Közlekedés, 1971 (61. évfolyam, 1-24. szám)

1971-01-03 / 1. szám

# ------------------------------- ■ ■■ ... ■' . —————^ A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA___________ LXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1971. JANUÁR 10. Válaszoljunk dolgozóink mindennapos kérdéseire A politikai nevelő munka a KV-ülés n Somoskői Gábor, a SZOT titkára felszólalását mondja. Mellette Maróti Károly, szakszervezetünk elnöke Mint előző lapszámunkban közöltük, 1970. december 17- én ülést tartott a KSZDSZ Központi Vezetősége. Napiren­den szerepelt többek között a Központi Vezetőség 1968. no­vember 15-i intézkedési tervé­nek végrehajtásáról szóló je­lentés, melyet Déri Ernő elv­társ, a Kulturális, Agitációs, Propaganda- és Sportosztály vezetője terjesztett elő. Az alábbiakban e napirendről adunk ismertetést. mert dolgozóink, szakszerveze­tünk tagsága igényli, hogy kapjon választ az őt érdeklő nemzetközi, belpolitikai és a termeléssel, élet- és munkakö­rülményekkel kapcsolatos kér­déseire. Hangsúlyozást nyert, hogy a szakszervezet politikai neve­lő testület, a munkásosztály önkéntes érdekvédelmi szerve­zete, amelyet nap,' mint nap át, kell hogy hassón a politikai meggyőző tevékenység. Csu­pán intézkedésekkel, utasítá­­. sokkal szakszervezeti munkát végezni nem lehet, a politikai növelés nem reszortfeladat, hanem valamennyi választott tisztségviselő és funkcionárius előtt álló állandó követelmény. A vitában felszólalók hasznos kiegészítéseket, javaslatokat tettek. BEDE KAROLT elvtörs rá­mutatott, hogy az előadói cso­portok tagjai hasznos látoga­tásokat tesznek az üzemekben, helyes, hogy felkeresik a dol­gozókat munkahelyükön, és el­beszélgetnek velük. Javasolta, hogy a szervezésnél, az idő­pont megválasztásánál a szak­­szervezeti bizottságok számol­janak a vidékiekkel, vegyék figyelembe, hogy ezeken a po­litikai beszélgetéseken ők is részt vehessenek. Az előterjesztés felölelte az elmúlt két év alatt elért ered­ményeket, és megjelölte a to­vábbi feladatokat az intézke­dési terv végrehajtásában. Rá­mutatott, hogy értünk el olyan kezdeti eredményeket, mint a „Társadalmunk időszerű kér­dései” tanfolyamok szervezése, Politikai Akadémia létrehozá­sa, az előadói csoportok meg­alakítása, a szocialista brigá­dokban végzett politikai neve­lő tevékenység, amelyek azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a politikai nevelés ke­retei. Most a fő figyelmet ar­ra kell fordítani, hogy a X. pártkongresszus határozata szellemében szakszervezetünk XXVIH. kongresszusára ké­szülve fokozzuk a felvilágosí­tó, nevelő munkát. Erre annál is inkább nagy szükség van, Vetélkedők, tanfolyamok BAKOS MIHÁLY elvtárs elmondotta, hogy a Volán Tröszt vszt milyen lépéseket tett a Központi Vezetőség in­tézkedési terve megvalósítása érdelvében, amely hozzásegí­tette szakszervezetünket a ha­tározat időarányos megvalósí­tásához. Részletesen beszélt á trösztnél megszervezett vetél­kedőről, amelynek pozitív ha­tása van az ismeretterjesztés­re, a könyvtári tevékenységre, múzeum-, tárlatlátogatásra, és nagyon érdekli a dolgozókat. Javasolta, hogy ezt a módszert a későbbiekben is állandósítsa a Központi Vezetőség. Rámutatott, hogy sokféle po­litikai hatás eredményeképpen a dolgozók politikai érettsége állandóan fejlődik. Ez megmu­tatkozott az 1970-es árvízi helyzetnél, amikor a tröszthöz tartozó gépkocsivezetők és dol­gozók önfeláldozóan, szorgal­masan, családjuktól távol se­gítettek a bajba jutottakon. Ha a politikai munkát fokozzuk, ezzel egyenes arányban nő a dolgozók tudatossága. SÓLYMOS KÁROLY elvtárs a