Közlekedés, 1968 (58. évfolyam, 1-24. szám)
1968-01-10 / 1. szám
1968. január ML fi.) 1917. november 7-én győzött Oroszországban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Először a világtörténelemben, a Föld egyhatod részén a hatalom a dolgozó nép kezébe került. De az októberi forradalom nemcsak Oroszország népeit szabadította fel a kizsákmányolás alól, hanem megtermékenyítette, előre vitte az egész világ dolgozóinak szabadságharcát is. Különösen az akkor éppen háborút viselő országok munkás- mozgalmára volt közvetlen serkentő hatással. A magyar munkásosztály —s amely az oroszhoz hasonló tőkés-feudális elnyomás igáját nyögte és amely már torkig volt az idegen érdekekért vívívott imperialista háborúval — gyorsan és lelkesen az orosz proletárforradalom mellé állt. A szovjethatalom békedekrétumát a központi hatalmak 1917. december 27-én fogadták el. Oroszország tehát kivált a háborúból, amely ettől kezdve I még inkább Németország és a vele szemben álló nyugati hatalmak küzdelme volt. Magyarország és Ausztria tovább I vérzett a német imperializmusért, Elzász-Lotharingia és I Belgium megtartásáért, a né-met gyarmatokért. A magyar vezetők — akárcsak negyedszázaddal később — csökönyösen kitartottak a németek mellett, a győzelem teljes kilátástalansága ellené- re. Nem volt különösebb visszhangja az 1918. január 8-án elhangzott Wilson-üzenetnek I sem, amelyben az amerikai elnök békekísérlete egyeztetni I próbálta a különböző imperia- I lista érdekeket. Feltételei között ott szerepelt Elzász-Lo-tharingia Németországhoz va-ó visszacsatolása, de Bel- gium, Szerbia, Montenegro, I Románia azonnali kiürítése, a I független Lengyelország megteremtése, Ausztria olaszlakta I területeinek Olaszországhoz | való kapcsolása is. * Ausztria és Magyarország • i sorsát főleg a tizedik pont I körvonalazta, amely így hang- | zott: »Ausztria és Magyaror- | szág népeinek helyét a nem-| zetek között meg kell oltal-* mazni és biztosítani az autó- | nem fejlődés lehetőségét. Ezt a követelést lehetett magyarázni, lehetett rajta vitatkozni, de mindenféleképpen figyel- meztetésnek kellett venni, hogy a monarchia jövőjén gondolkodni kell. A magyar vezetők azonban — ehelyett — tovább erősítették kapcsolataikat Németországgal és a belső bajokon is úgy próbáltak segíteni, hogy 1918 ja- nuárjának első napjaiban újájászervezték a Wekerle-kormányt — ettől reméltek va-lamiféle kibontakozást. A munkásosztály azonban már mozgolódott és elégedet I lenségének mind több, mind I bátrabb és elszántabb jelét ’ adta. Jórészt az orosz példa hatására, mert Oroszország- ban mindaz, ami elhangzott, ’ az válasz volt az évtizedes, s évszázados magyar kérdések- re is. Egyre gyakoribbak lettek a rokonszenvtüntetések, s amelyeken ilyen megnyilatko- s zások is elhangzottak: »...szocialista proletár- és emberi | feladatunk a magunk módján I és a magunk országában segíteni a békéért, a szocialista I igazságért harcoló orosz for- Iradalmárokat.-« Budapesten, de több más magyar városban is, s 1918 januárjában nagy sztráj- | kok és tüntetések zajlottak le, »Le a háborúval!*, »Békét ! akarunk!“, »Éljen az orosz ! proletariátus!“ jelszavakkal. A nyomorúságos megélhetés ! miatti bérharcokkal párosul tak ezek a tüntetések. A villamosvasutak — BKVT és BVVV — dolgozói bérharcuk szerény eredményeként némi bérjavítást értek el, ezt azon- I ban az állandóan fokozódó | drágulás szinte a semmivel tette egyenlővé. És mi volt a helyzet a fron- | tokon? A magyar munkások nem voltak hajlandók idegen | érdekekért meghalni. Élni akartak, és ezért készek voltak felvenni a harcot is. A | forradalom — mint kiút a teljes pusztulás elől — egyre élesebben rajzolódott ki a ma-gyarországi viszonyok között. | | A KGST Közlekedési Állandó Bizottsága budapesti ülésének jelentősége írta: Földvári