Közlekedés, 1969 (59. évfolyam, 1-24. szám)

1969-01-10 / 1. szám

Bemutatjuk a jelölteket A magyar szakszervezete.. alapszabálya értelmében kétévenként újra kell választani az alapszervek vezetőségét, a bizalmiaktól a szakszervezeti bizottságokig. A SZOT elnökségének 1968. július 29-i irányelvei aránján a választásokat 1959. január 1-től március 1-ig kell lebonyolítani. Szakszervezeti életünk e fontos eseményének nem csupán előkészületei indultak meg, hanem számos helyen már a választások is folynak. Az alábbiakban a jelöltei arcképcsarnokából mutatunk be néhányat. Fekete Ferenc, a Fővárosi Szállítási Vállalat 05. sz. üzemegységének gépkocsivezetője, 15 éves törzsgárda tagsággal rendelkezik. Megszakítás nélkül tevékenykedik bizalmiként, 1960. óta, de a munkaügyi döntőbizottságban ugyancsak elismerést érdemlően képviseli a szakszervezetet. Valamikor ökölvívó volt és most a ringben megszokott határozottsággal küzd dolgozótársai jogaiért. Újraválasztását szaktársai biztosra veszik. Körmendi Jánosné, a BKV Autóbusz üzemág dolgozója 1951 óta folyamatosan tölti be a bizalmi tisztséget, az szb jegyzőkönyvvezetője. Társadalmi munkáját példamutatóan és pontosan látja el, immár több mint másfél évtizede. Oláh József több, mint 20 éve vesz részt a munkásmozgalomban. A MAVAUT (20. sz. AKÖV) műhelybizottsági tagjaként kezdte a tevékenységét, 1957-től forgalmi bizottsági titkárként dolgozik. A soron következő választáson is ebben a minőségében jelölik, ami bizonyítja, hogy munkáját eddig is jól végezte. KÖZLEKEDÉS A jelölőbizottságok választása és munkamódszere A szakszervezeti választásokra való felkészülés során egyik igen jelentős állomáshoz — a jelölő bizottságok megválasztásához, munkába állításához — érkeztünk: szakszervezeti bizottságaink többségénél az elmúlt hetekben megtartott szakszervezeti taggyűléseken vagy nagyaktíva értekezleteken választották, vagy a közeli napokban fogják megválasztani a 3-7 főből álló jelölő bizottságok elnökét és tagjait. A jelölő bizottságoknak igen fontos, a következő időszak szakszervezeti munkáját jelentősen befolyásoló feladatokat minél sikeresebben kell megoldaniuk. Javaslatot kell tenniük a vezetőségválasztó taggyűlésnek vagy küldöttértekezletnek, hogy kik legyenek — a munkahelyi, vállalati, tröszti — szakszervezeti tanácsok és bizottságok, a számvizsgáló bizottságok, a társadalombiztosítási tanácsok, a társadalmi bíróságok tagjai? Kiket tartanak alkalmasnak kereskedelmi társadalmi ellenőrnek és kiket bíznak meg képviseleti feladattal felsőbb szerv választására. Hogy milyen munkamódszert alkalmazzanak, kikkel folytassanak tárgyalásokat annak érdekében, hogy minél több szervezett dolgozó véleményét tudják kikérni, hogy a szakszervezeti demokrácia minél szélesebb körben tudjon érvényesülni, erre teszünk néhány javaslatot. Mindenekelőtt vizsgálat alá kell venni a jelenleg is tisztséget betöltők munkáját. Erre a legjobb alkalom az év befejeztével történő munkaértékelő vezetőségi ülések. A munkájukat becsületesen, a dolgozók közmegelégedésével végző és a társadalmi munkában már gyakorlatot szerzett tisztségviselőket újra jelölni kell. Gondoskodni kell a fiatalok és a nők fokozottabb bevonásáról is. Ahol új személyek jelölése válik szükségessé, okvetlenül vegyék figyelembe a jelölő bizottságok, hogy az új gazdasági mechanizmus új feladatok megoldását, új módszerek alkalmazását követeli meg a szakszervezetektől is. Lényegesen önállóbb jog- és hatáskört kaptak az alap- és középszervezetek. E feladatok megoldására alkalmas, politikailag és szakmailag kellő ismeretekkel rendelkező és a társadalmi munkát szerető