt a tel­jesíthető óraszámokat túllé­pik, a gépjárművezető részére a ledolgozott munkaórára járó bért ki kell fizetni. A túllépés mértékével azon­ban a következő havi túlóra­keretet csökkenteni kell. Továbbra is lehetőség van arra, hogy a vállalatok a gép­­járművezetőket üzemanyag megtakarításra ösztönözzék. Az ilyen prémium kitűzése esetén azonban csak csoportos elszámolás alkalmazható. A túlfogyasztott üzemanyagot a megtakarítások összegéből le­vonásba kell helyezni. Ha a gépjárművezető a ko­csi karbantartását, mosását, futójavítását stb. önállóan végzi — indokolt esetben — a felügyeleti szerv engedélyével részére 300 forintig ter­jedhető pótlék fizethető. A rendelkezések értelmében lehetőség nyílik a teljesít­ménybérezésre. Minden olyan vállalatnál, ahol rendszeresen tömegárut szállítanak, és ahol a tejesítménybérezés alkalma­zásának előfeltételeit bizto­sítaná lehet, célszerű, ezt a bérezési formát bevezetni. A jelenlegi rakodó munka­erő helyzet megjavítása cél­jából, az eddigiektől eltérően, az új utasítás lehetőséget ad arra, hogy a gépjárművezető­ket a várakozási idő alatt fog­lalkoztassák. Az ilyen külön munkáért járó havi 700 forintig terjed­hető pótlék csak úgy engedélyezhető, ha ténylegesen kimutatható a ra­kodómunkás létszámmegtaka­­rítás. A pótlék engedélyezé­sét a KPM esetenként felül­vizsgálja. A gépkocsivezetők besorolá­si táblázatával kapcsolatban a KPM Személyzeti és Munka­ügyi Főosztálya felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a közútra vizsgáztatott vontatóvezető alapbérét a vontatott pótkocsi A népgazdaság rohamos fej­lődése, az országszerte lázas ütemben folyó építkezések és a mezőgazdaság évről évre nagyobb feladatok elé állítja a közlekedést, főként a vas­utat és az autóközlekedési vállalatokat. A fuvarozásra felkínált áruk legnagyobb tömegé­nek elszállítása a vasuta­sokra és az AKÖV dolgo­zóira hárul. Mint az elmúlt év tapasztala­tai bizonyítják, a két közleke­dési ág vezetői sokat tettek a közös feladatok megoldásá­ért, az együttműködés meg­javításáért. December 14-én Székesfe­hérvárott tartott közös mun­kaértekezletet az Autóközleke­dési Vezérigazgatóság, a 14. sz. AKÖV és a MÁV Buda­pesti Igazgatósága. Az értekez­leten az őszi forgalom tanul­ságait és a téli szállítási fel­adatokat vitatták meg. Both Vilmos, a 14. sz. AKÖV igazgatója — például — elmondotta, hogy már 60 vasútállomáson szervezték meg az érkező és a feladásra kerülő áruk központi elszál­lítását. A feladatok állandóan nőnek. 1963-ban 23 000 kocsi kirakását végezték el, tavaly ez a szám 25 000 fölé emelke­dett. Nagyobb tömegű áru ér­kezése esetén alkalmi rakodó­­munkásokat foglalkoztatnak. Az együttműködés tovább ja­vítása érdekében a két közlekedési ág dol­gozói komplex­ brigádokat alakítottak. Néhány nappal később, de­cember 15-én, Kaposvárott, az SZMT székházban került sor az AKÖV és a vasút illetéke­seinek közös tanácskozására. Ezt a tanácskozást a 13. sz. AKÖV szakszervezeti bizott­sága és a vasutasszakszerve­zet Somogy megriei bizottsá­ga hívta össze. Meghívták az érdekelt gazdasági vezetőket is. A kaposvári tanácskozást, amely ugyancsak az együtt­működés jegyében zajlott le, teherbírásától függően kell megállapítani. A gépkocsive­zetők éjszakai pótlékát a Munka Törvénykönyve végre­hajtási rendeletének 130. §-a alapján kell elszámolni. Végezetül a KPM Személy­zeti és Munkaügyi Főosztá­lyának közleménye kimondja: nem fizethető gépjárműveze­tési pótlék azoknak a dolgo­zóknak — például az autósze­relőknek, minőségi ellenőrök­nek, próbamestereknek, ga­rázsmestereknek stb. — akik­nek munkaköréhez tartozik a gépjárművek esetenkénti ve­zetése, a két szakszervezeti szerv köz­­gazdasági bizottságának bri­gádvizsgálata előzte meg. A vizsgálat kiterjedt Kaposvár, Siófok és Marcali vasútállo­mások, illetve AKÖV kiren­deltségek közös munkájára, valamint az