László miniszterhelyettes A KGST Közlekedési Állandó Bizottsága Budapesten tartotta meg 31. ülését A közlekedés egyes ágazatainak dolgozói élénk érdeklődéssel kísérték e tanácskozás eseményeiről a napilapokban megjelent híreket Ezt az érdeklődést figyelembe véve — a „Közlekedés” szerkesztőbizottságának felkérésére —, készséggel vállalkoztam az ülésszakról kissé részletesebb — bár természetesen így is csak vázlatos — tájékoztatás nyújtására. Hadd mondjam el bevezetőben, különösen megtisztelő volt nekünk, magyaroknak, hogy a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés e nagy jelentőségű szervezete a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának küszöbén tartott tanácskozásának színhelyéül hazánkat választotta. A Közlekedési Állandó Bizottság tanácskozásának színvonalát nagyban emelte Apró Antal miniszterelnök-helyettes elvtárs megjelenése és az első plenáris ülésen elmondott üdvözlő beszéde. Hét baráti közlekedésügyi miniszter látogatott el erre az alkalomra hozzánk; jelenlétük további súlyt adott a tanácskozásnak. Az ülés ünnepi légkörét emelte, hogy első napirendi pontja keretében az Állandó Bizottság elnöke, Piotr Lewinsky elvtárs, a Lengyel Népköztársaság közlekedésügyi minisztere az ötvenedik évforduló alkalmából előadást tartott „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok új típusai címmel. Ehhez az előadáshoz valamennyi tagállam küldöttségvezető minisztere hozzászólt, méltatva az Októberi Forradalom hatását saját hazájának és azon belül közlekedésének fejlődésére is. Budapesten került sorra a KGST XXI. ülésszaka. A nagyjelentőségű tanácskozás jegyzőkönyvét a Gellért Szálló nagytermében írták alá a delegációk vezetői. Képünkön G. Radulescu, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese írja alá a jegyzőkönyvek (MTI fotó) nyerhető szabad hajótér használatának koordinálása, amely a járművek jobb kihasználásával tulajdonképpen viszonylagos (relatív) szállítási kapacitásnövekedést eredményezhet. A csupán példaképpen felsorolt szakmai kérdésekben hozott határozatokon túl a Közlekedési Állandó Bizottság a budapesti ülésen kidolgozta és elfogadta az 1968. évi munkatervét Ágazatunk e sokoldalú nemzetközi gazdasági együttműködési szervezete olyan fontos feladatokkal fog — többek között — foglalkozni, mint az 1970 utáni közlekedésfejlesztési tervek egyeztetése; intézkedések a tagállamaink közötti szállítótartályos, rakodólapos és kötegelt árufuvarozások bővítésére; kölcsönös tájékoztatás-csere az országainkban nevezeten vagy bevezetésre kerülő új tervezési és gazdaságirányítási rendsze- rek tapasztalatairól a közle- ■ kedésben. Foglalkozik majd az Állandó Bizottság egész sor I műszaki-közgazdasági-szerve- • zési kérdéssel, ilyenek például:. egyeztetett intézkedések töké- I letesebb pályamunkagépek és I berendezések létrehozására; a különböző közlekedési ágak járműveire korszerűsített mű- Iszaki-üzemeltetési-gazdasági követelmények kidolgozása; a nemzetközi szocialista forga- lomban az irányvonatok további alkalmazása; a tagállamok közötti nemzetközi gép- I jármű-árufuvarozások fejlesz- tése, a nagyvárosok közlekedési problémáinak megoldása érdekében sokoldalúan tehető intézkedések stb. A felsorolt feladatok mellett a Közlekedési Állandó Bizott- ság keretében az érdekelt or- r szágok több szakmai szab- vány-ajánlást fognak kidol- ■ gozni a közlekedésben alkal- mazandó járművek egységesí- • tése céljából, és számos köz- ■ lekedési tudományos-műszaki I kutatást fognak közösen vé- * gezni, szellemi kapacitásunk • még hatékonyabb felhaszná- I lása érdekében. * Összefoglalva: örömmel szá- I molhatunk be a »-Közlekedés- ! olvasóinak, hogy a KGST Közlekedési Állandó Bizottsá- I gának Budapesten megrende- zett 31. ülésszaka segíti a közlekedés időszerű kérdései- I nek megoldását, előbbre viszi a nemzetközi személy- és áruszállítások fejlesztését. Mun- I kája kétségtelenül hozzájárul a baráti szocialista országok közötti politikai és gazdasági kapcsolatok, a közös cél érde-kében kifejtett széles körű együttműködésünk elmélyíté- séhez. A tervek összehangolása I I I I I I I I I I I I I flixezie Kenesi Ananae Bizottság budapesti ülésének munkája — amint az ülésszak résztvevői megállapították — sikeres volt, számos olyan döntést eredményezett, amely előbbre viszi a tagországok közlekedésének további fejlődését, korszerűsítését. Az ülésszakon jelentős műszaki, közgazdasági és szervezési problémákat vizsgáltak meg az egyes országok szakemberei. Sor került az ülésszakon többek között az 1971—1975-ös közlekedésfejlesztési tervek összehangolásának előkészítésére. A tervkoordináció során két- és többoldalú tanácskozásokon egyeztetni fogják a nemzetközi szállítási mennyiségeket és a főbb közlekedési útvonalak fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. Ez a munka — érthetően — a magyar közlekedés számára is fontos. A Magyar Népköztársaság — földrajzi helyzetéből adódóan — mind a kelet-nyugati, mind az észak-déli irányban tekintélyes részt vállal a tranzitáru-szállításokból, ugyanakkor a nemzetközi személyszállításnak is igen erőteljesen részese. Számunkra ezért nagy jelentőségű az is, hogy a mostani ülésszak — korábbi magyar kezdeményezés eredményeként — behatóan foglalkozott a nemzetközi személyszállítás fejlesztéséhez szükséges intézkedésekkel. A vasúti, a légi és a közúti utazások további korszerűsítése azért is sürgető, mert az utóbbi években a szocialista országok között örvendetesen szélesedett a turistaforgalom, és a következő esztendőkben további növekedéssel számolhatunk. A fejlesztés nemcsak technikai modernizálást kíván meg, hanem egyeztetett újabb szervezési intézkedéseket is igényel az egyes érdekelt ágazatok és intézmények, hatóságok között a gyorsabb, kényelmesebb utasszállítás javára. Ezért jelentős a KGST Állandó Bizottsága mostani ülésének az a határozata is, hogy 1968 februárjában nemzetközi utasszállítási konferenciát szerveznek. Tengerhajózás Az ülésszak napirendjének fontos pontjai között kell beszámolnunk a nemzetközi tengerhajózási együttműködés fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről. Mint ismeretes, a KGST-országok külkereskedelmi (export-import) áruszállításaiban szerephez jut a tengerhajózás. Országaink, ezt figyelembe véve, évről évre növelik nagy befogadóképességű hajóparkjukat. Ennek irányzata már jelentkezik nálunk is, de emellett — más államok gyakorlatához hasonlóan — idegen hajóteret is szükséges bérelnünk. Ezért tengeri kereskedelmi flottáink befogadóképességének növelésével párhuzamosan továbbra is fontos a kölcsönösen igé Méltó emléket állít Az MTESZ miskolci székházában ünnepélyesen megnyiották a »Közlekedési dolgozók a magyarországi munkásmozalomban» című kiállítást. Az emlékkiállítás a közlekedés és hírközlés dolgozóinak 1845-től 1945-ig vívott, százéves karát mutatja be egykorú fényképekben és dokumentumokban.A kiállítás nagy gonddal összeállított anyaga méltó eméket állít a munkásmozgalomban részt vett közlekedési dolgozóknak — állapítja meg a helyi sajtó. KÖZLEKEDÉS ,KLÍMA-AUTÓIPARI HŰTŐ ÉS ÜZEMANYAGBERENDEZÉSEKET JAVÍTÓ ÉS GYÁRTÓ KTSZ Központ: Budapest, Vili., Leonardo da Vinci u. 14. Tel.: 138-488 AUTÓHŰTŐK KÉSZÍTÉSE ÉS JAVÍTÁSA Közesetek és lakosság részére: Kis- és középjavítás 24 óra alatt Nagyjavítás ,tömbcserei 48 óra alatt Budapest, Vili., Bacsó Béla u. 21—23. Telefon: 341-556 Iparhőcserélő készülékek és berendezések valamint üzemenyagkimérő berendezések gyártása és javítása Budapest, Vili., Leonardo da Vinci u. 14. Telefon: 142-870 VÁLLALATOK, KÖZÜLETEK, SZÖVETKEZETEK! A felesleges autóalkatrész-készleteket a 13/1966 OT—PM utasítás