politikai tömegoktatásban elért eredményekről szólva elmondotta, hogy a „Társadal­munk időszerű kérdései” tan­folyamok iránt nagy az érdek­lődés. Javasolta, hogy a szak­­szervezet lapjai közöljenek még több portrét, a jól dolgo­zó, kiemelkedő aktivistákról. MARTÁK GÁSPÁR elvtárs ’avasolta, hogy a szocialista brigádok részére szervezzen a szakszervezet továbbképzést. Meg kell vizsgálni a szakszer­vezeti könyvtárak könyvállo­mányát, mert ő úgy látja, hogy sok az elavult könyv, és ezeket korszerű, friss anyagra kell kicserélni. Növekvő érdeklődés VIGH JÁNOS elvtárs, szak­­szervezetünk titkára, hozzá­szólásában rámutatott, hogy a politikai tömegmunkának na­gyon jó talaja van, mert az emberek érdeklődnek a politi­kai kérdések iránt, és a párt­Elmondotta, hogy a szóbeli beszélgetéseknek az az előnye a rádióval, televízióval és az újságcikkekkel szemben, hogy vitázásra. véleménycserére ad­nak lehetőséget. BAKSA LÁSZLÓ elvtárs ja­vasolta, hogy a „Társadalmunk időszerű kérdései” tanfolya­moknál ne a létszám növelésé­re hanem a jelenleg rolyó tan­folyamok tartalmi kérdéseire fordítsuk a fő figyelmet. Ad­junk a propagandista kezébe helyi érveket, tájékoztassuk őket az időszerű politikai kér­désekről, hogy érdekessé tud­ják tenni a foglalkozásokat. Elmondotta például, hogy a vállalat tervét brigádvezetői értekezleten megvitatták és ez óriási érdeklődést váltott ki, ez ösztönözte a szakszervezeti bi­zottságot arra, hogy a tervet a propagandistákkal is megis­mertesse. A nagyobb megbecsülésért Felszólalt a Vitában BARA NY AI TIBOR elvtárs, a SZOT Kulturális, Ágit. prop. osztá­lyának vezetője is. Elmondotta, hogy a politikai nevelő munka lehetőségei sokkal nagyobbak, mint amennyire ezekkel eddig számoltunk. Figyelőmbe kell venni, hogy ez a munka nem reszortfeladat, nemcsak a kul­turális, ágit. prop. osztályok feladata, hanem valamennyi szakszervezeti aktivista és Baranyai Tibor, a SZOT osztályvezetője, felszólalás közben. A képen Somoskői Gábor, a SZOT titkára (baloldalt) és Déri Ernő, szakszervezetünk osztályvezetője kongresszus ezt az érdeklődést még csak felfokozta. Nagyon sok olyan feladatot kell meg­oldanunk, ami foglalkoztatja szakszervezetünk tagságát. Ilyen például az általános po­litikai kérdések mellett a jogi, közgazdasági, munkaügyi té­mákkal való foglalkozás. Ta­pasztalatunk szerint a dolgo­zók nem ismerik kellőképpen jogaikat, és ezért nem tudják azokat érvényesíteni munká­juk, életkörülményeik javítása során. A politikai munkában meg kell találnunk a helyes arányokat, és szakszerveze­tünk tevékenységének ismerte­tése mellett különös gondot kell fordítani arra, hogy vá­laszoljunk a dolgozókat érdek­lő minden kérdésre. Azoknak a beszélgetéseknek van kedve­ző visszhangja, ahol a munka­helyen adódó, az élet által fel­vetett problémák kerülne' megvitatásra. funkcionárius állandó feladata. Nem szabad a formákat túlér­tékelni és egyik vagy másik politikai eszközt előtérbe he­lyezni, együtt kell hasznosítani a lapok, a vetélkedők, a politi­kai tanfolyamok, szocialista brigádok és más formák al­kalmazását. A hangsúlyt a tartalomra, a mondanivalóra kell fektetni. A soron levő politikai fela­datok közül is kiemelkedő az 1971-es vállalati gazdasági terv megismertetése, annak megmutatása, hogy ennek vég­rehajtásában mi az egyes mun­kacsoportok és az egyes embe­rek szerepe. Mert ha a dolgo­zók megismerik feladataikat, aktívan részt tudnak venni a terv végrehajtásában, és ez nemcsak a vállalat, hanem az egyes dolgozók érdeke is, miu­tán növekszik a vállalati nye­reség és emelkedik az egyes dolgozó jövedelme. Szóvá tette, hogy nagyobb megbecsülést kell biztositani a közlekedésben dolgozók fá­radtságot nem ismerő, áldozat­kész munkájának. Helytelen, hogy a napi^sajtó és a hírközlő szervek elég egyoldalúan mu­tatják be a közlekedési dolgo­zók tevékenységét, mert észre­­vesznek minden apróságot, egy-egy- késést, menetrend-ki­esést, előforduló udvariatlan­ságot — arni mégiscsak kivé­tel —, és nem mutatják meg a nagy tömeg sokszor hősies helytállását. Felajánlotta, hogy ebben a szakszervezetnek a SZOT is segítségeit fog nyúj­tani. Szakszervezetünk politikai nevelő munkáját úgy értékelte, hogy az 1968-as határozat vég­rehajtását kell tovább folytat­ni és az elért kezdeti eredmé­nyekre támaszkodva a munka színvonalát tovább emelni. SOMOSKÖI GÁBOR elvtárs, a SZOT titkára, felszólalásá­ban rámutatott, hogy az előre­lépés egyik döntő feltétele, hogy a szakszervezet tudatosít­sa, hogy az üzemeket, ezeket a gazdasági egységeket politikai egységként kell felfogni. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az igazgatók és a gazdasági veze­tők nemcsak a termelésért fe­lelősek, hanem az üzem kol­lektívájának erkölcsi, morális állapotáért is. Ebből követke­zik, hogy a gazdasági vezetők­nek is részt kell venniük a po­litikai munkában A dolgozó­kat nagyon sok olyan kérdés érdekli, amelyre elsősorban ők tudnak válaszolni és teljesen jogoos az igényük, hogy a gaz­dasági vezetés rendszeresen informálja őket. A tömegpoli­tikai munka egyenes arány­ban van a demokratizmus el­mélyülésével, elősegíti azt, és ha szélesedik és elmélyül a de­mokrácia, még jobban elvár­ják a dolgozók a rendszeres tájékoztatást. Látni kell, hogy a tájékozott, az öntudatos em­ber sokkal nagyobb eredmé­nyeket ér el a munkában, mint aki passzív. A tájékoztató munkában a konkrétság felé kell haladni. Arra van szükség, hogy minél kisebb gazdasági egységek konkrét kérdéseiről beszéljünk, mert való igaz az a megállapí­tás, hogy az emberek érdek­lődnek a nemzetközi és belpo­litikái kérdések iránt, de a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy mégis munkahelyük viszonyai, a termelés szervezése, anyag­ellátás, a munka folyamatos­sága, a keresetek, a szociális körülmények érdekük legjob­ban a dolgozókat. A politikai nevelő munkával természetesen nem lehet gyö­keres változásokat elérni. Ahol rosszak a munkakörülmények, vagy hibák vannak a munka szervezésében, ezeket kell el­sősorban megváltoztatni. De ezt kövesse a politikai felvilá­gosító munka, ez kapcsolódjon a dolgozók által felvetett ja­vaslatokhoz, a problémák meg­oldásában részt vevő szakszer­vezeti szervek és egyes dolgo­zók népszerűsítéséhez. Javasolta, hogy a közgazda­­sági, munkajogi és munkaügyi felvilágosítást erősíteni kell úgy is, hogy a szakszervezet lapjai adjanak hasznos taná­csokat, konkrét útmutatásokat, a szakszervezeti aktivisták, műhelybizottságok és bizal­miak ismertessék rendszeresen a dolgozók jogait, életkörülmé­nyeit érintő rendelkezéseket. Az új megismertetése ANNÁR JÁNOS elvtárs a műszaki propaganda szerepére, jelentőségére mutatott rá. Részletesen elemezte, hogy a közlekedésben is állandóan nagy teret hódít az új, modem tecruka, amelynek kezelése megköveteli, hogy dolgozóink megismerjék az új gépkocsikat, szállítógépeket, a javító ipar megismerkedjen az új konst­rukciókkal. Ezzel csak oly mó­don lehet lépést tartani, ha dolgozóink figyelemmel kísérik a változásokat. Ehhez a szak­­szervezetnek segítséget kell nyújtani, úgy, hogy fokozzuk a műszaki propagandát, ismer­tessük meg dolgozóinkkal a holnapot jelentő új felszerelé­seket, hogy alkalmassá válja­nak ezek kezelésére. RIMASZOMBATHY GÉZA élvtárs felszólalásában örö­mét fejezte ki afölött, hogy a SZOT lapja, a MUNKA, nagy terjedelmet szentelt szakszer­vezetünk & a közlekedési dol­gozók életének, mert decembe­ri számában négy cikket Is kö­zölt. A napirenddel kapcsolatban új határozat nem született. A Központi Vezetőség úgy dön­tött, hogy változatlanul az 1968-as intézkedési terv végre­hajtása a feladat. Majd szak­­szervezetünk XXVIII. kong­resszusának határozata a vég­rehajtást finomítani fogja, és megjelöli a politikai munka további feladatait. A pártkongresszus útmutatásával Az ülés a többi napirend kö­zött megtárgyalta és elfogadta a KV és az elnökség 1971. I— IV. havi munkatervét. Az erre vonatkozó javaslatot TÓTH ISTVÁN főtitkár elvtárs ter­jesztette elő. Rámutatott: a tervezett té­mák feldolgozása alapvetően szakszervezetünk 1971. márci­usban összeülő XXVIII. kong­resszusának előkészítését szol­gálja. Igyekszünk biztosítani annak lehetőségét, hogy veze­tő testületeink és funkcionári­usaink minél elmélyültebben elemezzék a végzett munkát és kritikusan vizsgálják mindazo­kat a tényezőket, amelyek a teT vékenységünk eredményességé­re, vagy esetenként sikertelen­ségére Itatással voltak. Arra van szükség, hogy szakszerve­zetünkben a bizalmiaktól, a dolgozóktól a legmagasabb tisztségek viselőiig, egyénen­ként mindenki és valamennyi választott testület készítse el több éves munkájának mérle­gét. Ehhez hozzásegít bennün­ket a X. pártkongresszus anya­gainak, határozatainak ismere­te, illetve megismerése. A párt­­kongresszus határozataiból adódó feladataink konkrét ki­munkálása most kerül sorra. Szükséges ehhez haladéktala­nul hozzáfogni, hogy a kapott politikai útmutatások már a választások során is érvénye­sülhessenek. Az alapszervezetekben egy Tóth István főtitkár a párt­kongresszus utáni célkitűzése­ket ismerteti nagy ösatát megnyertek: túl­­jiiipttátc acbizalmiválasztáson. Mögt ávszakszervezeti szervek, a területek megválasztása idő­szakában-a dolgozókat közvet­lenül érintő kérdésekben egy­értelműen állást kell foglalni. Bátor, nyílt, őszinte szókimon­dásra van szükség, oda kell fi­gyelni a dolgozók jelzéseire, meg kell hallgatni szavukat. Az ő életük ugyanis közvet­lenül az adott üzem gazdál­kodásának, szociális ellátottsá­gának, munkakörülményeinek alakulásától függ. Ebben a te­kintetben a helyi gazdasági ve­zetőkre nagyobb feladatok há­rulnak. Amint a X. pártkong­resszuson is felvetették: a dol­gozók joggal igénylik, hogy ve­zetőik adjanak rendszeresen tájékoztatást részükre. Itt az ülésen is felvetődött, az üzemekben, a munkahelye­ken az emberek sokszor szóvá teszik, hogy mi az, ami aka­dályozza, vagy legalábbis ne­hezíti a még jobb munkát —­­folytatta Tóth István elvtárs. — Teljesen igazuk van a dol­gozóknak, amikor kérik, sőt követelik, hogy jobb forgalom­szervezéssel, átgondoltabb me­netrend szerkesztésével, vagy a folyamatos anyagellátással biz­tosítsák gazdasági vezetőik az eredményesebb munkát. Szak­­szervezeti bizottságaink az ilyen kérdések felvetésében le­gyenek az eddiginél kezdemé­nyezőbbek, tanúsítsanak az em­lített problémák megoldásának elősegítésében nagyobb bátor­ságot, lépjenek fel határozot­tabban minden hasonló rend­ellenességgel szemben. Ezzel segítik a munkafegyelem szi­lárdítását, a jobb gazdasági eredmények elérését. Végezetül Tóth István elvtárs beszélt a IV. ötéves terv főbb célkitűzéseiről és az azokból' adódó 1971. évi feladatokról. Világ proletárjai, egyesüljetek! Az üzem — politikai egység

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék