Közlekedés, 1968 (58. évfolyam, 1-24. szám)

1968-01-10 / 1. szám

1968. január ML fi.) 1917. november 7-én győzött Oroszországban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Először a világ­­történelemben, a Föld egyha­­tod részén a hatalom a dol­gozó nép kezébe került. De az októberi forradalom nemcsak Oroszország népeit szabadítot­ta fel a kizsákmányolás alól, hanem megtermékenyítette, előre vitte az egész világ dol­gozóinak szabadságharcát is.­ Különösen az akkor éppen há­borút viselő országok munkás-­­ mozgalmára volt közvetlen­­ serkentő hatással. A magyar munkásosztály —­s amely az oroszhoz hasonló tő­­­­kés-feudális elnyomás igáját nyögte és amely már torkig­­ volt az idegen érdekekért vív­í­vott imperialista háborúval — gyorsan és lelkesen az orosz proletárforradalom mellé állt.­­ A szovjethatalom békedek­­rétumát a központi hatalmak­­ 1917. december 27-én fogadták­­ el. Oroszország tehát kivált a háborúból, amely ettől kezdve I még inkább Németország és a­­ vele szemben álló nyugati ha­talmak küzdelme volt. Ma­gyarország és Ausztria tovább I vérzett a német imperializmu­sért, Elzász-Lotharingia és I Belgium megtartásáért, a né-­­­met gyarmatokért. A magyar vezetők — akár­csak negyedszázaddal később­­ — csökönyösen kitartottak a németek mellett, a győzelem­­ teljes kilátástalansága ellené-­­ re. Nem volt különösebb vissz­hangja az 1918. január 8-án­­ elhangzott Wilson-üzenetnek­ I sem, amelyben az amerikai el­nök békekísérlete egyeztetni I próbálta a különböző imperia- I lista érdekeket. Feltételei kö­zött ott szerepelt Elzász-Lo-­­tharingia Németországhoz va-­­­­ó visszacsatolása, de Bel-­­ gium, Szerbia, Montenegro, I Románia azonnali kiürítése, a I független Lengyelország meg­teremtése, Ausztria olaszlakta I területeinek Olaszországhoz | való kapcsolása is. * Ausztria és Magyarország • i sorsát főleg a tizedik pont I körvonalazta, amely így hang- | zott: »Ausztria és Magyaror- | szág népeinek helyét a nem-| zetek között meg kell oltal-* mazni és biztosítani az autó- | nem fejlődés lehetőségét­. Ezt­­ a követelést lehetett magya­rázni, lehetett rajta vitatkozni,­­ de mindenféleképpen figyel-­ meztetésnek kellett venni,­ hogy a monarchia jövőjén­­ gondolkodni kell. A magyar­­ vezetők azonban — ehelyett­ — tovább erősítették kapcso­­l­­ataikat Németországgal és a­­ belső bajokon is úgy próbál­tak segíteni, hogy 1918 ja-­­ nuárjának első napjaiban új­­á­jászervezték a Wekerle-kor­­mányt — ettől reméltek va-­­­lamiféle kibontakozást. A munkásosztály azonban­ már mozgolódott és elégedet­ I lenségének mind több, mind I bátrabb és elszántabb jelét ’ adta. Jórészt az orosz példa­­ hatására, mert Oroszország-­ ban mindaz, ami elhangzott, ’ az válasz volt az évtizedes, s évszázados magyar kérdések-­­ re is. Egyre gyakoribbak let­tek a rokonszenvtüntetések, s amelyeken ilyen megnyilatko- s zások is elhangzottak: »...szo­cialista proletár- és emberi | feladatunk a magunk módján I és a magunk országában segí­teni a békéért, a szocialista I igazságért harcoló orosz for- I­radalmárokat.-« Budapesten, de több más magyar városban is, s 1918 januárjában nagy sztráj- | kok és tüntetések zajlottak le, »Le a háborúval!­*, »Békét ! akarunk!“, »Éljen az orosz ! proletariátus!“ jelszavakkal. A nyomorúságos megélhetés ! miatti bérharcokkal párosul­­ tak ezek a tüntetések. A villa­­mosvasutak — BKVT és­­ BVVV — dolgozói bérharcuk­­ szerény eredményeként némi bérjavítást értek el, ezt azon- I ban az állandóan fokozódó | drágulás szinte a semmivel tette egyenlővé. És mi volt a helyzet a fron- | tokon? A magyar munkások nem voltak hajlandók idegen | érdekekért meghalni. Élni­­ akartak, és ezért készek vol­tak felvenni a harcot is. A | forradalom — mint kiút a tel­­­­jes pusztulás elől — egyre éle­sebben rajzolódott ki a ma-­­­gyarországi viszonyok között. | | A KGST Közlekedési Állandó Bizottsága budapesti ülésének jelentősége írta: Földvári László miniszterhelyettes A KGST Közlekedési Állandó Bizottsága Budapesten tar­totta meg 31. ülését A közlekedés egyes ágazatainak dolgozói élénk érdeklődés­sel kísérték e tanácskozás eseményeiről a napilapokban meg­jelent híreket Ezt az érdeklődést figyelembe véve — a „Közle­kedés” szerkesztőbizottságának felkérésére —, készséggel vállalkoztam az ülésszakról kissé részletesebb — bár természe­tesen így is csak vázlatos — tájékoztatás nyújtására. Hadd mondjam el bevezetőben, különösen megtisztelő volt nekünk, magyaroknak, hogy a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés e nagy jelentőségű szervezete a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának küszöbén tartott tanácskozásának színhelyéül hazánkat választotta. A Közleke­dési Állandó Bizottság tanácskozásának színvonalát nagyban emelte Apró Antal miniszterelnök-helyettes elvtárs megjele­nése és az első plenáris ülésen elmondott üdvözlő beszéde. Hét baráti közlekedésügyi miniszter látogatott el erre az alkalomra hozzánk; jelenlétük további súlyt adott a tanácskozásnak. Az ülés ünnepi légkörét emelte, hogy első napirendi pontja keretében az Állandó Bizottság elnöke, Piotr Lewinsky elvtárs, a Lengyel Népköztársaság közlekedésügyi minisztere az ötve­nedik évforduló alkalmából előadást tartott „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocialista országok közötti gazda­sági kapcsolatok új típusai címmel. Ehhez az előadáshoz vala­mennyi tagállam küldöttségvezető minisztere hozzászólt, méltatva az Októberi Forradalom hatását saját hazájának és azon belül közlekedésének fejlődésére is. Budapesten került sorra a KGST XXI. ülésszaka. A nagyje­lentőségű tanácskozás jegyzőkönyvét a Gel­­lért Szálló nagyter­mében írták alá a de­legációk vezetői. Ké­pünkön G. Radulescu, a Román Szocialista Köztársaság Minisz­tertanácsának elnök­helyettese írja alá a jegyzőkönyvek (MTI fotó) nyerhető szabad hajótér hasz­nálatának koordinálása, amely a járművek jobb kihasználásá­val tulajdonképpen viszonyla­gos (relatív) szállítási kapaci­tásnövekedést eredményezhet. A csupán példaképpen fel­sorolt szakmai kérdésekben hozott határozatokon túl a Közlekedési Állandó Bizottság a budapesti ülésen kidolgozta és elfogadta az 1968. évi mun­katervét Ágazatunk e sok­oldalú nemzetközi gazdasági együttműködési szervezete olyan fontos feladatokkal fog — többek között — foglalkoz­ni, mint az 1970 utáni közle­kedésfejlesztési tervek egyez­tetése; intézkedések a tagálla­maink közötti szállítótartályos, rakodólapos és kötegelt áru­­fuvarozások bővítésére; köl­csönös tájékoztatás-csere az országainkban nevezeten vagy bevezetésre kerülő új tervezési­ és gazdaságirányítási rendsze-­­ rek tapasztalatairól a közle- ■ kedésben. Foglalkozik majd az­­ Állandó Bizottság egész sor I műszaki-közgazdasági-szerve- • zési kérdéssel, ilyenek például:. egyeztetett intézkedések töké- I letesebb pályamunkagépek és I berendezések létrehozására; a­ különböző közlekedési ágak­­ járműveire korszerűsített mű- I­szaki-üzemeltetési-gazdasági­ követelmények kidolgozása; a nemzetközi szocialista forga-­ lomban az irányvonatok to­vábbi alkalmazása; a tagálla­mok közötti nemzetközi gép- I jármű-árufuvarozások fejlesz-­ tése, a nagyvárosok közleke­dési problémáinak megoldása­­ érdekében sokoldalúan tehető­­ intézkedések stb. A felsorolt feladatok mellett­ a Közlekedési Állandó Bizott-­­ ság keretében az érdekelt or- r szágok több szakmai szab-­ vány-ajánlást fognak kidol- ■ gozni a közlekedésben alkal-­ mazandó járművek egységesí- • tése céljából, és számos köz- ■ lekedési tudományos-műszaki I kutatást fognak közösen vé- * gezni, szellemi kapacitásunk • még hatékonyabb felhaszná- I lása érdekében. * Összefoglalva: örömmel szá- I molhatunk be a »-Közlekedés- ! olvasóinak, hogy a KGST Közlekedési Állandó Bizottsá- I gának Budapesten megrende-­­ zett 31. ülésszaka segíti a közlekedés időszerű kérdései- I nek megoldását, előbbre viszi­­ a nemzetközi személy- és áru­­szállítások fejlesztését. Mun- I kája kétségtelenül hozzájárul­­ a baráti szocialista országok közötti politikai és gazdasági­­ kapcsolatok, a közös cél érde-­­­kében kifejtett széles körű együttműködésünk elmélyíté-­ séhez. ­ A tervek összehangolása I I I I I I I I I­­ I I I I fl­ixezie Kenesi Ananae Bi­zottság budapesti ülésének munkája — amint az ülésszak résztvevői megállapították — sikeres volt, számos olyan döntést eredményezett, amely előbbre viszi a tagországok közlekedésének további fej­lődését, korszerűsítését. Az ülésszakon jelentős műszaki, közgazdasági és szervezési problémákat vizsgáltak meg az egyes országok szakemberei. Sor került az ülésszakon többek között az 1971—1975-ös közlekedésfejlesztési tervek összehangolásának előkészíté­sére. A tervkoordináció során két- és többoldalú tanácskozá­sokon egyeztetni fogják a nemzetközi szállítási mennyi­ségeket és a főbb közlekedési útvonalak fejlesztésére vo­natkozó elképzeléseket. Ez a munka — érthetően — a ma­gyar közlekedés számára is fontos. A Magyar Népköztár­­saság — földrajzi helyzetéből adódóan — mind a kelet-nyu­gati, mind az észak-déli irányban tekintélyes részt vállal a tranzitáru-szállítá­sokból, ugyanakkor a nemzet­közi személyszállításnak is igen erőteljesen részese. Szá­munkra ezért nagy jelentőségű az is, hogy a mostani ülésszak — korábbi magyar kezdemé­nyezés eredményeként — be­­hatóan foglalkozott a nemzet­közi személyszállítás fejlesz­téséhez szükséges intézkedé­­sekkel.­­ A vasúti, a légi és a közúti utazások további korszerűsí­­­­tése azért is sürgető, mert az utóbbi években a szocialista országok között örvendetesen szélesedett a turistaforgalom, és a következő esztendőkben további növekedéssel számol­hatunk. A fejlesztés nemcsak technikai modernizálást kíván meg, hanem egyeztetett újabb szervezési intézkedéseket is igényel az egyes érdekelt ága­zatok és intézmények, hatósá­gok között a gyorsabb, ké­nyelmesebb utasszállítás ja­vára. Ezért jelentős a KGST Ál­landó Bizottsága mostani ülé­sének az a határozata is, hogy 1968 februárjában nemzetközi utasszállítási konferenciát szerveznek. Tengerhajózás Az ülésszak napirendjének fontos pontjai között kell be­számolnunk a nemzetközi ten­gerhajózási együttműködés fejlesztésével kapcsolatos kér­désekről. Mint ismeretes, a KGST-országok külkereske­delmi (export-import) áru­­szállításaiban szerephez jut a tengerhajózás. Országaink, ezt figyelembe véve, évről évre növelik nagy befogadóképes­ségű hajóparkjukat. Ennek irányzata már jelentkezik ná­lunk is, de emellett — más államok gyakorlatához hason­lóan — idegen hajóteret is szükséges bérelnünk. Ezért tengeri kereskedelmi flottáink befogadóképességének növelé­sével párhuzamosan továbbra is fontos a kölcsönösen igé­ Méltó emléket állít Az MTESZ miskolci székházában ünnepélyesen megnyi­­ották a »Közlekedési dolgozók a magyarországi munkásmoz­­alomban» című kiállítást. Az emlékkiállítás a közlekedés és hírközlés dolgozóinak 1845-től 1945-ig vívott, százéves kar­át mutatja be egykorú fényképekben és dokumentumokban.­­A kiállítás nagy gonddal összeállított anyaga méltó em­­éket állít a munkásmozgalomban részt vett közlekedési dol­gozóknak­ — állapítja meg a helyi sajtó. KÖZLEKEDÉS ,KL­ÍMA-AUTÓIPARI HŰTŐ ÉS ÜZEMANYAG­­BERENDEZÉSEKET JAVÍTÓ ÉS GYÁRTÓ KTSZ Központ: Budapest, Vili., Leonardo da Vinci u. 14. Tel.: 138-488 AUTÓHŰTŐK KÉSZÍTÉSE ÉS JAVÍTÁSA Közesetek és lakosság részére: Kis- és középjavítás 24 óra alatt Nagyjavítás ,tömbcserei 48 óra alatt Budapest, Vili., Bacsó Béla u. 21—23. Telefon: 341-556 Ipar­­hőcserélő készülékek és berendezések valamint üzemenyagkimérő berendezések gyártása és javítása Budapest, Vili., Leonardo da Vinci u. 14.­ Telefon: 142-870 VÁLLALATOK, KÖZÜ­LETEK, SZÖVETKEZETEK! A felesleges autóalkatrész-készleteket a 13/1966 OT—PM utasítás alapján — megegyezéses áron —• az A­JTÓKER átveszi ügyintéző: Osgyáni Sándor. Béres György Cím: Budapest IX. Ecseri út 14. Telefon: 414—393. I­ I I I I­I­I épült meg Európa leghosszabb egyíves hídja. Hossza 540 méter. Románia és Jugoszlávia köz­úti közlekedési egyezményt kötött, s ennek keretében már meg is indult a közvetlen autóbusz-közlekedés Temes­vár és Újvidék között. Napon­ta indítanak járatot mindkét irányba­ , Skóciában vígrebocsátottak egy­­ üvegrost-anyagból készült hajók .­­ Teheremelő képessége 600 tonna. A birminghami kórház bal­­esetügyi kutatócsoportjának jelentése szerint 1953 és 1963 . között Angliában kétszeresé­re emelkedett, a halálos gép­kocsibalesetek száma, írja a­­ British Medical Journal. Rakétahajtóműves t églő-taxit szerkesztett egy amerikai cég. Két­­ személy nemrég átrepülte vele « Niagara vízesést» Olasz szakértők érdekes ké­­szüléket kísérleteztek ki az au­tóvezetők számára, a balese­tek megelőzésére. Az ébresztő berregő, ha a vezető felemelt fejjel figyel, nem működik. Ha viszont feje lehanyatlik, mert elálmosodik, működésbe lép. Az új találmányt a­ szak­orvosok közreműködésével ki­­próbálták, olvastuk az Il Pae­­seban. I I I I I­­­I ( A szovjet polgári légiflotta gépek­ naponta átlagosan 200 000 utast szállítanak.­­ A francia kormány — anya­­á­gi nehézségekre hivatkozva — visszalépett a francia—angol együttműködés alapján tervez s­zett, függőleges felszállásra is képes repülőgép gyártásától. Zenélő autót épített egy japán I hangszergyár. A jármű 726 hang- I szerből áll. Magára a sárhányóra ■ 370 pikoló­ fuvolát szereltek. Az egyedi modell ára 56 ezer márka.­­ Gordon Mac­Donald, a kaliforniai egyetem aerodinam­­mikusa állítása szerint nem hanyagolható el a szuperszó­­nikus repülőgépek meteoroló-­­giai hatása. Ezt a hatást azál­tal gyakorolják, hogy vízgőzt és széngázt bocsátanak ki az­­ atmoszférába. New Yorkban hamarosan kilóra árusítják a benzint, a robbanást kizáró, szilárd formában.­­ Lengyelország jelenlegi út­­­­építési programja a nemzete­­közi EUutak, az autósztrádák és az expresszutak építésére központosította. Az E nemzet-I közi út jelenleg mintegy 4700 km-t ölel fel. Az E utakon a legnagyobb sebesség 80—100­­ km/óra, az autósztrádákon 100—150 km/óra, az expressz­­utakon a megkövetelt sebes-I­ség 80—120 km/óránál kezdő­dik. A lengyel autósztráda há­lózat 1500 km és az expresszút 1 3000 km hosszú lesz. A terv megvalósításához kb. 6,45 mil­liárd svájci frank összegre­­ lesz szükség. A világ legnagyobb légpárnás vízi járművét, az SJM­—1-et a dél­- angliai Cowesban bemutatták a nyivánosságnak. A 165 tonnás szárnyashajó rövidesen, május és augusztus között egy másik, ha­a­sonló hajóval együtt, áthajózza a La Manche-csatornát, Franciaor­szág irányában. A hajó, melyben 234 utas és 30 teherautó, vagy­­ autók nélkül 609 utas számára van hely, a Dover és Calais közötti utat 35 perc alatt teszi meg. 1 236 millió utast szállítottak 1967-ben a világ menetrend­­szerű repülőgépjáratain, azaz 1­36 millióval többet, mint 1966- ban, a Nemzetközi Polgári Légügyi Szervezet (ICAO) je­­­­lentése szerint. A világ leghosszabb hajója épül a dániai Odensében levő hajó-I gyárban, az amerikai Texaco nevű olajvállalat által megrendelt 255 000 tonnás olajtartályha­jó. Hosszúsága 349 méter, ez három méterrel ha­­l­­adja meg az eddigi világcsúcsot. Tonnatartalomban csak az egyik t­­okollami gyárban jövőre elkészü­lő 276 000 tonnás tartályhajó fogja felülmúlni. Negyven milliárd utast szál­lított fennállásának 60 éve alatt a leningrádi villamos­vasút. 1907-ben, amikor üzem­be helyezték, vonalainak hosz­­szúsága 2,14 kilométer volt, s jelenleg 750 kilométer. A föld­alattin, a trolibuszokon, az autóbuszokon és a taxikon kí­vül naponta 1350 villamoskocsi közlekedik a történelmi város­ban. Az ősszel Leningrádban sikeresen próbáltak ki egy új, gyors, kényelmes, zajtalan és rezgésmentes villamos motor­kocsit.

Next