alapján — megegyezéses áron —• az AJTÓKER átveszi ügyintéző: Osgyáni Sándor. Béres György Cím: Budapest IX. Ecseri út 14. Telefon: 414—393. I I I I III épült meg Európa leghosszabb egyíves hídja. Hossza 540 méter. Románia és Jugoszlávia közúti közlekedési egyezményt kötött, s ennek keretében már meg is indult a közvetlen autóbusz-közlekedés Temesvár és Újvidék között. Naponta indítanak járatot mindkét irányba , Skóciában vígrebocsátottak egy üvegrost-anyagból készült hajók . Teheremelő képessége 600 tonna. A birminghami kórház balesetügyi kutatócsoportjának jelentése szerint 1953 és 1963 . között Angliában kétszeresére emelkedett, a halálos gépkocsibalesetek száma, írja a British Medical Journal. Rakétahajtóműves t églő-taxit szerkesztett egy amerikai cég. Két személy nemrég átrepülte vele « Niagara vízesést» Olasz szakértők érdekes készüléket kísérleteztek ki az autóvezetők számára, a balesetek megelőzésére. Az ébresztő berregő, ha a vezető felemelt fejjel figyel, nem működik. Ha viszont feje lehanyatlik, mert elálmosodik, működésbe lép. Az új találmányt a szakorvosok közreműködésével kipróbálták, olvastuk az Il Paeseban. I I I I II ( A szovjet polgári légiflotta gépek naponta átlagosan 200 000 utast szállítanak. A francia kormány — anyaági nehézségekre hivatkozva — visszalépett a francia—angol együttműködés alapján tervez szett, függőleges felszállásra is képes repülőgép gyártásától. Zenélő autót épített egy japán I hangszergyár. A jármű 726 hang- I szerből áll. Magára a sárhányóra ■ 370 pikoló fuvolát szereltek. Az egyedi modell ára 56 ezer márka. Gordon MacDonald, a kaliforniai egyetem aerodinammikusa állítása szerint nem hanyagolható el a szuperszónikus repülőgépek meteoroló-giai hatása. Ezt a hatást azáltal gyakorolják, hogy vízgőzt és széngázt bocsátanak ki az atmoszférába. New Yorkban hamarosan kilóra árusítják a benzint, a robbanást kizáró, szilárd formában. Lengyelország jelenlegi útépítési programja a nemzeteközi EUutak, az autósztrádák és az expresszutak építésére központosította. Az E nemzet-I közi út jelenleg mintegy 4700 km-t ölel fel. Az E utakon a legnagyobb sebesség 80—100 km/óra, az autósztrádákon 100—150 km/óra, az expresszutakon a megkövetelt sebes-Iség 80—120 km/óránál kezdődik. A lengyel autósztráda hálózat 1500 km és az expresszút 1 3000 km hosszú lesz. A terv megvalósításához kb. 6,45 milliárd svájci frank összegre lesz szükség. A világ legnagyobb légpárnás vízi járművét, az SJM—1-et a dél- angliai Cowesban bemutatták a nyivánosságnak. A 165 tonnás szárnyashajó rövidesen, május és augusztus között egy másik, haasonló hajóval együtt, áthajózza a La Manche-csatornát, Franciaország irányában. A hajó, melyben 234 utas és 30 teherautó, vagy autók nélkül 609 utas számára van hely, a Dover és Calais közötti utat 35 perc alatt teszi meg. 1 236 millió utast szállítottak 1967-ben a világ menetrendszerű repülőgépjáratain, azaz 136 millióval többet, mint 1966- ban, a Nemzetközi Polgári Légügyi Szervezet (ICAO) jelentése szerint. A világ leghosszabb hajója épül a dániai Odensében levő hajó-I gyárban, az amerikai Texaco nevű olajvállalat által megrendelt 255 000 tonnás olajtartályhajó. Hosszúsága 349 méter, ez három méterrel haladja meg az eddigi világcsúcsot. Tonnatartalomban csak az egyik tokollami gyárban jövőre elkészülő 276 000 tonnás tartályhajó fogja felülmúlni. Negyven milliárd utast szállított fennállásának 60 éve alatt a leningrádi villamosvasút. 1907-ben, amikor üzembe helyezték, vonalainak hoszszúsága 2,14 kilométer volt, s jelenleg 750 kilométer. A földalattin, a trolibuszokon, az autóbuszokon és a taxikon kívül naponta 1350 villamoskocsi közlekedik a történelmi városban. Az ősszel Leningrádban sikeresen próbáltak ki egy új, gyors, kényelmes, zajtalan és rezgésmentes villamos motorkocsit.