Közlekedés, 1973 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA IXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1 FORINT A MÚLT ÉVI MUNKÁRÓL ÉS AZ IDEI FELADATOKRÓL TANÁCSKOZOTT KÖZPONTI VEZETŐSÉG” Szakszervezetünk központi vezetősége január 5-én tartotta meg idei első ülését. Az ülésen megjelent Kiss Dezső közleke­dés- és postaügyi miniszterhelyettes, Mónus Gábor, a SZOT osz­tályvezetője és Csáki Lászlóné, a SZOT osztályvezető-helyettese. Meghívottként részt vettek a tanácskozáson a szakmánkhoz tartozó trösztök, nagyvállalatok, közvetlen vállalatok vezér­­igazgatói, igazgatói is. A megnyitó után a választott testület a tanácskozás napirend­jéül az alábbi tárgysorozatot fogadta el: 1. Előterjesztés a közlekedés 1972. évi helyzetéről, valamint az 1973. évi népgazdasági tervből a közlekedési ágazatra háruló feladatokról és az ezekkel kapcsolatos szakszervezeti tenniva­lókról. Előadó: Mátyási Árpád, a KSZDSZ titkára és Déri Ernő, a KV kulturális, agitációs, propaganda- és sportosztályának vezetője. 2. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete 1973. évi munkaprogramjának irányelvek A központi vezetőség és az elnökség első félévi munkaterve. Előadó: Tóth István, a KSZDSZ főtitkára. Az ülésen elnöklő Maróti Károly — a napirendek tárgyalásá­nak megkezdése előtt — emlékeztetett arra, hogy a központi vezetőség legutóbbi ülése óta elhunyt Nagy Béla, szakszerveze­tünk alelnöke. A részvevők egyperces néma felállással adóztak emlékének. Ezután az első napirend írásban előre kiadott előterjesztésé­hez Mátyási Árpád és Déri Ernő fűzött szóbeli kiegészítést. A közlekedéspolitikai koncepció szellemében A munkaerő gazdálkodás egyes kérdéseiről Bevezetőben Mátyási Árpád arról szólt, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1972. no­vember 14—15-i ülésén átfogó elemzést adott a X. kongresz­­szus óta végzett, kétévi mun­káról, a gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális élet helyzetéről, megjelölve a kongresszusi határozatok haté­konyabb végrehajtásának kö­vetelményeit, feladatait. A SZOT december 15-i ülése, a pártállásfoglalás szellemében megjelölte a szakszervezeti mozgalom ezzel kapcsolatos munkájának főbb irányelveit. Tanácskozott a teendőkről az­óta az országgyűlés is. Szakszervezetünk teljes egyetértését fejezi ki a párt határozatával, a SZOT-ülés ér­tékelésével, s vállalja a soron következő feladatok megoldá­sában való cselekvő részvételt Az egyetértésnek az a felisme­rés az alapja, hogy a további munkára vonatkozó irányel­vek, az elért eredmények meg­szilárdítására, a feltárt nehéz­ségek leküzdésére, a keletke­zett feszültségek feloldására kidolgozott és tervezett intéz­kedések hatékonyan szolgálják a népgazdaság fejlesztésének, a­­ munkásosztály helyzete to­vábbi javításának, a dolgozók életszínvonala folyamatos emelésének ügyét. A múlt évi munkát ismer­tetve az előterjesztés megál­lapítja: ágazataink, vállalala­­taink 1972-ben az áruszállítási igényeket kielégítették, a sze­mélyszállítást a korábbinál magasabb színvonalon bonyo­lították le. Tovább nőtt az autóbuszhálózatba bekapcsolt települések száma, s több mint ezer új járatpár tette kultu­ráltabbá az utazást. A zsúfolt­ság további csökkenése mel­lett általában fennakadás nél­kül tudta átvenni a Volán — a közlekedéspolitikai koncep­ció alapján — a megszűnő, gyenge forgalmú vasútvonalak forgalmát. A közúti áruszállí­tást végző vállalataink mun­kájában fennakadást jelentett a fuvarigények mérséklődése, s ez a szállítási teljesítmények csökkenéséhez vezetett. Mind­ez leginkább a tömegáruk szállításának a beruházási korlátozás miatt történő elma­radására vezethető vissza, de közrejátszottak benne a keres­kedelempolitika, a fuvarszer­­zés hiányosságai és A tanácsi közlekedés szá­mottevően fejlődött 1972-ben. A főváros tömegközlekedését érintő kormányhatározat igen kedvezően befolyásolta a Bu­dapesti Közlekedési Vállalat munkaerő-ellátottságát és a daig­­ók jövedelmének alaku­lását. Így tulajdonképpen megszűnt a korábbi években tapasztalt krónikus autóbusz- és villamosvezetői hiány. Je­lentős mennyiségű korszerű, nagy befogadó képességű autó­buszt és villamost állított a vállalat forgalomba, s ez mérsékelten csökkentette a zsúfoltságot. A vízi közlekedés teljesít­ménye számottevően növeke­dett az előző évben beszerzett tengeri hajók üzemeltetése eredményeként. A légi közlekedésben — fő­ként a speciális járatok elma­radása következtében — lé­nyegesen csökkent az évi tel­jesítmény. Ipari vállalataink 1972-ben jelentős eredményeket értek el. Az AURAS Autóalkatrész-gyár termelése és bevétele di­namikusan növekedett. Az AFIT vállalatainak teljesít­ménye mérsékelten nőtt. Az autójavító iparban jelentősen éreztette hatását a nagyjaví­tások számának csökkenése és a kevesebb bevételi eredményt A beszámoló kritikusan ve­tette fel, hogy a munkaerő­­gazdálkodás hatákonysága el­marad a lehetőségektől. Ez mindenekelőtt abban mutat­kozik meg, hogy a munka ter­melékenysége nem növekszik megfelelő ütemben. Kedvezőt­len a munkások és az alkal­mazottak létszámarányának változása. Továbbra is az ta­pasztalható, hogy a vállala­tok többségénél még mindig tart az alkalmazotti létszám indokolatlan növelése. Csak a MAHART-nál és a Hungarocamionnál csökkent az alkalmazotti létszám növe­kedésének aránya, az összlét­­számhoz viszonyítva. A Volán­­vállalatoknál az összlétszám 2,2 százalékos emelkedésén be­lül az alkalmazottak létszá­mozó karbantartási munka iránti igény növekedése. Az írásos jelentés számot adott arról, hay szakmánk területén 1972-ben a beruhá­zási korlátozás figyelembevé­telével jelentős mennyiségű fuvareszköz került beszerzés­re. A közúti közlekedés mint­egy 600 autóbusszal és 1410 te­hergépkocsival gyarapodott. A hajózás fejlesztését négy uszály és egy átépített tolató­vontató mellett egy 13 000 ton­nás mélytengeri hajó beszer­zése segítette. A vállalati eredmények ala­kulása általánosságban meg­határozza vállalatainknál a bérszínvonal, illetve a szemé­lyi jövedelem alakulását A bérszínvonal növekedése szak­mánk területén — előzetes adatok szerint — mintegy 3— 4 százalékra becsülhető. Ennél kisebb arányú a bérfejlesztés ott, ahol a bérszínvonal vagy jelentősen magasabb az átlag­nál (Hungarocamion, KÖTU­­KI)), vagy a gazdasági ered­mények nem megfelelő alaku­lása nem tesz lehetővé na­gyobb arányú bérfejlesztést (Volán Tröszt), ma 4,4 százalékkal nőtt, a MALÉV-nél az összlétszám 2,4 százalékos emelkedése mellett az alkalmazotti arány 5,1 szá­zalékkal növekedett. Az AFIT- vállalatoknál