Közlekedés, 1974 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
4 Vállalati fórumok (Folytatás a 3. oldalról.) RIVASZ LÁSZLÓNÉ, a központi vezetőség tagja, a MALÉV dolgozója elmondotta: vállalatuknál már 1972-ben szerveztek fórumokat, ahol a felsőbb gazdasági, politikai és társadalmi szerveik vezetői negyedévenként találkoznak a dolgozókkal és válaszolnak kérdéseikre. Az ilyen alkalmakkor felvetett kérdésekre később, bizonyos idő elmúltával a vállalat illetékesei viszszatérnek, számot adnak arról, hogy milyen intézkedést tettek. Ennek alapján érzik, tapasztalják a dolgozók, hogy véleményük meghallgatásra talált. Éppen ezért a továbbiakban is szóvá teszik tapasztalataikat. Nagy tartalékok vannak a gazdasági vezetők szemléletének, gyakorlatának változtatásában. Meg kell érteniük, hogy a gyárak előtt nem állnak felvételre várva a munkások. A termelési feladatokat a meglevő munkásokkal kell megoldani, s éppen azért, hogy a dolgozók mindent megtegyenek a tervek sikeréért, az szükséges, hogy a gazdasági vezetők vonják be őket a feladatok megbeszélésébe. El kell érni mindenütt, hogy a mozgalmi szervek is ösztönözzék a dolgozókat arra, hogy észrevételeket tegyenek a munkával, a munkakörülmények alakulásával, a bérezéssel, a szociálpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban. Olyan légkört kell teremteni, hogy az emberek tulajdonosként vizsgálják gyáruk, vállalatuk dolgait, s a segédmunkástól a legképzettebb szakemberig mindenki bátran tegye szóvá a munkaterületén tapasztalt jelenségeket. Erre nagy szükség van, hiszen mindenki a saját területének gondjait közvetlen tapasztalatai alapján jól ismerheti. A vitában elhangzottakra a napirend előadója, Mátyási Árpád válaszolt. Ezután a központi vezetőség egyhangú szavazással elfogadta az előterjesztést, a beszámolót, és az üzemi demokrácia továbbfejlesztésével kapcsolatban kialakította állásfoglalását, s irányelveket dolgozott ki. Az ülésteremben Felmentés, interpellációk, bejelentések Az első napirend megtárgyalása és a meghívottak távozása után folytatta munkájait a központi vezetőség. Az ülésen elfogadták a központi vezetőség és az elnökség 1974. első félévi munkatervét. A következő napirend keretében a központi vezetőség VIGH JÁNOST — egészségi állapotára való tekintettel, saját kérelmére, érdemeinek elismerése mellett — felmentette központi vezetőségi titkári tisztségéből. A továbbiakban interpellációkra került sor. BEDE KÁROLY nyugdíjas utalt a Népszava 1973. december 2-i számában „A tragikus figyelmetlenség háttere” címmel megjelent cikkre. Mint a Szaktanács lapjának cikkéből kitudódik, Melhardt István, a székesfehérvári Volán 14. sz. Vállalat dolgozója. 1973. szeptember 12-én az M 7-es autópályán az általa vezetett autóbusszal nagy sebességgel berohant egy álló tehergépkocsiba. Az autóbuszon az Egyesült Villamos Gépgyár 39 dolgozója tartózkodott, munkából hazafelé, Csákberény környékére igyekeztek. A baleset következtében 21-en megsérültek, négyen életüket vesztették. A vizsgálat megállapítása szerint a balesetet az autóbuszvezető figyelmetlensége okozta. A cikkíró rámutat arra is, hogy az eddigi megállapítások szerint a balesethez nagymértékben hozzájárult, hogy a gépkocsivezető 21 órás szolgálatot teljesített. Mindezekből kiindulva kérdezte meg Bede Károly az ülésen résztvevő Tapolczai Kálmántól, a központi vezetőség tagjától, a Volán Tröszt vezérigazgatójától, hogy milyen intézkedéseket tett vagy szándékozik tenni a hasonló esetek megelőzése érdekében. TAPOLCZAI KÁLMÁN válaszában részletesen ismertette — kivizsgálás alapján — Melhardt István munkabeosztását, szolgálati idejének alakulását s elemezte a baleset bekövetkezésének körülményeit is. Rámutatott azonban, hogy rendőrségi vizsgálat van folyamatban, s annak befejeztével várhatóan a bíróság állapítja majd meg a büntetőjogi felelősséget. Ettől függetlenül intézkedett a Volán Tröszt vezérigazgatója annak az utasításnak a felülvizsgálatáról, amelynek értelmében teljesítette szolgálatát Melhardt István autóbuszvezető is. További vizsgálatok alapján állapítják majd meg, hogy milyen módosításra, változtatásra van szükség ezen a téren. Bede Károly a kapott választ tudomásul vette,, s azzal a központi vezetőség is egyetértett. KŐVÁRI REZSŐ, a Fővárosi Szállítási Vállalat nyugdíjasa könyvtárak építése, berendezése és várható megnyitásának időpontja felől érdeklődött interpellációjában. DÉRI ERNŐ, a központi vezetőség osztályvezetője válaszában tájékoztatásul elmondotta, hogy a könyvtár elkészült, s a megnyitás időpontját a vállalati szakszervezeti bizottság tűzi ki, még 1973. december vége előtt. TÓTH KÁROLYNÉ, a központi vezetőség tagja, a Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozója köszönetet mondott az elnökségnek azért, hogy a barátságvonattal elutazhatott a Szovjetunióba. DR. VEROSZTA IMRE, a központi vezetőség tagja, a KPM osztályvezetője bejelentésében a gépjárművezetők és karbantartó szakmunkások képzésének, vagyis a szakmásításnak a feladataival foglalkozott. Mint rámutatott, a központi vezetőség 1973. januári ülésén erős hangsúlyt kapott ez a téma. Azóta a képzés elvi, gyakorlati, személyi, szervezeti és anyagi feltételei megteremtődtek. Így 1974 elején már mintegy 50 csoport megkezdi a tanulást. A tanfolyamra jelentkezett gépjárművezetők részvételét a vállalatok biztosítják. A központi vezetőség ülésén TÓTH ISTVÁN főtitkár mondott zárszót. Az elnökség nevében köszönetet mondott a központi vezetőség minden egyes tagjának az 1973. évben végzett munkájáért. Köszönetet mondott a választott testület előtt a szakmánkhoz tartozó vállalatok kommunistáinak, vezetőinek, az irányító szerveknek azért a tevékenységért, amellyel lehetővé tették, hogy élvezzék szakmánk dolgozói is mindazokat az előnyöket és kedvezményeket, amelyeket a szocialista rendszer biztosít számukra. — Kérem az elvtársakat, a központi vezetőség tagjait —, mondotta a főtitkár —, hogy tolmácsolják a szakszervezeti tisztségviselőknek, aktivistáknak és valamennyi közlekedési dolgozónak elnökségünk mélységes elismerését eddig végzett munkájukért. Egyben kérjük is őket, hogy az 1974-es esztendőben ugyanolyan lelkesedéssel és felelősséggel munkálkodjanak közös céljaink megvalósításán, mint ahogy azt eddig tették. Ehhez a munkához mindnyájuknak jó erőt, egészséget és sok sikert kívánok az elnökség nevében. Ezzel a központi vezetőség ülése befejeződött. Szöveg: Kutas József Képek: Györke József KÖZLEKEDÉS Több dolgozónk olvassa a Közlekedést Nálunk, a Miskolci Közlekedési Vállalatnál a dolgozók évről évre mind nagyobb figyelemmel olvassák szakmai lapunkat, a Közlekedést. Sokrétűen foglalkozik a közlekedésben dolgozók helyzetével, eredményeivel, a gazdasági és a szakszervezeti munkával, eseményekkel, s mindennek kedvező visszhangja van dolgozóink között. Szakszervezeti tagságunk lapunkon keresztül tájékozódik és szerez tudomást az elnökség állásfoglalásairól, a központi vezetőség üléseiről és az ott hozott határozatokról. Mindezzel nagyban elősegíti az alapszervi tisztségviselők mozgalmi tevékenységét, hiszen részt vállal a dolgozók