Közlekedés, 1973 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról) Az Autófenntartó Ipari Tröszt termelési értéke 7,5 százalékkal növekszik. Ezen belül a javítóipar 10,3 százalékos felfutásával számolnak. A központi vezetőség elé terjesztett beszámoló megállapítja: a közlekedéssel szemben támasztott igények végrehajtását hatékonyan segítik azok az intézkedések, amelyek az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi határozatából adódnak. E határozat értelmében az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét, külön központi bérintézkedéssel, 1973. március 1-i hatállyal átlagosan 8 százalékkal kell emelni. Szakmánk területén az autójavító ipar és az AURAS-gyár együttvéve mintegy 12 000 dolgozóját érinti várhatóan ez a kedvező intézkedés. Szakszervezetünk megítélése szerint más vállalataink ipari tevékenységet végző dolgozóira — a forgalmi vállalatok karbantartóira, műhelymunkásaira —■ is ki kellene terjeszteni ezt az intézkedést. Rámutatott a beszámoló: a tanácsi közlekedés személyszállító vállalatai az idén 3, a MAHART 2, a Volán Tröszt az eddigi 0,8 helyett 1,5 százalékos bérpreferenciában részesül. Ez a támogatás hozzájárul a dolgozók életszínvonalának további emeléséhez. A Központi Bizottság határozatának megfelelően — figyelembe véve az említett intézkedéseket — fokozottabban kell törekedni a munkaerőgazdálkodás hatékonyságának növelésére. Ennek keretében nagyobb gondot kell fordítani a munkaerő stabilitására, elsősorban a kulcsfontosságú munkakörökben, ösztönzőbb bér- és jövedelempolitikát kell kialakítani és következetesen megvalósítani, továbbá erőteljesebben kell javítani a munkavédelmet és a dolgozók általános szociális helyzetét. A dolgozók élet- és munkakörülményei javításának fontos feltétele a munkatermelékenység növelése, amit alapvetően az élőmunka gazdaságos felhasználása biztosít. Ennek érdekében a következőket kell tenni: biztosítani a korszerű munkaszervezési elvek gyakorlati megvalósítását, a munkanormák, létszámnormák és kiszolgálási normák rendszeres karbantartását, általános elterjesztését, valótevékenységükben 29,6 százalékról 24,5 százalékra csökken a nagyjavítási arány, a karbantartás aránya viszont 47 százalékról 54 százalékra emelkedik, mint a termelő és alkalmazotti létszám kedvező arányú alakulását és az 1973. évre tervezett munkaidő-csökkentés megvalósítását. A vállalati bér- és jövedelempolitika feladata, hogy hatékonyan segítse az előirányzott műszaki és gazdasági célkitűzések megvalósításához szükséges személyi feltételek megteremtését, valamint az árak és a bérek közötti megfelelő összhangot. Biztosítani kell a bérek, jövedelmek, valamint a termelékenység emelkedésének összhangját és a törzsgárda fokozottabb megbecsülését Felül kell vizsgálni a termelő és a nem termelő állománycsoportok közötti béraránytalanságokat -feszültségeket, s a bérfejlesztést úgy kell megvalósítani, hogy az helyesen differenciáljon a végzett munka mennyisége és minősége szerint. Határozottan törekednünk kell arra, hogy a bérszínvonal éves emelkedése minden dolgozókategóriában haladja meg az árszínvonal emelkedését Indokoltnak tartjuk az árrendszer, az árarányok javítására kidolgozott intézkedéseket ugyanakkor feltétlenül szükségesnek tartjuk az előirányzott árszínvonal-alakulás betartásának szigorú ellenőrzését. A spekulációs áremelési kísérleteket pedig szakmánk területén is minden törvényes eszközzel meg kell akadályozni. A beszámoló jelentés a továbbiakban a fejlesztéssel, beruházással kapcsolatos célkitűzéseket ismertette. Ezek szerint szakmánk ágazatai, vállalatai 1973-ban várhatóan beszereznek többek között 