a munkáslétszám 2,5 százalékos felfutása együtt járt az alkalmazottak 9,6 szá­zalékos létszámemelkedésével, amit csak részben indokol a szervizszolgáltatások fejlődése. Nincs rendjén az alkalma­zotti létszám növe­kedése azért sem, mert ahol ez történik, an­nál a vállalatnál nem veszik kellően figyelembe a teljesít­mények alakulását, nem hasz­nosítják teljesebben a munka­üzem-, forgalom- és ügyvitel­­szervezésben rejlő lehetősége­ket. Itt kell szóvá tenni, hogy az élőmunkával való gazdálkodás sem érte el a kívánt színvona­lat. Ennek a nemkívánatos jelenségnek a velejárója és következménye a munkater­melékenység stagnálása, sőt helyenkénti visszaesése. Gon­dosságra, körültekintésre vall viszont a munkaidő-alappal való gazdálkodás, ami a túl­órák számának csökkenésében mutatkozik meg. Szakmánk egész területén jelentős előrelépés történt a túlmunkaidő csökkentésében. Igen nagy eredmény, hogy az utazóforgalmi dolgozók több­ségénél 1972 végére sikerült elérni vagy erősen megközelí­teni a havi 210 órás foglal­koztatást. További fontos fel­adat ezzel kapcsolatban an­nak biztosítása, hogy szakszer­vezetünk XXVIII. kongresszu­sa határozatainak megfelelően a negyedik ötéves tervidőszak közepéig az utazóforgalmi dol­gozók túlmunkaidejének csök­kentése befejeződjön. Mátyási Árpád a szóbeli ki­egészítőt mondja A forgalomnak decemberben átadott új metróvonal Moszkva téri mélyállomásának peronszakasza (MTI Fotó: Bara István felv.) A szocialista munkaverseny segítségével Az MSZMP Központi Bizott­sága 1971 decemberi határo­zatát követően 1972 júniusá­ban szakszervezetünk közpon­ti vezetősége elfogadta a munka-, üzem- és forgalom­szervezés továbbfejlesztésére kidolgozott irányelveket és megjelölte ezzel kapcsolatban a szakszervezeti szervek fel­adatait. A szervezés szakmai tennivalóinak megtárgyalása a KPM szeptemberben tartott kétnapos munkaértekezletén került sorra. A tanácskozáson részt vettek a vállalatok, ága­zatok pártszervezeteinek és szakszervezeti tanácsainak tit­kárai is. A határozatok kidolgozása, a rendelkezések kiadása előse­gítette a szervező tevékenység szélesebb körű kibontakozá­sát. A Volán Trösztnél megin­dult a tevékenységi folyama­tok komplex szervezése. Az AFIT legfontosabb, folyamat­ban levő szervezési feladatai: a karbantartó állomások mű­ködési és szervezeti­ szabály­zatának, egységes ügyviteli­­ rendszerének bevezetése; to­vábbá a kapacitások növelése és az eszközök jobb kihasz­nálása érdekében a kétműsza­­kos üzemidő bevezetésének megszervezése.­­Az új alapokra helyezett szervezési tervek a belső tar­talékok feltárását, a munka­­folyamatok jobb megszervezé­sét, a munkatermelékenység növelését és az önköltség csökkentését állították köz­pontba. Szakszervezetünk e munka segítése érdekében a Közlekedéstudományi Egyesü­lettel közösen szervezési an­­kétot rendezett vállalati igaz­gatók és szakszervezeti ta­nácstitkárok részére. A vállalati szakszervezeti szervek az intézkedési tervek kidolgozásához — testületi ülé­seken kialakított állásfogla­lással — segítséget nyújtot­tak. E munkában további elő­relépésre van szükség. Mint Mátyási Árpád, a KV titkára szóbeli kiegészítőjében hang­súlyozta: rendszeressé, folya­matossá kell tenni a szervezé­si intézkedések megvalósítá­sáért végzett munkát a válla­latoknál. Nem lehet belenyugodni ab­ba sem, hogy például a Volán Tröszt területén a vezénylők munkájának értékelésére, fo­kozottabb megbecsülésére ki­adott vezérigazgatói utasítás helyenként a teljes feledés ho­mályába merült. A szocialista munkaverseny hatékonyan segítette a közle­kedés és szállítás feladatainak megoldását. Jelentős mozgósí­tó hatást váltott ki, hogy a közlekedés előtt álló gazdasági és politikai feladatokat a szo­cialista brigádvezetők már­ciusban megtartott országos tanácskozása elé tárták. A cél­­­­kitűzések megismertetése elő­segítette a hatékonyság növe­lését, a tartalékok feltárását, a szolgáltatások javítását, az üzemi és közúti balesetek csökkentését. A szocialista brigádmozga­lommal szemben támasztott magasabb követelmények megértésére, a minőségi vál­tozás szorgalmazására mutat, hogy a brigádok és a mozga­lomban részt vevők száma egyes vállalatoknál az előző évivel azonos szinten maradt. A mozgalom szocialista jelle­gének erősítését segíti a bri­gádok erkölcsi és anyagi elis­merése, kitüntetése is. Az új­szerű kitüntetést, a Vállalat kiváló brigádja címet a szak­ma egész területén 18 brigád kapta meg. Szakszervezetünk elnöksége és a közlekedés- és postaügyi miniszter négy kol­lektívának ítélte oda a Szak­ma kiváló brigádja kitüntetést. Kielégíteni a növekvő igényeket Az 1973. évi feladatokra rá­térve az előterjesztés megál­lapítja: a KPM számításai, az előzetes tervek azt mutatják, hogy a szakmánkhoz tartozó ágazatok, vállalatok ki tudják elégíteni a velük szemben tá­masztott követelményeket A közlekedési munkamegosztás­ban — a közlekedéspolitikai koncepcióból, a negyedik öt­éves tervidőszakra meghatá­rozott feladatoknak megfele­lően — tovább folytatódik a helyesebb arányok kialakítá­sa, az alacsony kihasználtságú vasútvonalak forgalmának át­terelése közútra. Ennek meg­felelően újabb körzetesítések­re kerül sor. Húsz települést kapcsolnak be az autóbuszhá­lózatba, s az autóbuszállo­mány mérsékelt növekedése mellett tovább javulnak a munkások és a tanulók utazá­si körülményei. A fővárosban a kelet—nyu­gati­ metróvonal teljes üzembe helyezése —, amelyre 1972 de­cemberében, az eredetileg ter­vezett határidőnél egy évvel előbb került sor — hozzájá­rult az utazási idő bizonyos fokú rövidüléséhez. Ezzel le­hetővé vált a járműállomány egy részének átcsoportosítása, egyes járatok sűrítése. A KV titkára rámutatott: a forga­lomszervezésnek ezeket az új­szerű és különleges feladatait a BKV illetékeseinek igen nagy gonddal, körültekintés­sel és átgondolt intézkedések foganatosításával kell megol­daniuk.­­ Szakmánk idei népgazdasági feladatait illetően a személy­­­szállításban egy mérsékeltebb ütemű, az áruszállításban pe­dig erőteljesebb fejlődés vár­ható. A tervek szerint az utas­szám a Volán Tröszt vállala­tainál 3,3, a MALÉV-nél 10,4, a tanácsi közlekedésben pedig 0,8 százalékkal növekszik. A vízi közlekedésben viszont a szállított utasok számának 3,2 százalékos csökkenésével szá­mol a terv. Az áruszállítás várhatóan az alábbiak szerint alakul: a Vo­lán Tröszt vállalatainál a szál­lított áruk súlya 6, a vízi köz­lekedés tonnateljesítménye 8,8 a MAT­EV által szállított súly­mennyiség 1,8 százalékkal nö­vekszik. (Folytatás a 2. oldalon) 1973. JANUÁR

Next