tisztségviselőket kíván a mozgalom. Munkájuk során kérjék és igényeljék a helyi párt- és KISZ-szervezetek segítségét mind a jelölések, mind a munka politikai, tartalmi színvonala emelése érdekében. A jelölő bizottságoknak — munkájuk során — állandó kapcsolatban kell állniuk az üzem, vállalat vagy intézmény dolgozóival. Lehetőleg személyesen keressék fel az üzemrészek, műhelyek, irodák dolgozóit és kérjék ki javaslatukra vonatkozó véleményüket. Helyes módszer az is — főleg forgalmi jellegű vállalatoknál —, ha a jelölő bizottságok tagjai meghatározott helyen és időben fogadónapokat tartanak. A véglegesen összeállított jelölőlistát úgy kell elkészíteniük a jelölő bizottságoknak, hogy az a választást megelőzően legalább 10 nappal közszemlére kifüggeszthető legyen. A névsor a tanács (ahol választanak) tagjainak felsorolását tartalmazza. A fenti módszerek alapján kezdték el munkájukat a már megválasztott jelölő bizotságok közül a Fővárosi Szállítási Vállalat 01. sz. üzemegysége (Elnök: Bédai László szállítómunkás, tagjai: Zenei Ferenc raktáros és Kindrák József szállítómunkás); a Fővárosi Szállítási Vállalat 04. sz. üzemegysége (Elnök: Bartos István gondnok, tagjai: Czirovszki László energetikus, Beszterczán István garázsmester, Zuris János gépkocsivezető és Martinovics Imre szerelő); a BKV Fürstgarázs (Elnök: Budavári István gépkocsivezető, tagjai: Hetényi József gkv, Farkas 4. Józsefné ksz, Németh 2. Mária ksz. és Palotás János autószerelő); az 1. sz. AKÖV. 03. sz. üzemegysége (Elnök: Mátraházi Mihály diszpécser, tagjai: Kajó József vill. szer., Türk József gkv., Molnár Dezső szerelő és Szilasi János garázsmester). Valamennyi jelölő bizottság munkájához sok sikert kívánunk. Vörös Géza Köszönet az életmentőknek Ünnepi összejövetelt tartott a budapesti MÁVAUT Vöröskereszt szervezete. Badacsonyi György törzskari igazgató ismertette a véradás jelentőségét. A vállalatnál 192 jelentkező közül 167- en 48 liter vért adtak, köztük számos gépkocsivezető is, akik egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy a levett vérmennyiség a legcsekélyebb mértékben sem csökkentette a munkájukhoz szükséges jó közérzetet. Az Orvostovábbképző Intézet részéről dr. Szilasi Kornélia főorvosnő meleg szavakkal tolmácsolta a vért kapott betegek háláját. Név szerint is felsorolt néhányat azok közül, akiken a vállalat dolgozói segítettek. Felolvasta az egyik megmentett, két gyermekes családanya levelét, aki szívműtéten esett át, s megható szavakkal mondott köszönetet Kiss Lászlónénak, akinek gyógyulását és életét köszönheti. Végül Hidasi György, a vállalat vezérigazgatója vásárlási utalványokat osztott szét a megjelentek között. A hangulatos vacsorán még sokáig együttmaradtak a vendégek és a vendéglátók. (1) Átadták a Fővárosi Garázsipari Vállalat új, női munkásszállóját A vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága közös döntésének eredményeként a közelmúltban került átadásra a Fővárosi Garázsipari Vállalat Váci úti új, női munkásszállója. A korszerűen felszerelt, modern bútorokkal berendezett munkásszálló 19 dolgozó nő számára nyújt nyugodt, kényelmes, otthonos körülményeket. A megvalósítás során figyelemmel volt a vállalat szakszervezetünk Központi Vezetősége és Elnöksége határozatára, amely kimondja a munkásszállások színvonalának és az ott lakók körülményeinek állandó javítását. Ebből kiindulva biztosították az FGV a művelődési lehetőségeket (társalgó, televízió, rádió) és a szociális ellátottságot (zuhanyozók, ételmelegítő konyha, vasaló- és mosóhelyiség, kárpitozott bútorok stb.) Mi indokolta, hogy a sokévi probléma a vállalat életében végre megoldást nyert? A vállalat — a mozgalmi szervekkel karöltve — elemezte a munkaerő-fluktuáció okait. Megállapította, hogy a jelenlegi létszámszükséglet egy részét csak vidéki dolgozókkal tudja megoldani. Érték a dolgozók viszont Budapesten csak albérlőként vagy ágybérlőként laknak, tehát részükre megfelelő otthont kell létesíteni. A felmérést tettek követték. A Váci úton levő régi irodaépületet átalakították, amelynek eddigi költsége több mint 200 ezer forint. A jövő év tavaszán az épület külső tatarozására és csinosítására is sor kerül. A kivitelezési munkák gyors megvalósításáért dicséret illeti Mucsi Istvánt, aki — mint a vállalat műszaki előadója és egyben a szakszervezeti bizottság elnöke — szívén viselte a dolgozó nők gondját, baját. Szakszervezetünk Szociálpolitikai és Munkavédelmi osztálya kezdettől fogva figyelemmel kísérte a Fővárosi Garázsipari Vállalat gazdasági vezetésének, szakszervezeti bizottságának helyes döntését és annak gyakorlati megvalósítását műszaki és egészségügyi tanácsokkal segítette. Ezzel kapcsolatban időszerűnek látjuk ismételten leszögezni: szükséges, hogy a SZOT Elnöksége 64/1962. (X. 10.) számú határozata szellemében megválasztásra kerüljenek a szállásbizottság, a szállásfegyelmi bizottság, egészségügyi és kultúrfelelősök. Készítsenek munkatervet, szervezzenek színház- és múzeumlátogatásokat, valamint orvosi előadásokat. Segítsék a szállólakók szakmai, politikai és kulturális fejlődését. Minden — a kollektívát érintő kérdésben — kérjék a vállalatvezetés és a mozgalmi szervek segítségét Ezután már csak a munkásszálló lakóin és a közülük választandó szállóönkormányzaton múlik, hogy értékeljék, megbecsüljék a vállalat által biztosított szociális létesítményt és azt valóban otthonuknak tekintsék. Csenki Gyula Meddig kell még a „Fürst”-garázs 1900 dolgozójának kínlódnia? Olyan információ alapján kerültünk a Hamzsabégi úti „Fürst Sándor” autóbuszgarázsba, hogy a garázs elszívóberendezését leszerelik. Ennek okát kerestük. Azonban megtudtuk, hogy az elszívót már hónapokkal ezelőtt leszerelték, mert a hatalmas hangár tetőzete nem bírta a terhet. Az 1950 táján több, mint kétmilliós beruházással felszerelt berendezés a 18 éves fennállása alatt — nem tévedés (!) — mindössze fél órát üzemelt. Kiderült ugyanis, hogy a felszereléskor elfelejtettek villamos energiát biztosítani az üzemeléshez, s az Elektromos Művek ezt azóta sem engedélyezte. A berendezés rozsdásodott a menyetelen, húzta, terhelte sok tonnájával az amúgy sem túl szilárd építményt, amelyet felülről viszont az időközben rátelepedett földhomokréteg nyomott. Olyan méretekben, hogy fák, bokrok nőttek ki a tetőzeten, kitűnő kirándulási lehetőséget biztosítva a turistáknak, az „Ismerd meg hazádat” mozgalom keretében ... Az elszívóberendezés tehát üzemelés nélkül lekerült és az e célra alakított különleges tehergépkocsikkal a MÉH-ben fejezte be dicstelen pályafutását. Az már ezek után nem sokat számított hogy a leszerelés és a szállítás sokkal többe került, mint amennyit az ócskavasért kaptak. Ennyit az elszívó „önéletrajzáról”, amiről a történtek után már nem érdemes többet beszélni. Ám érdemes azokról az emberekről szólni akik mindennek a levét isszák, akik a felelőtlen ügyintézés miatt füstben, olajos víztengerben, ebben a huzatos garázsban, fagyban dolgoznak. Hősiesen helyt állva — már aki ott marad — abban a tudatban, hogy nélkülük — s ez így igaz — még tovább romlik a főváros közlekedése. Tízéves program ennek a garázsnak a felújítása korszerűsítése. Azóta a tetőzetet próbálták menteni, de ma is befolyik azon az eső. A csatornák amelyek a szennyes vizet elvezetnék, nem működnek. A szerelőaknákba befolyik a víz, fűtetlen, sokszor vizes aknákban, vizsgálják, szerelik, javítják, kezelik az autóbuszokat. Ami rendkívül nagy felelősséggel jár, hiszen akár csak egy rosszul meghúzott csavar is katasztrófát idézhet elő. A garázsban 397 kocsit üzemeltetnek. Ebből naponta mintegy 320 megy járatba, a többi benn marad javításra. Elképzelhető a laikus számára is hogy amikor ennyi kocsi átfut a garázson az esti-hajnali mosásra és műszaki vizsgálatra milyen nagymennyiségű gázfüstöt kell az embernek beszívni. Erről egyébként magunk is meggyőződtünk, amikor — sarkunkon járva — végigmentünk a sáros-olajos latyakban úszó garázson. S az udvartér! Mintha tegnap söpört volna keresztül a világháború. Mély, vizes gödrök, sártenger. Ezeken keresztül járnak a kocsik. A Tanács utasítására az Útépítő Vállalat megkezdte az udvar építését, fel is szedte a kövezetét s azóta — ahogy pestiesen mondják — „mintha elvágták volna ...” Ki tudja mikor folytatja, pláne, hogy mikor fejezi be az Útépítő Vállalat ezt a munkát? Természetesen a KÖJÁL is vizsgálta az itteni körülményeket. Megállapította a szennyeződést de... üzemelni kell. A „Fürst”-garázs kötelékében 1900 ember dolgozik. Többségük forgalmi személyzet és szerelők. Emellett is létszámhiánnyal küzdenek, aminek nem mindenben a bérprobléma az oka. Az emberek, akikkel beszéltünk, elmondták, hogy a tarthatatlan helyzetet nem mindenki bírja és emberségesebb körülményeket keresnek. Találnak is. Úgy halljuk, hogy a rekonstrukció a közeli idők kérdése Ezt mi is reméljük, azzal az 1900 emberrel együtt, akik minden megbecsülést megérdemelnek ezért a hősi helytállásért. És reméljük, hogy a szakszervezeti szervek is élnek törvények biztosította lehetőségeikkel, hogy ezt a tarthatatlan helyzetet mielőbb — teljesen — felszámolják! Mosonyi László A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — eredményes munkássága elismeréséül, nyugalomba vonulása alkalmából — Molnár Józsefet, az 1. sz. AKÖV üzemigazgatóját 1969. Január ML Bemutatjuk a jelöltedet Kedvesen mosolyog Kovács Istvánná, a MAHART Hajójavító szb gazdasági felelőse a képen. Ilyen mosolyogva, ilyen derűsen végzi gazdasági és mozgalmi munkáját is. Talán ez az oka annak, hogy a Hajójavítóban ismét Kovács Istvánná szb-tagságára tettek javaslatot A Hajójavító egyik munkása mondotta róla: „Bár a lottón lenne olyan biztos az ötös találatom, mint ahogy biztos Kovácsné megválasztása .. Osztrovszky Károly, a BKV Autóbusz üzemág „Sallai” főműhelyének egykori szerelője, ma már művezetője, közel négy évtizede dolgozik a „Busznál”. A régiek csak „Kis Dikics” néven ismerik — és becsülik — a szorgalmas, szakmailag kitűnően képzett szaktársukat. Másfél-két évtizeddel ezelőtt még egyik erőssége volt az Autóbusz labdarúgó-csapatának, érthető tehát, hogy a társadalmi munkát is a sportkörben kezdte. Jelenleg — évek óta — a munkaügyi döntőbizottság tagja. Kemény, őszinte, az igazságért mindig tettre kész ember. Ezek a tulajdonságai érlelték meg a főműhely dolgozóiban a gondolatot: Osztrovszky Károly legyen ismét a megválasztásra kerülők között! Wolf Jánosné, a BKV HÉV üzemág gödöllői vonalán 12 éve látja el a szakszervezeti bizottságban a gazdasági felelős tisztséget. Társadalmi munkája mellett a szakmai munkáját is példásan végzi, amit bizonyít a kiváló dolgozó jelvény és egy miniszteri dicséret. A szakszervezeti revizorok örömmel keresik fel a gödöllői szb gazdasági felelősét, mert tudják, hogy ott mindig, mindent rendben találnak. Újraválasztását úgyszólván természetesnek tekintik a HÉV gödöllői vonalán dolgozó szervezett munkások.