757 autóbuszt, 19 földalatti szerelvényt, 7 fogaskerekű szerelvényt, 7 csuklós villamost, 3 repülőgépet és egy 13 000 tonnás mélytengeri hajót. Emellett is fokozottabban kell törekedni a meglevő eszközállomány teljesebb kihasználására. Ezután az előterjesztés a szakmunkásképzés, a munkások továbbképzése soron következő teendőit vázolta, majd a munkaverseny feladatait elemezte. demokratizmus kibontakoztatásában, a dolgozók tulajdonosi szemléletének elmélyítésében, ellenőrzési jogaik gyakorlásában. Az újítómozgalomról szólva az előterjesztés megállapítja: fontos, hogy erőteljesebben szolgálja a műszaki fejlesztést, a vállalati munka- és üzemszervezés korszerűsítését, valamint a dolgozók munkakörülményeinek javítását. Ezután a beszámoló a munka-, üzem- és forgalomszervezés idei feladatait körvonalazta. Megfogalmazta azt a követelményt, hogy ezekkel összefüggésben biztosítani kell hosszú távon a legkorszerűbb módszerek széles körű élerDéri Ernő előadása bevezetőjében rámutatott: amellett, hogy az 1973-as népgazdasági tervből adódó szakszervezeti feladatokra helyezzük a hangsúlyt, nem tévesztjük szem elől, hogy a Központi Bizottság határozatában ennél többről van szó. A politikai nevelőmunkában az egész határozatot fel kell dolgoznunk, meg kell ismertetnünk a szakszervezeti tagsággal. Csakis ez lehet a mindennapi gyakorlati munka további fejlesztésének alapja. A szakszervezeti nevelőmunkáról szólva fontos követelményként jelölte meg, hogy mindenkivel meg kell ismertetni feladatát Nem elég a népgazdasági tervről általánosan szólni, sőt még a vállalati tervről sem lehet csupán nagyvonalakban beszélni, hanem az egyes emberek feladatait konkréten meg kell határozni. Így érjük el, hogy a dolgozók alkotó embernek érzik magukat és nem egy gépezet holt csavarjának. Ha látják, hogy abból, amit termelnek, mi jut nekik, hogyan részesedik belőle vesztését, a termelőeszközök hatékonyabb kihasználását, a gazdaságosság növelését, a munkakörülmények javítását. Minden területen ki kell dolgozni a szervezésfejlesztési programokat a közlekedéspolitikai koncepció és a hosszú távú fejlesztési célok figyelembevételével. E programok célkitűzéseit a rövid távú vállalati tervek készítése során figyelembe kell venni és széles körben meg kell vitatni a dolgozókkal. Fontos, hogy hasznos javaslataik helyet kapjanak a szervezési programban, s tevékeny részvételük így válik a szervezés fejlesztésére irányuló mozgalom kibontakozásának alapjává. a kollektíva, hogyan nő az egész vállalat nyeresége, akkor tartalmassá válik a munkájuk. Vannak erre jó példák. Elég megemlíteni, hogy az AURAS Autóalkatrészgyárban ez a módszer meghonosodott Budai Imre igazgató, Angyal Károly párttitkár és Urbán János szakszervezeti bizottsági titkár elvtárs ebben a szellemben él és dolgozik. Lehetne erre még más példákat is felhozni. A Központi Bizottság határozatának megismertetése a munka közben történik. Nincs két szakasz, nincs idő és lehetőség, hogy először megismertetjük és majd később valamikor végrehajtjuk. Hiszen már 1973-at írunk, megkezdődött az évi terv megvalósítására és a határozatból adódó intézkedések gyakorlati alkalmazására irányuló munka. A határozatnak nem elég a betűjét magyarázni, annak szellemében kell élni és dolgozni. Nincs szó semmiféle új szakaszról, vagy megváltozott politikáról, arról van szó, hogy az eddigi munka során tapasztalt torzulásokat és hibákat ki kell javítani. Hatékony bér - és jövedelempolitikai intézkedések Minifpnliitrel morríemartntni fa In Fitt int A dolgozók, a szocialista brigádok cselekvő részvételével Az 1973. évi feladatokat úgy kell meghatározni, hogy előtérbe kerüljenek a hatékonyság növelésére, a hibátlanul végzett munkára irányuló követelmények. A versenymozgalom segítse elő a népgazdasági szállítási szükségletek, szolgáltatások, a lakosság utazási igényeinek kultúrált kielégítését. Irányuljon a fizikai erőkifejtést megkönnyítő gépi rakodások arányának fokozására, a korszerűbb technológia alkalmazására. Az üzemi demokrácia fejlesztésével biztosítani kell, hogy a dolgozók, a szocialista brigádok tevőlegesen részt vehessenek az 1973. évi feladatok előkészítésében. Vállalásaikat úgy kell irányítani, hogy munkájuk hatékonysága emelésének, a szakmai és az általános műveltség növelésének igénye szerves egységet alkosson. A forgalmi vállalatoknál a dolgozók, a szocialista brigádok tűzzék ki célul a közúti közlekedés biztonságának fokozását, a balesetek csökkentését. Szakszervezeti szerveink fordítsanak nagyobb gondot arra, hogy rendszeressé váljék a dolgozók tájékoztatása. Fontos követelmény, hogy a műszaki konferenciák, a termelési tanácskozások, a szocialista brigádvezetők tanácskozásai és a különböző fórumok kapjanak érdemibb szerepet az üzemi Helyi ügyben helyi döntést Nem új dolog például, hogy általában kell mélyíteni és szélesíteni az üzemi demokráciát. Itt most konkréten egy oldala került szóba, éspedig: hogyan vesszük figyelembe a dolgozók véleményét, javaslatait, bírálatait. Általánosságban előfordulnak olyan esetek, mint például a BKV 4. sz. üzemegységénél, ahol másfél éve beszélnek róla, hogy a IX. kerületben egy 1800 m-es pályaszakaszon 5 km-re korlátozták a menetsebességet, de a teljes menetidőt nem változtatták meg. Ugyanitt régen panaszolják a dolgozók, hogy a Ferihegyi utat lezárják időnként a forgalom elől, a villamoskocsi-vezetők hosszú ideig várakozásra kényszerülnek, kiesnek a forgalomból és ezáltal csökken a keresetük. Érthetetlen, hogy miért kellett másfél évnek eltelni ahhoz, hogy Posta József elvtárs, az üzemegység vezetője intézkedjen. Minden témát ott kell eldönteni, ahol felmerül, ahol intézkedési lehetőség van. Nem kell arra várni, hogy felülről történjen intézkedés. Szakszervezeti bizottságaink ne várják a központi segítséget olyan ügyekben, amelyeket maguk is el tudnak intézni. Sajnos ilyenek is vannak. Az egyik szakszervezeti bizottságunk kapott egy javaslatot egy 71-80 méteres könyvtárhelyiség berendezésére. A szakszervezeti bizottságon dolgozó tisztségviselők is tudták, hogy ez a helyiség alkalmatlan, szűk, nem felel meg a követelményeknek. Mégis, központunkban kellett ebben állást foglalni. Másutt a revíziós pénzügyi vizsgálat kifogásolta, hogy a szakszervezeti politikai tömegoktatásban tevékenykedő propagandisták negyedévenként 60 forint tiszteletdíjat kapnak. Ezután a szakszervezeti bizottság titkára megköszönte az észrevételt, mondván, hogy ő sem értett ezzel egyet, de most legalább meg fogja szüntetni. Az ülésteremben (Raskó István felvételei) KÖZLEKEDÉS A szakszervezeti munkának alapkérdése, hogy még olyan dolgokban is intézkedni és dönteni kell, amelyek nincsenek pontosan jogi szabályokba rögzítve. Egy olyan hatalmas politikai-mozgalmi feladatot, mint a szakszervezeti munka, elsősorban politikai módszerekkel kell végezni, amelyet a szakszervezet rendelkezésére álló jogok csak segítenek. De elveszti politikai-mozgalmi jellegét az a tevékenység, amely mindent jogszabályok és paragrafusok alapján akar elintézni. A helyi kezdeményezéseknek nagyon jelentős példáit láttuk az elmúlt időszakban is. Elég arra utalni, hogy a szakszervezeti könyvtárak korszerűsítésénél és újak építésénél a szombathelyi Volán 17. sz. Vállalat szb-titkárának, Nemes Árpád elvtársnak nagyon jó partnere volt Szabó Mátyás igazgató elvtárs; a Volán 1-esnél Czimmermann Mihály, Veszprémben Fülöp Imre szótitkár elvtárs sok segítséget kapott a vállalat igazgatójától, Paisch Nándor, illetve Vajda Miklós elvtárstól. Miskolcon pedig az történt, hogy a szakszervezeti bizottságnak dr. Valykó István igazgató elvtárs szerzett meglepetést egy új könyvtár tervével és a felépítéséhez szükséges feltételek biztosításával. Másfajta példa is van. Sajnálatos, hogy Tari László elvtárs, a Volán 20. sz. Vállalat Országos nagyaktíva Egy héttel a központi mintőség ülése után szakszervezetünk központjában országos nagyaktíva-értekezletet tartottak. A rendezvényen részt vettek a szakszervezeti bizottságok titkárai és a központi vezetőség munkabizottságainak tagjai. Tóth István főtitkár bevezetője után Mátyási Árpád, a KV titkára és Déri Ernő, a KV osztályvezetője ismertette a központi vezetőségi ülésen meghatározott, ez évi feladatokat. A tájékoztatókat széles körű vita követte. Az aktívaülésen részt vett és a vitában felszólalt Duschek Lajosné, a SZOT titkára is. Az értekezlet Tóth István zárszavával ért véget, igazgatója a könyvtárfejlesztésel kapcsolatos ígéretét nem tartotta be és másfél év után közölte, hogy forduljunk Tapolczai Kálmán vezérigazgató elvtárshoz segítségért. A nehézséget ebben az okozza, hogy amit Tari elvtárs ígért meg, azt nem kérhetjük a tröszti vezetőktől vagy más felettes szervtől A vizsgálatok tapasztalataiból A helyi döntések között került szóba, hogy a szakszervezeti tanácsok hatáskörébe tartozik a részesedési alap nem pénzbeni részének felhasználása. Főkönyvelőségünk vizsgálatai azt mutatták, hogy például a Volán Trösztnél rendelkezésre álló ötmillió forintot 1972-ben úgy osztották el, hogy szociális és jóléti célokra 900 000, kulturális célokra 785 000, sportra 3 090 000 és egyéb célokra 225 000 forint jutott Ez a felosztás kirívó aránytalanságokat mutat. A sportra több jut mint szociális és kulturális célokra együttesen. Még ezen belül is komoly problémát okoz, hogy a Volán autós motoros szakosztályok 1 050 000 forint támogatást kaptak. Vegyük hozzá, hogy a Volán SC (Budapest) autós szakosztálynak hozzávetőlegesen 100 tagja van és közülük csupán 9 Volán-dolgozó. A BKV a rendelkezésére álló 8 521 000 forintból 3 517 000 forintot költött sportra. A problémát az súlyosbítja, hogy ennek az összegnek 89 százalékát versenyminőségi sportra fordították és csak 11 százaléka jutott a tömegsportra. Felmerült hogy a határozatokat milyen keretek között ismertessék meg. Nem kell különösebb kereteket keresni és formákat választani, új módszereket bevezetni, hiszen a meglévők jó lehetőséget adnak a politikai munka színvonalának növelésére. Alapvetően a szakszervezetünk fennállása 75. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségek, a vetélkedők, pályázatok, a poltikai tömegoktatás különböző formái, a kulturális tevékenység fokozása és színvonalasabbá tétele mind-mind lehetőséget adnak a határozat ismertetésére. Alkalmasak erre a közeljövőben sorra kerülő szakszervezeti beszámoló értekezletek, küldöttértekezletek, taggyűlések, szakszervezeti csoportértekezletek is. Tehát nincs szükség új keretre és formára, hanem a mindennapi munka végzése közben, annak során kell magyarázatot, választ adnunk a felmerülő kérdésekre. Felszólalások az ülésen A központi vezetőségi ülésen széles körű vita bontakozott ki a napirenden szereplő kérdésekkel kapcsolatban. Tizenegyen mondtak véleményt az írásos előterjesztésben, a két szóbeli beszámolóban ismertetett témákról, beszámoltak a munkában szerzett személyes tapasztalataikról, munkahelyük gondjairól és terveiről. A felszólalók nem fukarkodtak az elért eredmények elismerésével, de a fő figyelmet a megoldásra váró feladatokra, a hiányosságok, mulasztások pótlásának sürgetésére fordították. Kellő körültekintéssel és politikai bátorsággal tettek szóvá bizonyos hibákat, gyengeségeket, s kritikai megjegyzéseikhez hozzáfűzték a munka további hatékonyabb javítására vonatkozó javaslataikat, elképzeléseiket is. Kém lehet késlekedni Bakos Mihály, a Volán Tröszt szt-titkára kritikusan felvetette: az üzem-, munka- és forgalomszervezésre vonatkozó minisztertanácsi rendelet gyakorlati végrehajtásában előbbre tarthatnánk, ha a múlt évben a KPM nem késlekedik a minisztériumi irányelvek kidolgozásával, kiadásával. Hozzátette: nehéz esztendőt zárt a közhasznú közúti autóközlekedés. A beruházások csökkenése miatt fuvarhiánnyal küszködtek, s az ország határain kívül, Csehszlovákiában is kerestek munkát. Itthon a fuvaroztató vállalatok szakszervezeti bizottságaival kapcsolatba léptek, hogy megfelelő eredményt hozzon, egymás kölcsönös segítése, a közös cél érdekében. Ami a napirenden szereplő tennivalókat illeti: fontosnál tartja az elért eredmények széles körű megismertetését amely a további erőfeszítésekhez megfelelő önbizalmat ad különösen a szocialista brigádmozgalom tartalmi munkája javításában igyekeznek előbbre lépni, hogy a hármas követelmény a mozgalom jelszavából valósággá váljék. Ebből az üzemi, vállalati gazdasági és szakszervezeti vezetőknél elsődleges feladataik vannak. Budai Imre, az AURAS igazgatója, a pártszervezetre és a szakszervezeti bizottsággal kialakított együttműködésre adott számot. Gyárukban az immár kipróbált és bevág gyakorlat, hogy együttesen vitatják meg a termelési problémákat, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érinti kisebb és a nagyobb kérdéseket.”"Dinamikusan fejlődik termelésük, s gyártmányaikról a nemzetközi piac is mind jobb és jobb értékítéletet mond. A növekvő teljesítményeknek, takarékos gazdálkodásnak, gazdasági fejlődésnek a hasznát a gyári dolgozók közösségi élvezi. Megnyilvánul ez például a béren kívüli juttatásul növekvő értékében is. Részletes megvitatás alapján példák közösen úgy döntöttek, hogy a fejlesztési alapot nem kizárólag újabb termelőberendezések beszerzésére használják fel hanem több mint hárommillió forintot a dolgozók üdültetésére fordítanak. Dr. Papp Béla, az AFIT főosztályvezetője hozzászólásában aláhúzta: lényeges feladat, fontos alapkövetelmény, hogy a termelékenység növekedése haladja meg a bérszínvonal növelését. Másrészt az alkalmazotti arány alakulásáról szólott. Elmondotta: az AFIT hálózatfejlesztése, az új állomások beindulása során alakult ki a jelenlegi állapot A kedvezőbb változás feltételeit gazdasági eszközökkel megteremtették. Az összes foglalkoztatottra vonatkoztatják a termelést, s az így kapott termelékenységi mutató segítségével erőteljesebben tudnak ösztönözni a kapacitás kihasználásának növelésére és a munkáslétszám emelésére. Egységes folyamat Mónus Gábor a SZOT-titkárság megbízásából és képviseletében vett részt az ülés munkájában. Kifejtette: a KB novemberi határozata arról tanúskodik, hogy a párt politikája helyesnek bizonyult, a végrehajtást kell következetesebbé, hatékonyabbá tenni, hogy a kitűzött célokat biztosabban elérhessük, terveinket eredményesebben megvalósíthassuk. Nincs szó semmilyen értelemben véve sem valamiféle új szakaszról. A munkában fellelhető gyengeségek kijavítását, a végrehajtásban mutatkozó torzulások kiigazítását egyaránt a jó politika helyes megvalósítása egységes folyamatának kell tekintenünk. A bevált politika következetes. (Folytatás a 3. oldalára