ott dolgozók mun­kakörülményeire. A tanácskozáson a szállítási teljesítmények alakulásáról is sok szó esett. Annál is inkább, mivel a növekvő feladatok meg­oldásához az AKÖV-nek nem áll rendelkezésére megfelelő fuvarozási esz­köz. Gondot okoz a rakodómunkás hiány is. Mindezek ellenére 1964-ben az előző évinél mint­egy 25 százalékkal több vas­úti kocsi rakományú külde­ményt fuvaroztak el. Úgy an­nyikor csökkent az egy kocsi­ra eső kocsiálláspénz és az egy kocsira eső átlagos rakodási idő is. A két közlekedési ág szé­kesfehérvári és kaposvári kö­­zös tanácskozása sok tanulság­gal szolgált a résztvevő gazda­sági és szakszervezeti vezetők­nek. A legfőbb tanulság: ér­demes az AKÖV és a vasút il­letékeseinek gyakrabban ösz­­szejönniük. A közös tanács­kozások mindig módot adnak a tapasztalatok kicserélésére, az együttműködés kiszélesíté­sére. (vi) Javult az együttműködés MEGÉRDEMELT JUTALOM Társadalmi munkásokat ju­talmazott meg szakszerveze­tünk Központi Vezetősége, va­lamint a Budapesti Bizottsága. A hangulatos, jól összeállított kultúrműsorral egybekötött ünnepséget a Közlekedési Klubban tartották meg. Mint­egy 300 társadalmi munkás — a KV, illetve a BB mellett mű­ködő társadalmi bizottságok tagjai — részesültek a jól meg­érdemelt jutalomban. A „Köz­lekedés” is szeretettel köszönti a szakszervezeti mozgalom eredményes munkáját elősegítő társadalmi munkásokat! Svájcban sem a csoda eredményezte a balesetek csökkenését — Nem tekinthetjük meg­nyugtatásnak azt, hogy a bal­esetek számának növekedése »világjelenség« — mondotta a Technika Házában rendezett kétnapos Közúti Forgalombi­zottsági Konferencia egyik elő­adója. — Nem törődhetünk bele abba, hogy »másutt is prob­léma«. Teljesen egyetértünk azzal a határozottsággal és egészséges türelmetlenséggel, amellyel a konferencia a hatásosabb bal­eset-megelőző intézkedésekért, a külföldi tapasztalatok ittho­ni hasznosítá­sáért szállt síkra Egyáltalán NEM SZÜKS­ÉGSZERŰ — a forgalom nagyarányú és gyors fejlődése mel­lett sem —, hogy a gépkocsik számának ugrásszerű növeke­désével egyenes arányban emelkedjen a karambolok sta­tisztikája. Jól példázza ezt az osztrák főváros baleseti hely­zete. Bécsben — mint arról a »Közlekedés« hírt adott — 33 százalékkal kevesebb közúti baleset fordult elő 1963-ban, mint az előző évben. Most pedig újabb tények igazolják, hogy a bécsi »csoda” nem egyedülálló a világon. Svájcból érkezett jelentés sze­rint — a második világháború befejezése óta először — ott némileg szintén visszaesett a baleseti grafikon. 1963-ban 53 417 rendőrségileg regiszt­rált baleset történt, JÓVAL KEVESEBB, mint az előző évben. A halálos áldozatok száma öt százalék­kal, a súlyos sérüléseké pedig 13 százalékkal csökkent. A kedvező baleseti statisztika annál jelentősebb, mert a svájci autóállomány és az or­szágba belépő külföldi gép­járművek száma erőteljesen megnövekedett. A balesetek csökkenése el­sősorban a forgalomszervezési intézkedéseknek, az utak, a vi­lágító- és jelzőberendezések korszerűsítésének, a hatásos figyelmeztető és irányító táb­lák, útburkolati jelek kihelye­zésének köszönhető. A gépko­csiüléseken alkalmazott biz­tonsági övek sok vezetőnek és utasnak mentették meg az éle­tét. A szakemberek a balesetek számának örvendetes alak­ulá­­sát elősegítő TÖBB TÉNYEZŐ KÖZÖTT azzal is magyarázzák, hogy lényegesen kevesebb motorke­rékpár, robogó és kerékpár — tehát védelmet nyújtó karos­széria nélküli jármű — fut a svájci utakon mint azelőtt. Akik pedig most is motorke­rékpáron, robogón utaznak, újszerű bukósisakot hordanak, ami jobban védi a koponyát és az agyat, mint a fél-dióhéj for­májú bukósisak. A teljesség kedvéért meg kell említeni: szerepet játszik a baleseti statisztika alakulá­sában az is, hogy az újabb szabályok szerint a rendőrség a könnyű sérüléssel végződő balesetekkel nem köteles fog­lalkozni.

Next