tájékoztatásából, s ugyanakkor bővíti szakmai, politikai látókörét és terjeszti a közlekedési vállalatok jó tapasztalatait. Az eddig elmondottak tudatában kezdtünk hozzá a múlt évben az 1974. évi előfizetések szervezéséhez. A vállalati szakszervezeti bizottság felhívással fordult dolgozóinkhoz, majd ezt követően a bizalmiak kezdtek hozzá az egyéni előfizetés gyűjtéséhez a csoportokon és a szocialista brigádokon belül. A bizalmiak meggyőző agitációja széles körben megértésre talált, találkozott az agitáció célja és a dolgozók érdeklődése, s ennek eredményeképpen a vállalat 1200 dolgozója közül 812-en fizettek elő a közlekedésre, az 1973-as év 655 előfizetőjével szemben. Örömmel írom meg, hogy elsősorban a szocialista brigádtagok körében örvend nagy népszerűségnek a közlekedés, ők adják az előfizetők nagy többségét. De más dolgozók, sőt a nyugdíjasok is szívesen olvassák lapunkat. Úgy érzem, hogy lapunk hasábjain kell köszönetet mondanom bizalmiainknak a fáradozásáért, hiszen elsősorban nekik köszönhető, hogy ilyen szép eredményt értünk el az előfizetések szervezésében. Kun László szb-titkár 1974 január A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének IRÁNYELVEI az üzemi demokrácia érvényesítésével és fejlesztésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokra A központi vezetőség megtárgyalta az üzemi demokrácia érvényesülésének tapasztalatait. Megállapította, hogy az üzemi demokrácia kibontakozásához határozott ösztönzést szakmánk területén is a párt X. kongresszusa adott. Fejlesztését egyaránt elősegítették a gazdasági vezetők és a mozgalmi szervek. Mindezek mellett a teljes körű kibontakozását, gyorsabb fejlődését — azt a legfontosabb politikai célkitűzést, hogy az üzemi demokrácia keretei között is jusson fokozottan érvényre a munkásosztály vezető szerepe — szemléletbeli és egyéb problémák akadályozzák. Tekintettel arra, hogy az üzemi demokrácia közvetlen gyakorlásának biztosítása alapvetően a gazdasági vezetés feladata, a szakszervezeti szervek elsősorban politikai eszközökkel, a dolgozók és a gazdasági vezetők befolyásolása, valamint az ellenőrzés oldaláról segítsék az üzemi demokrácia fejlesztését. A központi vezetőség a szakszervezeti szervektől elvárja, hogy fokozott figyelmet fordítsanak az üzemi és a munkahelyi demokrácia érvényesítésére, a dolgozókat foglalkoztató kérdések őszinte megválaszolására. Mindezekkel összefüggésben a központi vezetőség az alábbi IRÁNYELVEKET adja a szakszervezeti feladatokra vonatkozóan. A demokratikus fórumok (termelési tanácskozás, munkaértekezlet, brigádértekezlet, szocialista brigádvezetők — újítók — törzsgárdák tanácskozása stb.) szervezeti kereteinek rendszerét, az előkészítés követelményeit, a fórumok elhatárolását, a döntési, véleményezési hatáskör szabályozását a gazdasági vezetéssel együttesen alakítsák ki. A fórumok működtetésénél vegyék figyelembe a közlekedési és szállítási munkahelyek sajátosságait, szétszórtságát, az eltéréseket és a termelési tevékenységek különbözőségét. A termelési tanácskozások, munkaértekezletek előre meghatározott időszakonként, de legalább negyedévenként kerüljenek megtartásra. Az évenként ismétlődő tanácskozásokat (éves tervek megvitatása, végrehajtásának értékelése, beszámoló a kollektív szerződés végrehajtásáról, őszi-téli felkészülés stb.) célszerű előre meghatározott hónapra ütemezni. A vállalatoknál, üzemeknél az üzemi demokrácia legfontosabb fórumai a termelési tanácskozások, a munkaértekezletek. Szakszervezeti szerveink segítsék elő, hogy ezen fórumok maradéktalanul betöltsék szerepüket. Követeljék meg a gazdasági vezetőktől, hogy a dolgozókat érintő határozatok, a vállalat, üzem gazdálkodásával kapcsolatos intézkedések meghozatala előtt minden esetben kérjék ki a végrehajtásban érintett dolgozók véleményét, és vegyék figyelembe javaslataikat. Gondoskodjanak arról, hogy a tanácskozásokon megtárgyalásra kerülő kérdésekről a dolgozókat előre tájékoztassák. Követeljék meg, hogy észrevételeikre, javaslataikra, az előadók ismeretét meghaladó kérdésekre, valamint az írásban beadott felszólalásokra minden esetben egyértelmű választ kapjanak. Segítsék a gazdasági vezetőket, hogy törekedjenek a beszámolók közérthetőségére, a közvetlen feladatok ismertetésére. Mellőzzék a tájékoztatásnál a merev szolgálati jelleget, az eligazításszerű feladatfelsorolást. Gondoskodjanak róla, hogy a jó munka erkölcsi és anyagi elismerésével, személyre szóló dicsérettel fokozódjék az aktivitás, javuljon a munkahelyi légkör. A vállalati, szakszervezeti szervek az üzemi demokrácia továbbfejlesztése érdekében működjenek együtt a felsőbb szintű gazdasági vezetéssel. Érvényesítsék, hogy a közvetlen tanácskozásokat azokon a szinteken szervezzék meg, ahol az érdekeltség, a dolgozók ismeretei folytán leginkább biztosítható. Ennek érdekében a tanácskozások megtartását, napirendjét a munkahelyi vezetők és a partner szakszervezeti szervek hatáskörébe kell utalni. — Minden esetben biztosítani kell, hogy a termelési tanácskozásokon, munkaértekezleteken — előzetes vita alapján — a dolgozók döntsenek: a) a helyileg legalkalmasabb versenyformák kialakításáról, b) a munkaverseny-vállalások tartalmáról, c) a kiváló dolgozó kitüntetés, szocialista brigád cím odaítéléséről, d) az egyes kollektívák által elnyert jutalmak felosztásáról, e) egyéb jogszabályokban előírt esetekben. 3 A szakma területén szerzett tapasztalatok szerint a szocialista brigádvezetők sok hasznos javaslattal segítik a vállalatok, üzemek politikai és gazdasági feladatainak megvalósítását. Ezért intézményesíteni kell a szocialista brigádvezetők üzemi és vállalati szintű tanácskozását. Célszerű évenként kétszer, az éves terv kialakításának idején és a második félév elején a tanácskozások megtartása. A szocialista brigádokban kínálkozik a legjobb lehetőség a közvélemény formálásra, a munkahelyet érintő kérdésekben. A telepen kívüli foglalkoztatás mellett is a brigád véleményét ismerő brigádvezető vagy brigádtag megfelelően képviselheti a brigádot az üzemi demokrácia adott fórumán. E gyakorlat kialakításához olyan tartalmi változást kell végrehajtani, hogy a szocialista brigád ne csak mint a munkaverseny szervezete, hanem mint a demokratikus célok megvalósításának alapja nyerjen jelentőséget. Az üzemi demokrácia érvényesülését nehezíti, hogy több helyen a közép- és alsószintű vezetők jog- és hatásköre, felelősségrendszere nem került egyértelműen kialakításra. — Szakszervezeti szerveink követeljék meg a felső gazdasági vezetéstől, hogy tegyék egyértelművé a közép- és alsószintű vezetők jog- és hatáskörét. — Kezdeményezzék és segítsék elő, hogy az egyes munkahelyek, szolgálati helyek gazdasági vezetői kapjanak olyan fórumot, ahol rendszeresen kifejthetik véleményüket. — Nyújtsanak fokozottabb segítséget ezen vezetők jog- és hatáskörének gyakorlásához. Gondoskodjanak róla, hogy kapjanak széles körű önállóságot a bérezés, jutalmazás, kitüntetés adományozásában, a munkáltatói jogok gyakorlásában. 5 A közlekedési és szállítási tevékenység az általánostól eltérő követelményeket és módszereket igényel az üzemi demokrácia továbbfejlesztése érdekében. — E területeken megfelelően előkészített küldöttértekezletek segíthetik hatékonyan az üzemi demokrácia kibontakozását. Elő kell segíteni, hogy a vállalat, az üzem köztiszteletben álló dolgozói, a szocialista brigádvezetők, törzsgárdatagok, újítók, műszakiak legjobbjai is részt vehessenek vezetői értekezleteken, a döntések kialakításában. Az üzemi demokrácia közvetlen gyakorlásának biztosítása a Minisztertanács határozata szerint a gazdasági vezetők feladata. A szakszervezeti szervek egyebek között felvilágosító és nevelő munkával győzzék meg a dolgozókat, hogy átérezzék annak fontosságát, mely szerint a vállalat, üzem, különösen pedig a közvetlen munkahely ügyeibe való beleszólás gyakorlása, a részvétel a közös dolgokban, nemcsak joguk, hanem kötelességük is. A gazdasági vezetéssel együttesen állandósítják a munkásokkal a kölcsönös tájékozódást, az információcserét. A dolgozókat foglalkoztató problémákra érdemben reagáljanak. Segítsék elő, hogy a közvetlen munkahelyi irányítók tevékenységében erősödjön és szükségletté váljon a véleménykérés, az üzemi demokrácia fejlesztése. A demokratikus vezetési elvek és módszerek minden szinten jussanak kifejezésre a vezetők és beosztottak kapcsolatában. A szakszervezeti szervek kísérjék figyelemmel a gazdasági vezetők tevékenységét, és az üzemi demokrácia továbbfejlesztése érdekében a mozgalom oldaláról is tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A vezetők minősítése során a vezetői készséget azon keresztül is ítéljék meg és értékeljék, hogy mennyire képesek az üzemi demokrácia érvényesítésének eleget tenni, hogyan teremtik meg a feltételeket a dolgozók aktivitásának kibontakozására. Az üzemi demokrácia fórumainak kiterjesztését jelenti az egyes dolgozói rétegekkel, csoportokkal való tanácskozás. Szakszervezeti szerveink fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a nőkkel, ifjúmunkásokkal, valamint az egyéb dolgozói rétegekkel való tanácskozásokon az érdekkörükbe tartozó kérdések kerüljenek előtérbe. Mozdítsák elő, hogy a vállalati kollektíva érdekeit is segítő, hasznos aktivitásuk kibontakozzék. A különböző rétegekkel való foglalkozásnál, a tanácskozások megszervezésénél a munkavégzés azonosságából kell kiindulni és gondosan ügyelni arra, hogy a konkrét feladatok kerüljenek megvitatásra. Az üzemi demokrácia érvényesítése céljából minden dolgozóhoz el kell jutni és gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók felismerjék az üzemi demokrácia gyakorlásában rejlő lehetőségeket. Ennek érdekében a különböző szintű képzésnél, a szakszervezeti aktivisták és a szocialista brigádvezetők tanfolyamán szervezzék meg az üzemi demokrácia rendszeres oktatását. A szakszervezeti szervek biztosítják, hogy a vállalatnál a vezetőképző tanfolyamok keretében foglalkozzanak az üzemi demokrácia kérdéseivel, a gazdasági vezetők szerepével, feladatával és felelősségével. A központi vezetőség felhívja a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a trösztök gazdasági vezetőinek figyelmét, hogy kérjék számon és segítsék — a felügyeletük alá tartozó vállalatoknál — az üzemi demokrácia érvényesítésével kapcsolatos tevékenységet. Számoltassák be a vállalatok gazdasági vezetőit a tett intézkedésekről. Szerezzenek érvényt a Minisztertanács, a SZOT elnöksége útmutatásainak és segítsék elő a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint központi vezetőségünk által kiadott irányelvek megvalósulását. Budapest, 1973. december 18. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége